Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-22 / 172. szám

1976. július 22. ^PÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Ifjúgárdisták a „grófi kastélyban” A lengyeli szakmunkásképző intézetben 100 Tolna megyei ifjúgárdista részére szerveztek továbbképző módszertani, egyhetes tanfolyamot, melyen a megye kiváló munkát végzett ifjúgárdistái vesznek részt. Fotó: Gottvald Kihaló szakmák? Régi szólások - mai tanulságok 1. Megvendégelték az ajtó mögül. == Jól megverték az ajtó mögött. (Srácok, nem árt néha még a sátorba menet előtt is kopogni...) * 2. Siet, mint béka a veres posztóra. = Hivatalra vadá­szik. (Frissen érettségizettek munkát keresnek a létszám­stop után.) * 3. Tempózik, mint Bernât a mennykővel. = Nagyon las­san csinál valamit. (Diákok nyári gyakorlaton.) * 4. Cifra beszéd — hegedű­szó. = Tetszetős, de üres be­széd. (Alapszervi KISZ-tit- kár beszámol saját munkájá­ról... (?) * 5. Bocskora a sárban ma­radott. = Felsült. (A vőle­gény megjött, a lány leuta­zott, puff neki...) * 6. Félre bokor, jön az erdő. = Térj ki az utamból. (Autó­sok a gyalogátkelőhelyen.) , * 7. Olyan szűk, hogy visít alatta a bolha. = Feszes, szűk viseletre mondják. (Di­vathölgyek Domboriban). * 8. Borotvája sincs, mégis borbély. = Hozzáértés nélkül akar boldogulni. (Munkahe­lyi beszélgetés: A nagybá­tyám mondta a minisztéri­umban...) * 9. Cérnán húzza a haran­got. = Jelentéktelen eszkö­zökkel akar jelentős ered­ményt elérni. (Nem elég . a brigádnaplót vezetni...) * 10. Kitoldja, mint Cini a szamarat. = Hazugságot ha­zugsággal tetéz. (Teenager a jó édesapja előtt éjfélkor az előszobajtóban.) * 11. Se cselőre, se hajszra. = Holtponton van a dolog, nem megy se így, se úgy. (Döntés előtt az üzemi négy­szög.) ♦ 12. Csirkehúsra fáj a foga. = Idősebb férfi fiatal lány­nak udvarol. (Uj titkárnő a főnöknél.) * 13. Szétnézett, mint a vak cigány Debrecenben. = Járt otí, csak épp azt nem látta, amit kellett volna. (Magyar turisták külföldön.) Gyűjtögette: gyvgy Az utóbbi néhány évben tíz szakmában annyira le­csökkent a szakmunkástanuló­létszám, hogy a Kisiparosok Országos Szervezete is tár­gyalt arról, mi módon lehet­ne ezen segíteni. A tíz hiány­szakma : hangszerész, látsze- rész, bádogos, cipész, cserép­kályhás, kádár, kelmefestő és vegytisztító, sütő, szűcs és tetőfedő — kézműves szak­ma. Gyakorlatban való elsa­játítására a nagyiparban igény és lehetőség alig van. Ezeknek a szakmáknak egy- egy munkafázisát ugyanis a betanított munkás nemcsak könnyen elsajátítja, hanem el is tudja végezni. Az utánpótlás megoldására határozat is született. A KIOSZ ebben a tíz szakmá­ban először az 1975—76-os tanévben 250 tanulót beisko­láz. A fiatalok a 3 éves kép­zési idő alatt a társadalmi ösztöndíjon felül plusz 250 forintot kapnak, az őket fog­lalkoztató kisiparos pedig ha­vi 300 forintban részesül, oktató munkájáért. Mi valósult meg ebből? Sajnos ez a terv a gyakorlat­ban nem realizálódott. Az or­szágosan tervezett létszám­nak csak a 10 százaléka kezd­te meg tanulmányait vala­melyik szakmában. Megyénk­ben egyetlen fiú ment bádo­gostanulónak. Miért? A KIOSZ megyei titkára, Simon József, elmondta, hogy a nyugdíjas és mesteri ok­levéllel nem rendelkező kis­iparosok nem foglalkoztat­hatnak szakmunkástanulót. Tudvalévő, megyénkben is az országoshoz hasonlóan napról napra csökken a kisiparosok száma. 1971. január 1-én a megyebeli kisiparosoknál 310- en tanultak, az idén mind­össze 99 tanulót tartottak nyilván. A megoldás egyik formája kétségtelenül a magasabb er­kölcsi és anyagi ösztönzés. A gyerekekkel foglalkozónak nemcsak szakmája mesteré­nek kell lennie, hanem ki­csit pedagógusnak is. Ahhoz viszont, hogy legyen megfe­lelő létszám, az általános is­kolában végzősök figyelmét, érdeklődését a hiányszakmák­ra kell terelni. Pontosabban: kellene. Az 505. szakmunkásképző intézet tanára, Somogyi La­jos is osztja ezt a nézetet. Szerinte azonban a KIOSZ- nak kellene megszervezni azt a kisiparosgárdát, amelyik szívesen vállalkozik arra, hogy foglalkozzék is a hoz­zájuk kerülő tanulókkal. A kisiparosok a gondok gyökerét abban látják, hogy ezek a szakmák elveszítették népszerűségüket az utóbbi néhány évben. Cseri József is ezen a véleményen van. Mint cipész, hosszú idő óta zömmel javítási munkákat végez. A cipőboltok választé­ka megfelelő, kevesen készít­tetnek lábbelit. Ebben sok az igazság. De az élet ezekkel az igazságok­kal szemben is megtenni fi­gyelemre érdemes érveit. A választék ellenére sokan csi­náltatnak méretes cipőt. S igen, sorban állás is van az apró javítások frontján! A vélemények tehát ha­sonlóak is és meg is oszla­nak. A gond megoldásában ezért nem könnyű egy nyel­ven beszélni annak érdeké­ben, hogy a határozat meg­valósuljon. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet is segíthet­ne többet. Régi tapasztalat az, hogy a fiatalok csak a divatos szakmákat ismerik. Fogalmuk sincs arról, hogy azokon kívül még mi és mennyi más szakma létezik — égetően szükségesként. — veress — A mesés Bagdadból érkezett Ifjúsági parlamentek Szeptembertől ism®t összehívják az ifjúsági parla- -----—------------------mentet. Már valamennyi miniszté­rium, országos hatáskörű intézmény kidolgozta a par­lamentek megrendezésére vonatkozó irányelveket. Az ifjúsági törvény hatályba lépését követően első ízben 1974-ben rendezték meg a Minisztertanács határozatá­ban előírt ifjúsági parlamenteket. A másodszor ülésező ifjúsági parlamentek alapvető feladata most is az lesz, hogy értékeljék az ifjúsági törvény időarányos végre­hajtását és ajánlást tegyenek a megvalósítás további tennivalóira. Természetesen számba veszik azt is, mi valósult meg az 1974-ben elhangzott javaslatokból. A szeptembertől ülésező ifjúsági parlamenteken tájékoztatják a fiatalokat az ötödik ötéves tervidőszak­ban megoldásra váró feladatokról, s arról, hogy ezek­nek megvalósításában milyen szerepet kap az ifjúság. Ugyancsak e fórumokon ismertetik a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusának határo­zatait. Ez alkalommal is három szakaszban szervezik meg az ifjúsági tanácskozásokat. Először szeptemberben, ok­tóberben munkahelyi és az oktatási intézményi ifjú­sági parlamentek üléseznek. A munkahelyi szintű par­lamenteken lehetővé kell tenni valamennyi fiatal rész­vételét. Néhány nagyüzemben, így például a Csepel Vas- és Fémművekben, a Rába Vagon- és Gépgyárban már a munkahelyi szintű tanácskozásokat is több szin­ten bonyolítják le. Kísérletképpen öt megyében először rendeznek lakóterületi parlamenteket az illetékes tanácsi szervek rendezésében. Ezeknek a fórumoknak a szervezéséért a tanácselnökök a felelősök, s beszámolójukban foglalkoz­nak majd a lakóterületi társadalmi munkával, tájékoz­tatják a fiatalokat kommunális-lakásfejlesztési elképze­lésekről, értékelik az ingázó fiatalok helyzetét. A középszintű ifjúsági parlamenteket novemberben és decemberben rendezik, az intézményi parlamenteken megválasztott küldöttek részvételével. Az országos ága­zati ifjúsági parlamentet 1977 január-február hónapban tartják meg. Meghatározták az ifjúsági parlamentek napirend­jét is. Eszerint a rendező intézmény vezetője beszámol majd az ifjúsági törvény végrehajtásáról, az 1974. évi I ifjúsági parlamentek óta eltelt időszak tapasztalatairól. Tájékoztatót tart a törvény további végrehajtása érde­kében tervezett intézkedésekről. Az ötödik ötéves terv feladatairól szóló beszámoló tartalmazza majd az ifjú­ság iránti követelményeket is. Mindenhol lehetővé kell tenni, hogy a KISZ és a szakszervezet képviselői meg­ismerhessék a beszámolótervezetet, s véleményüket elő­zetesen kifejthessék, javaslatokat tegyenek. A viták során a KlSZ-szervezet képviselője tájé­koztatja a fiatalokat a KISZ IX. kongresszusának hatá­rozatairól, az ifjúsági szövetség feladatairól. A parlamenteken elhangzott kérdésekre a gazda­___L------------------------- sági vezetők lehetőség szerint a h elyszínen válaszolnak majd, ha azonban ez nem le­hetséges, harminc napon belül tájékoztatniuk kell a fiatalokat a javaslat sorsáról. Az Állami Ifjúsági Bizottság az ifjúsági parlamen­tek szervezésének könnyítésére a közeljövőben 30 ezer példányban útmutató füzetet juttat el a vállalatokhoz. (MTI) Szekszárd-Palánk : A Tiszától a Dráváig Mind több dolgozó szerez felnőttkorban szaktudást és érettségit a Csapó Dánielnek, a reformkor haladó agrárpo­litikusának nevét viselő szek­szárdi mezőgazdasági szak- középiskolában. Mintegy négyszáz levelező hallgató osztályvizsgája fejeződött be most és nyolcvanhatan érett­ségiztek le. Az elmúlt húsz esztendőben félezernél több, nagyrészt mezőgazdasági üzemben dolgozó érettségi­zett a szertárral, gépparkkal és gyakorlóterülettel jól ellá­tott iskolában. Az új tanévre is több új levelező hallgató jelentkezett, nemcsak Tolnából, hanem a szomszédos megyékből, a Ti­szától—Dunától a Dráváig: Baranya, Bács-Kiskun, Fe­jér, Somogy megyéből is. A GYES-t igénybe vevő, gyer­mekét odahaza gondozó mind több fiatal dolgozó anya is kihasználja ezt a továbbta­nulási lehetőséget. A palánki iskolából az idei nyáron először levelező hall­gatók is részt vesznek az NDK-ban hétfőn kezdődött tanulmányi gyakorlaton. A Berlintől kb 40 kilométerre lé­vő trebbini gazdaságban harmincfős csoportok heten­ként váltják egymást a nyá­ron. Az új jelentkezőknek jú­lius 15-e és augusztus 15-e közt előkészítő tanfolyamot is tart a levelező tagozat a szekszárd-palánki iskolában. Kikötői szieszta A csodálatos Bagdad. A kalifák, a repülőszőnyegek, a titokzatos rejtőzködő Kelet valamennyi egzotikuma bele­sűrűsödik ebbe a szóba, amely az európai fül számá­ra egyet jelent a mesék va- rázsos világával. A barna fiatalember álmo­san nyújtózva, a meglepetés­től szapora pislogások köze­pette néz ránk a heverő szé­léről. Úgy, mintha legalább repülőszőnyegen érkeztünk volna a mesék fővárosából. Holott ő érkezett onnét. Ha nem is repülőszőnye­gen, hanem annak modern változatán: repülőgépen. Még pedig most három éve, ami­kor elkezdte tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az iraki fiatal­ember, akinek egyszerű be­csületes neve Amer Atta Turki Al-Ani. Itt tölti nyári gyakorlatát Lengyelben, a tangazdaságban. Három év ide vagy oda, amit Magyarországon töltött, a magyar szavak furcsa báj­jal jönnek elő a mélyről induló arab hangokhoz szo­kott szájából. Nem lehetett neki könnyű feladat ezer a nyelven megismerni azt a tu­dományt, amelyet majd tá­voli hazájában szeretne ka­matoztatni. Amikor nálunk a korszerű állattartás különböző ipar- szerű technológiái a mező- gazdasági nagyüzemeinkben már lassan általános gyakor­lattá válnak, addig náluk „a kalifák földjén” még min­dig uralkodik a szilaj állat­tartás. és Amer sokminden mellett ezen is akar változ­tatni, ezért jött öt évre ha­zánkba, hogy az itt felszede­getett tudománnyal hazájá­ban használhasson. Szombaton újra felszáll „az alumínium repülőszőnyeg há­tára”, hogy a szünidőben odahaza megint sokat mesél­jen barátainak, testvéreinek rólunk magyarokról és Ma­gyarországról, ahol oly sok barátot, szerzett magának. GY. VARGA Fotó: Gottvald Fotó: Komáromi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom