Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-05 / 105. szám
ON KERDEZ Levélcímünk: 7108 Szekszärd, Postafiők 7L Visszafejlődő postahivatal Halász Lajos népfrontbizottsági tag, Dunaszentgyörgy, Várdomb u. 10. szám alatti olvasónk így töpreng: „Mi, dunaszentgyörgyi lakosok többször feltettük már a kérdést: mi az oka a postahivatalunk visszafejlődésének? A 30-as években ugyanis Duna- szentgyörgyön kétablakos postahivatal volt, hozzá tartozó nagyméretű váróhelyiséggel, most pedig csak egyablakos (lyuk) van, 3x1 méteres váró- helyiséggel. Ebbe beletartozik még a nyilvános telefon- fülke is. El lehet képzelni, micsoda tumultus van az egy ablak előtt forgalmas időben egy 3000 lakosú községben. Mi, dunaszentgyörgyi lakosok kérjük a postaigazgatóságot, hogy a Tolna megyei Népújságon keresztül ismertesse a lakossággal, milyen fejlődés várható e téren Dunaszent- györgyön?” A kérdésre Kántor Sándor, a Pécsi Postaigazgatóság postaforgalmi igazgató- helyettese válaszolt: — A kérdést megvizsgáltattam. A jelenlegi posta- hivatal valóban szűk az állandóan növekvő forgalom ellátásához. Tájékoztatásul közlöm, hogy sajnos még rosszabb körülmények között lévő hivatalok is vannak. Ezért sürgősségi sorrendet állapítottam megállnák érdekében, hogy a legrosszabb állagúak kerüljenek elsősorban felújításra, s ennek eredményeként a forgalomnak megfelelő állapotba, — Természetesen e munkák tervszerű ütemezésekor a rendelkezésre álló anyagi lehetőséget is figyelembe kellett venni. A felújításra kerülő postahivatalok között Dunaszentgyörgy postahivatala is szerepel, sajnos azonban a fenti körülmények miatt ennek kivitelezésére várhatóan csak Ml a VI. ötéves terv során kerülhet sor. Kerítés és sár Bucsónyi György, Szekszárd, Polláck u. A/5. szám alatti olvasónk kérdezte: „A szekszárdi vasútállomás elbontott kerítése mikor épül újjá? Ha elkerülte volna az érdekeltek figyelmét, hát itt szeretném felhívni, hogy az állomás Mérités nélkülisége' mind forgalombiztonsági, mind köztisztasági okokból hagy kifogásolni valót maga után. Az állomáson rakodó gépkocsik a kerítés helyén szabadon választott úton járnak ki és be. Zavarják, sőt igen veszélyessé teszik a forgalmat, s az állomás vastag sarát szépen felkenik az egyébként sem valami tiszta Pollack Mihály útra, s a még néhány helyen meglévő útárkot teljesen betúrják. Sajnos mi a Pollack Mihály utcában egyébként is úgy érezzük, hogy o város szépítésekor megfeledkeztek rólunk, legalább azt szeretnénk, ha nem rontanák tovább a helyzetünket." A kérdésre Lénárt Fe- renctől, a szekszárdi vasútállomás állomásfőnökétől kértünk választ.-— A vasútállomás kerítésének eltávolítására részben a kerítés anyagának tönkremenetele, részben a kerítés felújítása miatt került sor. A burkolt rakterűiét aszfaltozását a KPM Közúti Igazgatóság végzi majd el az állomási rakterűiét Pollack Mihály utca felőli rézsűjének rendezésével egyidőben. Jelenleg a költségszámítás készül. Szerződéskötés után a KPM Közúti Igazgatóság azonnal hozzákezd a munkához. Az elbontott kerítés helyett a MÁV Pályafenntartási Főnökség betonkorláttal, vagy betonkerítéssel biztosítja majd, hogy a jármüvek a rakterűiéiről a Pollack Mihály utcai oldalról ne közlekedhessenek. — A 11. számú Volán helyi kirendeltségének vezetőjét már felhívtam a Pollack Mihály utcával párhuzamos felt és lejárás beszüntetésére. Ugyanis lényegében ez a fel- és lejárás idézi elő a veszélyes helyzetet- és az úttest szennyeződését. Katonaidő és gyermektartásdíj Érdekes jogi kérdést intéiett egy olvasónk ai ön kérdez — Mi válaszolunk rovathoz. Névvel és teljes címmel. Ezúttal azonban eltekintünk a név és cím köziésétől. A kérdés lényege a következő: A tartás- dij fizetésére kötelezett személynek sorkatonai szolgálata letöltése után kötelessége-e az Így eltöltött időre tartásdíjat fizetni visszamenőleg? A kérdésre dr. Deák Kon- rád osztályvezető ügyésztől kértünk választ: — Az 1974. évi I. törvény ekként rendelkezik: „Ha közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni.” A Minisztertanács 12/1974. (V. 14.) számú rendelete szerint pedig: „A bíróság a gyermektartásdíjat általában határozatlan időre állapítja meg. A megállapított összeg módosítására akkor kerülhet sor, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a határozatát alapította, utóbb lényegesen megváltoztak. . — Ha a levélírónak katonai szolgálatra történt bevonulásával anyagi körülményeiben. kereseti viszonyaiban lényeges változás állott be, a körülmények megváltozásakor kérhette volna a tartásdíj mértékének, összegének leszállítását, egyebekben azonban a gvérmektartásdíjat fizetnie •kell. Megjegyzem egyébként, hogy a gyermek tartása a jogi kötelezettségen túlmenően erkölcsi kötelesség is. VÁLASZOLUNK Te!efonszámunk: 129-0Î, 123-61. jogszabályokról = röviden A keresőképességnek jogszabályba üt. fcöző módon történő elbírálásával kapcsolatos az Egészségügyi Miniszté. rium 57/1976. Eü. M. számú elvi állásfoglalása, amely szerint az állami és a társadalmi szervektől érkező jelzések arr^ utalnak, hogy a kereső- képesség elbírálása terén az utóbbi időben egyre gyakrab. ban fordulnak elő szabálytalanságok. A jogosulatlan táppénzes állományba vétel a munkamorálra gyakorolt ked. vezőtlen hatáson felül jelentős anyagi károkat is okoz népgazdaságunknak. Az állás- foglalás erre is figyelemmel hangsúlyozza, hogy az orvos a táppénzes betegállományba vé. tel körében kifejtett tevékenysége során államigazgatá. si feladatot lát el, és ebben a minőségében hivatalos személynek minősül. „Az ilyen vonatkozásban előnyt kérő, vagy elfogadó orvos a Btk. 149. §-ába, illetőleg a 150. §-ába ütköző jogtalan előny követelése vagy elfogadása bűntettét követi el...” A fegyelmi jogkör gyakorlója, mint hatóság, köteles a tudomására jutott ilyen cselek- •nény miatt feljelentést tenni Az állásfoglalás az Egészség, ügyi Közlöny 7. és a Munkaügyi Közlöny 5. számában je. jent meg. A Könnyűipari Értesítő 9, számában közlemény jelent meg az elektromos berendezések tűzoko. zásának megelőzése tárgyában, mely közlemény szerint megállapítást nyert, hogy a könnyűipari vállalatoknál 1975. évben előfordult tűzesetek 36 százalékát elekt. romos berendezések meghibásodása következetében keletkezett szikra, illetve hő okozta. A közlemény ezután rész. letezi a legfontosabb teendőket, majd felkéri a vállalatok vezetőit, a tűzvédelmi szervezetek tagjait, a- tűzvédelmi fel. ügyelőket, hogy a tűzmegelő, zéssel összefüggően az elektro. mos berendezésekkel kapcsolatban javasolt intézkedéseket és éves tűzvédelmi tervükben pótlólag rögzítsék és gondos, kódjának; a folyamatos végre., hajtásról. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 10. számában jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felhívása kommunista műszak szervezésé, re. A műszak célja: nyújtson szervezett lehetőséget arra, hogy a fiatalok cselekvőén, ön. kéntes társadalmi munkává), vegyék k; részüket a gazdaság- politikai feladatok megvalósításából, az 1976. évi tervfeladatok teljesítéséből, valamint járuljon hozzá, hogy a fiatalok körében mindinkább tudatosuljon az alkotómunka szükségessége, a kollektíva össze.1 tartó ereje. A felhívás megjelöli a fő feladatokat, irány- mutatást ad a műszak előkészítésére, szervezésére, s tájékoztat arról is, hogy miként történjen a kommunista műszak keretében végzett • munka ellenértékének elszámolása. A főálláson kívüli foglalkoztatás új szó. bátyainak vé g rehajt á- s a tárgyában jelent meg h i. vatalos közlemény a Művelődésügyi Közlöny 8. számában. A közlemény mellék, létéi szerződés- és megkere. sésmintákat adnak másodál. lás, mellékfoglalkozás, vala. mint megbízás létesítéséhez, s így ebben a körben gyakorlati segítséget nyújtanak. Nem jogszabály ugyan, mégis felhívjuk a figyelmet a Munkaügyi Szemle 3. számában megjelent, „A vállalatok családpolitikai munkájáról” c. tanulmányra, amely foglalkozik a gazdasági szervek csa. Iádpolitikai tevékenységének elvi -követelményeivel, a csa. Iádpolitikai munka főbb területeivel, s néhány vállalati tapasztalatot és javaslatot is kö, zöL Dr. Deák Kcmrád osztályvezető ügyész Gerencsér Miklós: Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 37. Csak 1T09 nyarán újultak ki ismét a harcok. Heister, a vén mészáros, dühöngve vetette magát Dunántúlra. Terrorhadjárata révén az országrész egész nemességét a császár hűségére kényszeríti, a már osztrák kézen lévő helyek mellé Sümeget, Veszprémet, Simontornyát. A kurucok erejük és bátorságuk végső megfeszítésével küzdenek. Bottyán János diadalsorozattal ütött csorbát Heister dicsőségén, kemény vereséget mért az ellene küldött rácokra. Esztergom környékén az osztrák zsoldosokat kaszabolta, a legjobb napjaira emlékeztető eréllyel. A legendás hős, a kuruc szabadságharc Bem apója, táborban töltötte egész életét, ott is halt iheg. Agyliártya. gyulladást kapott, s 66 éves korában, Tarnaőrsön, parancsnoki sátrában fejezte be dicsőséges pályafutását, 1709. szeptember 27-én. Megint csontrepesztő hidegekkel érkezett a korai tél. Kiújult erővel dühöngött tovább a pestis. Egyik sí. ralmas hír a másikat érte. 1710. január 3-án lefejezték Érsekújváron az áruló Ocskay Lászlót. Dunántúlon végképp felülkerekedett Heister, előle menekült a Tisza-vidékre Es. terházy Antal másfél ezerre fogyott. éhezéstől, fáradalmaktól elcsigázott seregével. Ebben a sötét helyzetben némi vigaszt jelent Rákóczinak, hogy szövetségese. Nagy Péter cár kiheverhetetlen vereséget mért a svédekre PoltavánáL Kassa és Érsekújvár megerősítése halaszthatatlan. Hiába a sarki hí. degekkel dühöngő tél, a pestis, a leírhatatlan ínség, nem szünetelhetett a hadakozás. Bercsényi Miklóst Kassa megerősítésére küldte a fejedelem, maga pedig Érsekújvár felmentésére vállalkozott. De a két főerős. ség között útjában állt Sickingen, a nógrádi Vadkertnél telelő osztrák tábornok serege. Nem lehetett megkerülni. Rákóczi Nógrádba vezette csapatait, s más erőkkel együtt Kallón hirdetett gyülekezőt ütközetre. Bajtársias parancsnokhoz illően ősz. tozott katonái nélkülözésében, a fagyos földön hált, nyomorúságos kalyibában húzta meg magát a hóvihar elől. A Poltavánái szétvert svédek közül néhány század a zsold. jába szegődött, lengyelek is csatlakoztak hozzá, ezért nemcsak magyarul, de latinul, franciául is el. mondta buzdító beszédét a Csata előtt. Dermesztő hidegben próbált lelkesedést önteni a katonákba. Január 22-én reggel indult meg a kuruc sereg Kallóról Romhány felé, a Cserhát és a Börzsöny közt kanyargó Lókus-patak völgyében. Elszántan vetették magukat a császáriakra. Karnyújtásnyira voltak csupán a győzelemtől, amikor a katonák idő előtt zsákmányolni kezd. tek az ellenség táborában. Megint kicsúszott Rákóczi kezéből a diadal. A Romhány—Vadkert térségében lezajlott ütközet eldöntetlen maradt, s mint ilyenkor szokás, mindkét fél magát tekintette győztesnek. E fele. más kimenetel ellenére megnyílt az út Érsekújvárig és a fejedelemnek sikerült segítséget vinnie a nyugati főerősségbe. Amit csak nélkülözni tudtak a vé. szes ínségben, azt átengedték Érsekújvár nyomorgó védőinek. Maga a fejedelem is ott volt az élelmet szállító katonák között, nyeregkápáján hordva a gabonával teli zsákokat. Ilyen helyzetben talált rá a Bour. bon-párti spanyol követ, aki elhozta Rákóczinak az Aranygyapjas Rend jelvényét. Napról napra jobban romlik a helyzet, vele együtt az elcsigázott hadsereg hangulata is. Február 13.án kegyelemre megadta magát a teljesen kimerült Lőcse. Krasznahorkát viszont változatlan önfeláldozással védelmezte Andrássy György ma. roknyi serege, csajc úgy, mint Kas. sát Bercsényi katonái. A fejedelem elszánt sietséggel kelt versenyre az idővel. Erőt kellett gyűjtenie, e cél. ból levonult az Alföldre. Udvarát Ceglédre helyezi, onnan Jászberénybe, mozgósítani próbálja a hátország maradék erőit, egybegyűjtögeti a sereg roncsait. Április elején megint Eger a székhelye, de itt sincs maradása az osztrákok közelsége miatt, ezért Hevesre telepíti át udvarát. (Folytatjuk.) .... __- ■ — /