Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-10 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI B I Z O TTS AG AN A K ' L A PJ A TOLNA MEGYEI CSÜTÖRTÖK 1976. június 10. XXVI. évf. 136. szám. ARA: 0,90 Ft Magyar-szovjet barátsági hónap Záró nagygyűlés a paksi atomerőmű-építkezésen Tegnap délután Pakson, az épülő atomerőmű szerelőcsar­nokában rendezték meg a ma­gyar—szovjet barátsági hónap záró nagygyűlését. A nagygyű­lésen közel kétezren vettek részt nemcsak az építkezésről és Paks községből, hanem a megye minden részéből is. A szovjet és a magyar him­nuszt játszotta a zenekar, majd Rigóczky István, a paksi járási pártbizottság első titkára kö­szöntötte a nagygyűlés résztve­vőit, Valerij Leonyidovics Mu- szatovot, a budapesti szovjet K. Papp József — A mai nappal befejeződ­nek a magyar—szovjet barát­sági hónap Tolna megyei ren­dezvényei. Úgy vélem, hogy mi, a megyében élő és dolgozó em­berek, büszkék lehetünk arra, hogy egy hónapig házigazdái, cselekvő részesei lehettünk a magyar és a szovjet nép meg­bonthatatlan barátságát kifeje­ző rendezvénysorozatnak. A megyénkben megtartott különböző rendezvényekkel az volt a közös célunk, hogy a magyar—szovjet barátság ápo­lásának mindennapi élő gya­korlatán túl sokoldalúan is­mertessük és népszerűsítsük a magyar—szovjet baráti együtt­működés eredményeit, bemu­tassuk a Szovjetunió jelenét és az SZKP XXV. kongresszusán felvázolt nagyszerű perspektí­váját. Célul tűztük ki azt is, hogy a Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság megyénkben mű­ködő tagcsoportjai munkájának színvonalát ezúton is tartalma­sabbá tegyük. ». nagykövetség kulturális taná­csosát. Valerij Vlagyimirovics Rozsanovot, a nagykövetség at­taséját, Oleg Lvovics Toscsako- vot, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza kulturális osz­tályvezetőjét, Nagy Máriát, az MSZBT főtitkárát, K. Papp Jó­zsefet, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának tagját, a, megyei r '-tbizottság első titká­rát és dr. Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét, majd megnyitotta a nagygyűlést. Ez­után K. Papp József tartott ün­nepi beszédet. ünnepi beszéde A szónok ezután a különféle rendezvényekről beszélt, meg­állapítva, hogy a barátsági hó­nap valamennyi Tolna megyei rendezvénye sikeres volt, elér­te célját. Hozzájárult a ma­gyar—szovjet barátság elmélyí­téséhez. A továbbiakban a Tolna és Tambov megye közt kialakult kapcsolatokról szólt a megyei pártbizottság első titkára. Szív­ből örülünk annak, — mondot­ta —, hogy pár nag múlva me­gyénkben, és itt Pakson is üd­vözölhetjük testvérmegyénk pártküldöttségét és bemutat­hatjuk nekik népeink gyümöl­csöző együttműködésének újabb, nagy létesítményét, a paksi atomerőmű építését. Ezután áttekintette a magyar és a szovjet nép barátsága ki­alakulásának történetét és fej­lődését a Nagy Októberi, Szo­cialista Forradalomtól napjain­kig, a kommunizmust építő Szovjetunió és a fejlett szocia­lista társadalom építésén mun­kálkodó Magyar Népköztársa­ság gyümölcsöző együttműkö­dését. — A Szovjetunió Kom­munista Pártja XXV. kongresz- szusa által megjelölt kommu­nista építőmunka folytatásának programja, a Szovjetunió X. ötéves terve megfelelő lehető­séget biztosít a magyar és a szovjet együttműködés tovább­fejlesztése terén is — mondta. A továbbiakban a nemzet­közi helyzetről beszélt a me­gyei pártbizottság első titkára. A különböző társadalmi rend­szerben élő országok békés egymás mellett élése az egyet­len normális nemzetközi al­ternatíva. Ez harc kérdése, ezért a Szovjetunió, a szocia­lista országok, a nemzetközi haladás erői széles körű béke- offenzívát és következetes har­cot folytatnak az erőviszonyok kedvező megváltoztatásáért, az enyhülésért, azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban megvalósuljon a békés egy­más mellett élés politikája. Ebben a harcban kiemelkedő szerepet tölt be a nemzetközi haladás legerősebb országa, a Szovjetunió és a szovjet béke­politika. A békés egymás mel­lett élés jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben. így az enyhülés a világpolitika fő irányzata lett, reális lehetőséggé vált a világ­háború megakadályozása. — A béke és haladás erői eredményesen küzdenek a tő­kés országokban is. A haladás erőinek növekedését mutatja a nemzeti felszabadító mozga­lom számos sikere és az ön­álló fejlődés útjára lépett or­szágok egész sora. — A nemzetközi imperializ­musnak a világ különböző térségeiben előforduló ellen- támadásai, kísérletei nem vál­toztatnak azon a feltartóztat­hatatlan folyamaton, hogy a szocializmus, a nemzetközi ha. ladás és a béke erői növeksze­nek. Hogy a kapitalista orszá­gok imperialista vezetőkörei is mindinkább kénytelenek elfo­gadni a békés egymás mellett élés politikáját. Beszédének befejező részé­ben a' barátsági hónap rendez­vényeinek jelentőségéről be­szélt a megyei pártbizottság el- ső titkára. — Ezeket mi azért tartjuk rendkívül hasznosnak, mert lehetőséget adtak ah­hoz, hogy kifejezzük hálánkat a Szovjetunió népeinek a fel­szabadításért, a testvéri ba­rátságért, a kölcsönös együtt­működésért, azért, hogy a Szovjetunióra, mint igaz ba­rátunkra, jóban rosszban min­dig számíthatunk. • Ezután Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az MSZBT aranykoszorús jelvényét adta át Botos Jánosnénak. a Simon- tornyai Bőrgyár MSZBT tag­csoportja vezetőjének és Rauth Jánosnak, a Paksi Konzerv­gyár MSZBT tagcsoportja ve­zetőjének, majd V. L. Musza- tov, a nagykövetség tanácsosa köszöntötte — magyar nyel­ven — a nagygyűlés résztvevő­it, mondott rövid beszédet. A nagygyűlés az Intema- cionálé hangjaival fejeződött be. vivő* ' - ■ • IK számunkból: A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE (3. old.) MOZGÓ VB-üLÉS SZEKSZÁRDON (3. old.) PELAGEJA (4. old.) FIATALOK (5. old.) Hazánkba látogat az NDK külügyminisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­terének meghívására június 10 —12 között hivatalos, baráti lá­togatást tesz hazánkban Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. * Oskar Fischer 1923. március 19-én született. Munkáscsalád­ból származik. Szabónak ta­nult, később főiskolai végzett­séget szerzett. 1946 óta tagja a Német Szocialista Egységpárt­nak. A VIII. kongresszus óta (1971) az NSZEP KB tagja. Oskar Fischer 1946 és 1955 között az ifjúsági szövetségben dolgozott különböző funkciók­ban: így az FDJ járási titkára volt Sprembergben, majd az FDJ Brandenburg-tartományi elnöke. 1951-ben a Szabad Né- met Ifjúság Központi Tanácsá­nak tagja és titkára lett. Oskar Fischer 1955-től dolgo­zik a külügyminisztériumban. Először az NDK szófiai nagy­követe, majd főosztályvezető lett, 1965-től külügyminiszter­helyettesként tevékenykedett. 1973-ban államtitkárrá és a külügyminiszter állandó he­lyettesévé, majd 1975 januárjá­ban a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszteré­vé nevezték ki. Oskar Fischer magas állami és társadalmi kitüntetések vi­selője. Napirenden a közművelődés Szovjet-indiai tárgyalások Szerdán a Kremlben folyta­tódtak a szovjet—indiai tárgya­lások. A nemzetközi problémák megvitatása során a felek meg­erősítették eltökéltségüket, hogy elősegítik az enyhülési folya­mat, az államok közötti együtt­működés és kölcsönös megértés fejlesztését, többek között az ázsiai földrészen. A megbeszéléseket baráti, szívélyes légkör jellemzi. A tárgyalásokon szovjet rész­ről részt vett Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Nyikolaj Podgomij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter, in­diai részről pedig Indira Gandhi miniszterelnök, Jes- vantrao Csáván külügyminisz­ter, Shankar Ghos tervezésügyi államminiszter, Inder Gudzsral, India moszkvai nagykövete. Tegnap délelőtt megtartott ülésén a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága két köz- művelődési kérdéssel foglalko­zott. Részt vett a testület ülé­sén dr. Liszkai Lajos, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának képviselője, dr. Varga Sándor- né, a Kulturális Minisztérium Levéltári Igazgatóságának igazgatóhelyettese, továbbá Békés Fêrenc, a megyei tanács oktatási, szakmunkásképzési és sportbizottságának elnöke is. A végrehajtó bizottság elő­ször a Tolna megyei Levéltár igazgatójának, K. Balog János­nak a beszámolója alapján foglalkozott az 1968 óta taná­csi kezelésben lévő intézmény munkájának számbavételével. Majd a munkaügyi osztály ve­zetője Németh József és a mű­velődésügyi osztály vezetője, dr. Vadas Ferenc számoltak be a szak- és betanított munkások továbbképzésének helyzetéről és a továbbképzés feladatairól. A Tolna megyei Levéltár te­vékenységének értékelésével 1969-ben foglalkozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az intézmény vezetője az azóta eltelt időszak munkájáról szá­molt most be. Ezt az időszakot — mint azt a beszámoló felettj eszmecserében többen is meg­fogalmazták — az egyenletes fejlődés jellemezte. A megyei tanács jó gazdának bizonyult. Biztosítottak a fontos intéz­mény működésének személyi és tárgyi feltételei: kedvezően változott a munkahelyi légkör; bővült a levéltár közművelő­dési funkciója, ami számunkra különösen becses eredmény, hi­szen mint azt dr. Varga Sán- dorné elmondotta: a szocialis­ta levéltárnak funkciója hár­mas. Tudományos, közigazga- tási és közművelődési. Ha va­lamelyik funkció gyengébb, az egész szenved kárt. „Ez a le­véltár mindhárom funkcióját jól látja el, helyesen kialakí­tott arányok jellemzik a tevé­kenységét" — mondotta a szakmai főhatóság képviselője. A szak- és betanított munká­sok továbbképzése és a tovább­képzés feladatai először kerül­tek önálló napirendként a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának napirendjére. Viszont, a megyei tanács az elmúlt év decemberében tárgyalta meg- a munkásosztály helyzetéről szóló KB-határozat tanácsi fel­adatainak végrehajtását, így a szakmunkásképzés és -tovább­képzés feladatait is. A kor­mány és a szakminisztériumok intézkedéseire a vállalatoknál, szövetkezeteknél 1975. adott új lendületet azoknak a szellemi beruházásoknak, amelyeket fel­nőttoktatásnak nevezünk. 1970 óta megyénkben 2228 dolgozó szerezte meg az osztá­lyozó vizsgára fölkészítő tanfo­lyamokon a nyolc általános is­kolai végzettséget. A végzettek 93 százaléka fizikai dolgozó és 65 százalékuk ipari munkás. Megyénk 16 középiskolája kö­zül 15-ben folyik felnőttokta­tás. A hallgatók száma megha­ladja a 3000-et. Sajnálatos, hogy a beiskolázottaknak csak egyharmada jut ei az érettsé­giig. Elodázhatatlan feladatunk létrehozni a felnőttek középis­kolai oktatását segítő megyei módszertani központot. A napirend vitájában számos olyan észrevétel, javaslat hang­zott el a szak- és betanított munkások továbbképzésének további feladatait hangsúlyo­zandó, mely észrevételek, ja­vaslatok határozatba való fog­lalására megbízatást adott a végrehajtó bizottság az előter­jesztőknek. A sok figyelemre méltó javaslat közül a tudósító egyet emel 'ki: a jövőben a ve­zetők minősítésénél figyelembe veszik a minősítés készítői a továbbképzési terveket, illetve azok végrehajtását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom