Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-16 / 115. szám
FÁCÁNKERT: Vadvédelem a kastélyból Amennyire hét évtized távlatából meg lehet ítélni — úgy tűnik, hogy Kunfi uram jó tanítványa volt a messzi Angliában. Erről tanúskodik a fácánkerti kastély, amiben ki- ötlötte, hogy a feudális magyar hon egy darabkáján miként lehet kapitalista — tehát az akkori időben korszerű — gazdálkodást folytatni. A volt földesúri kastély — bár építőművészeti értéke nincs — figyelemre méltó hely ma is. Nem csak azért, mert biztos tájékozódási pont a domboldalon, hanem azért is, mert a legközelebbi várostól jó tíz kilométerre irigylésre méltóan modern munkahelyet biztosít a Természet- és Vadvédelmi Technológiai Állomás kis létszámú, de annál lelkesebb gárdája számára. A bejárattól balra van Farkas Dénes irodája. A dohányzóasztal körüli ülőalkalmatosságokon őzbőr védi a kárpitot. Stílusos dolog, hisz Farkas Dénes az állomás vadászati szakértője. Farkas Dénes — Amolyan fővadászi rang ez? — kérdezem tőle és Za- ják Árpádtól, az állomás vezetőjétől. A válasz lényegében igenlő volt, I de már ekkor rá kellett jönni, hogy pontossághoz szokott emberekkel van dolgom, akik egyszerű kérdésre sem adnak felületes választ. így szokták meg, hiszen a tudományos munka ilyenné teszi az embert A munkájukat is egy definíció pontosságával határolják körül. Szinte tollba mondják az állomás feladatát: a növénytermesztési eljárásoknak a vadtenyésztésre és a védett állatvilágra gyakorolt hatásának folyamatos vizsgálata. A növényvédő szereknek a vadon élő állatokra sokféle hatása van, illetve lehet. A gondot a káros hatásúak okozzák, azok, amelyek a szaporulat torzulásához, a szaporodó1976. májas l*i képesség csökkenéséhez, vagy netán a vad pusztulásához vezetnek. Az állomás dolgozói kísérleteik alapján nem csupán regisztrálják ezeket a hatásokat, hanem kidolgozzák a védekezést, ami szélsőséges esetben a különösen káros növényvédő szerek forgalomba hozásának megakadályozása is lehet. Persze nem ezzel kezdődik a védekezés, hanem azzal, hogy megkísérlik a vadat távol tartani a számára egészségtelen vegyszerrel kezelt növénytől. Kézenfekvő dolog, hogy el kell érni: ne egyen belőle a vad, még akkor sem, ha egyébként a legkívánatosabb csemegéje lenne. Szaggal elriasztani alig lehet, mert a nálunk honos állatok erre kevésbé érzékenyek. Másik mód: fájdalmat okozni a torkosko- dó állatnak. A fácánok nyálkahártyájának izgatására már van eljárás, így egyes területeken vígan növekedhetnek a zsenge hajtások az olyan vegyianyagok használata mellett is, amik egyébként károsak lennének ezekre a szép madarakra, hisz nem esznek már belőle, amióta egyszer ráfizettek. A kutatók és az őket segítő többi alkalmazott lelkes csapatának most még csak arra futja az erejéből, hogy a kukoricánál, a napraforgónál, a szójánál és a borsónál használt szerekrek dolgozzák ki a sokrétű védekezés módozatait, de később a többi növény is sorra kerül. A sokrétű védekezés alatt a vegyi, a mechanikai, az akusztikai és vizuális módszerek lehetőségeinek a megkeresése értendő. Aztán az is, hogy a legravaszabb gazdasági vezetőknek se legyen módjuk a saját növénytermesztési mulasztásukat a vadra, pontosabban a Vadgazdálkodásra fogni. Mert tudnak olyan példát a fácánkertiek, amikor gondatlan volt a mezőgazdasági üzem szakembere és a rosszul sikerült növénytermesztési eredményt azzal magyarázta, hogy a vad rájárt a földekre, ég megette a várt, valamint a tényleges .—iirpatí termelési eredmény különbözeiét. Izgalmas feladat a kultúrnövények tábláin napvilágra jött fiatal állatokat — vagy tojásokat — megmenteni a gépek pusztításától. — Az erős, nagy gépek miatt a mezőgazdaságilag művelt területeken fokozódik a vadpusztulás — mondja Farkas Dénes, és számokkal is bizonyít. — Azon a lucernatáblán, ahol az első kaszálásnál apró vadak tanyáznak, a pusztulási arány a következő: kis nyúl 60 százalék, fácántojás 100 százalék, fácántyúk 25 százalék. A nyúlra a koratavaszi talaj előkészítés a legkárosabb, hiszen ha ez a fialás 2—3 héten belül történik, a tehetetlen állatok 70 százaléka is elpusztul. Táblázatok, dokumentumok, fényképek kerülnek elő, hogy a szomorú tényekről adjanak számot. A vadgazdálkodásban Járatlan ember ennyi probléma hallatán már-már „feszítsd meg”-t kiáltana minden traktorra és fűkaszáló gépre. ha az igazsághoz feltétlen ragaszkodó Zaják Árpád el nem mondaná, hogy azért a vadállomány az egész országban szépen szaporodik, és az ő munkájuk azt szolgálja, hogy ez továbbra is töretlen legyen, illetve még fokozódjon. Ennek érdekében kezdik most az állomás bővítését. a laboratóriumok felszerelésének korszerűsítését, átalakítását, az új feladatok terveinek kidolgozását Várják az új szakembereket, akiknek minden bizonnyal felcsillan a szemük, ha meghallják, hogy az országban egyedülálló fácánkerti vadvédelmi állomásra várhatják a kinevezésüket, de félő, hogy ez ott lakók életkörülményeit látva alább hagy majd a lelkesedésük, hiszen kár volna tagadni: nem ideális dolog városhoz szokott fiatal tudósjelöltnek az alapvető életkörülményeket mostohán nyújtó környezetbe hozni a családját, különösen ha iskolás vagy még kisebb gyereke van. Akik ma ott vannak, optimisták. Bíznak abban, hogy egyszer az ő emberi gondjaik is orvoslásra találnak és a lelkesedésük, szaktudásuk egészét a munkának szentelhetik, mert átmenetileg sem vonnak el olyan energiát és figyelmet tőlük az egyéni gondok, amire a tudományos intézetnél szükség lenne. Dolgozni hibátlanul - és hatékonyan A kétbetűs rövidítés — a DH — hozzávetőleg fél évtizede vált ismertté. Dolgozz Hibátlanul! — fogalmazódott meg a felhívás, S talán a korábbi jelmondatokra emlékeztető, bizalmasan tegező hangnem okozta, hogy e munkarendszer lényegét sokan jó ideig félreértették. Munkarendszert írtunk — és nem mozgalmat, ily módon is utalva az első félreértésre. A DH ugyanis korántsem olyan kampányfeladat, amely akkor is teljesíthető, ha mindenki csupán egy kicsivel jobban, valamelyest figyelmesebben, kevesebb selejtet gyártva dolgozik. Valójában tudományod san megalapozott munkarend- szerről van szó, amely felöleli az irányítást, a szervezést — de természetesen a gépek mellett serénykedők munkáját is.' Aligha véletlen, hogy mostanában a H-betűnek sok helyütt új értelmezést adnak: Dolgozz Hatékonyabban 1 Csupán néhány példa. Az Egri Dohánygyárban a selejt egyszázalékos csökkenése hárommillió forinttal szállítja le a termelési költségeket. A textiliparban az egy százalékkal alacsonyabb anyagköltség 185 millió forint megtakarítást eredményez, a termelékenység egyszázalékos növekedése pedig 1400 dolgozó foglalkoztatásával egyenértékű. Mindez — változatlan textilipari létszám mellett — mintegy 387 millió forintot jelent: csaknem 12 millió négyzetméterrel több pamut-, vagy 2,5 millió négyzetméterrel több gyapjúszövet gyártását teszi lehetővé. Á DH-munkarendszert — amelynek külföldön, az iparilag fejlett tőkés országokban is hagyománya van — Magyar- országon elsőként a Villamos- . szigetelő és Műanyaggyár honosította meg. Náluk már a kezdeti szakaszban 20 millió forinttal csökkent a veszteség. Az Ózdi Kohászati Üzemekben alig néhány hónap alatt több millió forinttal nőtt a termelés, egyszersmind hasonló mértékben csökkentek a készletek és az önköltség: Moson- magyaróvárott, a Fémszerelvénygyárban pedig több, mint 50 százalékkai csökkent a selejt. s a „visszáru” értéke 1974-re a korábbi kétmillió forintról 270 ezer forintra zsugorodott. A kezdeti félreértést immár n felismerés váltotta fel. Egyre több vállalatnál ébredtek rá a vezetők, hogy mielőtt a szocialista brigádokat részvételre szólítanák fel, a hibamentes munkához szükséges feltételeket kell megteremteni. Rendszerszemléletről van szó, amely nem nélkülözheti a veszteségtől rások feltárását. ií rvendetes, hogy a DH- munkarendszer jelentőségét sok üzemben a szocialista brigádok tagjai szinte előbb ismerték föl, mint a vezetők. A hibamentes munka éves vállalásaik sorában szerepel, s az év végi értékeléskor minőségjavulásról adhatnak számot. Ám ennél tovább keli lépni, hogy ama H- betű korszerűbb értelmezése is általánosabbá váljék. FÖLDES TAMÁS FEJES ISTVÁN Fácántojás héj. aolagságát ru : rZeniek Gabriella Fotó: Komáromi
