Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-04 / 104. szám

Ünnepi könyvhét - 1976 (Budapesti tudósítónktól). AZ ÄL.LAMI Könyvterjesztő Vállalat, a „Művelt Nép”, va­lamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete közös sajtótájékoztatót tartott az ünnepi könyvhét várható eseményeiről. Éz évben a programok kö­zéppontjában a közművelődé­si határozatok érvényesítése és p. XI. kongresszus határo­zatéinak végrehajtása áll. A könyvszakma egyre nagyobb figyelmet szentel a fiatal ol­vasóknak és a népes települé­sektől távol élőknek. Uj hagyomány, hogy a fő­városi események nem a vá­rosközpontban, hanem egy- egy munkáskerületben kez­dődnek. Idén Kőbányán, a Pa­táid István téren tartják a meg­nyitót. Az ünnepséget egy ér­dekesnek ígérkező kísérlet elő­zi meg. A Szabó Ervin Könyv­tár és a Móra Kiadó május 17-e és 2I-e között gyermek­könyvhetet tart. Ennek kereté­ben ifjúsági könyvkiállítás és számos író—olvasó találkozó lesz. Az ünnepi könyvhét or­szágos megnyitójának napján, május 28-án a Pataki István művelődési központban „Szép magyar könyv, 1975" címmel kiállítás nyílik. Ekkor adják át az újságíró-szövetség, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete ál­tal meghirdetett sajtópályázat díjait is. A fővárosi esemé­nyek közül kiemelkednek az újpesti, a csepeli, elsősorban szocialista brigádok részére rendezett irodalmi műsorok. A vidéki megnyitó házi­gazdája a Berzsenyi-évfordulót ünneplő Vas megye lesz. Má­jus 29-én a szombathelyi Bar- tók-teremben nyitják meg a könyvhetet. A szombathelyi«*: a hét minden napjára külön­leges programot állítattak ösz- szs. A gyermekkönyvek nap­ján bábegyüttesek lépnek fel. irodalmi előadások, mesefilm- ve Ütések szórakoztatják a ki- -1 csikei Külön napot kapnak-a szocialista brigádok és vidék­ről lévén szó, feltehetően sok látogatót vonz majd a nép­művészetek napjának ese­ménysorozata. Kristo Nagy István, a Könyvvilág főszerkesztője a sajtótájékoztatón érdekes ada­tokat közölt a hazai könyv­kiadás és -forgalmazás alaku­lásáról. 1971-ben kiadóink több mint 73 millió példány­ban 5530 művet jelentettek meg. Tavaly 7726 könyv hagy­ta el a nyomdákat, a példá­nyok száma 74 millió fölé emelkedett. Könyvkiadásunk a közeljövőben nem a művek számának növelésére, hanem a példányiszám emelésére törek­szik. Az idei könyvhéten a leg­több művet, szám szerint negy­venet, a Magvető Kiadó jelen­teti meg. Ezek között van Lu­kács György A társadalmi lét ontológiájáról című munkája is. Füst Milán naplóját felte­hetően nemcsak a szakmai kö­zönség várja. A Magvető, ha­gyományaihoz híven több ta­nulmánykötettel jelentkezik. A Krudy-rajongók először vehe­tik kézbe az író Kossuth fia című regényét. Bizonyosan si­ker lesz Sütő András két, fo­lyóiratokból, színpadról már ismén drámája. Meglepő, hogy a Móra Kiadó idén csak 7 új könyvvel jelentkezik. Igaz, ezek közt olyanok szerepelnek, mint a Fiatal költők antológiá­ja, vagy Páskándi Géza gyer- xnekkötete. Nemes aie a könyvijét, de a hazái történetírás nagy esemé­nye is, hogy megjelenik a Magyarország története című tiz kötetre tervezett sorozatból az 1918—1945 közötti időt át­fogó rész. A TOLNA megyei termé­szetszerető olvasóközönséget bizonyára érdekli, hogy ez al­kalommal kerül a boltokba Kácsor László Gemenc című munkája ....... MEGA Y LÁSZLÓ A . Sirr.çiitorr.ya A Sió menti fiatalok találkozója Vasárnap este ért véget Si- montomyán a Sió mentén élő fiatalok háromnapos találko­zója. A péntektől vasárnapig tartó találkozó bővelkedett eseményekben. Az első napon a találkozó ünnepélyes megnyitója után képzőművészeti kiállításokat tekinthettek meg az érdeklő­dők. A délutáni szellemi ve­télkedőt követő ismerkedési esten Dévényi Tibor disco- műsora zárta a napot. Május 1-én a fiatalok együtt vonultak fel a község lakóival, délután pedig sportversenyed­nek lehettek résztvevői, illet­ve nézői. Este a Sió-parton hangulatos tábortűzi műsort rendeztek, amelyet ifjúsági bál követett a vár előtti téren, A találkozó utolsó napján délelőtt majálison vettek részt, délután Sellei Zoltán előadó- művész műsora, majd a szek­szárdi zeneiskola tanárainak hangversenye szerepelt a ta­lálkozó programjában. Este nyolc órától a művelődési köz­pont táncházában a székes- fehérvári Mákvirág együttes húzta a talpalávalót. Szekszárdi Tv-napié juhász Ferenc portréja Juhász Ferenc nemegyszer hozta zavarba olvasóit, ha ugyan minden olvasója valóban végigolvasta hosz- szú, több ezer soros költeményeit. Verseiről vallott vasárnap este, szerényen és okosan, meggyőződéssel és meggyőzve. A hely és alkalom nem arra való, hogy ez­úttal költészetét méltassuk, a portréfilmnek is más volt a feladata. Az, hogy emberi közelségbe hozzon egy költőt, többször emlegetett szorongásaival, eredményei­vel, tehát verseivel, amelyek — Juhász esetében ez szó szerint igaz — a világmindenséget igyekeznek meg. fogalmazni. Saját magáról mondta, de minden költőre érvényes az a roppant természettudományos érdeklő­dés. amiről oly szívesen beszélt, s ami verseiből is ki­olvasható. Itt nem ártott volna többet is mondani, hisz a kérdés óhatatlanul fölmerül: mit kell tudnia nap­jaink költőjének? Jól tudjuk, minden valamirevaló költőnk kora tudósa volt, a garabonciásnak hitt Cso­konai, Petőfi is. Elég megnézni egy Csokonai-kötet tartalomjegyzékét, mi mindenről volt mondanivalója.' S mit tudott az iskolából eltanácsolt Petőfi? De mit kell tudnia a ma költőjének? Juhász Marx Györgyöt idézte, Schrödingerre hivatkozott, az ásványtant, ős. lénytant, orvostudományt emlegette, mint rendszeres stúdiumait. Az ifjúkor utánzásra késztető példái, mint Baudelaire, Verlaine, Stefan George a pályakezdő költőt idézték, a mai Juhász Ferenc a korszerű tudo­mány nevében próbálja versbe fogni a mindenséget, Nem arról van szó, hogy ő lenne a példa, hisz amit ő csinál, egyedi, nem ismételhető. De példa lehet nem lankadó érdeklődése, tudományos kíváncsisága, mely a világmindenségnél nem adja alább» , iarotu-f csányi t. jubileumi úttörőfaiálkozó Az eseménysorozat — mint erről tudósítottunk — pénte­ken délután nyílt meg a Ma­gyar Úttörők Szövetsége meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából. Legérdekesebb, legtartalmasabb napja május 1-e, szombat volt. Reggel 9 órakor indult a Garay térről az úttörők jubileumi menete. Az úttörőkkel együtt vonultak a város első úttörőcsapatának vezetői és a veterán úttörő­vezetők. Részt vett a felvonu­láson Szekszárdi első úttörő- titkára is, Az asrfaltrajzversenyen 200 pajtás állt rajthoz, délután pe­dig a kulturális szemlén első alkalommal mutatkozott be a város négy általános iskolájá­nak kisdobosokból alakult kó­rusa. „Legyen egy órát velünk út­törő” címmel munkások, út­törők és kisdobosok találkozó­ját rendezték meg a Gemenc Szálló tanácstermében. Este 300 gyerek részvételével kar­nevál zárta a találkozó prog­ramját. ..'í-V-rír' • Kiállítás Dombóváron (Tudósítónktól ) A Vetőimagtermeltető Válla­lat Dél-dunántúli központjá­ban, Dombóváron május 1 - én kiállítás nyílt Szekeres Ist­vánnak, a vállalat nyugdíjas dolgozójának fafaragó népmű­vészeti munkáiból. A kiállítást — melyet a KISZ-alapszervezet rendezett —, dr. Katona János igazgató nyitotta meg. A kiállítás május 15-ig lesz nyitva. Keszthelyi Zsuzsanna • 36, 170«. augusztus harmad ikának dél­előttié szerencsétlen fordulópont Rá- kócsn szabadságharcában. Okkal ke^ sergett az ismeretlen kuruc költő: Ö, gonosz szerencse, ó keserves óra, Trencséni mezőnek vérrel áztatója. A sebesült fejedelmet élőbb Nagy- iapolcsányba, majd Nyitraszerda- helyre menekítették, Szerencsére nem történt súlyos baja, esés köz­ben rándulásokat szenvedett és hom­loka fölszakadt. Lábadozóidejét már Szécsényben töltötte. Itt értesült a leverő külföldi hírekről. A franciák fölött csaknem megsemmisítő győ­zelmet arattak az osztrákok augusz­tus 11-én, Oudenarde-nál. Egy nap­pal később XII. Károly svéd király verte meg Nagy Péter seregeit. így lett háromszoros katasztrófa a treru cséni ütközet. Még nagyobbá növekedett a baj azáltal, hogy a katonai kudarcot áru­lások követték. A kétszínűek, a gyá­vák, a latolgatók alkalmasnak lát­ták a pillanatot, hogy átpártoljanak a győztes császáriakhoz. Augusztus 25-én elesett Nyitra Pálffy János ostromától, mire Piber püspök. Ocs- kay László, Bezerédy Imre sok ne­messel együtt behódolt. Érsekújvár kivételével egész Nyitra vármegye labanc lett. Rákóczi Egerbe tette át székhelyét, mihelyt felépült. Szeptemberben meglátogatta Jemeljan Ukraince orosz követ, aki továbbra is biztosí­totta őt uralkodója, Nagy Péter cár szövetségéről és jóindulatáról. Vi­gasztaló híreket hoztak a fejedelem­nek Egerbe: Károlyi Sándor tartja magát, sőt elvette az osztrákoktól Gyulafehérvárt, Szászsebest és Ab- rud bányát. Bottyán János E&zter­hUtfÈT'-«. I Gerencsér Miklóst Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) gom környékén verte a császáriakat. Esterházy Antal egész sor hőstettet hajtott végre minden viszontagságot hősiesen tűrő csapataival a Dunán­túlon. Sok minden elveszett, de a haza szabadságába vetett hit nem. Rákó­czi ezzel a hittel készült a további, megalkuvást nem ismerő harcra, '"~1 ÍTÉLETIDŐ Semmi nyomot" nem hagyott Rá­kóczin a sok balszerencse, sót foko­zott eréllyei és a kezdettől megszo­kott fáradhatatlansággal tartotta kézben az ügyek intézését. Szeptem­ber 5. és 25.-e között a szenátussal való tanácskozásra használta fel az Egerben töltött időt. Mint mindig, most is a hadak pótlása, élelmezése, a fegyverzet és a ruházat előterem­tése volt a legfontosabb téma. Át­tekintették a mozgalom pénzügyi helyzetét, s nagyobb eréllyei sürget­ték anyagi áldozatokra a tehetőseb­beket. Bottyán János, bár nem tar­tozott a-z igazán gazdagok közé, va­gyonának nagy részét felajánlotta a hazának. „Mindenki így cselekedjék” — mondotta. A fejedelem elsősorban a katonai erőben bízik, de tekintettel a súlyos helyzetre, hajlandó lenne méltányos békét kötni Béccsel. Szeretné hatá­rozottabb pártfogásra bírni L Fii«; gyes porosz királyt, aki a protestán­sok iránti megértő politika miatt rokonszenvezett a kuruc Magyaror­szággal. Október 18-án Berlinbe küldte a fejedelem Klement Jakab nevezetű diplomatáját, bírja rá a porosz uralkodót, hogy vállalja a közvetítő szerepét a béketárgyalások ügyében. Ekkor már Szerencsen tar­tózkodott - Rákóczi, innen szervezte, irányította a védelmi harcokat. Meg­próbált Erdélybe vonulni udvarával az egri szenátusi határozat alapján, de szándékát lehetetlenné tette a katonai helyzet. Rossz hírek érkez­tek mindenfelől Heister előrenyo­mult a Vág völgyéből és sorra meg­szállta a bányavárosokat, szilárdan befészkelte magát a Felvidéken, a kuruc haza legfontosabb gazdasági bázisán. Ilyen vigasztalan körülmények kö­zött hirdetett országgyűlést Rákóczi 1708. november 28-ra Sárospatakra. Szécsényhez, Önódhoz képest keve­sen jöttek el, hiszen a legtöbb me­gye a császáriak kezén volt, s az árulók, lapulók száma is egyre sza. porodott. Mégis, ez az országgyűlés volt a legradikálisabb a három kö­zül. Valóban, itt a harcosok legjava tanácskozott az ország sorsáról. Tel­jes jogú követekként szerepeltek a hadsereg küldöttei, önálló politikai erővé lépett elő a vitézlő rend. Hi. tét tettek a harc folytatása mellett Rákóczi kijelentette "az Tesz sza­bad, aki hadakozik”, és javaslatára törvénybe iktatták, hogy valamennyi jobbágy származású katona, aki a győzelemig hűséges marad a zászló­hoz, függetlennek tekintheti magát földesurától, megkapja a szabad haj­dúknak kijáró jogokat, À hangulat elszántságát bizonyít. Ja. hogy irgalom nélkül leszámoltak az árulókkal. Bezerédy Imrét és tár­sait halálra ítélték, majd december 19-én lefejezték Sárospatak piacte­rén. Rákóczi iszonyodott a kegyet­lenségtől, de nem tehetett másként. Különösen Bezerédyt sajnálta: a ko. rábbi hős brigadéros hetvenkét csá­szári tisztet vágott le nyílt lovas via. dalban. De hitszegésével egyik fő részese lett Nyitra elvesztésének, így a hazaárulás tényét a ritka vitézség sem ellensúlyozhatta. Rettenetes hidegek dermesztették meg az országot 1708—1709 telén. A pestis, a „fekete halál” egyre ter. jedt. Ennek ellenére Rákóczi minden gondja a hadsereg erősítése, egyúttal diplomáciai lépésekkel kísérletezik a méltányos béke érdekében. Ami any- nyit jelent, hogy nem hajlandó en. gedni a nagyszombati feltételekből. Bécs pedig a maga feltételeihez ra­gaszkodott. Annál inkább tehette ezt, mert Magyarországon szilárd hadá­szati pozíciókat birtokolt, Nyugaton pedig újabb vereségeket mért a franciákra. De azért a császáriak sem érezhették magukat lakodalom, ban. Nagyhatalmi erőfölényük elle­nére őket is sújtotta az ínség, so. raikat ritkította a pestis. Ezért nem siettek a katona^ kezdeményezések­kel, (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom