Tolna Megyei Népújság, 1976. június (26. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-20 / 145. szám
„Minden az ember érdekében történik” (Folytatás az 1. oldalról) — Nagyon szép dolgokat láttunk az állattenyésztésben is. Alkalmunk volt ellátogatni a Dalmandi Állami Gazdaságba, amely baráti kapcsolatot tart fenn a tambovi Agráripari Egyesüléssel. Sok érdekes dolog van ebben a gazdaságban. Találkoztunk itt új ■ típusú lakóházakkal, gépsorokkal. Tetszettek ezek is, de leginkább tetszettek az itt élő emberek. Ezek az emberek nagyon szeretik a községüket, a gazdaságukat és azon munkálkodnak, hogy minél szebb legyen a községük, minél jobb legyen a gazdaságuk és ezáltal minél szebb és jobb^ legyen az életük. Erről győztek meg bennünket azok a beszélgetések is, amelyeket két szocialista brigád tagjaival folytattunk. Azt kívánjuk az itt élő embereknek és a megye dolgozóinak: váljék valóra mindaz, amit megálmodtak maguknak, maradéktalanul teljesítsék a XI. kongresszus határozatait, az ötödik ötéves tervben előírt feladatokat, — Tudom és biztos vagyok benne, hogy Tolna megye dolgozói ugyanúgy mindent megtesznek az ötödik ötéves terv sikeréért, mint ahogy a Tambov megyeiek teljesítik a tizedik ötéves terv feladatait, amelynek irányvonalát a XXV. kongresszus határozta meg. Még csak öt hónap telt el és ipari termékből 940 millió rubel értékű termék került ki az üzemeinkből, 39 millió rubellel több értékű, mint az előző év azonos időszakában. És ennek a 39 milliónak 83 százaléka a munkatermelékenység növekedéséből adódik. A tavasszal mintegy 1,6 millió hektáron vetettünk el és a növényeink szépen fejlődnek. Az elmúlt öt hónapban 54 ezer tonna húst, 125 ezer tonna tejet és 147 millió tojást adott Tambov megye a hazának. Ez azt jelenti, hogy húsból már 115, tojásból pedig 121 százalékra teljesítettük a féléves tervünket. 58 ezer négyzetmeter ■— 1100 lakás — alapterületű lakást adott'át az építőipar, 6,4 százalékkal többet, mintáz előző évben. Mint láthatja, a mi megyénkben is sokat tesznek az emberek. Tambov megye dolgozói ugyanúgy tudják, mint a Tolna megyeiek: mindaz, ami a Szovjetunióban, mindaz ami Magyarországon történik a dolgozó emberért történik. — Közel négy éve, hogy testvéri kapcsolat alakult ki megyéink; Tambov és Tolna között. Azóta küldöttségi tagként, turistaként sok Tambov megyei barátunk járt nálunk és ugyancsak számos Tolna megyei fordult meg önöknél. Sokat tudunk már egymásról. Ezért ön személy szerint is Sokat tett. A kérdésem: kielégítőnek tartja-e a két megye közötti testvéri kapcsolat eddigi eredményeit és milyen új lehetőségeket lát a kapcsolat további szélesítésére? ’ ' ' i — Ä szovjet és a magyar nép kapcsolatai régi keletűek. A mi testvérmegyei kapcsolatunk 1972. februárjában kezdődött. Azóta sok minden törV. I. Csornij, a Tambov megyei pártbizottság első titkára tént annak érdekében, hogy népeink jobban megismerjék egymást. Nálunk például 31 üzem, szovhoz, kolhoz és intézmény kollektív tagja a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak. Ez negyvenezer munkás, paraszt, értelmiségi. Negyvenezer propagandista. Az MSZMp és a SZKp KB közötti megállapodás alapján tizenegy kollektíva — üzem, kolhoz, szovhoz, intézmény — közvetlen kapcsolatot vett fel Tolna megyei üzemmel, állami gazdasággal, termelőszövetkezettel, intézménnyel. Az első ilyen üzemközi barátsági kapcsolat a Micsurihi Kon- zervkombinát. és a Paksi Konzervgyár között jött létre. A kirs zárt ovi járásbeli Leninkolhoz az aparhanti termelőszövetkezettel, a Május 1. középiskola a tamási gimnáziummal, a tambovi 7. számú szakközépiskola a szekszárdi Rózsa Ferenc szakközépiskolával létesített közvetlen baráti kapcsolatot, hogy csak néhányat említsek. Tambov megyéből eddig 713 dolgozó látogatott Tolnába. Ezeket a látogatásokat a Tambov megyei Szovjet—Magyar Baráti Társaság szervezte és szervezi. Ugyancsak ez a társaság szervezte és szervezi minden évben a magyar könyv- és filmnapokat. Megyénk városaiban, falvaiban és mindenütt ünnepségek voltak, amelyeken Magyarország felszabadulására emlékeztek. Tambov városban megrendezték a Nagy Honvédő Háború veteránjainak találkozóját. Ezen a találkozón olyan harcosok vettek részt, akik hozzájárultak Magyarország felszabadításához. — A napokban Budapesten, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság két vezetőjével is alkalmán volt beszélgetni. Apró Antal, az MSZBT elnöke és Nagy Mária főtitkár tájékoztatójából tudom, hogy milyen nagy munkát végez önöknél az MSZBT most már nemcsak a két ország, hanem a megyék közötti testvéri kapcsolatok fejlesztése érdekében. A kapcsolatok további szélesítésének lehetőségét mi abban látjuk: minél több ember ismerje meg egymás megyéjét. Ennek egyik lejárhatóbb útja az, hogy a különböző kollektívák vegyék fel egymással a baráti kapcsolatot. Látogassák egymást, tanuljanak egymástól, vegyék át egymástól a jó tapasztalatokat és terjesszék el azokat Minden kollektívának van olyan jó tapasztalata, amit érdemes széles körben el térj esz«: teni. Én ebben látom a kapcsolatok további fejlesztésének a lehetőségét — Most, amikor küldöttségük befejezi a megyénkben tett látogatását, milyen érzésekkel hagyják el Tolna megyét? — Amikor először jöttünk, megvallom, egy kicsit izgultunk. Érthető, hisz első útunk volt Nem tudtuk pontosan, kikkel és mikkel találkozunk. Most már, ha egy-két évig nem látjuk egymást, hiányzunk egymásnak. A magyar népben, Tolna megye népében hasonló gondolkodású törekvésű emberekre leltünk. Ezen nem is lehet csodálkozni, hisz egy célért küzdünk. Mindany- nyian azt szeretnénk, hogy népeink békében és jobban éljenek, hogy erősödjék a népek közti barátság. Pártjaink aktívan együtt dolgoznak a béke megvédése érdekében. Ezt a politikát a világ népei támogatják. A mi kapcsolataink olyan alapokon nyugszanak, amelyek megingathatatlanok és amelyek példát mutatnak arra: így barátkozhatnának a jóakaratú emberek az egész világon. — Mindaz, amit eddig elmondtam, azt bizonyítja, hogy lesz otthon bőven miről beszámolni. A mi dolgozóink nagyon várják ezeket a beszámolókat, amelyek testvérmegyéjük eredményeit, örömeit hozzák közelebb. További sok sikert kívánunk) — Olvasóink nevében itt köszönöm a jókívánságokat és a beszélgetést. SZALAIJÁNOS '~r • Májusban dr. Romany Pál miniszter sajtótájékoztatót tartott időszerű élelmiszer-gazdasági problémákról. A sajtó- tájékoztató után kérdéseinkkel fordultunk a miniszter elvtárshoz, s arra kértünk választ, hogy a speciális kukori- éatermesztési rendszer gépel- létásával kapcsolatos gondok miként enyhíthetők. A Tolna megyei Népújságnak dr. Soós Gábor államtitkár válaszolt. Miként azt miniszter elvtárs a május hónapban tartott sajtótájékoztatóján is kifejtette, szeretnék utalni arra, hogy a mezőgazdaság eddigi eredményei tartalmazzák, V. ötéves tervünk feladatai pedig feltételezik a népgazdaság más ágazataiban dolgozók eredményes munkáját. így a magunk részéről elsősorban a mezőgazdaságnak, mint felhasználó ágazatnak, szemszögéből tudunk nyilatkozni. A mezőgazdaság V. ötéves tervi feladatainak ’megoldásában igen fontos és meghatározó szerepet töltenek be a termelési rendszerek. Erőfeszítéseink elsősorban arra irányulnak, hogy — a rendszerek megalapozott tevékenységével összefüggő egyéb feltételek mellett — az anyagi-műszaki ellátás is biztosított legyen. Ma már elmondhatjuk, hogy az elmúlt időszakhoz viszonyítva — ; a tett intézkedések hatására — gondjaink jelentős mértékben enyhültek. Ez egyaránt vonatkozik mind a vonóerő biztosítására, mind egyéb korszerű gépek beszerzésére. „ NÉPÚJSÁG: A KSZE-rendszerben dolgozó gazdaságok tájékoztatása szerint a gazdaságok nem kaphatják meg a gabonaaratásra a Rába motoros Class komA mezőgazdaság gépellátása Kérdéseinkre dr. Soós Gábor államtitkár válaszol bajnokot, mert különböző döntési és együttműködési késedelmek miatt a kombájnok nem kerültek összeszerelésre. A kombájnok vázát az AGRO- TRÖSZT adja, a motort pedig a Mogyar Vagon- és Gépgyár. Az összeszerelésre vonatkozóan azonban nem történt intézkedés, tudomásunk szerint a mai napig. Ezért a gazdaságok ezt a rendkívül fontos betakarítási eszközt valószínű csak a kukorica-betakarítás idejére kaphatják meg. Hogyan lehetne ezt az együttműködést- meggyorsítani? DR. SOÓS GÁBOR: Â termelési rendszerek részére ez évben is mód nyílik több mint 100 Class típusú —- hazai gépgyártókkal kooperációban előállított — kombájn beszerzésére. Az erre vonatkozó szerződések létrejöttek, s a gépek az őszi betakarítási munkában már az üzemek rendelkezésére fognak állni. NÉPÚJSÁG: Általános panasz a KLC— 545 ekére, hogy az ekefejek elhajolnak, a váz lereped; a járókerék-csapágyak és -tengelyek tönkremennek, a hidraulikus munkahengerek gyengék, az ekét nem lehet beállítani és rendkívül nagy az ellenállás. Példaként említem, hogy a Szekszárdi Állami Gazdaság K—700-as traktoraihoz 1975 júniusában 3 ilyen ekét vásárolt 295 000,— Ft értékben és a mai napig 419 hektár szántást tudott elvégezni. Jelenleg pedig értékesíteni szeretné, mert nem tudja őket használni. Mi várható a nagy traktorok ekeellátásában? DR. SOÓS GÁBOR: A nagy teljesítményű —• 100 LE feletti — traktorok megfelelő munkagépekkel történő ellátása alapvető igényként jelentkezik. Ennek körébe tartozik az ekekérdés megoldása is, amely elsősorban a hazai gépgyártók feladata. Az elmúlt évben a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár által gyártott KLC típusú ekék üzembiztonságára számos kifogás merült fel. A gyártó jelentős erőfeszítéseket tett a meghibásodások elhárítására. A hibák csaknem kizárólagosan ott jelentkeztek, ahol a nagy szilárdságú alapanyagokból előírt szerkezeti részeket (váz, ekefej, stb.) — az 1975. I. félévben tapasztalható anyagellátási gondok miatt — alacsonyabb értékű anyagokkal helyettesítették. Az 1975. évi üzemi tapasztalatok alapján a gyár az üzembiztonság fokozására konstrukciós fejlesztéseket (váz megerősítése, ekefejrögzítő kengyel és farke- rék-erósítés, stb.) hajtott végre. Várható, hogy ez —•. párosulva a vevőszolgálati tevékenység továbbfejlesztésével — javítani fogja az ekék üzemi használatát. NÉPÚJSÁG: A Mezőgazdasági Technika 1976-os 3. számú „Megkezdődött a sorozatgyártás'’ címmel cikket közöl a Lajta-Accord vetőgépcsaládról, többek között a 48 soros típusról is. A cikk úgy ismerteti a gépeket, mint amelyek teljesen megoldják a gazdaságok vetőgépproblémáját. Ezzel szemben számtalan panasz hangzik el a már kiadott ilyen típusú vetőgépre. Ismét a Szekszárdi Állami Gazdaság példájára hivatkozom, ahol 1974. év augusztusában és októberében vásároltak 2 db 48 soros Lajta- Accord vetőgépet 134 000 forint értékben. A két gép a mai napig összesen 330 hektár vetést végzett, rendkívül sok hibával. A gazdaság kénytelen volt mind 1974-ben, mind 1975-ben 8—10 éves vetőgépekkel végezni a búza vetését. Különösen gondot jelent ez akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a két vetőgép a gazdaság összes vetési munkáit végezhette volna el, ezzel szemben 6—7 vetőgépnek kellett a munkát végezni. Kérdésem: a sorozatban készülő vetőgépeknél garantálja-e a gyár a hibamentes munkát és mit tehetnek azok az üzemek, mint pl. a Szekszárdi Állami Gazdaság is, amelyek szűkös fejlesztési alapjukból áldoztak a vetőgépekre és nem tudják azokat használni? DR. SOÓS GÁBOR: A Lajta-Accord vetőgépek műszaki megoldásukban korszerű vetési technológiát való-. sítanak meg. Ezért á gabonatermesztés gépesítésfejlesztésénél számolunk ezekkel a vetőgépekkel, s 1976-ban 40 db-os „0”-sorozatgyártás valósul meg. 1974-ben a Szekszárdi Állami Gazdaságban — a gazdaság és az MMG megállapodása alapján — leszállított gépek még prototípusok voltak. Használatuk azt a célt szolgálta, hogy felderíthetők legyenek a gyenge keresztmetszetek, az üzembiztonságot rontó hibaforrások, s mindezek a sorozatgyártásból kikerülő gépeknél már ne ismétlődjenek meg. A prototípus gépek használatával kapcsolatos kérdéseket — beleértve a költségek viselését is — a gazdaságnak és a gyártó üzemnek egymás között kell rendezni. A kereskedelmi forgalomba kerülő gépek munkájának minőségét — mind technológiai, mind üzembiztonsági szempontból — ugyanakkor a gyártó teljes felelősségével szavatolni kell. Amennyiben probléma merül fel, úgy az üzemek jogos igényeiket a fennálló törvényes rendelkezések szerint kell, hogy érvényesítsék. — Meggyőződésem, hogy az elkövetkezendő időszakban javulni fog a hazai gyártású mezőgazdasági gépek műszaki színvonala és üzembiztonsága. A legutóbb hozott intézkedések ugyanis biztosítják, hogy a mezőgépipar a hazai gépiparral integrálódva, annak szerves részeként tevékenykedjen, s így a hazai igények jobb és korszerűbb színvonalon történő kielégítésénél a mezőgazdaság az egész hazai gépiparra támaszkodjon. PÁLKOVÁCS JENŐ
