Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-01 / 128. szám
A í=s e * as- s . a j ï m » Szovjet Tudomanyos Akadémia új épülete X Moszkva folyó magas partiján, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Kremlre, megkezdték a Szovjet Tudományos Akadémia új székházának építését. A komplexum egy 20 emeletes épületből (itt helyezkednek el a tudományos akadémia tudományos-szervező apparátusának egységei) és egy 1500 féf rőhelyes konferenciateremből áll, mely különböző tudományos kongreszusoknak ad majd helyet. A komplexum föld alatti részében kétszintes, 300 gépkocsit befogadó garázs található. Az új épület tervét a Szovjet Tudományos Akadémia országos állami tudományos kutatóés tervezőintézetének mérnök- csoportja készítette, Jurij Platonov építész vezetésével. A tervezők munkáját találta legjobbnak a bíráló bizottság, amely a tudományos akadémia elnöksége által meghirdetett pályázatra érkezett műveket elbírálta. gi Szovjetunió vezet 15 millió új lakás A LEGUTÓBBI ÖT esztendő alatt az európai szocialista országokban több mint 15 millió lakást építettek: Bulgáriában 230 ezret, Magyarországon 430 ezret, az NDK-ban 609 ezret, Lengyelországban 1 millió 250 ezret, Romániában 800 ezret, a Szovjetunióban 11 millió 196 ezret és Csehszlovákiában 614 ezer lakást. Az említett országokban mintegy 60 millió állampolgár kapott új lakást, vagyis az európai KGST-álla- mok összlakosságának 16 százaléka. Az európai szocialista országokban évente másfélszer több lakás épül, mint a Közös Piac államaiban. A világ legnagyobb lakásépítője a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok. De már évek óta a Szovjetunió vezet, ahol évente több mint 2 200 000 lakást adnak ' át rendeltetésének. Az USA-ban 1973- ban érték el a lakásépítési rekordot: 2 033 000 lakással, de 1974- től a grafikon már lefelé zuhant. 1975-ben az általános gazdasági válság és az infláció miatt a lakásépítés üteme még inkább csökkent. * A lakásprobléma megoldása, vagyis az, hogy minden családnak komfortos lakása legyen, a szocialista országok kormányzó pártjainak programfeladata. A legutóbbi tíz esztendő alatt megnövekedett gazdasági lehetőségek révén a KGST-orszá- gok hozzáfoghattak ennek a feladatnak a megoldásához. A Szovjetunióban például a legutóbbi négy ötéves terv időszakában több mint kétmilliárd négyzetméter összlakóterület épült: több mint 45 millió lakás és családi ház. A tizedik szovjet ötéves tervidőszakban ,— 1976—1980 között — összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület építését tervezik. Ez lehetővé teszi, hogy újabb 50 millió ember juthasson jobb lakáskörülmények közé. Fontos feladat a lakások minőségének javítása, a komfortosság növelése. A SZOVJETUNIÓBAN a lakásokat térítésmentesen utalják ki, a lakbérek és a kommunális kiadások (világítás, fűtés, meleg víz) átlagosan 4 százalék át teszik ki a család összes kiadásainak. A lakbér összege és a kommunális szolgáltatások díja változatlan már több évtizede. ï r .v, » A Szovjet Tudományos Akadémia elnökségi épületének makettje. Előtérben a XVII. században készült műemlék, az Andrejevszkij-Uolostor látható. Az idegenforgalom fejlesztési terveiről szólva elmondotta, hogy Jugoszláviában a következő öt esztendőre az idegen- forgalom évi növekedését körülbelül 7 százalékban irányozták elő, az idegenforgalomból szármázó devizabevételt pedig 9 százalékban, À forgalomnak ilyen mérvű növekedéséhez azonban arra lesz szükség, hogy a meglévő mintegy 240 000 szállodai férőhelyet még további 80 000 férőhellyel bővítsék, Beszédes számok ja a 750 000 új lakás és a reál- jövedelem állandó emelkedése is. 1980-ra az egy főre jutó várható reáljövedelem 21—23 százalékkal nő. A nagy célok valóra váltását jól segíti a szocialista integráció. Több mint 80 kormány- és miniszteri megállapodás szabályozza az NDK és a többi szocialista ország fejlődő gazdasági'kapcsolatait A tudornál nyos együttműködés többek között az alapanyag-kutatás, az energiagazdálkodás, a szénbányászat, a vegyipar, a kőolaj- és a földgázipar, az elektronika, a gépgyártás, az építőipar területén lesz különösen gyümölcsöző. Az együttműködés Az 1976—80-ig terjedő tervidőszakban a magas fokú termelés, a tudományos-technikai haladás eredményeként tovább emelkedik a nép életszínvonala az NDK-ban. A cél: a nemzeti jövedelem emelése 182—185 milliárdra, ú£y, hogy az ipari termelés 36, a munkatermelékenység 30— 32, a mezőgazdasági' -termelés 20 százalékkal haladja meg a jelenlegit. A szocialista országokba irányuló export — az érvényes KGST-megállapodá- sok alapján — 50 százalékkal nő ebben a tervidőszakban. A dolgozók szükségleteinek egyre jobb kielégítését szolgáljugoszláv turizmus A Nemzetközi Vendéglátó-' ipari Egyesülés Dubrovnikban a közelmúltban tartott kongresz- szusán — amelyen 29 ország képviseltette magát — Dusán Nejkov, a Jugoszláv Szövetségi Idegenforgalmi Bizottság elnökhelyettese érdekes adatokat Jjözölt Jugoszlávia - idegenfor-‘" galmáról. Elmondotta például, hogy az ország idegenforgalma 1975-ben hétszeresen múlta felül az 1950. évit. Jugoszlávia éppen az idegenforgalom előmozdítása érdekében a világ mintegy 40 államával szüntette meg a vízumkényszert, 18. Most minden, minden más volt, mint régen, aző idejében. Még valahogy a tehenek is másformák lettek. Előfordult, hogy megmakacsolták magukat, úgy kellett a fejőszékhez vonszolni őket. Az embernek majd kiugrott a szíve, mire megfejte. Most meg magától rohan a fejőgéphez, mert ott van neki a nyalósója, meg a takarmánya... — Atkáról nem tudsz semmit? Ha Lida Vahromejeva meg nem szólal, Pelage- ja meg se ismeri. Milyen szép ! Majd kicsattan az arca. Ez volna az a nyamvadt kislány, aki még tavaly kárt akart tenni magában? Lida Vahromejevának éppúgy, mint Alkának, nehezen ment a tanulás, hetedik osztályban pótvizsgára kellett volna mennie ősszel, mire az apja —, hirtelen haragú férfi! — ráparancsolt: „Tehenészlány leszel! Ha egyszer az emberi tudományhoz nem értesz, menj a tehenek mellé !” Lida sírt, könyörgött az apjának, az anyja térden csúszva esdekelt, elhívták a városból a katona nagybácsit — csak hogy ne kerüljön a trágya, a tehenek közé. Most meg — csak rá kell nézni Lidára — nincs a világon nála boldogabb ember. Nevet. Tele szájjal. Szívből. A ruhája meg — képeslapba való! Csak a csizma a lábán ötven rubelt ér. Jó sokat bezsebelnek manapság ezek a lányok. Pelagejj) bánatosan gondolt Alkára. Meg arra, hogy Alka is lehetett volna fejőnő. Miért is ne? Mivel rosszabb ez, mint más munka? Amióta csak él, nemzedékről nemzedékre, az anyja is, a nagyanyja is, meg maga Pelageja is, trágyával, tehenekkel dolgozott, de most egyszer csak elhatározták, hogy ez nem való a mai lányoknak, piszkos munka. De hát miért? Miért volna piszkos, mikor ebből a mocsokból fakad az élet? Ezen a napon Pelageja sokat sírt. Sírt az erdőben, miután elköszönt a fejőnőktől, sírt a hazafelé úton. És különösen sokat sírt otthon, amikor azures házban egyedül találta magát. A betegség alattomban teperte le Pelageját, az őszi eső, a nedvesség beálltával, és az asszony nagyon szenvedett. Ö nem tudott betegeskedni. Az anyjára ütött. Aki három nappal a halála előtt munkát kért tőle : „Adj már valamit, hadd dolgozzak egy kicsit. Még élni akarok”. 1 Pelagejának, persze, eszébe se jutott a pékségben dolgozni — hogyan is bírná azt a nehéz munkát? —, de volt valami, amivel komolyan foglalkozott. Miután találkozott a szurgai fejőnőkkel, másnap reggel még az ágyban feküdt, amikor hirtelen eszébe jutott, miért is ne lehetne ő újra fejőnő. Szabadban kell dolgozni, a gép segít nekik, nem kell gyalogszerrel kutyagolni — tán csak megbirkózik vele? Három napig ez a gondolat éltette. Három napig, bármit csinált, bárhová ment, egyre csak arra gondolt, micsoda felfordulás lesz a faluban, ha megtudják, hogy visszamegy a kolhozba. — Hallottátok, mit ki nem fundált ez a Pelageja? — Még ilyet? — Teheti. Ez vasból van? A negyedik napon azonban, amikor reggel felébredt — hová lett a híres-nevezetes vasegészség — kezét, lábát meg sem bírta mozdítani. Alig bírt lélegezni — elszorult a szíve. Dél felé mégiscsak magához tért, sőt még a vermet is beágyazta, de e naptól fogva egyre inkább elhagyta az ereje. Ellenállt a betegségnek, egész nap tett-vett a ház körül, hol a fát rakta össze, hol összeszedte a szemetet és elégette, hol tönjítette a kamrát — az egyik sarka minden télen befagy —, és nagyon eredményeként az NDK vegyipari termelése 1976—80 között a jelenleginél 44—46 százalékkal, a termelékenység 34—36 százalékkal növekszik. Az atomerőművek teljesítményének részesedése az erőműveknél a jelenlegi 17-ről 27 százalékba emelkedik. Az új tervidőszak biztató fejlődést ígér a mezőgazdaságban is. Amíg 1971-ben 39,7 mázsa volt a növénytermesztés átlag- eredménye, 1980-ra 48 mázsát terveznek. Az állattenyésztésben szélesítik a nagyüzemi módszerek alkalmazását: 220 ezer újabb korszerű tehénférőhelyet létesítenek és új nagyüzemi tej gyárakat nyitnak. gyakran kijárt a dombra, a hegy aljára, ahonnan jól látszott a sütöde. Ha az idő száraz volt, leült a zelnicebokor tövében, ahol ezelőtt az ő beteg Pavelja várt rá, és sokáig nézte a túlsó partot. Sok minden eszébe jutott itt, a mély csendben, sok mindenre emlékezett — jóra is, rosszra is —, de leggyakrabban a sütödében töltött első napokra gondolt Pelageja, arra a meggondolatlan, szinte vakmerő bátorságra, amellyel harcba szállt új életéért. Nem, nem azt tartotta bátornak, hogy idegen férfival feküdt le. A nyomor meg az éhség sok mindenre rávisz — még az ördöggel is lefeküdne az ember. Pavelnak meg neki éppen elege volt a háború utáni nyomorból meg éhségből. Negyvenhétben a szemük láttára sorvadt el elsőszülött, egyetlen fiuk. Azért pusztult el, mert az anyjának teljesen elapadt a teje. Kockáztatta volna, hogy a második gyermekükre ugyanez a sors várjon? Egészen másban látta a bátorságát. Abban, hogy szembe mert szállni mindenkivel. A kolhozelnökkel, aki majd megpukkadt mérgében, mert elvették a legjobb fejőnőjét, a kolhoztagokkal („Ugyan, vajon mivel érdemelte ki Pelageja ezt a zsíros állást?”) Dunyka péknével, meg a rokonságévaL És mégis győzött. Mindenkit két vállra fektetett. Egyes-egyedül. Egyetlen hónap alatt. Hogy mivel? Talán valami ravaszsággal? Nem, kenyérrel. Azzal a kenyérrel, amit a pékségben sütött. Harcot indított a kenyérért az emberek érdekében, és győzött. A kenyere győzött. Senki sem tudott ellenállni az ő kenyerének — könnyű, illatos, finom és laktató volt. * Októberben Pelagejához kétszer is ellátogatott az ápolónő, mind a kétszer megpróbálta rábeszélni, hogy menjen be a kerületi kórházba. De Pelageja válaszul csak a fejét rázta. Ugyan, minek menne oda? Hogy tudnának rajta segíteni a kerületi orvosok? Hisz ő maga is jól tudja, hogy mi a baja. ______ (Folytatjuk.)
