Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

% / Tanácskozott a KISZ megyei küldöttértekezlete f (Folytatás az 1. oldalról), Az úttörőszöyetség és a KISZ kapcsolatának kedvező alakulását ■ nagyon elősegítette az MSZMP KB titkárságának 1974. április 1-i és a KISZ KB 1975. január 9-i határozata. Az ifjúságpolitikai határozatot követően jelentősen szélese­dett a KISZ kapcsolata az ál­lami, társadalmi és tömeg­szervezetekkel. A szóbeli kiegészítőben több fontos témakör kapott helyet, így például Varjas János is­mertette a megye gazdasági, .társadalmi helyzetét, mivel döntően ez a helyzet határoz­za meg a fiatalok munkáját az V. ötéves tervben. A jól, be­csületesen végzett munka ál­lampolgári kötelesség, a KISZ- tagoktól ennél lényegesen töb­bet vár a társadalom: példa- mutatást a jobb munkaszerve­zésben, a munkaerő hatékony kihasználásában, a fegyelme­zett és tervszerű munkában, A beszámolási időszakban javult a KISZ rétegmunkája, az ifjúsági szövetség kivette részét a társadalmi munka- megosztásból. y ■ A szövetség Tolna megyei bizottsága a küldöttgyűlés elé terjesztette állásfoglalás­.tervezetét,- amely összefoglalja a KISZ KB kongresszusi leve­lének-, a kongresszus határo­zattervezetének és a szerveze­ti.: szabályzat tervezetének vi­táját, összegzi az alsóbb -szin­tű viták tapasztalatait. , Megyénk KISZ-tagsága Egyetértett a kongresszusi le­vélben foglaltakkal, örömmel és büszkeséggel tölti el őket, hogy a KISZ IX. kongresszu­sa a paksi atomerőmű építke­zését KISZ-építkezéssé tervezi nyilvánítani. ■ Szükséges lehne : az FMKT-klubok, újjászerve­r. Problémaként Vetik fel, hogy a szakmunkástanulók je­lentős részének gyakorlati képzése nem kielégítő. Hiá­nyolják a „Világnézetünk alap­jai” oktatást, valamint azt, hogy az iskolarádi'ó és iskola- ív a szakmunkásképzéssel nem foglalkozik,. Több javaslat hangzott el a. politikai képzés­sel kapcsolatban, » Megyénk ifjúsága megerősí­tette a szervezeti szabályzat tervezetét, mivel az egyes tar­talmi változások módosítása helyes, szükséges és összhang­ban van a KISZ előtt álló megnövekedetl feladatokkal, követelményekkel. Ä vita A vitában első felszólaló Szűcs István, a dombóvári MAV-csomópont KlSZ-bizott- ságának titkára volt. Arról számolt be a küldöttgyűlésnek, hogy a hozzájuk tartozó alap­szervezetekben erősödött a KISZ kommunista jellege és éhhez a pártalapszervezetek jelentős segítséget adnak. Kapási József, a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet ifjúkom­munistáinak küldötte a társa­dalmi munkaakciók fontossá­gáról és szerepéről beszélt. Mint lapunk beszámolt róla, Bátaszék nyerte a megyei te­lepülésfejlesztési versenyt. A szép eredményben a fiatalok munkája is benne van. ‘ Kamarás József né, a szek­szárdi városi KISZ-bizottság első titkára a városi küldött- értekezlet tapasztalatait is­mertette, kiemelten foglalko­zott-a városi társadalmi mun- kaakciók és építőtáborok fej­lesztésével, valamint a politi­kai oktatás színvonalának a javításával. Právics József, a Dalmandi ' 'tárni Gazdaság KlSZ-fiatal- ' nak képviseletében a gaz- , -,é.g termelési eredménvei­a szövetség falusi felada­tiból beszélt. Szabó László,' a Paks nagy­községi KISZ-bizottság titká­ra arról beszélt,-hogy jobb szervezőmunkával, összehan­goltabb irányítással biztosíta­ni kell ai alapsiervezetek Ön­állóságát, az egyéni- kezdemé­nyezőkészség kibontakozását. Ledneczki Éva paksi gimna­zista az iskolai' demokráciáról beszélt, a tanár-diák viszony­ról mondott figyelmet felkel­tő dolgokat. Szabó Bertalan, a szekszárdi MEZŐGÉP fiatal­jainak küldötte a szocialista munkaversenyről, a brigád­mozgalomról szólt, Fodor Ti­bor, a SIMOVILL KlSZ-szer- vezetének küldötte pedig ázt hangsúlyozta; a fiatalok érettek arra, hogy az eddigieknél is nagyobb feladatokat bízzon rájuk a párt, a társadalom, Xrubicza Lajosné, az úttorő­^szervezet munkájáról tájékoz­tatta a küldöttértekezletet. A megyei úttörőelnök felszó­lalása után kisdobosok és út­törők vonultak a terembe. Üd­vözölték az értekezlet-részt­vevőit, eredményes munkát kívánva nekik. A kedves köz­játék után Tamás István, a mandátumvizsgáló bizottság nevében tett jelentést, majd K. Papp József, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára emelkedett szólásra. K. Papp József beszéde Ä megyei pártbizottság ne­vében üdvözölte az ifjúkom­munisták tanácskozását, majd arról szólt, hogy erre az ese­ményre és a KISZ közeljövő­ben rendezendő kongresszu­sára kedvező, pplitikai, .társa­dalmi légkörben kerül sor. Népünk munkáját eredmé­nyek jelzik, fejlődésünk .töret­len, s pártunk XI. kongresszu­sa jó alapot adott a tovább­fejlődéshez. #— Eredményeink: . büszke­séggel töltenek el bennünket mondotta K. Papp József. A XI. pártkongresszus •'“határoza­tai lelkesítő perspektívát ad­nak mindannyiunknak, a fia­taloknak, is, ákifenek .munkájá­ra ézutári is bizton számítha­tunk. —JA megyéi pártbizott­ság első titkára ezt követően ismertette ..azt a' dinamikus fejlődést, amely megyénk gaz­daságát jellemezte az elmúlt ötéves tervbén, s néhány szám­adat ismertetésével közel hozr ta a resztvevőkhöz, szűkebb hazánk várható; fejlődését, Hangsúlyozta K. Papp Jó­zsef, ..hogy eredményéin^, el­választhatatlanok a fiatalok munkájától, Jelentősnek ítéli meg a megyei pártbizottság azt a fejlődést is, amelyet az ifjúsági szövetség a fiatalok eszmei-politikai nevelésében eléçt, de rámutatott, hogy eb­ben is toifebb kell lépni. — Azt várjuk az ifjúkom­munistáktól és megyénk min­den fiataljától, hogy legjobb tudásuk szérint, fiatalos lelke­sedéssel Vegyék ki részüket a termelőmunkából, ä tan* • 1 ás- ból, szeretett hazánk védel­méből. Adjon erőt minden fia­talnak, hogy a párt — mint eddig is. — ezután is számít munkájukra, forradalmi lelke­sedésükre, a XI. pártkongresz- szus határozatainak megvaló­sításában fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét a megyei pártbizottság első tit­kára.. , , -0 . K. Papp József felszólalása után dr. Szűcs László, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka kapott szót. Mint elmondotta, 1971-ben megyénk KISZ-tag- ságának 4,8 százaléka volt IG- tag, ma már mintegy 5,8 szá­zalékos az arány. őt' követte hozzászólásával Szilágyi Imre, a kölesdi ter­melőszövetkezet párttitkára, aki a kölesdi fiatalok életéről, a termelőszövetkezetben el­foglalt helyéről, szerepéről adott tájékoztatást. Egyed Mihály, a szakszerve­zetek megyei tanácsának ve­zető titkára a szakszervezetek és a KISZ, kapcsolatáról be­szélt. Foglalkozott a fiatalok részvételével a szakszervezet és a szocialista brigádmozgal­mak munkájában. Szilágyi. János, a mőcsényi termelőszövetkezet KlSZ-szer- vezetének tagja a községből eljáró fiatal dolgozók helyze­téről, nehézségeiről beszélt. Szalay Zsuzsanna, a Tóina me­gyei Népbolt küldötte, hozzá­szólásában a KISZ fegyelmi munkájának következeteseb­bé tételére - hívta fel a figyel­met Dr. Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke az ifjúsági törvény végrehajtásáról és a fiatalság helyzetének további javításáról beszélt Ebben a munkában nem kis feladat há­rul a tanácsokra, a tanácsi te­vékenység egyik fontos terü­lete a fiatalokkal váló törő­dés. Néhány számadáttal bi­zonyította,- hogy az elmúlt öt év alatt- milyen előremutató változások következtek be az általános és középiskolai di­ákotthoni férőhelyek, az óvö- dákba és bölcsődébe felvehető gyerekek és a különböző szín­tű táborozásokon részt vevők számában. Hozzászólásából ki­tűnt, hogy megyénkben a ta­nácsok sokat tesznek az ifjú­ság helyzetének további javí­tásáért A következő hozzászóló Tru- cza Csabádé, a bonyhádi" járá­si művelődési központ mun­katársa a művelődési' intéz­mények és a KlSZ-szervezc- tek kapcsolatáról beszélt'. . • ; Bercsényi Botond, a KISZ KB ..ösztalyvezetője napjaink föTradálrriísága és â szocialista demokrácia néhány időszerű kérdéséről szólt. Kertész Má­ria, a dombóvári kórház dol­gozója a kórházi fiatal értel­miségiek helyzetéről tájékoz­tatta a küldöttgyűlést. Csaj bók Kálmán, a Nép­front megyei bizottságának titkára arról beszélt, hogy nőtt a fontos közéleti feladatot vállaló fiatalok száma. Aktivi­tásuk megmutatkozott a nem­rég lezajlott falugyűléseken is. Nádházi Ágnes bonyhádi gim­nazista a középiskolások szer­vezeti életéről' beszélt. Csák Attila, a paksi atomerőmű kül­dötte arról szólt, hogy mi­lyen nagy felelősség há­rul az ott dolgozó KISZ-ta- gokra. Sópornyai Mihály,, a faddi, Kerbolt József, a dom­bóvári KISZ-tagok nevében beszélt az úttörőkkel való kapcsolatról, illetve a szak­munkásképzés javításának fontosságáról. A délutáni szünet után Var­jas János, a megyei első titkár összefoglalta a vitát, majd a küldöttgyűlés egy hang Pag el­fogadta a megyei KISZ bizott­ság- beszámolóját, az elhang­zott javaslatokkal együtt. Ezután a jelölő bizottság ja­vaslata alapján a küldöttgyű­lés megválasztotta a KISZ me­gyei bizottságának, valamint pénzügyi ellenőrző bizottságá­nak tagjait és a kongresszusi küldötteket, a megyei bizott­ság és a pénzügyi ellenőrző bi­zottság megtartott első ülését. Az ülés után* közölték a kül­döttgyűlés részvevőivel, vá­lasztásuk eredményeképpen a megyei KISZ-bizottság első titkára Péti Imre lett, titká­roknak Kozma Erzsébetet és Krizsán Istvánt választották. Befejezésül K Papp József, a megyei pártbizottság első titkára kívánt sikeredet az új KISZ-bizottság tagjainak s jó munkát a kongresszusi kül­dötteknek. A tanácskozás a DIVSZ- ■-induló eléneklésévcl ért vé­get. Lássuk az „erdőt“ is .> miíb ól na megye egyik vezetője a szenvedélyességig elragad- ’ tatvä beszélt a minap egy tanácskozáson azokról a " tapasztalatairól,-Amelyeket a most befejeződött falu­gyűléseken szerzett.-Az.idén ás; azzal az érzéssel indult neki i a nem kevés el­foglaltságot jelentő gyűléssorozatnak,- hogy most a panasz­napok következnek. Magyarázni-, sőt — mi tagadás — nem­egyszer tálán még magyarázkodni is .kell, hiszen ilyenkor van a „számlák” benyújtási szezonja. A községek lakói bejelentik az igényüketerre is, 'arra is. Ezek között van jogos, hova­tovább a megyei’vezetésnél adósságszámba menő kívánság, és van jogtalan, olyan, ami a helyzet nem kellő ismeretéből sarjad. '* ; Arra sem árt ilyenkor felkészülni — sugallta a korábbi tapasztalat —, hogy megkérdezik: miért kapott az egyik falu ezt; illetve miért nem kapott ugyanazt az is, ahol éppen a •gyűlés van. Azt is csak a naív lelkek hitték el, hogy egyetlen falu sem volt, ahol nem* készítettek fel a helyi vezetők egy-két jó beszédű embert, akik ékesszólóan kifejtették: az ő falujuk messzi környék legmostohább települése, mondhatni : árvája. Aztán a sok gyűlés eredményének összegzésénél kiderült: mindenki mostohagyereknek hiszi magát, annak ellenére, hogy a pénzt úgy 'osztották el közöttük, ahogy édestestvérek között illik. Már-már úgy tűnt, hogy ebben nem is lesz, de nem is lehet változás, hisz nincs az a sok, ami elég lenne, és nincs' az à község, ahol még többnek is nem kerülne helye. Köz­mondás is került rá: „A szomszéd rétje mindig zöldebb” — a másik községnek adott pénz mindig több. M ost is erre készült és homlokegyenest mást tapasztalt ő is, meg a munkatársai is. Az irreális kívánságlisták, helyett a hozzászólók azt keresték, hogy mi módon le­hetne a központi pénzeket saját erőből felkerekítve minél gazdaságosabban felhasználni. A saját erő nemegyszer a szó legteljesebb értelmében vett saját — fizikai — erőt jelentett, hisz voltak, akiket a munkahelyük szocialista brigádja bízott meg, hogy a nevükben kommunistaműszakok teljesítését je­lentse be a hozzászóló. A másik meglepetés az volt, hogy összehasonlíthatatlanul kevesebben hivatkoztak másik falura, mint olyanba, amelyik érdemtelenül többet kap. ' A hangnem változásának hamar megtalálták az okát. Ez pedig 'az Volt, hogy mindenhol pontosan tudták mit kap a fhásik. Csak égy Kik igazságérzet kellett, hogy kiderüljön: senki sem mostohagyerek, ami volt, azt így lehetett — így kellett —:.szétosztáni, így írta elő a tisztesség, a jószándék. Egyszóval: az egész ismerete, a szélesebb körű tájékozott­ság elejét vette az indokolatlan vitának. A panasznapok he­lyett -olyan gyűlések kerekedtek, ahol az önmaguk helyzetét javítáni. akaró érvérek joJïqs tanácsokkal-, megbízható ígé­retekkel segítették maguk választotta vtáétőiket a közös gon-' dók megoldásában. ,. ‘ ; ; ; ; . E tapasztalat jogosart-lelkesítette fel az őszinte elragad­tatásig az említett vezetőt. E * s amiért ezt közreadjuk, az egy nem titkolt szándék: tanuljunk belőle, például azt, hogy az erdőt is meg kell mutatni, mert kevés ha csak a fát látjuk. — Fi — Az MSZMP és az SZKP üdvözlete a Belga KP kongresszusához Szombaton Centben folytat­ta tanácskozását a Belga Kom­munista Párt XXII. kongresz- sZusa.Az MSZMP" Központi Bizottsága üdvözölte a tanács­kozást. Az üdvözlet szövege a következő: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága tisztelettel köszönti a Belga Kommunista Párt XXII. kong­resszusát, és szívélyes elvtársi üdvözletét küldi a belga test­vérpárt valamennyi tagjának. A magyar kommunisták • jól ismerik és nagyra értékelik azt az állhatatos külzdelmet, amelyet a Belga Kommunista Párt a monopóliumok uralma ellen, a demokratikus fejlő­dést biztosító strukturális re­formokért, a békés egymás mellett élés ügyét előmozdító belga külpolitika kialakítá­sáért folytat. Szívből, jcívánjuk,. .hogy XXII. kongresszusuk jelent­sen újabb eredményes lépést a belga dolgozók jogainak és ér­dekeinek védelméért, a hala­dó, demokratikus, erők egysé­gének megteremtéséért vívott küzdelmükben. Éljen pártjaink együttműkö­dése ! •Éljen és erősödjék a nemzet­közi kommunista mozgalom­nak a marxizmus—leniniztaus és a proletár ínternacionaliz-’ mus elvein alapuló egysége! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Üdvözölte a kongresszust ä Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga is;-Az üdvözlet rámutat: a szocialista orságok, a kommu­nista pártok, az imperialista- ellenes erők .küzdelme jelen­tős változásokat eredményezett á nemzetközi helyzetben. Szé­lesedik a harc a nemzetközi feszültség további csökkenté­séért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a leszerelé­sért. Ugyanakkor a legutóbbi időben megélénkült a béke és az együttműködés ellenségei­nek tevékenysége is. A béke és a demokrácia minden őszinte hívének az a kötelessége,, hogy éberen őr­ködjék, sorait szorosra, fűzve verje vissza á reakciós kísér­leteket. A nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének, harci összeforrottságának megerősítése a marxizmus— leninizmus, a proletár inter­nacionalizmus alapján, a bé­kéért, a demokráciáért - és a szocializmusért vívott hai-c si­kerének alapvető feltétele — hangoztatja az SZKP üdvöz­lete,

Next

/
Oldalképek
Tartalom