Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-10 / 136. szám
fiatalok Országjáró diákok Megyei találkozó Váralján Ismerkedés a kullancsokkal - Verseny helyett es8 - Elsők a paksiak Jó a hangulat „Szólj, szólj, ha kell..— csendült fel a dal szombaton a váraljai Farkasárokban. Ekkor nyitotta meg Kozma Erzsébet, a KISZ MB titkára az országjáró diákok megyei találkozóját. Mintegy 200 fiatal állt rajthoz: tájékozódási futásban, honvédelmi rajversenyben és természetjáró akadályversenyben mérték össze erejüket, tudásukat. Az első napon a táborverés és a bennszülött kulacsokkal való ismerkedés után a honvédelmi rajverseny volt napirenden. Ez erős fizikai erőnlétet követelt, hiszen a távot egyik állomástól a másikig futva kellett megtenni, mégpedig végig emelkedőn. Este a tábortűznél a szekszárdi Kísérleti Színpad néhány tagjának közreműködésével egy kis da- loíásra került sor. Ezt, amikor a tűz kialudt, minden iskola saját körletében folytatta. Egyszerre 10—12 helyről hangzott a dal, csak az zavarta a műélvezetet, hogy mindegyik más volt Vasárnap reggel kezdődött az ODMT talán legrangosabb versenye: a tájékozódási futás, öt kategóriában indultak a versenyzők, nem és kor szerint, valamint a középiskolás bajnokság résztvevői. Bár a táv kilométerre nem volt sok, a nagy szintkülönbség és a sáros, csúszós út próbára tette az indulókat. Voltak akik az egyéni verseny helyett a kollektív futást választották és így előfordult, hogy egyszerre 10—15 futó ért be a célba. A tervezett program szerint a természetjáró akadályversenynek, főzőversenynek és este kultúrműsorral egybekötött tábortűznek kellett volna következnie. Mindebből csak egy kiadós náthaszerzési akció valósult meg. Ugyanis 14.30-kor kezdődött a verseny és 3 órakor eleredt az eső, ami kisebb megszakításokkal másnap reggel 7 óráig tartott. Szerencsére a mányoki általános iskolás kollégium befogadta a táborozok közül azokat, akik esőtől védettebb helyen akartak megszárítkozni. így az ODMT-kupa egyik fontos versenye elmaradt, de azért sikerült kiválasztani azt a 45 főt, aki a diákturizmus legrangosabb seregszemléjén, az országjáró diákok országos találkozóján, és azt a tíz versenyzőt, aki az országos középiskolás tájékozódási futóversenyen részt vehet. Az összesített eredményeket hétfőn délben Herczig Ferenc, a tábor parancsnoka és István István megyei sport-főelőadó hirdette ki. Első lett a paksi Vak Bottyán Gimnázium, második a dombóvári Gőgös Gimnázium, harmadik pedig a szekszárdi Garay János Gimnázium. Kép és szöveg: Jantner László Készül a reggeli tea kezdődik a paksi DFT A kilencedik Holnap Péntek, szombat, vasárnap — háromnapos gazdag program várja Pakson a Duna menti fiatalok kilencedik találkozójának résztvevőit. A rendezvénysorozat kapcsolódik, az úttörőszövetség jubileumához. „Harminc éve bontott zászlót a Magyar Úttörők Szövetsége. Ezen évforduló jegyében rendezzük meg a IX. Duna menti fiatalok találkozóját, köszöntve az elmúlt 30 év és a jelen úttörőit, úttörővezetőit...” —1 többek között ez áll a járási KISZ-bizottság által kiadott programfüzetben. A találkozót pénteken délután 4 órakor nyitják meg a vízi színpadon. A műsoros tábortűz hétkor kezdődik az I. sz. általános iskola udvarán. Este kilenctől az ifjúsági házban az ottani magnósklub ad disco-műsort. A szombati eseménysorozat a járási úttörő-sportversenyek döntőjével kezdődik, a PSE- sportpályán, kilenc órakor. Ugyanebben az időpontban kerül sor az ifjúsági házban arra a tanácskozásra, amelynek témája az MHSZ és az ifjúság kapcsolata, illetve az atomerőmű-építkezésen arra a fórumra, amely az V. ötéves tervhez kapcsolódik. Délután a sportpályán és a Csányi-kertben úttörők meg KISZ-esek részvételével rendeznek hadijátékot. Ezenkívül gyermekműsor, klubfoglalkozás, sakkszimultán, művészeti vetélkedők lesznek. Az ifjúsági randevú zárja a napi programot. A vasárnap reggel nyolckor térzenével kezdődik, majd díszfelvonulással folytatódik. Délelőtt több sportrendezvényre is sor kerüL Délután kisfilmeket vetítenek a moziban, a Templom téren aszfaltrajz-verseny lesz, tréfás ügyességi játékokkal egybekötve. A vízi színpadnál modellező bemutatóra, majd a „Dallal, tánccal a Duna mentén” című műsorra kerül sor. A legfiatalabbak az utcai bábszínházát nézhetik meg a Templom téren, öt órakor labdarúgó-mérkőzés, fél hatkor pedig könnyűzenei vetélkedő szórakoztatja a DFT vendégeit. A gálaest hétkor kezdődik a vízi színpadon. A KISZ Központi Művészegyüttese, a Rajkózenekar, a Ki mit tud?-klub és a Spirál-együttes lép a közönség elé. „Őrizzük a lángot” Beszélgetés Nemes Péterrel, a Magyar Úttörők Szövetsége titkárává — Az úttörőszövetség jel. vényének, lobogó zászlómezejében fahasábokból kinövő háromágú lángot találunk... — A szimbólumoknak megvan a maguk jelképes és nevelő szerepe. Ebben az esetben a lángnyelvek jelentik a forradalmak, a munkásmozgalom, a három nemzedék összeforrott- ságát. De utalnak a nemzetközt gyermekbarátságra, a pionírbarátságra js. Felidézik és eszünkben tartják a múlt és a jelen forradalmi tüzét éppúgy, mint magát a valóságos tábortüzet, amely a játékot, a sátorozást, az együvé tartozás vonzó melegét nyújtja. Amikor azt mondjuk, hogy őrizzük a lángot, mindezen érzelmek és hangulatok, emlékek továbbélését kívánjuk szolgálni, a gyermekek nevelésével, de a felnőttkorhoz szólóan is. — Természetesnek tűnik, hogy ha párt- és állami intézkedéseink, határozataink, jövőnk megalapozását szolgálják, akkor közvetlenül is érintik a cseperedő nemzedéket, a ma gyermekeit: a jövő felnőttjeit. — így van. De ezen túlmenően — úgy érzem —, az élteit 30 év egyértelműen bizonyítja: társadalmunk egyre többet tud és akar is adni a gyermekeknek, egyre inkább jó értelemben gyermekközpontú. S nem csupán a jó sajtót is kapott létesítmények. mint az úttörővasút, Csillebérc, Zánka, vagy az olyan fontos intézkedések, mint a gyermekgondozási segély, vagy az ifjúsági törvény kiterjesztése a 14 éven aluliakra bizonyítják ezt. Az intézkedések folyamata is bizonyítéka annak, hogy a gyermekek, így az úttörőmozgalom ügye a párt, a KISZ, a társadalom élvonalában volt és van. — Minek tulajdonítható az úttörőszövetségre, az egész iskolás korosztályra fordított különleges figyelem? — A gyermek a jövő, de a jelenben él és nyilvánvaló a gyermekkorban ért hatások és befolyások meghatározó jelentősége a felnőtté válás utáni időszak élményanyagára. A gyermekkel történő jó, vagy rossz kihat a felnőtt társadalom egész hangulatára, munkájára. beállítottságára. Nem szabad elfelejtenünk, hogy napjainkig már társadalmunknak több mint fele volt, vagy jelenleg úttörő! Úgy véljük, hogy szövetségünk évfordulója legalább 6 millió magyar állampolgár ünnepe, de reméljük, ünnep ez mindenkinek, kis- és nagykorúaknak egyaránt. S ez már munkánkat is befolyásolja a továbbiakban. Mozgalmunk története js bizonyítja, hogy két egvmásnak ellent nem mondó feladat egyszerre volt fontos: az iskolai oktatómunka segítése és a túlzott iskolás jelleg csökkentése. Új jelszavaink amelyek egy-egy mozgalmat jelkénpznek. például Barátokat keresünk. Egy család — egy őrs. őrizzük a lángot — a volt úttörők, a mostani szülők részvételére, gyermekkori tapasztalatainak felhasználására is építenek. Az a véleményünk, hogy az őrsök kötődjenek jobban a családokhoz, az iskolán kívüli felnőtt társadalomhoz és a még olykor oktatáscentrikus iskola és a tanár vagy az úttörővezető mellett kapjon szélesebb értei, met a társadalmi nevelés funkciója. A felnőttekkel való érintkezés egyoldalúságát — a felnőttre szüksége van á gyereknek! — megpróbáljuk ezen az úton is leküzdeni. Ne csak a diák—tanár viszony jelentse a külvilággal való érintkezést a gyermek számára. Ezen az úton a társadalom belép az úttörőmozgalomba, az iskolába, az utóbbiak pedig kilépnek a társadalomba. így egyébként a korszerű, „nyitott” iskola nevelésintézményét is segítjük. — Gondolom, ez a segítés a Magyar Úttörők Szövetségének fő feladata, — Csak egyik fő feladata. Ä gyermekeket többfajta, s optimális esetben azonos célzatú nevelési hatás éri: az iskola, a család, a mi mozgalmunk, a tömegkommunikációs eszközök. A gyermekközösségek is többfajták, horizontálisan és vertikálisan is változatosak (osztály; őrs, lakóhely, sportegyesületek, egyéb baráti közösségek). A gyermeknevelésben a munka- megosztás egyre jobb. Az elmúlt 30 évben kialakult az úttörőszövetség sajátos funkciója és a kezdet} látszattartalmak helyébe valóságosak léptek: cé- lünk, hogy gondoskodjunk az élményt adó szabadidő-tevékenység megszervezéséről. Jogos önbizalommal állíthatjuk, hogy szövetségünk a társadalom elismert és a gyerekek kedvelt szervezete lett. Ennek köszönhető az a megkülönböztetett figyelem, mellyel a párt és természetesen a KISZ legutóbbi kongresszusa is foglalkozott velünk és fő feladatunknak az iskolai oktató-segítő munka mellett a gyermekközösségek szervezését jelölt© meg. fa Ä közösségi, a közösségi beni nevelés célja nyilvánvaló. — Fontos politikai feladat. Hiszen egyszerre vagyunk gyermekszervezet és politikai, társadalmi szervezet is. A játékos. Ság és a politika egyaránt sajátunk, összerendezésük tökéletesítése munkánk állandó tárgya. Van-e, lehet-e számunkra fontosabb vállalás, mint a felnövekvő nemzedékeket közösségi életre, munkára, önmagunk és mások folyamatos értékelésére nevelni. A Magyar Úttörők Szövetsége egész tevékenységével a fejlett szocializmusban, szocialista életformában élő majdani felnőttek, dolgozók társadalmának kialakítását tartja legfőbb feladatának. S ezért ünnepli harmincéves jubileumát is főként ennek s a jövőnek a jegyében. (dér er) < KW! OI 5 1 1976. június Iflc Az utolsó méterek
