Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-04 / 104. szám
VllKc PflOtgfASgfr ZGtmtimZï A i TOLNA MEGYEI IVE PUJSAG AM HQ Y RR SZOCIAllSTR MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA t£DQ \9U. mái. *• XXV«. Í*f. lOA. uóm. ARA: Ô.90 Et ft t* •I, Megkezdődött az MTA közgyűlése lázár György felszólalása Felvonulások, nagygyűlések Májusi seregszemle Kádár János nyilatkozata Az április, végi hűvös, esős napok után. napfényes, denis május elsejére-virradt hazánk.. A jó hangulatot fokozta, hogy a szocialista építőmunkában élenjáró kollektívák — köztük megyénk legkiválóbbjai is — ezekben a napokban vették át példás munkájukkal ki» érdemelt kitüntetéseiket. Ölt haladtak mindenütt a májusi seregszemle élén. Az eredményes alkotómunka sikerei azonban nem csupán a legkiválóbbakat dicsérték, hanem a munkások, parasztok, értelmiségiek, alkalmazottak millióit is, akik kivették részüket a negyedik ötéves terv megvalósításából és most. új tervidőszakunk kezdetén, is öntudatosan vállalják a fejlett szocialista társadalom épi» ■Résében rájuk háruló feladatok teljesítését. * Az alkotó munka ünneplése mellett a május! seregszemle másik alapgondolata a proletár nemzetköziség kinyilvánítása volt. A május elsejei seregszemle hazai eseményei közül Memelkedett a budapesti dolgozók színpompás felvonulása. A két és fél órás emberfolyamban, mintegy negyedmillió ember haladt el a Felvonulás tér díszemelvénye előtt, ahol Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György miniszterelnök, valamint a párt, állami, társadalmi szervek más vezetői és a külföldi szakszervezeti küldöttségek vezetői köszöntötték őket Egyes vidéki városokban nagygyűléseket is tartottak. Kecskeméten Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, Szolnokon pedig Keserű Jánosné könnyűipari miniszter mondott ünnepi beszédet, Kádár János, a Ma'gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a fővárosi dolgozók május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott': — Azok közé tartozom, akik már sok május 1-i felvonuláson vettek részt. Erre azért Ls gondolok, mert ha mindig ugyanaz is, mégis mindig másj új, nagyszerű, hatalmas élményt ad az embernek. F.zt így érzem ma. a budapesti dolgozók 1976. évi május 1-i fel» ■ vonulásán is. Ma az időjárás, a napsütéses, ragyogó idő is kedvez. De nyilván nem erről van csak szó, mert ezen a hatalmas felvonuláson, ahol idősebbek, középkorúak, a fiatalabb korosztály és még a szülők által magukkal hozott gyermekek is részt vesznek, elemi erővel nyilatkozik meg az, aminek szerintem május 1-én meg is kell nyilatkoznia. Ez a nap hagyományosan a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepe, amikor a munkásosztály — a szocialista országban már az egész nép — hangoztatni szokta céljait, törekvéseit és nemzetközi szolidaritását. — Ez a felvonulás olyan, mint. egy végeláthatatlan, ha■ talmas áramlat; de mindjárt hozzátehetem, hogy feltartóz. tathatatlan áramlat, ami egyben része is á viláP minden táján a május 1-i felvonulásoknak; Itt a budapesti dolgozók eltökéltsége, következetes, határozott állásfoglalása jut kifejezésre a szocialista társadalom felépítésére. Ugyanígy jelszavakkal, táblákkal, élőszóval, feliratokkal kifejezésre juttatja a szocializmust építő magyar nép törhetetlen szolidaritását a világ fő forradalmi áramlataival, a szocializmust építő népekkel, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom harcosaival és a nemzeti szabadságukért küz- dőkkeL Ez nagyszerű érzés, fontos és jó dolog, — A felvonuláson jogos büszkeséggel viszik magukkal a legkiválóbb dolgozói kollektívák azokat a zászlókat, amelyeket a párt XI. kongresszu-. sára, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára indult nagy, országos szocialista munkaverseny győztesei elnyertek, — Anélkül, hogy részletezni akarnám, nagyszerű érzés részt venni a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán, amihez hozzátartozik az is. hogy tudom; ma &z történik az egész országban. — Megragadom az alkalmat, s a Központi Bizottság nevében, a magam nevében ezúton is szeretném üdvözölni nagyszerű munkásosztályun. kát, szövetkezeti parasztságunkat, értelmiségünket, egész népünket. Szeretném kifejezésre juttatni azt a mély meggyőződésemet, hogy ha az az elhatározottság és ^gység, ami az egész népben n szocializmus felépítésére létrejött; megmarad s megőrizzük a-zt a hangulatot, amit itt érzünk, akkor minden magunk elé tűzött célt el fogunk érni. Ezt mint részvevő mondom, mint egyike a szocializmus magyar építőinek. Büszke vagyok népünkre, hogy ezen a május 1-én is méltó üzenetet küld a világ népeihez, hogy a magyar néppel mindenki, barát és ellenség úgy számolhat, mint a szocializmus törhetetlen hívével, mint a nemzetközi szolidaritás következetes harcosával. Ez hozzájárul ahhoz a nagy nemzetközi ügyhöz, amelyből népünk szintén kiveszi részét, hogy a világon békés egymás mellett élés. béke legyen, a haladás erői előretörhessenek, és elérhessük céljainkat, hogy a világon, az annyit szenvedett emberiség derűsebb perspektívát lásson maga előtt — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. Hétfőn a Mágyar Tudomás nyos Akadémia dísztermében megkezdődött az Akadémia tagválasztó és: tisztújító közgyűlése. A sorrendben 136. évi közgyűlés ünnepélyes megnyitásán részt vett és az elnökségben foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a kormány elnökhelyettese, a tudománypolitikai bizottság elnöke és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Erdei-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke, Márta Ferenc, az Akadémia főtitkára, Bognár Géza, Szabó Imre és Szerttágothai János, az Akadémia alelnökei. Kör peczi Béla és Láng István főtitkárhelyettesek. Részt vett az ülésen a Központi Bizottság és a kormány több tagja, az országos főhatóságok számos vezetője. Az Akadémia tagjain kívül jelentős számban vettek részt a közgyűlésen a hazai tudományos élet ismert személyiségei, az akadémiai kutató intézetek vezetői, a szellemi műhelyek. munkásai, egyetemi tanárok, kutatók. A közgyűlést Erdey-Grúz Tibor nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket, majd megnyitó előadásában áttekintést adott a legutóbbi három év alatt végzett tevékenységről, majd Márta Ferenc ismertette főtitkári beszámolóját. Ezután Lázár György üdvözölte a közgyűlést Az elmúlt időszak eredményeiről szólva hangsúlyozta: — Nyomatékosan ' alá kell húzni, hogy népgazdaságunk eredményeiben — elsősorban a termelékenység növekedésében — döntő szerepe volt a kutatás és fejlesztés mind szélesebb körben érvényre jutó hatásának, a műszaki színvonal emelésének. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés megnövekedett társadalmi, népgazdasági jelentőségének megfelelően nőttek az e célra fordított összegek. Emelkedésük gyorsabb volt, mint a nemzeti jövedelem növekedési .* üteme. Az országos távlati tu- dományos kutatási terv előse- gítette a társadalmi igények és* f a kutatómunka összehangolá - ? sát. Nőtt a gyakorlatban köz- j vetlen hasznosítható kutatási'; eredmények, s általában & népgazdasági célokat szolgáló tudományos vizsgálódások aránya. > Nemzetközi mércével mér-; ,l ve is jelentős eredmények " születtek például a gyógyszer-^ kutatásban,' a növény nemes í -V tésben,. fehérjekutatásban, geológiai kutatásokban és a*.-' ország ásvány vagyonának fei» > tárásában. A társadalomtudományi kutatások is tervszerűbbé váltak, közelebb kerültek a gyakorlathoz. Nagyobb szerepet kaptak a kutatómunkában . szocialista jövőnk legfontosabb kérdései: társadalmi-gazdasági fejlődésünk, a szocializmus építésének távlati feladata., Bonyolult feladatokat keli megoldanunk, a hatékonyság , emelésében, a minőség javításában, s mindezek csak ágy, oldhatók meg, ha az eddigieknél is nagyobb mértékben számolunk a'tudomány segítségével, eredményeivel, és azok minél gyorsabb alkalmazásával. Ugyanis — mondotta Lázár György —• a tudományos eredmények járulhatnak hozzá a leghatékonyabban a termelési szerkezet további kötszeré - sítéséhez, új, fejlettebb technológiák bevezetésével, s ezzel a gazdagági tevékenység jövedelmezőségének növeléséhez.' A tudomány növekvő társadalmi, népgazdasági jelentősége ugyanakkor összefügg azzal is, hogy a gazdasági növekedés forrása fejlettségünk mai szintjén és a jövőben még inkább a termelékenység növekedése lehet, ez pedig elképzelhetetlen, 'másként, mint a kutatás és . fejlesztés eredményeinek g yods felhasználásával A megnöva- kedett követelményelmek — (Folytatás a 2. oldalon! A „Baválú Vál^lat” cigiméi kitüntetett MEZŐGÉP felvomUása Szeksjjárdpn.
