Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-07 / 107. szám
Közművelődésünk kérdései A felnőttoktatás helyzete Tolna megyében KÖZELEDIK A TANÉV VÉGE. Az általános iskolákban az osztályozó vizsgára elő. készítő tanfolyamok befejeződtek, a középiskolákban lezajlottak a három negyed éves beszámolók. A XI. kongressz- szus a műveltség, egyéniség és közösségformáló hatását hangsúlyozta. A feladat adott, a továbblépés igényével felmérni a felnőttoktatás helyzetét Ezt kísérelte meg a megyei pártbizottság mellett működő agitációs és propagandabizottság, amikor legutóbbi ülésén napirendre tűzte a témát. Cikkünk dr. Vadas Ferencnek, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének írásbeli tájékoztatója és a bizottság állásfoglalása alapján íródott A felnőttoktatás nyilvánvaló kapcsolatban van magával a termeléssel, és nemcsak olyan értelemben, hogy aki többet tud, műveltebb, jobban képes a munkáját ellátni, de a szakmai képzettség is beletartozik az általános műveltség fogalmába. AZ ISKOLA KAPCSOLJA BE az embereket a műveltség folyamatába, ha ez a folyamat megszakad — a továbbképzés, önművelés pedig nem állhat meg — a felnőttoktatásnak kell pótolnia. Ez többféle rendszerben zajlik. A dolgozók általános iskoláiban nagyon sokan szerezték meg a nyolc- osztályos bizonyítványt 1970- ig, attól kezdve az érdeklődés visszaesett Feltehetően azért, mert akinek a munkaköréhez volt szükség az általános iskolai végzettségre, érté az időre már megszerezte. Â megyében a lakosság 82,4 Ezázaléka falun él. Az általános iskolát végzettek aránya mindig Is alacsonyabb volt falun. A különbséget máig sem sikerült eltüntetni. Szükségszerűvé vált egy olyan forma létrehozása, amely alkalmazkodik a felnőttek munkaidejéhez, már megszerzett élettapasztalatához és nem utolsósorban ahhoz a tényhez, hogy elzártan élő kisebb csoportokról van szó. Meg is született a közműve^ lődési forma Tolna megyei kísérletként; az osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyam. A kísérlet hat év után még mindig kísérlet, a gyakorlatban viszont a megyében az általános iskolát felnőtt fejjel befejezők számának kilencven százaléka ebben a formában tanult és tanul. 2228-an kaptak általános iskolai bizonyítványt, öt év alatt, 93 százalékuk fizikai dolgozó volt. ERRE AZ EREDMÉNYRE más nom mondható, mint az, hogy sikeres kísérlet volt, most már a felsőbb szerveknek — országos szinten — kellene állást foglalniuk, hogyan is tovább? Mi történjék ezzel a formával 2 Äz általános Iskolások ífl százaléka nem végzi el tizenhat éves korára a 8 osztályt, tehát a fiatal korosztály a felnőttoktatás számára újratermelődik. A vizsgára előkészítő tanfolyam csak tanfolyam, nem iskola! A vizsga- eredmények, éppúgy, mint a követelmények, az iskolarendszerben elvárható színvonal alatt maradnak. Nincs róla megyei felmérés, de nagyon valószínű, hogy az így bizonyítványt szerzettek nem tanulnak tovább, vagy a későbbi szakmunkásképzésben morzsolódik le nagy részük. Mi a megoldás? Törik rajta sokan a fejüket. Az már régebben kimondott, hogy nem szükséges mindenkinek és ■'"’Offris '■ ■ mindenáron érettségiznie, de szakmunkásokra szükség van mindenütt Sok szakmában található betanított munkás, akinek munkája semmiben sem marad el a szakmunkásétól, de az ennek megfelelő bért nem kaphatja meg szakmunkásbizonyítvány nélkül. Hiányzik egy olyan szakmunkásképzési forma, amely nem riasztja el ezeket a munkásokat sem a szakmaszerzéstől. A közismereti tárgyak követelménye meghaladja azt a szintet, mint amire a vizsgára előkészítő tanfolyam alapot ad. Ezen változtatni megint nem megyei elhatározás dolga. A MEGOLDÁS SOKFÉLE LEHET, az újságíró véleménye szerint a korhatár kijelölése sok gondon segíthetne. Fiataloknak — például harmincötön alul — nem célszerű az osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamon bizonyítványt szerezni. Tőlük még megkövetelhető, ha többre akarnak jutni egy általános iskolai bizonyítványnál, hogy esti tagozaton végezzék el az általánost. A megye tizenhat középiskolájából tizenötben folyik felnőttoktatás. A gimnáziumok levelező tagozatain harminc- nyolc osztályban 1161-en tanulnak. Szakközépiskolában a négyéves tagozaton negyvenkilencen, levelezőn harmincöt osztályban 1219-en tanulnak. A kétéves esti tagozatnak nyolcvannyolc hallgatója van. Hároméves levelezőre tíz osztályba 417 felnőtt jár. Érettségi után szakközépiskolába iratkoztak 128-an. Ezekből tizenhét osztály az idén fog érettségizni. À statisztikai adatok sajnos nem hűen tükrözik a helyzetet, mert nagyon nagy arányú a lemorzsolódás, az első osztályban például megközelíti az ötven százalékot A második és harmadik osztályban 10—15 százalék, a negyedikben 5—10 százalék marad ki. Mórágyon a megyei művelődési központ gimnáziumi vizsgára előkésztíő tanfolyamot szervezett 1974-ben. Az ide beiratkozott munkások három év alatt érettségizhetnek. A kísérletet a Népművelési Intézet irányítja. Mivel még nem zárult le, a végleges vélemény kialakítása nem indokolt, de tény, hogy az első osztály anyagából 13-an buktak javítóvizsgára és a tantárgyi átlag 2,4 volt. Az idén az erőpróba még nagyobb, mert a második és a harmadik év anyagából kell vizsgázniuk. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉSBEN a megyei művelődési központ úgy működik közre, hogy az üzemek biztosítják az oktatás szakmai, az intézmény pedig a közismereti feltételeit. A Bonyhádi Cipőgyrában harmincnyolcán tettek cipőipari szakmunkásvizsgát, jelenleg harmincnyolcán tanulnak, az idén vizsgáznak. A hőgyészi textilfeldolgozónál szabó-varró szakmunkásvizsgát tavaly tizenhármán tettek, a tamási Közúti Gépellátó Vállalat 22 hegesztője készül szakmunkásvizsgára. A mezőgazdasági üzemek közül a Tamási Állami Gazdaság fornádi üzemegységében huszonkét mező- gazdasági gépszerelő, a regö- iyi Népakarat Tennelőszüvet» kezeiben huszonnégy sertés- és szarvasmarha-tenyésztő készül szakmunkásvizsgára; Ezek az adatok csak azokra a dolgozókra vonatkoznak, akik szervezett csoportokban tanulnak. Ezenkívül valószínűleg a megye valamennyi szakmunkásképző intézménye foglalkozik felnőttoktatással. & szakmunkások három év alatt érettségizhetnek. A dolgozók egyéni felkészülés alapján magánvizsgát tesznek. Ebinek kiegészítésére szerveztek Tolnán és Nagydorogon konzultációkat magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, fizikából, valamint közgazdasági és állampolgári ismeretekből. A FENTIEKBŐL IS KIDERÜL, hogy a felnőttoktatásnak sokféle formája létezik, a felelősségen is sokan osztoznak. A művelődési házaktól kezdve az iskolákig mindenki foglalkozik a felnőttoktatással, de ha például a munkaerő mérlegek elkészítéséhez, akárcsak egy Járásra vonatkozó adatokat kellene összehozni, akkor ez bizony hosszas utánajárást igényelne. Még a megyei párt- bizottság művelődési és propagandaosztályának sincs adata azoknak a dolgozóknak a számáról, akik esti vagy levelező tagozaton egyetemre, főiskolára járnak. Az egységes — akár intézményesített — irányítás hasznára válna a felnőttoktatás színvonalának Tolna megyében. IHAROST IBOLYA Gerencsér Miklóst Emléke tiszta forrás sa, _L. Rákóczi nem vonakodott Bjra föí. venni a tárgyalások oly sokszor megszakadt fonalát. Azt üzente Pál. ffynak, hogy legyenek tekintettel a kölcsönös kimerülésre, kössenek fegyverszünetet, s keressék közösen az ünnepélyes békekötés módját. Mint látható, a fejedelem sem ra. gaszkodott a merev szóhasználathoz, de az ünnepélyes béke nem jelent, hetett számára mást, mint egyen, rangú felek szerződését, tehát váltQ- zatlanul kitartott a gyöngyösi. seL mecbányai, nagyszombati álláspont, ja mellett. Pedig a császáriak most sokkal ke. vésbé voltak hajlandók tárgyalni ilyen alapról, mint bármikor korábban. A jelek szerint visszavonhatat. lan katonai fölénybe kerültek. Már Sárospatakot is elfoglalták és a si- kér reményével ostromolták Eger várát Olyannyira megfogyatkozott a kuruc sereg, hogy néhány tábor, noknak már nem jutottak csapatok. Köztük volt Forgách Simon is, akit visszafogadott bizalmába Rákóczi. Kényszerhelyzetben ,lévén a fejedelem, csak úgy szabadulhatott fölös számú tábornokaitól, hogy Lengyel, országba küldte őket. Ugyanebben az időben távozott az országból Bercsényi Miklós is, de ne. ki fontos küldetése volt: politikai érettsége, diplomáciai tapasztaltsága, széles körű kapcsolatai révén külső segítséget kellett felkutatnia. 1710. november 20-án lépte át a határt Vereckénél. Hite, szándéka szerint csak a küldetés erejéig vált meg (300 éve született hazájától, amelyet soha többé nem láthatott viszont. Ekkora már folyamatossá szövő, dött a párbeszéd Károlyi Sándor és Pálffy János között, összekötőnek alkalmas emberre találtak Komáromi Csipkés György, Bihar vármegye alispánjának személyében. Kérdés, miként juthatott Károlyi Sándor ekkora jelentőségre. Áruló, nak, rossz jellemű valakinek hirdeti őt a leegyszerűsített szemlélet. Igaz, hogy működése cseppet sem rokonszenves. Az is igaz viszont, hogy aligha sorolható a közepes ké. pességű politikusok közé. Hiába tart. ják úgy számon, mint aki kárhoza. tos szerepre vállalkozott, ezt a szerepet el kellett játszania valakinek, mert a könyörtelen fejlemények, kiváltképp ebben a végső stádiumban, nem vezethettek máshova, mint a nagymajtényi síkhoz. Károlyi Sándor tehetségének, felkészültségének, nem mindennapi politikai ügyessé, gének tudható be, hogy egyre ellen, álhatatlanabbul férkőzött Rákóczi bizalmába, s szinte akadálytalanul sajátította ki a dolgok intézését. Nincsenek véletlenek. Károlyit hiba lenne önmagában szemlélni. Cselek, vésében az uralkodó osztály többségének óhaja jutott kifejezésre. Sémii. Rákóczi Ferenc) mi értelme annak, hogy ördögi áb. rázattal ruházzuk fel. Osztály önzés irányította lépéseit, vert helyzetben próbált annyi előnyt kicsikarni a fő. és köznemesség számára, ameny. nyit csak lehetett. Szemfülességével, gyorsan vágó eszével nemcsak a fejedelem bizalmát nyerte meg, de a császáriak is benne látták azt. akivel „lehet beszélni”, különösen az. után, hogy Bercsényitől átvette a főtábornok hatáskörét. Rákóczi erkölcsi emelkedettsége a mélypont idején sem mozdult a zenitről. Egy pillanatra sem veszítve szem elől a történelmi távlatokat, az ügy súlyos válsága ellenére megin. gás nélkül tartotta magát eszményei, hez. Egyetlen betűt, egyetlen igét sem engedett lealkudni eredeti célkitűzéseiből. Példa erre az „Egy igaz magyarnak hazája dolgain való eL mélkedése” című emlékirata, ame. lyet Károlyi Sándorral juttatott el Pálffy Jánoshoz. Egy nagy történél, met magáénak mondható nép hitvallása nyilatkozik meg gondolataiban, megfogalmazza a haza elidege. níthetetlen -jogát arra, hogy báfrki- vel szemben fegyvert fogjon szabadsága védelmében, miként azt mindig meg is tette. Változatlanul csorbítatlan a reménye, annak ellenére, hogy december 5-én megtudta, Eger vára is az osztrákok kezére került. Ismét sarki hidegekkel érkezett a tél. Csendesen töltötte 1710 karácsonyát Mun. kácson. nem volt vele más. csak leg. belső udvamépe. Aligha gondolta, hogy életében ez az utolsó alkalom, amikor ünnepi asztal mellé ülhet a gyermekévek emlékeit őrző falak kö. zött. Újév után kegyetlen hidegben, több méteres hóban vágott neki a Kárpátoknak. Lengyelországba röpítette a szán, Dolgorukij herceghez. Nagy Péter fegyveres segítségének lehetőségéről tárgyaltak. De segíthe. tett-e ilyen lóhalálában a szintén gondokkal bajlódó cár? Lehetett-e hirtelenében, dermesztő fagyokat, óriási távolságokat leküzdve hadsereget meneszteni a tenyérnyi terület, re zsugorodott kuruc Magyarország, ra? Valljuk be, ábránd volt ez csupán, kivihetetlen remény, még akkor is, ha megszépíti a kölcsönös jóindulat. 1711. január 28-án érkezett vissza a fejedelem Dolgorukij hercegtől. Újabb lehangoló hírekkel fogadták: a Felvidéken Murány, az Alföldön Sarkad vára elesett. Károlyi Sándor rábírja, hogy találkozzék a labanc fővezérrel. Ezúttal sem zárkózott el a tárgyalásom elől, de hinni nem tu. dott !sem a németnek, sem a labancnak. Ennek ellenére felelőssége tudatában úgy érezte, bármilyen csekély a remény a megegyezésre, a legtlal. ványabb lehetőséget is meg kell ra. gadnia. Régi harcostársa, udvari ka. pitánya, Vay Ádám vajnai házát jelölték meg a találkozás színhelyéül. (Folytatjuk.)
