Tolna Megyei Népújság, 1976. május (26. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-15 / 114. szám

KÖZLEMÉNY a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására május 10—14. között látogatást tett Magyar- országon a Nyugat-berlini Szo­cialista Egységpárt küldöttsége Gerhard Danelius. a párt elnö­kének vezetésével. A delegáció tagjai voltak: Bruno Küster, az elnökség irodájának tagja, az elnökség titkára, Wolfgang Gu- kelberger, az elnökség tagja és Günter Bahr, a „Wahrheit1* szerkesztő bizottságának tagja, A Nyugat-berlini SZÉP kül­döttségét fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára. A küldött­séggel megbeszélést folytatott Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vett Mol­nár Endre, a Budapesti Párt- bizottság titkára. Fodor László, a KB osztályvezető-helyettese és Jahoda Lajos, a KB munka­társa. A nyugat-berlini vendégek találkoztak Szépvölgyi Zoltán­nal, a Fővárosi Tanács elnöké­vel. valamint Háry Bélával, a Győr-Sopron megyei Pártbi­zottság első titkárával, s meg­tekintették Budapest és Győr több gazdasági és szociális in­tézményét. Az MSZMP és a Nyugat­berlini SZÉP képviselői meg­beszélést folytattak a nemzet­közi kommunista mozgalom időszerű kérdéseiről, tájékoz­tatták egymást pártjaik helyze­téről és tevékenységéről. A Nyugat-berlini Szocia­lista Egységpárt küldöttsége hangsúlyozta, hogy a Nyugat- Berlinre vonatkozó négyhatal­mi megállapodás elősegítette a város helyzetének normalizáló­dását. A nyugat-berlini és a magyar kommunisták fellép­nek a négyhatalmi megállapo­dás szigorú betartásáért. Az MSZMP képviselői tolmá­csolták a nyugat-berlini test­vérpártnak a magyar kommu­nisták szolidaritását és támoga­tását ahhoz a harchoz, melyet a dolgozók demokratikus és szociális jogaiért, a társadalmi haladásért folytatnak. A Nyu­gat-berlini Szocialista Egység- párt küldöttsége elismerését fe­jezte ki azokért az eredménye­kért, amelyeket a dolgozó ma­gyar nép az MSZMP vezetésé­vel a szocializmus építésében elért. Hangsúlyozták a szocia­lista országok sikereinek nagy jelentőségét a népek antiimpe- rialista harcában. Mindkét párt kiemelkedő fontosságot tulajdonít a nemzet­közi egyhülés folyamata továb­bi elmélyítésének és megszilár­dításának. Szükségesnek tart­ják, hogy a politikai enyhülést leszerelési intézkedések tá­masszák alá és kibontakozzon a katonai enyhülés. Ennek a folyamatnak az elmélyítésében és erősítésében kiemelkedő sze­repe van a Szovjetunió, a szo­cialista országok következetes békepolitikájának. Az MSZMP és a Nyugat-ber­lini SZÉP határozottan fellép a nemzetközi enyhülés ellen irányuló mindenfajta akcióval szemben. A két párt képviselői megál­lapították, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom jelentős sikereket ért el. A jövőben is elengedhetetlenül fontos a testvérpártok akció­egységének erősítése, a prole­tár internacionalizmus, a mar­xizmus—leninizmus elvein ala­puló összefogás. Ezektől a cé­loktól és elvektől vezettetve a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Nyugat-berlini Szo­cialista Egységpárt cselekvőén hozzájárul az európai kommu­nista és munkáspártok értekez­letének sikeres megtartásához. A megbeszélések során elége­detten állapították meg, hogy jól fejlődnek az MSZMP és a Nyugat-berlini SZÉP kapcsola­tai. A nyugat-berlini pártkül­döttség magyarországi látoga­tása tovább erősítette a testvéri kapcsolatokat és együttműkö­dést. Valamennyi megbeszélé­sen kifejezésre jutott a két párt közötti teljes nézetazonosság. * A Nyugat-berlini SZÉP kül­döttsége pénteken elutazott ha­zánkból. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára bú­csúztatta. (MTI) 21 éves a Varsói Szerződés Szervezete Jakubovszkij marsall cikke Pénteken volt 21 éve annak, hogy az imperialista hatalmak agresszív lépéseire válaszul megszületett a Varsói Szerző­dés Szervezete, az európai szo­cialista országok barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodá­sa. A szocialista közösség népei, 6 az egész haladó emberiség az eltelt 21 év alatt többször is meggyőződhetett arról, hogy helyes és szükséges volt ennek a békés védelmi szervezetnek a megalakítása — állapítja meg az évforduló kapcsán Jaku­bovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka a Krasznaja Zvezda számára írt cikkében. A Szovjetuniónak, és a Var­sói Szerződés más tagállamai­nak jelentős érdemük van ab­ban, hogy Európa most már negyed százada békében él, sa nemzetközi kapcsolatokban, minden bonyolultságuk és el­lentmondásosságuk ellenére, utat tör a realizmus és az együttműködés eszméje. Vannak azonban még olyan erők a világon — figyelmeztet Jakubovszkij marsall cikke — amelyek a feszültség fenntar­tására törekednek, fokozzák a 197$. májas 13. fegyverkezési hajszát és táma­dásaikat a béke és társadalmi haladás erői ellen. A tőkés or­szágokban egyesek arra törek­szenek, hogy elsikkasszák a helsinki záródokumentum lé­nyegét, s a megállapodást esz­közként használják fel a szo­cialista országok belügyeibe való beavatkozásukhoz. To­vábbra is a háborús veszély fő forrását jelenti a NATO, a nemzetközi imperializmus ag­resszív katonai tömbje, amely­nek tagországai évről évre nö­velik katonai kiadásaikat. Nagy veszélyt jelent a béke ügyére nézve a jelenlegi kínai vezetés politikája, amely az imperia­lizmus szocializmusellenes har­cának fontos tartalékává vált. A szocialista közösség orszá­gainak véleménye szerint mindaddig veszély fenyegeti a népek biztonságát, amíg létez­nek a háború és agresszió erői — hangsúlyozza Jakubovszkij marsall. Ez az oka annak, hogy a kommunista és munkáspár­tok, valamint a Varsói Szerző­déshez tartozó országok kor­mányainak politikájában a szi­lárd békevágy párosul a. védel­mi képesség állandó fokozásá­val. E politika eredményeként a szocialista országok ma jól felszerelt, erős hadseregekkel rendelkeznek, amelyek képesek a legbonyolultabb feladatok végrehajtására is, s megbízha­tóan védelmezik a szocializmus vívmányait, népeik békés alko­tó munkáját. PANORÁMA MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, azSZKP KB főtitkára köszönetét fejez­te ki mindazoknak, akik üdvö­zölték őt abból az álkalomból, hogy a Szovjetunió marsall ja címmel és a vele járó „mar. sall-cslllaggal” tüntették ki. „A Szovjetunió marsallja cím odaítélését és a meleg han­gú üdvözleteket nemcsak saját tevékenységem elismerésének tekintem — hangsúlyozta Leo­nyid Brezsnyev. Ez mindenek­előtt a lenini kommunista párt és a szovjet állam történelmi érdemeinek értékelése a tartós békéért vívott harcban.” HANOI Hantos János, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára pénteken délelőtt Hanoiban ünnepélye­sen átadta a Magyar Vöröske­reszt és a magyar dolgozó tár­sadalom ajándékát, az 1 600 000 forint értékű gyógyszerkülde- ményt, valamint Vén Emil fes­tőművésznek a Vietnami Vö­röskereszt részére felajánlott három alkotását. Az ajándé­kokért Nguyen Van Tin egész­ségügyi miniszterhelyettes, a Vietnami Vöröskereszt elnöke mondott köszönetét. BERLIN A Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottsága pén­teken Berlinben tartott plená­ris ülést. Az ülés napirendjén a központi bizottság kongresz- szusi beszámolójának terveze­te, valamint az 1976—80-as öt­éves tervről szóló kongresszusi előterjesztés tervezete szere­pelt. A plenáris ülés mindkét tervezetét egyhangúlag jóvá­hagyta. Ülést tartott a párt központi revíziós bizottsága is, és ugyancsak egyhangúlag elfo­gadta a jövő kedden nyíló IX. pártkongresszus elé terjeszten­dő jelentést. A vállalati beruházások állami támogatása Dr. Trethon Ferenc pénzügy­miniszter-helyettes pénteken tájékoztatta az újságírókat a vállalati beruházások állami támogatásának rendszeréről, amelyről a közelmúltban ho­zott határozatot a Miniszterta­nács. Elmondta, hogy általában ak­kor nyújt az állam támogatást a vállalati beruházásokhoz, ha az adott fejlesztés a népgazda­ságnak és a vállalatnak egy­aránt érdeke, de megvalósítá­sához a vállalat forrásai nem elegendőek. Továbbá akkor, ha a vállalatot saját érdekeltsége nem ösztönzi kellőképpen a népgazdasági érdekű beruházá­sokra. A beruházások állami támogatása tehát a szocialista tervgazdálkodás rugalmas esz­köze. amely a központi célok és a vállalati kezdeményezés egy­ségét teremti meg. Az állam az ötödik ötéves terv időszakában 95 milliárd forinttal segíti a vállalati be­ruházásokat, vagyis a beruhá­zások pénzügyi forrásainak egynegyedét biztosítja. A tá­mogatások egyharmadát a me­zőgazdaság kapja, a többi ága­zatban a vállalati beruházások pénzügyi forrásainak átlagosan 20 százalékát fedezi a támoga­tás. Az átlagon felül segíti pénzügyileg az állam a válla­lati beruházásokat az építő­anyag-iparban, a könnVűipar- ban. az építőiparban, az élelmi­szeriparban és a szénbányá­szatban, A költségvetésből eddig in­gyen juttatott hozzájárulás he­lyett a jövőben elsősorban adó- kedvezményként, vagyis az adott beruházás nyeresége után fizetendő adó mérséklésével vagy elengedésével nyújtja az áliám a pénzügyi támogatást. Így érdeke a vállalatnak, hogy a beruházás minél nyeresége­sebb legyen, hiszen a nagyobb nyereség után fizetendő maga­sabb adóból többet tud elen­gedni az állam. Ezt az utólagos adókedvezményt a Magyar Nemzeti Bank előre hitelezi, úgynevezett támogatási hitelt nyújt, amit a vállalat a beru­házás üzembe helyezését kö­vetően igénybe vehető adóked­vezményből fizethet vissza. A támogatási hitel lejárati és ka­matfeltételei megegyeznek a bankhiteleknek a hitelpolitikai irányelvekben meghatározott lejárati és kamatfeltételeivel. A támogatási kérelmeket a fejlesztésben érdekelt ágazati minisztériumok és funkcionális szervek képviselőiből álló tá­mogatási bizottságok bírálják el. A döntést az illetékes ága­zati minisztérium, az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisz­térium megbízásából pedig az Állami Fejlesztési Bank képvi­selői egyhangúlag hozzák. Egy­hangú bizottsági döntés hiányá­ban a pénzügyminiszter az Or­szágos Tervhivatal elnökével és az illetékes ágazati minisz­terrel egyetértésben dönt. Növekszik a magyar-ír árucsere Pénteken fejezte Budapesten hivatalos tárgyalásait az ír ex­porttanács 15 tagú kereskedel­mi küldöttsége. Colm Barnes; a tanács elnöke a két ország gazdasági együttműködéséről szólva elmondotta, hogy a kör vetkező öt évben várhatóan megötszöröződik az árucsere­forgalom, s így a kölcsönös szállítások értéke 1980-ra elér­heti a 10 millió fontot. Bővül az élelmiszeripari termékek kölcsönös szállítása, fokozód­hat az ír üvegáru, a ruházati és más fogyasztási cikkek be­hozatala. Magyarország pedig még több gyógyszert, gyümöl­csöt. húsipari terméket szállít-' hat és megvizsgálják az Ikarus-' autóbuszok írországi exportálá­sának lehetőségét is. Colm Bar­nes szerint, mivel a két ország gazdasága hasonló jellegű, le­hetőség volna kooperációs kap­csolatok kiépítésére js egyes iparágakban. Kapunyitás előtt Május 19-én nyílik meg éá 27-ig tart nyitva a Dobi István úti vásárközpontban a beruhá­zási javak harmadik sereg­szemléje, a budapesti nemzet­közi vásár. A kilenc napból ötöt — május 20-án, 21-én, 24- én és 25—26-án a szakmai na­pok töltenek ki, amikor dél­előtt 10 órától délután 2 óráig csak szakmai jeggyel lehet ■megtekinteni a vásárt. A nagy- közönség délután 2 órától, il­letve a nem szakmai napokon délelőtt 10 órától este 6 óráig lehet a BNV vendége. A nemzetközi kiállítás belé­pőjegyeinek ára nem változott: a nagyközönség számára 15 fo­rint, az egyszeri belépésre ér­vényes szakmai jegy pedig 60 forint. A csoportosan ideláto­gató diákok belépőjegyének ára személyenként 5 forint. A MÁV az idén is 33 százalékos utazási kedvezményt nyújt a BNV-re látogató vidékieknek. Szakszervezetek az ipari szövetkezetekben Az ipari szövetkezetekben kifejtett szakszervezeti tevé­kenységről, a szövetkezetpoliti­kai és helyi szakmai szervek együttműködésének fejleszté­séről, a politikai-gazdasági fel­adatok megoldásához nyújtan­dó szakszervezeti segítségről tanácskoztak pénteken az OKISZ székházában az Ipari Szövetkezetek Országos Taná­csának és a Helyiipari és Vá­rosgazdasági Dolgozók Szak- szervezetének vezetői, a terüle­ti és megyei bizottságainak tit­kárai, valamint a szövetkeze­tek területi szövetségeinek szö­vetkezetpolitikai osztályveze­tői.A vitaindítót Rév Lajos, az OKISZ elnöke és Fabók Zol­tán, a HVDSZ főtitkára tartot­ta. KGST szakértői értekezlet az atomenergetikai szakember- képzésről A KGST-országok küldöttsé­gei május 11—14. között a Bu­dapesti Műszaki Egyetem tan­reaktor-intézetének rendezésé­ben szakértői értekezletet tar­tottak az atomenergetikai szak­emberképzésről. Az ülésszakon részt vettek az Interatomener- go egyesülés képviselői is. Az értekezleten ismertetett tájé­koztatók alapján áttekintették az atomenergetikai szakember- képzés jelenlegi helyzetét. A résztvevők valamennyien ki­emelték, hogy fontosnak tart­ják a szakemberképzési együtt­működést, elsősorban egységes tantervek és oktatási progra­mok kidolgozását. Az együtt­működés gyakorlati megvaló­sítására ötéves munkatervet dolgoztak ki, amelyet a KGST- nek az atomenergia békés fel. használásával foglalkozó állan­dó bizottsága elé terjesztenek jóváhagyásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom