Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-06 / 133. szám

Tanácskozott a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) A béke—barátsági, szolidari­tási és nemzetközi politikai tevékenységünket az időszerű­ség és a rendezvények nagy száma jellemezte — hangsú­lyozta a beszámoló. A Szovjet­unió népei életének, eredmé­nyeinek ismertetésére kiemelt gondot fordított a népfront. Népszerűek és hatékonyak voltak a barátsági estek. A rendezvényekhez nagy segítsé­get adott a moziüzemi válla­lat, a megyei művelődési köz­pont, a szekszárdi bőrdíszmű és a bonyhádi cipő-, valamint zománcgyár. Szép szokássá, immáron ha­gyománnyá váít, hogy minden évben barátságvonattal 320 Tolna megyei lakos ismerke­dik a Szovjetunióval. Szoros testvérmegyei kapcsolatot hoz­tak létre az NDK-beli Karl- Marx-Stadt megyével. Delegá­ciók cseréjén kívül rendszere­sen tájékoztatják egymást a két megye társadalmi szervei életükről, munkájukról. Me­gyénk lakosságának társadal­mi összefogását számos új lé­tesítmény (parkok, játszóterek, óvodai és napköziférőhelyek, 'járdák, utak, stb.) jelzi. A tár- sadalmimunka-érték egy főre jutó összege tavaly 213 forint volt, szemben az 1974. évi 144 forinttal. Különösen a szocia­lista brigádok mutattak példát. Feladatok A munka politikai tartal­máról a következőket olvas­hatjuk a megyei elnökség je­lentésében: Mozgalmunknak lelkesítő programja volt és van, amellyel, szinte egész la­kosságunk egyetért. Ebben minden becsületesen dolgozó és munkából élő állampolgár megtalálja - saját érdekeinek megfelelő lehetőségeit és .cél­jait. Politikai munkánk tartal­mát az egység erősítése, az ér­dekek összehangolása ésegyez- tetésç határozza meg. A népfrontmozgalomban — különösen városainkban és a járási székhelyeken — a mun­kások egyre meghatározóbb szerepet töltöttek be a város- és községpolitika alakításában. Jelenlétük a népfrontban to­vább erősíti az osztályok és rétegek szövetségét. Feladatunknak tartjuk, to­vább erősíteni a munkás­paraszt szövetséget, elősegítet­ni egymás életkörülményeinek megismerését és egymásra utaltságuk helyes felismerését. Segítjük parasztságunk gyors beilleszkedését a változó és fejlődő életkörülményekbe, a lakáskultúra fejlesztését, a művelődési lehetőségek igény- bevételét és így tovább. Az értelmiség jelentős sze­repet vállalt a népfrontmun­kában. Míg korábban a hu­mán érdeklődésű értelmiségiek vettek részt nagyobb számban a népfront tevékenységében, ma már módosultak a foglal­kozási arányok. Mozgal­munk különböző politikai te­rületein találkozunk közgaz­dászokkal, műszaki és agrár­értelmiségiekkel, orvosokkal, jogászokkal is. A kisiparosok és kiskereske­dők részt vettek a választá­sokban, a településfejlesztő társadalmi munkában, a béke­barátsági és szolidaritási te­vékenységben. Kapcsolatain­kat fejleszteni kívánjuk, ezért munkánk során, a rétegpoliti­kai és lakóterületi tevékenysé­get előtérbe helyezzük. A megyei elnökség jelenté­se részletes tájékoztatást adott a népfrontbizottságok, testüle­tek számarányáról, összetétel­iéről, valamint ismertette a különböző rendezvényekét. Mindennek politikai értékelé­sét a szóbeli, kiegészítés . adta, amelyet Csajbók Kálmán me­gyei titkár terjesztett elő.. A megyei titkár szóbeli kiegészítése — örömmel és nem kevés büszkeséggel jelenthetem a küldöttértekezletnek, hogy az 1972-ben tartott hasonló ta­nácskozáson elhangzott javas­latok többségükben megvaló­sultak, a feladatokat elvégez­tük — kezdte szóbeli kiegészí­tését a megyei titkár. — Leg­magasabb fórumunk, ' a me­gyei pártértekezlet, elismerte a megyénkben kibontakozott, ki­fejtett népfrontmunkát és megjelölte további feladatain­kat is. Most azok megvalósí­tásán kell fáradoznunk. A továbbiakban a szóbeli kiegészítés áttekintést adott az elmúlt négy év — tehát az 1972-es és a mostani küldött- érí-Stézlet közötti időszak — külpolitikái változásairól, _ ki­hangsúlyozna, hogy ez az idő­szak összességében a haladó mozgalmak előretörését hozta világszerte. A továbbiakban Csajbók Kálmán azokkal a kérdések­kel foglalkozott, amelyek az írásos jelentés elkészülte után befolyásolták a népfrontmoz­galmat. Mindenekelőtt a május 22-én befejeződött falu­gyűléseket értékelte. Megyénkben 111 falugyűlé­sen és öt népfrontgyűlésen adtak számot à népfrontbizott­ságok arról, hógyan dolgoztak az elmúlt négy esztendőben, mit tettek az ötödik népfront­kongresszus állásfoglalásainak végrehajtása érdekében. A számadások, de ámj ennél is fontosabb, a gyakran vitat­kozva is jobbat kereső felszó­lalások azt tanúsítják, hogy öntevékenyebbek lettek a nép­frontbizottságok, önállóságuk, aktivitásuk növekedésével együtt fejlődött felelősségérze­tük is. A falugyűléseken kö­zel hétszáz felszólalás hang­zott eL vés volt az olyan eset, amikor meg nem felelés miatt hagy­tak kj valakit a népfronttestü­letből. A továbbiakban Csajbók Kálmán egy, a népfrontmoz­galmat nagyon érintő és az aktivistákat érdeklő, kérdés­ről beszélt. «— A járási népfrontbizott­ságok ujjáválasztására nem került sor, azok a népfront- mozgalom szervezeti felépíté­sében megszűntek. Ugyanak- kor a járási székhely nagy­községek bizottságait erősítet­tük azzal a szándékkal és cél­lal, - hogy munkájuk legyen Iránymutató és kisugárzó a járásban lévő községekre. Tartalmasabb munka A népfront előre akar lépni, tartalmasabbá, színvonalasab­bá kívánja tenni munkáját. Ennek jelentős része volt a népfrontbizottságok újjává- lasztása. Csaj bók Kálmán ezt így értékelte szóbeli kiegészí­tésében: — Hogy a jövőben még több legyen a jól dolgozó népfrontbizottság, annak meg­vannak a személyi feltételei is. A ^megválasztott bizottsági ta-- gok száma 3041 fő. A korábbi­nál jobban tükrözik a bizott­ságok az adott hely lakosságá­nak társadalmi összetételét. A nők részvétele 31 százalékos, a fiatalok 24 százalékban, a munkások 23 százalékban vesznek részi &z jj népfront- bizolL.'.gokban. Ugyanakkor arra ís rámu­tatott a megyei titkár: „Egy pillanatra se gondoljuk azt, hogy az idősebbek, a nyugdí­jasok lelkes ügyszeretetéről, tapasztalatairól lemondunk. Ellenkezőleg, továbbra is szá­mít rájuk mindegyik népfront­testületünk, kérjük őket, hogy ugyanolyan lelkesedéssel ve­gyenek részt a munkában, mint eddig és segítsenek, hogy a fiatalok, az új bizottsági ta­gok minél hamarabb elsajátít­sák munkamódszereinket, s a tapasztalatokat megszerezzék. Bizottságainkban a cserélő­dés 42 százalékos volt. A cse­re legtöbb esetben a teher- mentesür'. vagy tehercsökken­tés miatt történt, nagyon ke­Részvétel a közéletben Ä továbbiakban a megyéi titkár hangsúlyozta, hogy „a szocialista demokrácia fejlesz­tésének biztos alapja a lakos­ság minél szélesebb rétegei­nek részvétele a közéletben. Ez" nem önmagáért szükséges, hanem, társadalmi - rendsze­rünk lényegéből fakád. Az éli múlt évek . bebizonyították, megyénkben is ezrek-' lépések arra, hogy értelmes cél. érde­kében szellemi vagy fizikai erejüket áldozzák, hiszen a cél érdekében végzett munká­val saját boldogulásukat is szolgálják.” Befejezésül a megyei titkár felhívott minden jelenlévőt a nyílt, őszinte, tenni kés2 vitá­ra, majd hangoztatta — a mozgalmunkban megtestesült 'összefogás már eddig is bizo­nyította, hogy a szunnyadó energiák felszabadításával ké­pes megsokszorozni a közös­ség erejét, szilárdítani egysé­gét. A titkári szóbeli kiegészítés után korreferátumok követ­keztek. K. Balof János, a művelődéspolitjKai munkakö­zösség vezetője légióként azt emelte ki'„hogy megyénk vá­rosai és községei találják meg a módját-annak, hogy leg­alább évente egy alkalommal tüntessék ■" ki a lakóhelyért legtöbbét tett népfrontaktivis- tákát. Varga. István, a gazda- '.ságpolitikai munkaközösség ■vé^etőjéfa-rról beszélt, hogy a 'népfrontjjiíottság feladata elő­segíteni- az állampolgárok tisz- táhlátááát; ’mozgósítani a la­kosságot a tervcélok teljesíté­sére. r Dr. S^elényi Béla nyugdíjas, 2 környezetvédelmi munka- bizottság elnöke beszélt ez­után a liépfrontmunka eme új területéről, az elért eredmé­nyekről és problémákról, majd Németh Lajos majosi ag- ronómus, Dörnyei István szek­szárdi apátplébános, a Tolna megyei katolikus papi békebi­zottság titkára és Pozsonyi Ignácné szekszárdi nyugdíjas szólalt fel. Ezután dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára kért szót. Dr. Molnár Béla hozzászólása Felszólalásának bevezetőjé­ben tolmácsolta az országos tanács üdvözletét és köszöne­tét a küldöttértekezletnek és a megye ' népfrontaktivistáinak. Sok munkáról, szép eredmé­nyekről ad számot a beszámo­ló — mondotta —, amivel bát. ran lehet büszkélkedni az or­szág nyilvánossága előtt is. Ezekben tükröz.ődik a Tolna megyei népfrontbizottságok, aktivisták munkája. Elemezve a sikerek forrása­it, beszélt a pártnak, az egész nép érdekeit kifejező politiká­járól. A népfrontmunka alap­ja nemcsak az eredmények megtartása, hanem tovább­fejlesztése is. A jó együttmű­ködés a párttagok és párton- kívüllek, a népfront és a töb­bi társadalmi szervezetek, a társadalom valamennyi osztá­lya és rétege között, különösen a munkásosztály és a praszt- ság között, fontos tennivaló a jövőben is. A szeptemberben összeülő VI. kongresszus jelentős társa­dalompolitikai esemény lesz, értékelni fogja az eddigi mun­kát és megfogalmazza a ten­K. Papp József beszéde A megyei első titkár egyet­értésének adott hangot a me­gyei küldöttértekezlet elé tárt jelentéssel, és az előttünk álló megyei tennivalókból részt vállaló feladatok megjelölésé­vel. A párt továbbra is igényli,' megyénk népfrontszervei a jö­vőben is következetesen mun­kálkodjanak azon, hogy a párt politikája, legfontosabb orszá­gos és helyi céljaink közüggyé váljanak. Járuljanak hozzá a megye állami szerveinek és a lakosság kapcsolatának továb­bi erősítéséhez. Hatékonyab­ban segítsék elő a város- és községpolitikai tervek kidolgo­zását és megvalósítását, a me­gye dolgozói műveltségének emelését, a közösségi emberré nevelést. Több fizikai dolgo­zót, nőt és fiatalt vonjanak be a közéletbe. Ápolják a népek barátságát, mozgósítsanak a békéért folyó harcra, az imr c- rializmus elleni küzdelemre. Befejezésül K. ezeket mondotta: Papp József níváiőkat. A ~ népfrontmunka sokoldalúbbá vált az elmúlt. években, a Hazafias Népfront foglalkozik a termeléssel is, ezt tovább kell fejleszteni. A szocialista demokrácia bővíté­se, a szocialista életforma ala­kítása, a munkásosztály veze­tő szerepének erősítése, a küz­delem a békéért, a magyar— szovjet barátság ápolása nél­külözhetetlen része lesz a jö­vőben is a népfrontmunkának. Növelni kell a mozgalom vonz­erejét. Erre is útmutatást ad majd a kongresszus. A beszámolóban felsorolt eredmények biztos alapot ké­peznek Tolna megyében is a további jó munkához. A nö­vekvő feladatokat a Tolna me­gyei népfrontbizottságok, akti­visták képesek elvégezni. Ezután Tóth Árpád, szek­szárdi református lelkész köz­érdekeket támogató felszólalá­sa következeit, majd az elnök szünetet rendelt el. A szünet után K. Papp József, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára emelkedett szólásra. Az első titkár a megyei párt- bizottság nevében köszöntötte a népfront megyei küldött- értekezletét. Elismeréssel szólt a megyében működő népfront­bizottságok, akcióbizottságok és aktívák önzetlen, sokirányú tevékenységéről, amelyet a szocialista társadalom meg­valósítását célul tűző politika megvalósításában, a munkás­paraszt szövetség szorosabbá kovácsolásában, a szocialista demokrácia kifejlesztésében, a szocialista nemzeti tudat fej­lesztésében, a népek közötti barátság erősítésében, gazda­ságpolitikai. céljaink megvaló­sításában, a szocialista kultú­ra terjesztésében és a közös­ségi emberré nevelés terüle­tén tettek. A továbbiakban K. Papp Jó­zsef részletesen elemezte a megyénkben folyó népfront­munkát, g rámutatott, hogy a Hazafias Népfront megyénk­ben is betölti társadalmi sze­repét. Részletes tájékoztatást adott a megye fejlődéséről az elmúlt években, majd ezeket mondotta: — A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán elfogadott határozat és prog­ramnyilatkozat lelkesítő pers­pektívát adott népünknek, ki­jelölte a fejlett szocialista tár­sadalom építésének közép- és hosszú távú programját. Ezt a programot a Hazafias Népfront is magáénak vallja és nemzeti programmá tette; — Mi, a megyei pártbizott­ság vezetői, megyénk vala­mennyi pártszervétől és -szer­vezetétől azt várjuk, hogy se­gítsék a népfrontmunka jobb feltételeinek megteremtését, igényeljék a népfront útján is a lakosság véleményét, javas­latait. 1 A népfrontban tevé­kenykedő, párttagoktól példa­mutatást, aktív kezdeménye­zést, a népfronttestületek mun­kájának segítését várjuk.-— A megyei pártbizottság nevében elismerésemet és kö- szönetemet fejezem ki a me­gye népfrontbizottságair.ak, aktivistáinak, akik eredményes munkájukkal nap mint nap hozzájárulnak megyénk társa­dalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének fejlesztésé­hez. K. Papp József beszédét kö­vetően Glöckner Jánosné Tnó- rágyi pedagógus, Békés Ferenc állami díjas bonyhádi nyug­díjas pedagógus, Läufer János kisdorogi termelőszövetkezeti brigád vezető, Herczeg János, a Paksi Konzervgyár főműveze­tője és Fehér Sándor nagy­székely! küldött szólalt fel. A vita befejezése után a küldöttek megválasztották a 69 tagú megyei bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait és vezetőjét, és a tizen­négy küldöttet, akik a Haza­fiak Népfront VI. kongresszu­sán képviselik megyénket. A megyei bizottság nyílt ülésén választott 19 tagú elnökséget, •valamint megválasztotta a munkabizottságok vezetőit. A megyei népfrontbizottság elnöke dr. Kolumbusz László- né, titkára Csajbak Kálmán lett A küldöttértekezlet az új el­nök zárszavával ért véget 1976. június & v

Next

/
Oldalképek
Tartalom