Tolna Megyei Népújság, 1976. július (26. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam. 154. szám. ÁRA: 0,80 Ft. 1976. július 1., csütörtök Mai számunkból A MARTINKEMENCE ALATT (4. old.) FIATALOK (5. old.) ÜT A CSILLAGOK FELÉ (6. old.) *lk. VASÄRNAP kirándulás KISKÖRÖSRE ÉS KALOCSÁRA (6. old.) Megújulva zinte látom önt, Kedves Olvasónk, ahogyan a kezében tartja a Tolna me­gyei Népújság mai számát. Látom, amint az újnak kijáró kí­váncsisággal megforgatja a kezében, megnézi közelről, távolról, hogy pillanatokon belül kialakítsa róla az el­ső benyomás által diktált véleményét. íme, itt van hát az az új­ság, amelynek hírével egy­két korábbi lapunkban már találkozott. Itt van a Szek­szárdi Nyomda új büszke­ségének, Saphir 96-os ofszet rotációs gépének az első olyan terméke, amely a Tolna megyei Népújság olvasóinak, előfizetőinek készült. Mi, akik már hosz- szú évek óta vártunk erre a gépre, most kíváncsian les­sük a véleményüket. így igaz: nagyon készül­tünk. Részben azért, mert a lap terjedelme példányon­ként több mint egyharma- dával megnőtt, másrészt az új eljárás az újság készítői­től sokkal nagyobb figyel­met igényel, mint az előző és főleg azért, mert a kül­csín adta lehetőségek a bel­becs gazdagítását is paran- csolóan előírják. Hónapok óta számol és a nyomdász kollégákkal egyezteti a mé­reteket, az új arányokat a tördelőszerkesztő, hónapok óta két alternatívában gon­dolkodik -a szerkesztő bi­zottság, hiszen szinte min­den korábban megjelent újságot, minden egyes cik­ket megpróbáltunk az új, az ofszeteljárás szerinti nyom­tatás képében is magunk elé idézni. Hónapok óta ter­vezzük: hogyan lehet az ál­talunk jónak tartott hagyo­mányainkat az újban is megőrizni. Az indulásra kialakult az elképzelésünk: miként je­lenjék meg a lapban mind­az, amit tiszta szívvel, a legjobb tudásunk szerint adni kívánunk. Mint látható, a korábbi öt helyett, most hat — válto­zatlan szélességű — hasáb áll oldalanként rendelkezé­sünkre az előzőnél valami­vel nagyobb hosszúságban. A nyomtatás minősége szin­te összehasonlíthatatlanul jobb lehet, mint az előzőek­ben, az úgynevezett magas­nyomásnál volt. Ezek — szakmánk íratlan törvényei szerint — a korábbinál lé­nyegesen több fénykép köz­lésére sarkallnak. Ez eszté­tikai norma is, de a mai, a felgyorsult életet élő ol­vasó természetes igénye is. A naponta sok száz infor­máció pergőtüzében élő em­bert segíteni kell abban, hogy minél könnyebben rá­találjon a számára fontos, illetve az általa keresett tá­jékoztatásra. Ezt pedig — bizonyos kérdéseknél — a kép jobban szolgálja, mint az azonos terjedelmű szö­veg. Innét származik az újság szerkesztőinek másik lénye­ges feladata: az állandóan változó tartalmi információ kikeresését az elrendezéssel úgy segítse, hogy az olvasó észrevegye a rendszeressé­get, tehát szűküljön le az a tér, ahol keresnie kell az őt érdeklő témákat. Ezért határoztunk úgy, hogy csak a legszüksége­sebb változtatásokat eszkö­zöljük lapunk szerkezeté­ben. A leglényegesebb mó­dosulás az, hogy a jövőben a vasárnapi és ünnepnapi szám is nyolc oldal lesz. Igaz, hogy a heti hat meg­jelenés összes terjedelme így is közel húsz százalék­kal lesz nagyobb, mint a kis formátumú volt. A heti egyszeri dupla oldalterjede­lemnél megszokott rovato­kat most a köznapokhoz kell besorolni. Legjobb belátá­sunk és az új adottságaink szerint ennek is elkészítet­tük a tervét. A Tolna megyei Népúj­ság megjelenésében közre­működő valamennyiünk ne­vében nyugodt lélekkel ír­hatom le: a legjobb akarat­tal készültünk a mai nap­ra és az ezt követő lapszá­mok előállítására. Mégis azt kérem, ha az indulással járó izgalmak következté­ben valami nem úgy sike­rül, mint ahogyan szeret­nénk, ha valamiben nem nyertük el a Kedves Olvasó tetszését, legyen elnéző. Kü­lön hálásak lennénk, ha venné a fáradságot és tudo­másunkra hozná a vélemé­nyét. Számunkra ez a meg­tiszteltetésen túl nagy segít­séget is jelentene és ígérhe­tem, hogy minden tanács megvalósítását fontolóra vesszük és a lehetőségeink­hez képest meg is valósítjuk. érem, fogadják az új köntösben je­lentkező lapunkat olyan bizalommal, amilyet a régi iránt is tanúsítot­tak, amely a fokozatosan növekvő — és a ma már harmincezret is felülmúló — példányszámban ölt tes­tet. FEJES ISTVÁN Záródokumentum elfogadásával befejeződött a berlini konferencia Kádár János: Közös tennivalóink meghatározásával jó szolgálatot teszí ek Az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciájának második napi tanácskozását szerdán reggel a soros el nők: Georges Marchais, a Francia Kom­munista Párt főtitkára nyitotta meg. A 29 marxista—leninista párt nagy jelentőségű tanácskozásának első munka • napjáról lapunk tegnapi számában adtunk hírt. Lapzártánk után, a késő esti órákig tartó ülésen, kedden szólaltak fel: Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára; Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára; Santiago Carillo, a Spanyol KP főtitkára; Michael O’Riordan, Írország Kommunista Pártjának főtitkára; Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára; I. Bilen, a Török KP KB főtitkára, Gustav Husák, Csehszlová­kia Kommunista Pártjának főtitkára; Henk Hoekstra, a Holland Kommunista Párt el­nöke; Jakob Lechleiter, a Svájci Munka­párt KB titkára és Harila< sz Florakisz, a Görög KP első titkára. A berlini konferencia második napján elsőként Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke ka­pott szót. Utána a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták elnöke: Werner Lars, majd Erich Honecker, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának főtitkára mondott beszédet. A berlini értekezlet szer­da déli ülésén Harilaosz Florakisz, a Gö­rög KP KB első titkára elnökölt. Elsőnek Enrico Berlinguernek, az Olasz KP főtit­kárának adott szót. Ezt követően Domi­nique Urbany, á Luxemburgi KP elnöke és Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára beszélt. A berlini konferencia szerda délutáni ülésén négy felszólalás hangzott el. Az el­ső felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt. Öt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Er- menegildo Gasperoni, a San Marinó-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó felszólalója Kádár János, az MSZMP KB első titkára volt. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának főtitkára elnökölt. Kádár János felszólalása Rendkívül gazdag volt mérlegelnivalókban a Tolna megyei Tanács V. B. tegnap délelőtt megtartott ülése, melyen a tanácskozási joggal meghívottak száma is mesz- sze meghaladta a megszo­kottat. A Belkereskedelmi Minisztériumot hárman is képviselték, dr. Sághy Vil­mos államtitkárral az élen. Ezen az ülésén a vb hat napirendet tárgyalt. A végrehajtó bizottság a megyei tanács kereskedelmi osztályának tevékenységével utoljára 1969-ben foglalko­zott, viszont ezt követően évenként két-három esetben is szerepelt a kereskedelmet és vendéglátóipart érintő na­pirend a testület programjá­ban. Korsós István osztály- vezető beszámolója a Bel­kereskedelmi Minisztérium megyénkben végzett vizsgá­lódásainak megállapításaival kiegészülve, ennek ellenére széles körű és szenvedélyes vitát váltott ki. Mint azt több felszólaló is megfogal­mazta, egyaránt a kereske­delem és vendéglátás mun­kája az, aminek erényeire és hibáira a legérzékenyeb­ben reagál a lakosság. Ép­pen ezért a jelen tervidő­szakban is kiemelt fontossá­gúként kezelendőek azok a fejlesztések, melyek a növek­vő igényekkel számolva meg- alapozhatóak. Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk nevé­ben tisztelettel köszöntőm tanácskozásunk minden résztvevőjét, testvérpárt­jainkat, Európa kommunis­táinak sokmilliós táborát. Pártunk üdvözölte és kezdet­től fogva támogatta a Len­gyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspár­tok értekezletének összehí­vására. Abban a meggyőző­désben vettünk részt az elő­készítés munkájában is, hogy a nemzetközi helyzet közös elemzésével, a békét és a társadalmi" haladást elő­mozdító közös tennivalóink meghatározásával, kölcsönös szolidaritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Euró­pa népeinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosí­tott kitűnő feltételekért őszinte köszönetét mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának. Kedves elvtársak! 1 Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszo­nyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista vi­lágrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulásának fontos té­nyezője a szocialista orszá­gok dinamikus fejlődése, összefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a hala­dás minden erejével. A szo­cialista országok együttes ereje jelenti ma a világ bé­kéjének legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő el­nyomottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jogáért küzdő népek harcá­nak szilárd támaszát. Meg­győződésünk, hogy a Magyar Népköztársaságban folyó szo­cialista építőmunkával, de­mokratikus rendszerünk fej­lesztésével, nemzetközi tevé­kenységünkkel nemcsak né­pünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szo­cializmus nemzetközi pozí­cióinak erősítéséhez, a szo­cialista országok összefogá­sának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tuda­tában vagyunk, hogy a szo­cializmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőfor­rást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, ame­lyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, mindenek­előtt a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésé­nek jelentős tényezője a ka­pitalista országok kizsákmá­nyolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozó­dó harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbál­ja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyö­keres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a tömegek érdekeit szolgálja, alapvető társadalmi változásokat kö­vetel és a monopóliumok ha­talma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvér­iért hódít A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmé­nyek hosszú harcban, követ­kezetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet tovább kell folytatni a hábo­rú és a hidegháború meg­szállottjai, a történelem ke­rekét visszafordítani próbáló szélsőséges imperialista kö­rök meg-megújuló ellentá­madásaival szemben. A poli­tikai enyhülés megszilárdítá­sáért, a katonai enyhülés elő­pártjaink szervezetileg erő­södnek, tömegbefolyásuk nö­vekszik. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt teljes mér­tékben szolidáris a kapitalis­ta országokban harcoló kom­munistákkal, az összes de­mokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja a küz­delmüket a társadalmi hala­dás, a szocializmus irányá­ba mutató mélyreható válto­zásokért. A világforrad' imi folyamat előrevitelében mind jelentő­sebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgal­mak. Harcuk nyomán továb­bi haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erő­síti kapcsolatait ezen orszá­gok kommunista pártjaival, felszabadító mozgalmaival, segíti a nemzeti és a társa­dalmi felemelkedésért vívott harcukat. az enyhülés mozdításáért harcolva szá­míthatunk a dolgozó töme­gek, valamennyi békeszerető erő aktív támogatására. Ez a politika valamennyi nép ér­dekeinek megfelel, mert megmenti az emberiséget egy új világháború borzalmaitól. Ugyanakkor jobb külső fel­tételeket teremt a szocialis­ta építömunka számára. Elő­segíti a nemzetközi" mun­kásosztály harcát a társadal­mi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nem­zeti felszabadító mozgalmak országaik politikai és gazda­sági függetlenségéért, fel- emelkedéséért vívnak. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az el­múlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az euró­pai kommunista és munkás­pártok 1967-ben Karlovy- Vary-ban tartott értekezle­tén kidolgozott akcióprogra­mot. Közös harcunk elveze­tett a második világháború óta megoldatlan kérdések je­lentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartották az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a reali­tásokkal számoló politikai té­nyezők közös sikere volt. (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar delegáció az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján. Számolni az igényekkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom