Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-29 / 178. szám

1976. július 29. ^PÜJSÁG 5 FIATALOK Ilii FIATALOK Hatmillió a takarékban Az iskolás korú fiatalok takarékosságra nevelése nem új nevelési feladat. Már a múlt század elejétől megta­lálható az iskolák életében a takarékosság gondolatának ápolása. A takarékosságra nevelés — természetesen — elsősor­ban a szülők feladata, de so­kat tehet ennek érdekében az iskola is. Ez a felismerés vezette az Országos Takarék- pénztárt, mikor immár több mint két évtizede életre hív­ta a tanulók takarékpénztá­rát. A gondolatot támogató pedagógusokkal karöltve a tanulótakarékosság gondola­tát egy, azóta már komoly hagyományokkal rendelkező mozgalommá sikerült széle­síteni. Az iskolai takarékossági mozgalom megyénkben is igen népszerű, amit bizonyít, hogy évente közel 6 millió forint összegben jelentkezik a takarékbetétek között. Ez pedig azt jelenti, hogy az egy tanulóra eső átlag 190 Ft, ami az országos eredmé­nyek ismeretében megyénk számára az előkelő negyedik helyet biztosítja. A tanulótakarékosság célja nem a nagy összegek betétbe helyezése, hiszen arra szá­mos más, kedvezőbb betét­forma is rendelkezésre áll, hanem a rendszeres, apró megtakarítások elhelyezése. Ebben pedig éppen a neve­lési feladatokat hivatássze­rűen végző pedagógusok te­hetnek a legtöbbet és tesznek is, mint azt a fenti számok igazolják. A szülői munkaközössége­ken keresztül lehetőségük van arra, hogy a szülőket ilyen irányú gyakorlati ta­nácsokkal ellássák. VARGA ISTVÁN Segítőtársunk: a számítógép Leposa Dezső. A gépterem kellemesen hű­vös. Halkan búg a klímabe­rendezés. Előtte áll az R—10. A fantasztikus regények után nem ilyennek képzeltem. Olyan, mint egy műszerfal. Talán csak a hozzá tartozó displayk különböztetik meg azoktól. Hogy mi a display? Könnyen elképzelhető, mert kisméretű tv-készülékhez ha­sonlít, csak éppen billentyű­vel látták el, mint egy írógé­pet. Leposa Dezső és Pethő Im­re programozó matematiku­sok, a szekszárdi kórház szá­mítástechnikai központjának fiatal szakemberei. — Az ELTE matematika szakán végeztem három éve — mondja Dezső. — Már a gimnáziumban szerettem a matematikát. Szekszárdon érettségiztem, természetesen matek szakon. Az egyetem befejezése után egy évig a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemnél matemati­kusként dolgozott. Két éve van itthon. — Jelenlegi munkád? — A bér- és létszámgaz­dálkodással foglalkozom. Szakdolgozatomat a gyógy­szerfelhasználásról készítet­tem. Foglalkoztam betegfel­vétellel is. A gép helyett elmondják a fiúk; mit is tud. Kísérleti céllal alkalmazzák az R—10- est. A kórházi betegellátást segíti és az ehhez tartozó gazdasági munkákat. A bete­get kórházba való felvételé­től egészen addig végigkíséri, míg papírjára nem kerül: gyógyultan távozott. Alkal­mas archív anyag tárolására, ami sok esetben életmentő. Az általa megőrzött anyagon fel van tüntetve a vércso­port, gyógyszerérzékenység, mindaz, ami sürgős beavat­kozás esetén nélkülözhetet­len. Ezenkívül óriási a tu­dományos jelentősége. — A számítógép soha nem gondolkodhat. Csak az ember segítségével működik — folytatja Dezső. — Vagyis mi tanítjuk meg a gépet arra, hogy milyen adatokkal dolgozzék. „Meg­súgjuk” neki, hogy mit kell csinálnia, és felkészítjük ar­ra, hogy az adott feladatot megoldja — veszi át a szót Imre. Megtudom róla, hogy Sze­geden, programkezelő mate­matikusként végzett. Már nem emlékszik arra, minek is készült gyerekkorában, így sikerült az élete. Simán ment minden, a maga útján. Még az egyetemen beszéltek arról neki: mi készül Szek­szárdon. Ha van kedve, jöj­jön. Élt a lehetőséggel. Mindkettőjük véleménye, hogy ezen a pályán feltétle­nül szükséges a továbbtanu­lás. A kórháznak jól felsze­relt szakkönyvtára van. De­zső programtervezési vonalon képezi magát, Imre a köz- gazdasági egyetemen tanul majd. Megismerkedik mun­kája gazdasági oldalával. Ha­zánkban a közgázon folyik a legmagasabb fokú számítás- technikai képzés. —. Magánemberként ho­gyan él a matematikus? — Szeretem a zenét. So­káig játszottam orgonán, és zongoráztam is. Kedvenc idő­töltésem a sakk, csak egyre kevesebb időm marad rá. Érdekel az irodalom és szí­vesen nézem meg a jó filme­ket is — válaszol először De­zső. Nős, második gyermekü­ket várják. — Nem kívánom tőlük, hogy matematikusok legyenek. Engem sem irányí­tottak erre a pályára, de ami­kor kedvem volt hozzá: segí­tettek. Nem akarom befolyá­solni őket pályaválasztásuk­kor. Imre szerénykedik. — Nem tudok magamról semmi látványosat mondani. A munkám nagyon leköt, sokszor haza is viszem. Leg­hasznosabb időtöltésem az olvasás. Tudományos érde­kességeket, történelmi regé­nyeket forgatok szívesen. Né­ha pedig krimit. Naponta vé­gigkísérem a világeseménye­ket, de aktívan nem politizá­lok. A KISZ-szervezetük a központi számítástechnikai program megvalósításában Pethő Imre. KISZ-védnökséget vállalt. Ebből ők is kiveszik a részü­ket. Három előadásból álló ismeretterjesztő sorozatot tartottak a kórházi középká­dereknek a számítógépek munkájáról. Tárgyalnak ar­ról, hogy a városban, de a megyében is tartanak majd előadásokat erről a kevesek által ismert munkaterület­ről. VERESS ÉVA Bonyhád Az eredmény: 600000 forint Eredménnyel zárta kapuit a bonyhádi helyi építőtábor, ahol az idén ötödik alkalom­mal vettek részt a járás kö­zépiskolásai a nagyközség fejlesztésének munkáiban. A tábor háromszor tíznapos turnus keretében egyenként 50 "fős csoportokkal dolgo­zott. A cikói úton 600 méte­res vízvezetékárkot ástak, a Perczel utcában pedig fel­szedték a macskaköveket. Az eredményes munka bizonyí­téka, hogy a három turnus 118 százalékos átlagteljesít­ménnyel zárta a tábort. A délelőtti nehéz fizikai mun­ka után változatos szabad­idős program biztosította a pihenést és a kikapcsolódást. Turnusonként helytörténeti vetélkedőt rendeztek, ahol a fiatalok arról is számot ad­hattak, hogy mit tudnak a nagyközség múltjáról és je­lenéről. A gazdag kulturális prog­ram kiemelkedő eseményei közé tartozott a váraljai ál­talános iskola citerazeneka- rának műsora és Devecseri— Szabó Nincs szebb virág a leánynál című irodalmi ösz- szeállítása. A táborlakók munkájának megbecsülése volt az is, hogy kedvezményesen látogathat­ták a mozi vetítéseit és díj­mentesen a községi strandot. A munkában kiemelkedő brigádok pénzjutalmat is kaptak. A legjobban dolgozó hat diáknak külföldi utazás a jutalma. Az építőtábor 1974-ben 282 ezer, 1975-ben 286 ezer, az idén 600 ezer forint termelési eredményt hozott. A táborozok idei munkájukkal is hozzájárul­tak ahhoz, hogy Bonyhád nagyközség mielőbb megfe­leljen a várossá válás köve­telményeinek. Bayer Béla Bonyhád Bontják a Perczel utcát. Mélyül az árok. Lányok a gárdában Major Rózsa. Jólesik végignézni a jóked­vű, vidám srácok és lányok csoportján. Harsány kaca­gás egy-egy bemondásra. Persze a vidám csoport eset­leg egy óra múlva a gya­korlótéren fegyelmezett, ka­tonás alakulat, vagy az oktató­teremben ülve az új ismere­teket halmozó gondolkodó társasággá válik. Mit keresnek közöttük lá­nyok, akiket az ember azért mégis jobban el tud képzelni a főutca korzóján, ahol fiú- bolondító tekintettel sétál­gatnak együtt. Major Rózsa és Éber Mag­di, két gimnazista lány a gárdából. — Tudjuk, hogy sokak sze­mében ez olyan cikis dolog. Egyáltalán nem vagyunk hol­miféle stréberek törtető gyü­lekezete. Jó lenne tudni, hogy miért ciki az, ha egy fiatalt érdekel a politika, a honvé­Éber Magdi. delem, jól érzi magát egy szervezett mozgalomban. Előfordult, hogy röhögtek rajtunk, amikor a tűző napon „alakiztunk” az iskolaudva­ron. De aztán ha egy jól sike­rült kirándulásról jöttünk meg, akkor amolyan „sava­nyú a szőlő” modorban kér­dezték tőlünk: jót menetelte­tek a hegyekben? A lengyeli szakmunkás- képző intézet gyönyörű park­jában — amely az elmúlt hé­ten egyszerre volt gyakorló­tér és pihenőhely a megye száz legjobb ifjúgárdistájá- !nak — mesélték a lányok. — Azt is mondják ránk, hogy azért csináljuk ezt, mert előnyökhöz jutunk így. Az ilyenekkel nehéz vitat­kozni. Hisz végső soron igazuk van. Mert nem kis előny annyi érdekes ismeret birto­kába jutni és fiatalon meg­érteni, megszokni az önfe­gyelem célját és értelmét. Ifivezetők Domboriban A Mátai Antal KISZ-ve- zetőképző tábor egész nyá­ron „üzemel”. Mihelyt egy csoport elmegy, helyét má­sik veszi át. Július 18-án érkezett ide egyhetes to­vábbképzésre csaknem 80 fiatal, akik ifivezetőként tevékenykedtek, illetve te­vékenykednek majd az új tanévtől megyénkben. Ilyen jellegű továbbképzés most indult második alka­lommal — hasznosítva az előző évi tapasztalatokat. Béndek Margit tábor­vezetővel beszélgetünk., a tanfolyam jelentőségéről, programjáról. — Három szakraj van a táborban: a Sport I., a Sport II. és a Kultúr-raj. Ezek a rajok naponta részt vesznek fakultatív foglal­kozásokon, konzultációkon, így készítjük fel az ifiveze­tőket a következő tanév út­törőmozgalmi feladataira. Főbb témakörök: a KISZ IX. kongresszusa, az 1976— 77. évi úttörőprogram, a VI. úttörővezetői konferen­cia állásfoglalása, vala­mint az úttörő- és KISZ- kapcsolat továbbfejlesztése. A fiatalok kerettervet ké­szítettek az új úttörőév kulturális és sportfelada­tairól. Kulturális foglalkozás­ként a zenélő nyár leg­utóbbi hangversenyét hall­gatták meg a táborlakók. Hemingway-estet is ren­deztünk, politikai ve­télkedőn ugyancsak részt vettek. Akadályversenyen is összemérték tudásukat, ügyességüket — ötleteket szerezve a következő út­törőév „Ügyesség, ‘ bátor­ság” sportakciójához. Még ezen a napon dr. Bősz Endre előadásában kül- és belpolitikai tájékoztatót hallgattak meg. A tábor életében fontos szerepet játszik a tábor­tanács munkája — folytat­ja a táborvezető. — Négy- fordulós totót állítottak össze, mely a fiatalok po­litikai képzettségének fel­mérését szolgálja. A táborban sétálva be­néztünk egy-két szobába. A fiúknál Kun Lászlót, a dombóvári 516-os Szak­munkásképző Intézet ta­nulóját kérdezzük az új úttörőévben vállalt felada­tairól. — Az újdombóvári út­törőcsapat sportkörvezető­jének szeretnék segíteni a foglalkozások lebonyolítá­sában. A tanfolyam sokat ad, segít ehhez a munká­hoz. A lányok közül Borbély Magdolnával beszélgettünk. — Először vagyok itt a táborban, s nagyon jól ér­zem magam. A nagydorogi általános iskolában vagyok ifivezető. A község bölcső­déjében dolgozom. Tavaly az 5. osztályosok ifivezető­je voltam. A gyerekek el­képzelései, s az én javasla­taim alapján érdekes prog­ramokat állítottunk össze. Hasznosnak tartom a fog­lalkozásokat, s az új tanév­ben biztosan hasznát ve­szem az itt hallottaknak. Kertai Programozás a számítástechnikai központban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom