Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

2 "Képújság 1976. július 16. Közös közlemény Enyhült a feszültség Libanonban (Folytatás az 1. oldalról) tendővel ezelőtt eredménye­sen befejeződött, történelmi jelentőségű európai biztonsá­gi és együttműködési záró­okmány megszületéséhez. Az enyhülés, a biztonság és együttműködés eddigi ered­ményeit olyan politikai mun­kával értük el, amelyből kü­lönösen fontos szerepet vál­laltak és vállalnak a földrész sorsáért felelősséget érző tö­megek, a különböző világ­nézetű és politikai meggyő­ződésű erők. Meggyőződésünk, hogy az országaink között rendszeres­sé vált népi diplomácia, mint eddig, a jövőben is eredmé­nyesen járul hozzá földré­szünk biztonságának és együttműködésének elmélyí­téséhez, Európa békéjének és nyugodt holnapjának megte­remtéséhez. * A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel találkoz­tak csütörtökön délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában a IV. magyar—finn barátsági héten hazánkban tartózkodó A Szaljut—5 szovjet tudo­mányos űrállomás fedélze­tén dolgozó Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov űrhajó­sok technológiai, orvosi és biológiai kísérleteket és meg­figyeléseket végeznek. A technológiai kísérletek keretében csütörtökön meg­kezdték a súlytalanság álla­potában történő kristálykép­ződés sajátosságainak megfi­gyelését. Az orvosi kísérletek kere­tében az űrhajósok megha­tározzák ízlelőképességüknek az űrrepülés hatására bekö­vetkező változásait. A kí­sérletnek az a célja, hogy tovább tökéletesítsék az űr­hajósok étrendjét. finn küldöttség vezetői, élü­kön Kalevi Kivistö közokta­tási miniszterrel. A tájékoz­tatón jelen volt Paul Jyr- känkallio, a Finn Köztársaság nagykövete. Dr. Molnár Bé­lának, a HNF Országos Ta­nácsa titkárának bevezető szavai után Kalevi Kivistö elmondotta, hogy a finn kül­politika legfontosabb célja az európai biztonsági és együtt­működési konferencia javas­latainak megvalósítása. Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a két ország to­vábbi együttműködésének és az európai enyhülésnek az ügyét szolgálja Kekkonen el­nök közelgő magyarországi látogatása is. A továbbiakban Kalevi Ki­vistö részletesen szólt azokról a hagyományokról és az im­máron több mint másfél év­tizedes nagyon hasznos konk­rét együttműködésről, amely a két ország kulturális kap­csolatait jellemzi. Gyümöl­csöző az együttműködés a tudományos intézmények, a kutatók, az akadémikusok, a diákok, az ifjúsági és sport- szervezetek, a rádió és a te­levízió kapcsolatában. A két űrhajós kísérleteket folytat halakkal is: két ele­venszülő halon figyelik meg a súlytalanság hatását. A gupi-halpártól az űrállomá­son születendő halivadékok fejlődéséből és viselkedésé­ből a biológusok várhatóan érdekes következtetéseket fognak levonni. A szovjet űrhajósok egy további megfigyelés-sorozata is nagy érdeklődésre tarthat számot, főként a környezet- védelmi szakemberek köré­ben. Különböző műszerekkel 500—800 méteres pontosság­gal állapíthatják meg a bolygónk feletti magaslati aerosolos rétegek jelenlétét. (TASZSZ) A Szíriái csapatok Dél- Libanonból történt visszavo­nása, Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet vb-elnöke damaszkuszi látogatásának, valamint Ab- dusszalam Dzsallud líbiai mi­niszterelnök és Szolimán Frangié libanoni államfő ta­lálkozójának bejelentése nyo­mán kezd körvonalazódni a libanoni konfliktus megoldá­sa — jelentette helyzetértéke­lésében az AFP. A június eleje óta Dél- Libanonban tartózkodó Szíriái alakulatok szerdán Szidon és Jezzine város térségéből a közép-libanoni Bekaa-síkság felé vonultak vissza. Ezzel megszűnt Szidon kikötőváros blokádja, s a Palesztinái és a szíriai vezetők találkozójá­nak útjából elhárultak az akadályok. Arafat pénteken Dzsallud líbiai kormányfő kíséretében utazik Damaszkuszba. A li­banoni konfliktus áthidalá­sában több mint egy hónapja közvetítő szerepet betöltő lí­biai miniszterelnök szerdán délután Damaszkuszból Bej- rútba érkezett. A francia hír- ügynökség értesülése, szerint új szíriai javaslatot vitt ma­gával a palesztin ellenállási mozgalom és a damaszkuszi vezetők megbékélésének elő­segítésére. A falangista rádió szerdán, Dzsallud és Frangié csütör­tökre tervezett találkozóját bejelentve lehetségesnek mondotta, hogy a konfliktus­ban érintett felek hamarosan egyeztetik álláspontjukat. A libanoni haladó erők bí­rálták az Arab Liga rendkí­vüli külügyminiszteri érte­kezletének a szíriai—Palesz­tinái megbékélésre vonatko­zó határozatát. „Az Arab Li­ga tanácsa a megbékélést szorgalmazva olyan látszatot igyekszik kelteni, mintha a libanoni konfliktus csak a PFSZ és a damaszkuszi veze­tők nézeteltérésére korláto­zódnék” — állapította meg a baloldali erők rádiója. Katonai téren érezhetően lanyhult a harcok hevessége Libanonban. Szórványos fegyveres összecsapásokról csak a Teli Zaatar palesztin menekülttábor térségéből és Bejrút belvárosából érkeztek jelentések. A bejrúti rádió közölte, hogy jobboldali fegy­veresek folytatták tüzérségi támadásukat a tábor ellen. A tábor védői — akik már 24 nap óta hősiesen ellenállnak a jobboldaliak ostromának — elhallgattatták az ellenség több ütegét, s tetemes veszte­ségeket okoztak a támadók­nak. (MTI) Előkészületek a leszerelési világértekezletre A leszerelési világértekez­let előkészítésével megbízott különleges ENSZ-bizottság befejezte konzultációsoroza­tát és jóváhagyta az ENSZ- közgyűlés elé készített be­számolóját. Ebből a jelentés­ből kitűnik, hogy a világ or­szágainak jelentős többsége a leszerelési világkonferencia mellett foglal állást. Azt is kiemeli, hogy az államok „nagy csoportja követeli a leszerelési világkonferencia mielőbbi összehívását, meg­felelő előkészületek után”. Ezért, állapítja meg a beszá­moló, a különleges bizottság szükségesnek tartja az eddi­giekhez hasonló erőfeszítések kifejtését, hogy megfelelő fel­tételek jöjjenek létre egy ilyen konferencia összehívá­sára. Szaljut-5 Kísérletek az űrállomáson A demokrata konvenció Cartert jelölte James Carter elnökjelölt Heltai András, az MTI tu­dósítója jelenti: A demokrata párt elsöprő többséggel James Cartert ál­lította a párt jelöltjének a novemberi elnökválasztásra. Az 52 éves volt georgiai kor­mányzónak jó esélyt adnak, hogy az Egyesült Államok következő elnöke legyen. Az 1968 óta ellenzékben lévő demokrata párt New York-i kongresszusán, kö­zép-európai idő szerint csü­törtök reggelre, már csak formaságnak számított Car­ter hivatalos megválasztása, miután a jelölt már hóna­pokkal ezelőtt maga mögött hagyta párton belüli vetély- társait. A kongresszuson ennek el­lenére javasolták elnöknek Udall képviselőt, a párton belüli balszárny egyik nép­szerű alakját, valamint Brown, kaliforniai kormány­zót. A fiatal politikus fel­tehetően 1980-as választási esélyeit gyarapítandó indult az idei versenyben. Elnök­jelölt volt McCormack asz- szony is, akinek programja az abortuszok megtiltása. Miután a fentiek, vala­mint több más jelölt össze­sen csak néhány száz szava­zatot kapott, Carter már az első szavazási menetben megszerezte a szavazatoknak a jelöléshez szükséges több­ségét. A kongresszus ezután úgy döntött, hogy egyhangú köz- felkiáltással biztosítja tá­mogatásáról a párt elnök­jelöltjét. Carter — aki a legutóbbi közvéleménykutatás szerint akár Fordot, akár Reagant, a két lehetséges republiká­nus elnökjelöltet legyőzné, ha most rendeznék a vá­lasztást — 1924 októberében, Georgia állam egy kis vá­roskájában született, farmer­családból. Haditengerészeti akadémiát végzett, fizikus­ként részt vett az atomten- geralatt járó-program végre­hajtásában. 1953-ban családi okból leszerelt, s visszatért a gazdálkodáshoz, tovább­fejlesztve, kereskedelemmel is bővítve a családi vállal­kozást. Politikai pályafutása szo­rosan kapcsolódik szűkebb hazájához, a Délhez, ahol — vallási, baptista meggyőző­dése alapján is — az elsők között lépett fel a faji meg­különböztetés felszámolá­sáért. Carter 1970—1974 között Georgia állam kormányzója volt. Carter erre alapozta há­rom és fél éve folytatott vá­lasztási kampányát, amely­nek fő jelszava: „új kezdet” a vietnami háború, a Water- gate-botrány, a visszaélések után, amelyért (Carterék szerint) „a washingtoni ve­zető gárda” a felelős. Az elnökjelölt bel- és kül­politikai tervei alapján kö­zéputasként jellemezhető. Az amerikai polgári-liberális sajtó rendre szemére veti, hogy „mindenkinek min­dent megígér”, s képtelenség lesz — adott esetben — egy­szerre beváltania szociális ígéreteit, s egyensúlyban tar­tani a tőkés gazdaságot, amelynek változatlan sza­badságot ígért. Carter egy­mást semlegesítő ellenjelölt­jeinek köszönhette váratlan győzelmét. Az amerikai vá­lasztási kampány módszerét, lehetőségeit mesterien ki­használó Carter a leginkább győzelmet ígérő jelölt no­vemberben — ennek tudatá­ban állt most mögé a sok­rétű demokrata politikai mozgalom túlnyomó többsé­ge. A demokrata párt elnök jelölő tanácskozása. LAPZÁRTA Magyar felszólalás Becsben Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat lip. ple­náris ülését. A 19 állam de­legációinak részvételével a Hofburg Redouten-Saal- jában zárt ajtók mögött megrendezett ülésen O. N. Hlesztov nagykövet, a szov­jet küldöttség vezetője el­nökölt és Fodor Zoltán nagy­követ, a magyar delegáció vezetője szólalt fel. Az ülés után tartott sajtó- tájékoztatón a magyar kül­döttség szóvivője elmondot­ta: Fodor Zoltán felszólalá­sában kifejtette, hogy a szo­cialista országok az idén már két alkalommal is nagy jelentőségű és az álláspontok közeledését segítő lépést tet­tek. Ha a NATO-államok is hasonló rugalmasságot és kompromisszumra való haj­landóságot mutatnának, a tárgyalások már jóval előbb­re tarthatnának. A magyar delegáció vezetője a NATO álláspontját bírálva hangsú­lyozta, hogy olyan körülmé­nyek között, amikor a Var­sói Szerződés és a NATO közép-európai erőinek össz­létszámúban nincs lényeges különbség, indokolatlan és megalapozatlan mindenemű „asszimmetrikus” csökken­tés követelése. Fodor Zoltán a továbbiakban leszögezte : a magyar delegáció továbbra is azon az állásponton van, hogy az úgynevezett „szárny­országok” érdekeinek és biztonságának egyaránt meg­felelő megoldásokat a négy szocialista ország — a Szov­jetunió, az NDK, Csehszlo­vákia és Lengyelország — eddig beterjesztett alap- és módosító javaslatai tartal­mazzák. A magyar küldött­ség ezért a jövőben is teljes támogatását adja ahhoz, hogy ezek a javaslatok al­kossák a leendő megállapo­dások alapját. A sajtótájékoztató végén közölték, hogy a nyári szü­net előtti utolsó plenáris ülést július 21-én rendezik meg. Montrealban főpróbájukat tartják az olimpiai játékok szombati ünnepélyes megnyitójára készülő zászló- és ken­dőtáncosok. Biszku Béla Nógrád megyében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön Nógrád megyében tett látogatást. Biszku Béla részt vett Nóg­rád megye pártbizottságának ülésén, és az időszerű párt- politikai kérdésekről adott tájékoztatást. Ezt követően felkereste a karancslapujtői Karancs Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetet és meg­tekintette a búza aratását, majd a szövetkezet szakosí­tott szarvasmarhatelepét, vé­gül ellátogatott a termelő- szövetkezet karancsberényi málnaültetvényére. (MTI) HELSINKI A IV. magyar—finn barát­sági hét alkalmából Finn­országban tartózkodó magyar küldöttség csütörtökön dél­előtt hajókiránduláson vett részt, ismerkedett Helsinki és környéke szigetvilágával. A hajókiránduláson finn részről részt vett Väinö Kau- konen, a Finn—Magyar Tár-r saság elnöke, valamint a tár­saság vezetőségének több tag­ja és számos szakszervezeti vezető is. Csütörtökön délután Hel­sinki városi tanácsa adott fo­gadást Kállai Gyula és a magyar küldöttség tisztele­tére. Csütörtökön este dr. Matu- sek Tivadar helsinki magyar nagykövet fogadást adott a IV. magyar—finn barátsági hét alkalmából. A fogadáson részt vettek: Kállai Gyula, a magyar küldöttség vezetője, Väinö Kaukonen, a Finn- Magyar Társaság elnöke, Seppe Sarlund, a barátsági hét finn előkészítő bizottsá­gának elnöke, továbbá azok­nak a finn városoknak a ve­zetői is, amelyek a magyar testvérvárosaikból a barátsá­gi hét alkalmából Finnor­szágba érkezett küldötteket vendégül látták. A magyar küldöttség Kál­lai Gyula vezetésével az esti órákban repülőgépen vissza­utazott Budapestre. MOSZKVA A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának vezetői csütör­tökön Moszkvában aláírták a második stockholmi felhívást, amely a világ kormányainak, politikai pártjainak, társadal­mi szervezeteinek összefogá­sát sürgeti a fegyverkezési verseny megszüntetése, a le­szerelés megvalósítása érde­kében. A dokumentumot Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi­gin, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai és póttagjai, a központi bizottság titkárai látták el kézjegyükkel. A Szovjetunió több mint százmillió állampolgára írta eddig alá a stockholmi fel­hívást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom