Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-24 / 174. szám
1976. július 24. f tolna\ , , , irïÊPUJSAG 3 r Uj üzem, új gépek, új bútorok Egyik új modellt, a Junior habfotelt „öltözteti” jerseyből készült ruhájába Fóris János Az elmúlt év jelentős állomás volt a Szekszárdi Bútoripari Vállalat életében. Az év elején megkezdték a hazánkban még ismeretlen technológiával, műanyag hab formába öntésével készülő ülőbútorok gyártását. A budapesti nemzetközi vásáron pedig szinte valóságos éremesőt kellett ki- állniuk. Üj termékeik elnyerték a nagyközönség, s a szakemberek tetszését egyaránt. Ezek a sikerek kötelezték a vállalatot arra, hogy még több vásárló számára elérhetővé tegye termékeit, vagyis növelje a termelést. Ezt a szándékot valósítják meg hamarosan a vállalat dolgozói, mikor birtokukba veszik az új, félezer négyzetméter alap- területű üzemet. Jelenleg az épületen még a Szakály testvérek Építőipari Szövetkezel szakemberei dolgoznak, ök ígérik, a határidő előtt egy hónappal, a jövő hónap során befejezik a munkát. Akkor már költöztethetik ide a gépeket. Az új csarnokban lesz végleges helye a műanyag-habo- sító berendezésnek. Itt lehetőség nyílik arra, hogy teljes mértékben kihasználják a gép kapacitását, s a jelenlegi öt helyett — futószalagon — kizenkét formába öntsék a műanyag habot. Ez tehetővé teszi, hogy az előállított termékek mennyiségét — ez egyébként már most kétszerese a tavalyinak — tovább növeljék. Jelenleg négyféle ülőbútor készül ezen a gépen. A kezdeti modell, a Pille, a BNV-n sikert aratott Pofa, s ezen kívül a Piri és a Junior névre keresztelt ülőalkalmatosság. De készek a tervei az új bútorcsaládnak, amelynek tagjai a csillagoktól kölcsönzik nevüket. Saját termékei mennyiségének növelése mellett bővítette a kooperációt a vállalat a székesfehérvári bútorgyárral is. Még ezen a héten háromszáz garnitúra Garzon szobabútorhoz küldik el a kárpitozott részeket. A fejlődésnek elengedhetetlen feltétele a termelékenység növelése. Ezt pedig többek között új, a régieknél többet tudó gépekkel lehet elérni. Ezen a téren is léptek a bútorgyáriak. Idén négy masinával gyarapították a gépparkot. — sz. 1. — Baranyai Andrásné a Tacskó gyermekheverők lábát méretre munkálja az új másolómarón A Szakaly testvérek Építőipari Szövetkezet néhány héten belül elkészíti az új üzemcsarnokot Állatfelvásárlás, beruházás Nyilatkozik a vállalat megbízott igazgatója It Szállítják a sertéseket Kecsegepusztáról (Foto: K. Z.) A Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat megbízott igazgatójával, Ud- varházy Mihállyal, a vállalat munkájáról, feladatairól, a menet közben jelentkező gondokról beszélgettünk. — Mivel foglalkozik az állatforgalmi és húsipari vállalat? — Vállalatunk pillanatnyilag kizárólag élőállat-felvásárlással és exportálással foglalkozik, míg az ország más, hasonló profilú vállalatai vágóhidat és húsüzemet is üzemeltetnek. A Miniszter- tanács két évvel ezelőtti határozata alapján idén megkezdtük a szekszárdi húskombinát beruházásának előkészítését. Az évekkel ezelőtt megszüntetett vágóhíd helyett 1980-ra felépül a korszerű húsgyár. — Honnan vásárolják az állatokat? — Termelőszövetkezetektől és kistermelőktől: szarvas- marhát, sertést, juhot és lovat. Tavaly 260 ezer hízott sertést, 23 ezer szarvasmarhát, 15 ezer juhot és kétszáz exportlovat vettünk. — Hogyan bonyolítják le az állatok felvásárlását? — A szövetkezetekkel szállítási és termeltetési szerződést kötünk, szaktanácsot adunk. A rotációkat, a hízóforgókat vesszük figyelembe, s a vágóhidak befogadó- képességéhez igazodva programozzuk a szállítást. Július 1-től megbízotti hálózatot építettünk ki. Ennek a hálózatnak a megszervezésére azért volt szükség, hogy a kistermelőket kellőképpen ellássuk tenyészanyaggal, takarmánnyal, szalmával, s az állatok elszállítását lebonyolítsuk. így a korábbinál még közelebb kerültünk a termelőkhöz. — Hányán és milyen technikai feltételek mellett dolgoznak a vállalatnál? — Kétszáztizenketten vagyunk, a szakember-ellátottságunk megfelelő. Az áruforgalmi főosztályunkhoz a járási székhelyeken öt kirendeltség tartozik — itt foglalkoznak a szállítás szervezésével, s a helyi megbízottakkal tartják a kapcsolatot. Minthogy a rendelkezésre álló gépkocsi kevés, a termelőszövetkezetek szállítójárműveit is igénybe vesszük. Ha viszont a vállalat kezébe kerül az állami gazdaságokban tenyésztett állatok felvásárlása is, több gépkocsira lesz szükség. — A termelőüzemekben olykor panaszolják: a már elkészült állatokat nem veszik át időben — ami különösen a közepes, vagy annál gyengébb termelőszövetkezetekben komoly veszteség. — Igen, néha előfordul, hogy az exportszállítás miatt várni kell, de ebben az esetben exportfelárat fizetünk. Az exportigény egyébként jelentősen csökkent, s az idén csak a legjobb árut fogjuk külföldre szállítani. Mi soha senkit nem biztattunk azzal, hogy többet veszünk át; mint amire exportszerződést kötöttünk és minőségi engedményeket sem teszünk. Aki élőexport-szerződést köt, vállalnia kell, hogy pár hétig még tartja az állatokat. — A minősítéssel a tsz-ek egyetértenek? — Módjuk van próbát vágatni. — Mit terveznek az elkövetkezendő években? — A legfontosabb tennivalónk a húskombinát építése, gondoskodni kell arról, hogy az új üzemben legyen elegendő vágóalapanyag, s kellő felkészültségű szakember. Ami a szakember-ellátottságot illeti; már hozzáláttunk a szakmunkások képzéséhez, de sajnos a len- gyeli szakmunkásképző intézetben csak egy osztály beindítását engedélyezik. Négy év alatt tízszer ennyi emberrel kell dolgoznunk, mint most. Nemcsak húsipari, hanem vasas, hegesztő, csőszerelő, lakatos, műszerész, autószerelő szakmunkásokra, s legalább 600 betanított segédmunkásra lesz szükség. Egyébként a munkaerő-ellátásra a megyei tanács vállalt garanciát. — Mi a legnagyobb problémájuk? — A létszámstop. A húskombinát kivitelezésének ellenőrzéséhez igen sok műszaki és adminisztratív, dolgozóra lenne szükségünk, de sajnos ott tartunk, hogy pillanatnyilag még beruházási osztályvezetőnk sincs. (dvm) miszerint a bürokráciának csak alsó határa van, most megerősödött. A dolog így esett: Sándornak olyan pénze volt az OTP-ben, amit kiskorúként örökölt, tehát nagykorúvá válása esetén kézhez vehet. A többit ő mondja: — Hogyan néz ez ki az egyszerű logika szerint? X napon betöltőm a 18. évet, tehát a következőn már teljes jogú felnőtt vagyok. Engedély nélkül házasságot köthetek, illetve bármi másban gyakorolhatom a magyar állampolgárok jogait, illetve viselnem kell a kötelességeit. Nem oda Buda! Nősülni lehet, kocsmába járni lehet, de a pénzt felvenni, azt nem. Még úgy sem, hogy az egyik betétformáról a másikra — a nekem jobban tetszőre tétetem át, tehát a saját pénzemmel egy törvényes pénzügyi manővert bonyolítok le, egyszerű adminisztratív ügyletet. A tanácstól írás kell, hogy tényleg elmúlt a 18. születésnapom. Ott nem is vitatkoztak velem. Elkérték a személyi igazolványomat és kitöltöttek gyorsan egy nyomtatványt. Stempli, aláírás, kész. No, no. Nem kész. Mert azt mondja a hivatalos papír, hogy 15 napon belül fellebbezhetek. Mi ellen? A születésnapom ellen? Az OTP-nél közlik: ha letelt a 15 nap, jogerős lesz a határozat, rendelkezésemre áll a pénz. Ám a születésnapomtól már eltelt a 15 nap. Az mindegy. A határozat a fontos, nem a születésnap. — És mi lennb, ha ötven év múlva jelentkeznék felvenni a pénzt? A válasz: akkor is kell határozat és a 15 napos kivárás, amíg jogerős lesz. — Hatvannyolc évesen is igazolni kellene a nagykorúságom? Aligha hiszem. Már csak azért sem, mert bízom benne, hogy a legerősebb bürokrácia sem él még ötven évig. Bonyhad Elkészül-e a 9© „No Fines” lakás? Crámnc kitüntetésben, >J£.alllU3 elismerésben részesült a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet az elmúlt években a lakásépítésben elért kiemelkedő eredményeiért. A szövetkezetek közt a legtöbb lakást építi már évek óta, a legolcsóbban, a legkevesebb minőségi hibával. Mind megannyi „leg”. Ma már, az esztendő második felében szinte teljesen bizonyos, hogy a „leg”-soro- zathoz még egy járul, azonban ellenkező előjellel. Az idén adja át a szövetkezet a legkevesebb lakást. A tervezett és ígért 110 helyett mindössze 24-et. Hacsak valami közbe nem jön, ami megindítja és lendületet ad az idén bevezetendő új technológiának. A napokban számolt be a szövetkezet a községi pártvégrehajtó bizottság ülésén a lakásépítésről. A beszámolóban már átütemezett terv szerepel: eredetileg az ötödik ötéves tervben 700 lakás felépítését vállalták, ebből 110-et 1976-ra. Az új ütemezés szerint is 700 az ötéves előirányzat, az évenkénti bontásban szereplő számok ösz- szege ki is adja ezt, ám ez évre csak 24-nek a felépítését vállalhatják, ami hagyományos módszerrel készül. Mi az oka a csúszásnak? Mint arról már lapunkban is hírt adtunk, a szövetkezet új technológiát vezet be, amelynek lényege: Egyszem- csés szerkezetű betonból ön- tik a falakat, födémeket. Hagyományos technológiával csak az alapok és az alagsor — esetleg garázsok — épülnek, tehát az új módszerrel készülő épületek „fogadószintje”. Az Angliában vásárolt „No Fines” technológia kiválóan alkalmas arra, hogy a kisebb településeken lehetővé tegye a tömeges lakásépítést, azt, ami nagyvárosokban a házgyárak feladata. Hagyományos módszerrel egyszerűen képtelen lenne a szövetkezet — a nagy élőmunka-igény miatt — nem a hétszáz lakást, hanem akár annak a felét is felépíteni. Bonyhádon történik meg a „No Fines" technológia honosítása, itt készülnek az első — már hazai tervezésű — ilyen házak, majd az erre a célra alakult társulás többi hét szövetkezete is átveszi az új technológiát és később — ha beválik — sor kerülhet elterjesztésére szélesebb körben. Éppen azért nem közömbös. hogy Bonyhádon milyen az indulás. — Egyelőre pangás jellemzi a Fáy utcai építkezést. A hat ház „fogadószintje” kész, ám a falak nem emelkednek. Június első felében kezdték volna meg a falak öntését — a betonalapanyag az építkezésen van, az emberek Angliában megtanulták a technológiát. „Csak” a gépek hiányoznak. Az „Elba” betontelepet a harmadik negyedévre igazolta vissza az ÉPGÉP, a zsaluzatot a napokban vették át, az állványzat hónapokig hevert a NIKEX raktárában, mire a napokban elvámolták. Ma már nemcsak a bonyhádi szövetkezet vezetői, hanem a társulás szakemberei előtt is világos: Nincsenek meg a feltételei annak, hogy tol- dozgatással-foldozgatással, meglevő és vásárolt gépek, berendezések „összeházasításával” vezessék be az új technológiát. Éppen ezért született döntés, hogy az év végére nyolc eredeti „No Fines” gépláncot importálnak és ezekből egy Bonyhádra kerül. Nagy István elnök elmondja, az angol szaktanács- adó csodálkozott azon, hogy mennyire pazaroljuk mi a munkaerőt. Náluk egy ember kezeli a betonkeverőt és az egyik kisdömpert, egy pedig a darut és a másik kisdömpert. Itt teherautóval akarják a kevert betont — aminek a keveréstől számított 20 percen belül már a falban kell lennie — szállítani és külön darukezelő és betontelepkezelő is lesz. Nemcsak a bonyhádiakat érinti, akik várják az új lakásokat, az, hogy milyen ütemben vezetik be az új technológiát, hanem tulajdonképpen az egész szövetkezeti építőipart. Éppen ezért sürgős a tempó meggyorsítása. A kilencvenhat lakás elkészül — és majd a következő években a többi is — ám nem közömbös, hogy mikorra. * (J)
