Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

Munkáséletmód - szocialista életmód À fejlett szocialista társada­lom egyik alapvető célkitűzé­se a szocialista személyiség kialakítása. Ennek lényeges feltétele, hogy az emberek életmódjában alapvető válto­zások menjenek végbe. Nem véletlen, hogy az utóbbi idő­ben megszaporodtak az élet­móddal kapcsolatos kutatások. Céljuk, hogy feltárják az em­berről szóló marxj tanítás új vonásait, konkretizálják a szo­cialista személyiség kialakítá­sával összefüggő feladatokat. Szocialista életmód Fejlődésünk mai szintjén a munkásosztály vezető szerepe nemcsak politikai tartalmat takar, hanem magába foglal­ja azokat a lehetőségeket is, amelyek az életmód, életvitel területére tartoznak. A szo­cialista életmód-ideál, a szo­cialista életmód-modell meg­valósítása ezért teljességgel elképzelhetetlen a munkás- osztály életmódjában lezajló alapvető változások nélkül. Illúzió minden olyan kísérlet, amely a marxi elképzeléseket absztrakt szinten, a munkás­osztályban végbemenő valósá­gos folyamatokon kívül pró­bálja megragadni. Életmód-vizsgálatainkban az utóbbi fél évtizedben megfi­gyelhető volt a moralizálással, vagyis azzal a szemlélettel való fokozatos szakítás, amely az életmódot kizárólagosan a tudati szférára szűkítette le. Az életmód lényegében két alapvető feltételen nyugszik: az objektív külső tárgyi világ lehetőségein, az anyagi, gazda­sági, társadalmi viszonyokon, valamint a belső szubjektív készségen, amelyet ugyancsak a társadalmi adottságok érlel­nek. fejlesztenek, hívnak elő, vagy sorvasztanak el. Az élet­mód fontos eleme a munka, a munka minősége. A szocialista életmód kialakításának egyik igen lényeges feltétele, hogy mennyiben tudja a munkás- osztály a munkához való vi­szonyában konkretizálni a szocialista közösségért való küzdelem eszmei-fogaim; kö­vetelményét. Jelenlegi fejlett­ségi szintünkön erre ott van lehetőség, ahol a munkaközös­ség aktív döntésre készteti az embert. ' Lakásviszonyok Az életmód egyik igen fon­tos minőségi mutatója a lakás- viszonyok, hiszen a lakás olyan behatároló tényező, amely jelentősen meghatároz­za az egyének mindennapi életét, befolyásolja a kultu­ráltság; és civilizációs szintet, ezért jelentős előrelépést az életmód megváltoztatásának útján csak a lakásviszonyok­ban bekövetkező változások­kal érhetünk el. Rendkívül fontosak azok az intézkedések, amelyek az elmúlt években születtek a munkáslakásokról, hiszen az itt elért eredmények konkrét hozzájárulást jelente­nek a szocialista életminőség kialakításához. Művelődés Az életmód másik fontos eleme a műveltségi és iskolá­zottsági szint, amely végső fo­kon jelentősen befolyásolja a társadalmi-politikai, közéleti tevékenységben való részvétel igényét. Az elmúlt évek ta­pasztalata bebizonyította, hogy a munkásosztály- kultu­rális fejlődéséhez önmagában nem elegendő, ha szélesítjük a művelődési feltételeket, vagyis a művelődési lehetőségek nem vonják automatikusan maguk után a kulturális aktivitás fo­kozódását. Ezért a lehetőségek megteremtése mellett fontos feladat a munkások művelődé­si igényeinek kialakítása. Eb­ben jelentős szerepet játszik a munkahelyi vezetés, a munka­hely; légkör. Azoknál a válla­latoknál, üzemeknél, ahol a gazdaság; vezetés érzékeli, hogy a munkások szakmai és általános műveltségének eme­lése nemcsak össztársadalmi, hanem vállalati érdek is, ott a munkások képzéséről, to­vábbképzéséről való gondos­kodás a vezetési tevékenység szerves részévé válhatott. Fon­tos tudatosítani, hogy a mű­veltség gyakorlati, funkcioná­lis dolog. Nem díszítőelem, nem öncél, Ha nincs kapcso­lat a munka és a művelődés között, vagy ha ezt a kapcso­latot nem igényli tömegmére­tekben a termelési funkció, sőt, nem igényli a gazdaság fejlettsége, akkor hiába eről­tetjük a kulturálódást. tía a termelési feladatok és a válla­lati profil meghatározott irányban és meghatározott időben igényli a művelődést, képzést és a dolgozók ehhez támogatást is kapnák, akkor' az értelmes és tartalmas kul- turálódásnak az egyén oldalá­ról nincs akadály^, illetve ez az akadály könnyebben le­győzhető. .... Szabad idő Mennyire válik a szabad idő értelmes, személyiséggazda-' gító ' tevékenység forrásává,- azt nagymértékben meghatá­rozzák azok a művelődési há­lózatok, amelyek közrefogják az embert, és képesek megta­lálni velük a kapcsolatterem­tés eszközeit. A televízió álta­lános térhódításával a műve­lődési intézmények és az em­berei; kapcsolataiban jelentős változások történtek. A műve­lődés intimebb, személyes for­máiról a személytelenebb for­mákra tevődött át a hangsúly. De a közelmúltban egy ellen­kező tendencia is érződik: az emberek vágynak a személyes érintkezésre, az ezt biztosító intézményes formákra. Fontos tehát, hogy fenntartsuk ezeket az intézményeket és ott ahol nincs, lehetőségeinkhez képest létrehozzuk. Az új lakótele­pek, munkáslakta körzetek ma még sok helyütt nélkülözik a legelemibb közösségi intézmé­nyeket. helyiségeket, ahol a kulturálódási igényeket kielé­gíthetnék. A várostervezésnek ezeket az életmódformáló fel­tételeket is figyelembe kell vennie egy-egy új lakótelep építésénél. A szocialista életmód általá­nossá válásának, a fejlett szo­cialista társadalom építése során objektív alapja: a tár­sadalom érdekviszonyainak szocialista jellege. A dinami­kus érdekharmónia biztosítása a munkásosztály vezető sze­repe vagyis az össztársadalmi érdek alapján. S ez a marxiz­mus lényegéből következő történelmi feladat. M. T, Széles út - nagyobb biztonság A KPM Közúti Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének dolgozói szélesítik a Paks — Néroetkér közötti útszakaszt, így a korszerűbb úton lényegesen biztonságosabbá válik a köz Aekedéa Környezetvédelem konkrétan NÉHA MAR IDEGESÍTŐ, amikor hozzáértéssel vagy anélkül — bár mindig indokol­tan —, a környezetvédelemről esik szó. Ne általánosságban beszéljünk, hanem konkrétan próbáljunk tenni valamit. Ál­talában nincs' környezetvéde­lem, konkrét feladatok vannak, amelyek megoldása nélkül minden csak óhaj marad. A fentiekben summázható a beszélgetés lényege, amelyet Domösi Józseffel, a MTESZ környezetvédelmi bizottságá­nak titkárával folytattunk. A jobb megértés érdekében el kell mondani, hogy a kör­nyezetvédelmi bizottsághoz minden olyan tudományos egyesület kapcsolódik, ^ amely valamilyen formában érintett a környezetünket ért károso­dásban, valamint a károsítás elleni védekezésben. A megyei tanács, a népfront és a bizottság együttműködési megállapodást írt alá a tenni­valókról, Ennek a megállapo­dásnak a szellemében került sor nemrégiben a bizottság két rendezvényére. Az egyik ta-, nácskozás volt a . hulladékke­zelés és -elhelyezés kérdéséről, a másik — mintegy kapcsolód­va az előbbihez — előadás az ipari szennyvizekről, különös tekintettel az olajos vízszeny-, nyezésekre. NYOLCVAN VÁLLALATOT és a tanácsi járási hivatalokat a tanácskozást megelőzően fel­kértek, adjanak tájékoztatást tapasztalataikról, az esetleges javaslatokról. Ez jó alapot adott az érdemi munkához, s párosulva a kitűnő előadások­kal, az ott elhatározott teendők sikeres elvégzését engedi re­mélni. Elgondolkoztató az a szám, amelyet az egyik előadó, dr. Péteri György ismertetett: ha­zánkban az egy főre jutó évi „hulladéktermelés” 250 kiló, a fejlett ipari országokban 1000 kiló. A tendencia növekvő. A hulladékkal kapcsolatos tenni­való kétirányú. Egyrészt visz- sza kell nyerni belőle ami hasznosítható, másodnyers­anyagként nem is hinnénk mi­lyen nagy ennek a szerepe, hi­szen például a vaskohászat 45 százalékban vashulladékot használ fel, másrészt a hasz­nálhatatlan szemetet meg kell semmisíteni. Növelni kell te­hát a felhasználás arányát, s hatékonyabbá kell tenni a megsemmisítést. nem véletlenül tette szóvá Ibos Iván, hogy nálunk még mindig nincs kialakult mi Iszer a szt nétszállításra, -elhelyezésre, szükséges, hogy a településfejlesztési tervek­ben a lerakóhelyek is szerepel­jenek. Mintegy ehhez kapcso­lódott dr. Kovács Anna, ami­kor a szeméttárolók kezelésé­nek fontosságát hangoztatta. Legalább időnként földdel le kell takarni a szemetet. Pécsett — amint dr. Gödé Gizella elő­adásából kiderült — a miénk­nél jobb a helyzet. Az ,új ipari üzemek létesítésénél, például a beruházási programban, szere­pelnie kell a szemétszállítás tervének is. Anélkül nem kap­nak használatbavételi enge­délyt Nálunk is javult a helyzet az utóbbi időben. A „Talajerő” szolgáltató vállalat lett, fő fel­adata a folyékony hulladék gyűjtése. Szekszárdon minden háztól a városgazdálkodási vál­lalat szállítja el a szemetet. A. megyében ez még megoldatlan. A konferencia határozatot fogadott el, amelyet javaslat­ként majd a megyei tanácshoz felterjesztenek. Mieiőtt az el­képzelésekről — vázlatosan —i szólnánk, beszéljünk a másikj már említett előadásról, ame­lyet nem véletlenül éppen a Volánnál rendeztek, hiszen az olajos vízszennyezés itt a leg-, nagyobb. NEM KÖZÖMBÖS, mi les* az olajjal szennyezett víz sor­sa. Sem azé, amelyet kútbóí nyernek, sem a szennyeződött csapadékvízé. A folyamat ez;: Vízfelhasználás — a víz szeny- nyeződése — a szennyező anyagok kivonása — a meg­tisztított víz újbóli felhaszná­lása. Ha figyelembe vesszük, hogy nem bővelkedünk vízben, akkor a folyamat biztosítása ebből a szempontból is nagyon fontos. Az előadó, Szépkuti Lajos hasznos tanácsokat adott a Vo­lán szakembereinek és a jelen­volt többi szakembernek. Ä többi között például elmondta •— és ezen kapva kaptak a vo- lánosok —, hogy a Patyolat szennyvize, mivel alkalmas ol- dóanyagokat tartalmaz, kivá­lóan alkalmas a gépkocsik al­vázának mosására. Tekintettel arra, hogy szomszédos üzemek­ről van szó, a felhasználás ké­zenfekvő. Vagy eredményesen használható a víz színéről az olajszennyeződés eltávolítására az őrölt habszivacs és az őrölt gumi. Valamennyiünk előtt Ismert, hogy sok autótulajdo­nos a fáradt olajat valahol á szabadban ereszti le --- de töb­ben még arra is lusták, hogy a városból kimenjenek —, szeny- nyezve ezzel a természetet. Ä MTESZ környezetvédelmi bi­zottsága kérni fogja az Autó­klubot, szervezze meg a ma­gánautó-tulajdonosok vagy klubtagok részére az olajcse­rét, hogy azt ne a tulajdonos végezze el. Ez a megoldás min­denki számára hasznos lenne. És végül térjünk vissza a megyei tanácshoz szóló felter­jesztésre, amelynek pontosítá­sa még folyik, de lényegét már ismertetni tudjuk. a) A lakossági (üzemek és vállalatok, hivatalok is ide ér­tendők) szemét elszállítását egy vállalat végezze. Tegyék köte­lezővé, hogy a tulajdonosok szállítási szerződést kössenek ezzel a vállalattaL b) A megyében a települése-' ken a hulladékelhelyezésre és -kezelésre dolgoztassanak ki megyei és települési szintű koncepciótervet c) Szakvélemény készítése a galvániszap-koncentrátum vég­leges elhelyezésére, az elhelye­zés megszervezése. d) A gazdasági és műszaki tervezésen belül a szemétszál­lítás megszervezése. A külön­böző tervek egyeztetése. e) A lakóhelyi szemétgyűjtő konténerek (kukák) elrejtésére, az esztétikái igények jobb ki­elégítésére, tervpályázat kiírá­sa, majd a legjobb terv kivite­lezése. A JAVASLATOK, a későb­biek során bizonyosan módo­sulni, bővülni fognak, viszont kiindulási alapot adnak arra, hogy közelebb jussunk környe­zetünk nagy ellensége a hul­ladék és szemét, lehetőleg hasznos, megszüntetésére. Letenyei György májú« 33j

Next

/
Oldalképek
Tartalom