Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-20 / 170. szám
1976. július 20. /'tolna'n , tÍÉPUJSAG 3 A korszerűség nem iuxus A Dalmandi Állami Gazdaság az V. ötéves tervben jelentős mértékben szeretné fokozni a tejtermelést. Ehhez azonban nem egyszerűen több szarvasmarhára, több férőhelyre és több takarmányra van szükség. A gazdaság Igazgatója, Vas István szavaiból világosan kirajzolódik, hogy terveiket nem egyszerűen ilyesfajta mennyiségi növeléssel kívánják valóra váltani. Az ezzel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseik a kívülálló számára talán csak imponálónak tűnhetnek. Azonban számukra — a feladatban részt vevő szakemberek számára — komoly felkészülést, odaadó munkát követel. A jelenleg meglévő 1200-as tehenészetükben az elmúlt időszak intenzív takarmányozási technológiája révén már elérték a 3600 literes átlagos tejhozamot. A gazdaság szakemberei a tervidőszak végére 4000 literes tej- hozammal számolnak, ami a jelenlegi gyors fejlődést figyelembe véve, teljesen reális elképzelésnek látszik. Emellett 5 év alatt 1442 új férőhellyel és 1045 régi férőhely rekonstrukciójával kívánják az állatállomány bővítésével egyidejűleg megteremteni a minél korszerűbb állattartás körülményeit. Ebben a programban kulcsszerepe van a takarmányozás nagyüzemi módszerei minél tökéletesebb megvalósításának. Az állami gazdaságban jelenleg évente mintegy 30 000 tonna tömegtakarmányt használnak fel. A területi adottságokat, a megtermelhető takarmány meny- nyiségét figyelembe véve csak úgy képzelhető el az állat- állomány további gazdaságos növelése, valamint a tejtermelés fokozása, ha — és erre irányul jelenleg is a gazdaság szakembereinek figyelme — sikerül nemcsak fokozni a takarmánytermelést, hanem növelni tudják a felhasznált takarmány tápértékét. E téren a dalmandiak máris modellül szolgálhatnak jó néhány gazdaság számára. A magas tápértékű, nagy terméshozamú takarmány- kukorica felhasználása a korszerű silózási technika révén jelentősen megrövidíti azt a biológiai-kémiai láncot, amelynek révén a takarmányból értékes fehérje válik. Vas István, a gazdaság igazgatója többször hangsúlyozta, hogy a tejtermelés gazdaságos és hatékony fokozásában a takarmány meny- nyiségén és minőségén kívül meghatározó szerepe van annak, hogy a gazdaságok milyen mértékben tudják kihasználni azokat a technológiai, technikai lehetőségeket és ésszerű munkaszervezési tapasztalatokat, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági nagyüzemekben. Dalmand — e téren egyelőre csak modell. Pedig az általuk megkezdett út a náluk kisebb gazdaságok számára is járható lenne. Hisz a hasznos tapasztalatok, a jó gyakorlatok átvétele és megvalósítása — szintén az intenzív fejlesztés egyik eszköze lehet... —gyvgy— Foto: Gottvald Folynak az átépítési munkák a régi nádfedeles Istálló épületében. A kétezer vagonos betonsilóból a silómaró juttatja a takarmányt a szarvasmarhatelepekre. UJ párttagok Minden párttag életében jelentős esemény volt tagfelvétele. Különösen emlékezetes akkor, ha egy házaspár egyszerre lép be a pártba. A Láng Gépgyár dombóvári gyáregysége pártszervezetének legutóbbi taggyűlésén egy fiatal házaspár, Borza Istvánná és férje tagfelvételét tárgyalták és fogadták el. Mária, öt évvel ezelőtt Pécsen végezte el a vegyipari gépészeti technikumot és 1971. augusztusában jött a gyárba dolgozni. Ez az első munkahelye; mint anyag- vizsgáló kezdte és most MEO- csoportvezetői feladatot lát el. A „Minőség” szocialista brigád vezetője. Munkatársai szeretik, mert szorgalmas és mindig segítőkész. Nem ismer fáradtságot, szívvel lélekkel harcol a minőség javításáért és lelkiismeretessége követésre méltó. Társadalmi munkát a KISZ-ben végez. A gyáregységi KISZ- bizottság szervező titkára. Hogyan vélekedik ő a munkájáról? — Nagyon szeretem a munkámat — mondja tömören, majd hozzáfűzi: — Amit a technikumban tanultam, az csak alap, az élet, a munka sokkal bonyolultabb műszaki problémákat produkál, mint amit a tankönyvből tanulni lehet. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdése jelenti számomra azt, ami változatossá és érdekessé teszi a munkámat. Halkan még hozzáteszi : sokkal többet kell nekünk nőknek bizonyítanunk, hogy elismerjék a munkánkat. Társadalmi funkciójáról a következőket mondja: — Érdekelnek a KISZ- fiatalok problémái, mert én is ugyanazokkal a gondokkal küszködöm. Közösen próbáljuk — és sokszor sikerül is — a megoldást megkeresni. Szeretek másoknak segíteni. István, gimnáziumi érettségivel és Diesel-motorszerelői szakmával még 1969. decemberében — a gyáregység beindulása előtt — jelentkezett a Láng Gépgyárba, ott radiográfiai anyagvizsgáló tanfolyamot végzett, és így jött a dombóvári gyáregységbe dolgozni. Jelenleg MEO-ellenőr, Törzsgárdatag és egyik alapítója a „Minőség” szocialista brigádnak. Társadalmi megbízatásként az I-es KlSZ-alapszer- vezet titkári funkcióját tölti be. Munkájáról így vélekedik: — Szeretem a munkámat és ezért választottam ezt a munkakört. Változatos munka, sokféle gyártmány készül és mindegyiknek megvan a maga érdekessége és persze a buktatói is. Egyáltalán nem sablonos amit csinálok, és mindig lehet tanulni, amit később hasznosítani lehet. Jó a kollektíva, amelyben dolgozom, ezért is szeretek itt lenni. KISZ-titkári funkciójáról pedig így .vall : — Mivel gazdasági munkám nem helyhez kötött, sokat kell a műhelyben az emberek között lennem, így hasznosan össze tudom kapcsolni a KISZ-munkával. A párt politikáját nemcsak elfogadom, de tenni is akarok annak megvalósításáért, ezért vállaltam, hogy a fiatalokkal foglalkozom — mondja határozottan. — A-fiatalok bevonását a politikai, szervezeti, kulturális életbe a KISZ-en keresztül, szép feladatnak tartom. Azt a kérdést, hogy miért éppen egyszerre léptek a pártba, mindkettőjüknek tettem fel: A KISZ-ben tevékenykedünk és nem lehet teljesen szétválasztani a gazdasági munkát, a társadalmi megbízatást és a magánéletet — mondja, a férj, majd a feleség folytatja: — Már régebben foglalkoztunk a párttagság gondolatával és a KISZ-bizottság, valamint a taggyűlés is javasolta tagfelvételünket. Ismét a férj : — Általában egyformán tájékozottak vagyunk a társadalmi és politikai eseményekről. Kölcsönösen alakítjuk ki a véleményünket és egyidőben érlelődött meg bennünk a gondolat, hogy belépjünk a pártba. Az utolsó kérdésem szintén mindkettőjükhöz szólt: — Mik a terveik? — Továbbra is a KISZ-ben szeretnénk végezni társadalmi munkát. Tudjuk, hogy ezt a tevékenységet is elismerik pártmunkának. Még egy darabig a fiatalok közt szeretnénk dolgozni. — Jelentkeztünk a marxizmus—leninizmus esti egyetemre, hogy politikai ismereteinket magasabb szinten gyarapítsuk. OSZLÄNCZI JANOS Dombóvár Pályázattal - ésszerűbben E zekben a hetekben — az egyetemi-főiskolai felvételik és az eredmény közlésének időszakában — különösen sok szó esik a diplomások lehetőségéről, elhelyezkedésükről, s természe, tesen az idén bekerülők perspektíváiról is. Társadalmi méretekben sem közömbös, mennyi végzett felsőfokú szakemberre számíthat az ország az elkövetkező évek során; hogyan színeződnek be majd fokról fokra azok a „fehér foltok”, amelyek szakemberek hiányát jelzik a munkaerő-térképeken. Vegyünk ki ebből a térképből néhány adatot. Számtalan erőfeszítés ellenére is az tapasztalható, — az elmúlt öt évet tekintve —, hogy az általános iskolákban a pedagógushiány 1,9 százalékról 2,7- re növekedett; ugyanakkor a képesítés nélkülieké 5,1 százalékról 6,9-re emelkedett. Ha az orvosok számát tekintjük: tény, hogy a 10 ezer lakosra jutó orvosok, fogorvosok száma országosan 20,2-ről 22,4-re, vidéken 15,6-ról 17,7-re, Budapesten pedig 39,1-ről 41,4-re nőtt. Szabolcs, Pest és Békés megyében azonban ez az arány a 15 százalékot sem éri el. Kevés a jogász is; elsősorban a bíróságok, az ügyészségek és a tanácsok küszködnek szakemberhiánnyal. A most felvételiző 35 ezernél több jelentkezőre gondolva — csupán a nappali tagozatokon ennyien tettek vizsgát — s az orvosi egyetemek, a jogi karok, a tanárszakok iránti „rohamra” emlékezve, ellentmondásosnak tűnhet a jelenség. Tartalma azonban, bizonyos munkaerőmozgási elemzések elvégzése után, egyértelműen kiderül: a végző orvosok, jogászok és pedagógusok jelentős része nem a szakemberhiánnyal leginkább küszködő munkaterületeken vállalt állást az utóbbi esztendőkben. Néhány nappal ezelőtt elemezte a végzők elhelyezkedésének főbb tanulságait a Minisztertanács. A végzőket 1968 óta — általában — pályázatok sora Várta, rendkívül gazdag elhelyezkedési lehetőségeket kínálva. De ... nem kötelező lehetőcégként szerepelt az elhelyezkedés módjaként a pályázat, a végzők java nem is élt ezzel a lehetőséggel. A növekvő munkaerőgondok, egy-egy megyében a szakemberellátottság súlyos problémái, a pályázati rendszer lazaságai tették szükségessé azt az irányítottabb elhelyezkedési módszert, amely — első ízben az 1977. január 1. után az egyetemek nappali tagozatán végző orvosok, gyógyszerészek, jogászok és pedagógusok tekintetében — csak és kizárólag pályázati úton engedélyezi a munkába állást. Illetve: a munkáltatók ezeket a végzőket az oklevélmegszerzésük napjától számítva — „amíg felsőfokú szakismereteik gyakorlati alkalmazását igénylő munkakörben, illetve szövetkezeti tagsági viszonyban három évet nem töltenek el — csak pályázat útján alkalmazhatnak”. A pályázatokat a megyék reális munkaerő-szükségletét figyelembe véve írják ki. Tehát pályázati úton oda irányítanak több végzőst, ahol munkájukra a legnagyobb szükség van. Természetes ve. lejárója ezeknek a pályázatoknak, hogy a megyék tanácsai, más szervei minél több segítséget adjanak a pályakezdő szakembereknek. A társadalmi ösztöndíjak rendszerét is érinti a minisztertanácsi határozat. Elsősorban a rosz- szabbul ellátott területek írjanak — és írhatnak — ki ösztöndíjakat, ezzel is vonzóbbá téve a későbbi letelepedést. A tapasztalatok elemzése után kerül majd sor arra a későbbiekben, hogy az említett foglalkozási körökön kívül más diplomás kategóriákra is kiterjesszék az irányítottabb munkába állás mó. dozatait. VÁRKONYI MARGIT Tatarozás - karbantartás A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat ebben az évben 15 millió forintot fordít lakásfelújításra, illetve tervszerű megelőző karbantartási munkák elvégzésére. Az V. ötéves terv során felújításra és karbantartásra összesen 90 millió forint áll a vállalat rendelkezésére. Képünkön: a Széchenyi utca 45—47 számú ház tatarozását végzik. Fotó: Komáromi
