Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-27 / 176. szám
a “Képújság 1916. július 21. Átköltözik az emlékmű Most, cseh városka, szén- lelőhelyen áll — a geológusok szerint nem kevesebb mint 87 millió tonna szén bújik meg itt a föld alatt. Még 1964-ben elhatározta a kormány, hogy az ország energetikai bázisának bővítése céljából a régi várost és lakóit áttelepíti Uj-Mostba, amely a szomszédban épült föl. Eközben azonban meg kellett őrizni az európai építészet egyik értékes alkotását, a XVI. század végén, késő gótikus stílusban épített templomot. A Transfera prágai vállalat kapta meg a feladatot, hogy a templomot átköltöztesse. A munka megkezdése előtt számos műveletet kellett elvégézni, hogy az elmozdítás alatt az épület épségben megmaradjon. Az előkészítés már 1972-ben elkezdődött. A harangtornyot szétszedték, részenként szállították át. Az épület oszlopait acélkötésekkel erősítették meg. A 841 méter 10 centiméter távolságra elhelyezett új alapra ív alakú sínpályát helyeztek. A tízezer tonnás értékes terhet csörlőkkel emelték meg és helyezték rá a Skoda- üzemben speciálisan erre a célra tervezett és szerkesztett 53 rámpára. Mindegyik rámpa teherbírása 500 tonna. Villamos készülékek kísérték figyelemmel a sín legkisebb egyenetlenségét és a rámpákat úgy dolgozták ki, hogy a magasságkülönbség köztük ne legyen több két milliméternél, különben a régi épületben repedések keletkezhettek volna. A mozgás sebessége percenként egy- három centiméter volt, az egész művelet 30 napig tartott. Szex a kökorszaki festészetben Az India középső részén fekvő Madia Pradesh szövetségi állam fővárosa, Bopal közelében felfedezett Bim Betka nevű történelem előtti településen kb. tízezer esztendővel ezelőtt, a mezo- litikumban élt emberek ismerték a kosár használatát. A mezolitikum embere ezeket a kosarakat gyümölcs, vadászzsákmány és gyermekek szállítására használta. A kosarak maradványait egyéb eszközökkel együtt nemrég tárta fel az a régészeti expedíció, melyet dr. V. S. Vakanhar professzor vezetett. Vakanhar doktor elmondta, hogy az eddigi kutatások során ezen a területen, főleg a hegyes vidéken megvizsgálták az őslakosság kb. 1300 menedékhelyét, s kb. 300 esetben fedezték fel a paleolit kornál régebbi barlang- művészet nyomait. Bim Betka az egyedüli település Indiában, ahol a kultúrák szakadatlan sorban követték egymást a kőmegmunkálás korától kezdve a kb. 300 évvel ezelőtt fennállt Gonda-királyság koráig. A tudósok figyelmét különösen a mezolitikum vadászainak festészete keltette fel. Búvóhelyeiken, főleg a barlangokban, festmények nyomait és maradványait fedezték fel. Ezeken életszerűen ábrázolják a szerelmi jeleneteket, a szexuális aktusokat, a másállapotos asszonyokat, a szülést, a gyermek- nevelést, s láthatunk istennőábrázolást, mágikus gyógyítást, vallási rituálékat, halott- siratást, közös vadászatot bölényre, bivalyra, elefántra és rinocéroszra. Semmivel sem kevésbé érdekesek a szertartási táncok résztvevőinek ábrázolásai. Ezek az emberek falevelekkel, toliakkal fedték magukat, ékszerül köveket, csontokat használtak. Tüskevári fazekasok Tüskevár ma is a dunántúli fazekasság egyik központja. Az előző nemzedék idejében még 89-en, most pedig öten űzik e régi népi mesterséget. Hívhatnánk őket tüskevári Tóth-fazeka- soknak is, mert közeli és távoli rokonság révén mindannyian Tóth családnevűek: Máté, Péter, Gyula, Gergely és az -ifjú Tóth Gergely. . Képünkön: Ifjabb Tóth Gergely Ötnyelvű dokumentációs szótár „A dokumentáció terminológiája” címmel szótár jelent meg az UNESCO égisze alatt. A dokumentáció szférájában használt 1200 legfontosabb fogalmat adja vissza angol, francia, német, orosz és spanyol nyelven. Szerkesztői elsősorban a lingvisztika, a kommunikációs elmélet, a dokumentációs nyelvezet, a rendszeranalízis és az elektronikus adatfeldolgozás témaköréből válogatták ki a legfontosabb és leggyakrabban előforduló kifejezéseket. A szótárt az UNESCO és a frankfurti Német Dokumentációs Társaság (Deutsche Gesellschaft für Dokumentation, Frankfurt) megállapodása alapján a Berlini Szabad Egyetem (Freie Universität Berlin) két tudósa állította össze. A Balti-tenger mélyéből a múzeumba A Balti-tenger mélyén, a lengyel partszegély közelében továbbra is vizsgálják az elmúlt évben felszínre hozott, XV—XVI. századi szállítóhajó rakományának maradványait. A rakomány zöme is már szárazföldre került, az, ami még a tengermélyben fekszik, ez év nyarán jut felszínre. A vállalkozás fő szervezője a gdanski Központi Tengeri Múzeum. Igazgatója, Przemyslaw Smolarek, a következőket mondotta: „A felszínre hozott anyagot továbbra is elemezzük. Különösen értékes a hajó szerkezete annál inkább, mert olyan időszakból származik, amelyet Európában ritkán illusztrálnak eredeti régészeti anyagok. A maguk nemében egyedülálló rakományt vitt ez a hajó: számos bányászatikohászati terméket, mint pl. vasércet, vastömböket, kovácsolt acélt, rézlemezkéket. Igen érdekesek a faipari termékek is: hajóépítésre szolgáló fűrészáru, dongafák, fagy- gyú, gyanta, stb. Mindezeket az anyagokat nem csupán tudományosan kell feldolgoznunk, hanem megfelelően konzerválnunk is. Ami a még ki nem emelt rakományrészt illeti, rövidesen üzembe helyeznek egy különleges szívóberendezést, amelynek segítségével átkutatják a tengermély homokját. Bármilyen kis tárgy rendkívül értékes leletnek bizonyulhat. Hichelangelokrimi Múlt év novemberében szenzációs hír hozta lázba a művészetkedvelőket. A firenzei Medici-kápolna alatt, egy csapóajtón át elérhető pincerész falain mintegy ötven skiccet fedeztek fel. Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a rajzok Michelangelo kezétől származnak. A restaurátorok azonnal munkához láttak. Nagyszerű rajzok kerülnek napvilágra, közöttük egy Laokoón-csoport és a feltámadó Krisztus. A látványosságot már az érdeklődők is megtekinthetik. Miközben a restaurátorok dolgoztak, talán azt is sikerült hitelt érdemlően kideríteni, hogy miért kellett Michelangelónak egy kápolna alatti sötét lyukban, gyertyafény mellett — ahogy arra a falakon talált viasznyomokból következtethetünk — elkészíteni műveinek vázlatrajzát. A Medici családot 1527-ben lázadó republikánusok elűzték a városból. Firenzét csak három évvel később sikerült visszafoglalniuk. Michelangelo a republikánusok mellé állt, amiért a Mediciek bérgyilkost fogadtak megölésére. A bérgyilkos neve is ismert, Alessandro Corsininek hívták. A nagy mester életét egy barát mentette meg, elrejtette a kápolna alatti pincében. Ekkor készültek a most feltárt rajzok. Moziban Akció az elnök ellen „...törekvései — különösen élete utolsó szakaszában — nagy reményeket keltettek...” Az idézet a Nép- szabadságban megjelent, John F. Kennedy halálára íródott nekrológban olvasható. Hogy kik táplálták ezeket a reményeket a néhai elnökkel kapcsolatban, egyértelmű: a faji megkülönböztetést ellenzők, a béke, az enyhülés sok milliós tábora. És az is nyilvánvaló, hogy kiknek a terveit keresztezte mindez: bankárokét, olaj- és iparmágnásokét, az egyre fantasztikusabb extraprofitot zsebre vágó fegyvergyárosokét — pontosabban ezek egy csoportjáét. A hatalomért vívott harc eszközei változatosak. Nixont finomabb módszerrel semmisítették meg: erkölcsileg. Kennedynél ez lehetetlen volt, nem maradt más választás, csak a fizikai megsemmisítés. Az esemény ismert, a részletek nem. Úgy tűnik, a teljes igazságra — ha egyáltalán kiderül —, még sokáig várni kell. Nyilvánvaló, hogy a magános gyilkos teóriája nem egyéb mesénél. Hát akkor hogyan történt a gyilkosság? Nem tudjuk, a színes, szinkronizált amerikai film készítői is csak arra vállalkoztak, hogy a sok közül egy variációt, a szerintük legvalószínűbbet tárják a közönség elé. A filmben eredeti dokumentumok és kitalált események keverednek, egymástól jól elválaszthatóan. Színészek és politikusok váltják egymást. Úgy tűnik, az eredeti filmkockák érdekesebbek, izgalmasabbak. Ez egyben jelzi azt is, hogy nem sikerült az alkotóknak izgalmas krimit tálalniuk, bár módszereikből következtetve ez is céljuk volt. Az a néző viszont, akit egy kicsit is érdekel a politika, nem csalódik, ha megnézi a filmet, ismét — immár tízegynéhány esztendő távlatából — levonja a maga következtetéseit. Elvégre ne feledjük: ősszel elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban. —gy— A krími csillagvizsgáló A Krím déli partján, Naucsnij faluban fehér tornyok magasodnak az ég felé. Tetejükön ezüstös kupolák, hatalmas rádióteleszkópok. Ez a Szovjet Tudományos Akadémia krími csillagászati obszervatóriuma. Tizenöt évvel ezelőtt a krími csillagászok követték nyomon a világ első űrhajójának (fedélzetén Jurij Ga- garinnal) útját. A krími csillagvizsgáló a szovjet tudomány jelentős központja. Hatalmas, 2,6 méter átmérőjű csillagászati távcsöve a hazai ipar terméke. A krími csillagászok a korszerű csillagászat eszközeivel mágneses mezőt fedeztek fel olyan — korábban mágneses mező nélkülinek hitt — égitesteknél, mint a Sirius, a Rigel, Aldebaran. Tizenhárom évvel ezelőtt a csillagászok sikeresen valósították meg a Föld és a Hold közötti lézersugaras összeköttetést. A kutatóintézet megbízható kapcsolatot tartott fenn a Lunohod—1 és Lunohod—2 automatikus berendezések fedélzetén elhelyezett lézersugaras csillagászati fotometriás tükrözőberendezéssel. A krími csillagászok kísérik figyelemmel a szocialista országok Interkozmosz- programja keretében felbocsátott szputnyikokat is. Az intézetben számos olyan műszert szerkesztettek, melyek segítségével a szputnyikokról és geofizikai rakétákról megfigyelhetők az égitestek. A hatalmas csillagászati távcsövek, a kitűnő megfigyelési körülmények nemcsak a szovjet, de a külföldi csillagászokat is vonzzák az obszervatóriumba. Évente sok szakember érkezik ide a különböző országokból tudományos kiküldetésre, aspi- rantúrára, megfigyelések végzésére és azok feldolgozására. A krími obszervatórium csillagászati távcsöve a szabad szemmel alig látható csillagoknál több 10 millió- szőr kisebb fényerejű égitestek megfigyelését is lehetővé teszi. A hajó részeinek kiemelése a Balti-tengerből
