Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYEStm-JETEKI TOLNA MEGYEI AZ MSZMP’ TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASÁRNAP 1976. ópr. 11. XXVI. évf. 87. szám. ARA; 1,20 FI Pártkongresszus Prágában A kommunista és munkás­pártoknak, az egész nemzetközi munkásmoz­galomnak kiemelkedő eredmé­nye lesz a Csehszlovák Kommu­nista Párt április 12-én össze­ülő XV. kongresszusa. A nem­zetközi közvélemény és a cseh­szlovák társadalom fokozott ér­deklődése olyan párt tanácsko­zását előzi meg, amely az utób­bi öt esztendőben is a néppel együtt, a népért bontakoztatta ki politikáját és hűen képviselte a munkásosztályt, valamennyi dolgozó érdekeit. A kongresszus alkalmat ad a megtett út felmérésére is. A szomszédos Csehszlovákia testvé­ri népeinek sorsa sok tekintet­ben .hasonlóan alakult a mienk­hez. A szabadságot oda is a szovjet hadsereg katonái vitték el. Velük együtt harcolt a Lud- vík Svoboda vezette csehszlovák hadtest, a cseh, a szlovák és a maqyar partizánok egész serege. Miként nálunk, Csehszlovákia »éráztatta földjén is új történel­mi korszak nyitánya lett a fel- szabadulás: a népi demokrácia és a szocializmus korszakáé. 1948 februárjában a kommunista párt vezetésével az ország . dolgozó népe kiszorította a hatalomból a tőkés restaurációra törekvő erő­ket és elindult a szocialista fej­lődés útján. 1949 májusában a CSKP IX. kongresszusa kitűzte a szocialis­ta építés fő irányait: a nehéz ipar fejlesztését, a mezőgazda ság kollektivizálását, Szlovákia Iparosítását. A fejlődés fontos állomása volt a CSKP 1960 jullú- si konferenciája, amely a hely­zetet úgy értékelte, hogy Cseh­szlovákiában győzött a szocializ­mus és jóváhagyta az új alkot­mányt, amelynek alapján az or­szág nevét Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságra változtatta. A több mint három évtized gazdasági sikereit min­denekelőtt az ipari telje­sítőképesség jellemzi. Ma a cseh­szlovák ipar alig hat hét alatt termel annyit, mint az 1937. esz­tendőben. Ez pedig hallatlanul nagy eredmény, hiszen Cseh­szlovákia már a két világháború között is Közép- és Kelet-Európa iparilag legfejlettebb országa volt. Jól lemérhető a fejlődés az utóbbi öt esztendőben. 1975-ben a nemzeti jövedelem csaknem harminc százalékkal volt na­gyobb, mint 1970-ben, az Ipari termelés 38, a mezőgazdasági 14, a lakosság reáljövedelme pe­dig 28 százalékkal nőtt az em­lített időszakban. A népgazdaság és az egész társadalom dinamikus fejlődésé­nek mindig is alapvető feltétele volt a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval meglévő sokoldalú kapcsolatok elmélyítése, a KGST-n belüli együttműködés. A CSKP — amint azt a kongresszusi irányelvek sze­repét 'betöltő múlt év októberi központi bizottsági körlevél is tanúsítja — a jövőben is min­den erejével a Varsói Szerződés­be tömörült testvéri szocialista országok egységének és össze­fogásának, a proletár interna­cionalizmusnak a* erősítésén munkálkodik. , A CSKP XV. ^«kongresszusá­nak előestéjén sok sikert kívánunk a csehszlovák kommunistáknak, a szocializ­must építő Csehszlovákia min- ■ dgp dolgozójának, _ _ „Dolgozz, tanulj, politizálj!” Tanácskozott a KISZ Tolna megyei küldöttértekezlete Tegnap ifjúsági házzá lett a megyei pártbizottság oktatá­si igazgatósága. Itt tartotta megyei küldöttértekezletét a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség. A címben idézett jelmondat fogadta a fiatalokat, s egyben meg is adta a tanácskozás hangulatát. Jelenlétükkel megtisztelték megyénk fiataljait Tolna me­gye politikai és társadalmi éle­tének vezetői, élükön K. Papp Józseffel, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­jával, a megyei pártbizottság első titkárával. Részt vett a Az elmúlt négy év munká­járól számot adó beszámoló a megye több mint hátszáz KISZ-alapszervezeti ülésén el­mondottak összegezéseként megállapította, hogy a KISZ VIII. kongresszusa óta erősö­dött megyénkben az ifjúsági szervezet kommunista jellege, az ifjúsági szövetség tartalmi munkájában és szervezeti éle­tében egyaránt fejlődött. A be­számolási időszakban a moz­galmi tevékenységet alapvető­en meghatározták az MSZMP X. kongresszusa, a megyei pártértekezlet és a KISZ VIIL kongresszusának határozatai. A beszámoló megállapította« hogy megyénk ifjúsága esz­mei, politikai arculatának ki­alakításában jelentős szerepük volt a KISZ-szervozeteknek. A forradaimiság, a szocialista ha- zafiság, a proletár internacio­nalizmus évről évre visszatérő témája volt a különböző fóru- . moknak és vitaköröknek. Az tíjú gárda erősítésével javult tanácskozáson dr. Csendes La- jós, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető­helyettese és dr. Szabópál An­tal, a megyei tanács elnöke is. Jelen volt és részt vett a küldöttgyűlés munkájában Bercsényi Botond, a KISZ KB osztályvezetője. A tanácskozást Keresztes János, a városi pártbizottság csoportvezetője, az értekezlet elnöke nyitotta meg. Ezután megválasztották a munkabi­zottságok tagjait és vezetőit. A megyei KISZ-bizottság beszámolóját Varjas János el­ső titkár szóban egészítette kL a honvédelmi nevelőmunka. Megyénk területén a fiatalok politikai nevelésének leghatá­sosabb eszköze a KISZ politi­kai oktatása. Évről évre több fiatal kapcsolódott be a szer­vezett oktatás e formájába. „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyar- országért” — ez volt a leg­utóbbi KISZ-kongresszus jel­szava. A feladat megvalósítá­sához jelentős segítséget adott a brigádmozgalom kiszélesedé­se. Egyre több fiatal dolgozik ifjúsági szocialista brigádok­ban. Sikeres volt a vas. és színesfém-, valamint a papír­gyűjtési akció. 1971-től kétsze­resére emelkedett a működési engedéllyel rendelkező ifjúsági kjubok száma. Azonban a klu­bok tartalmi munkájáról nem minden esetben lehet dicsé- rően szólni. A műkedvelő mű­vészeti mozgalmakban részt vevők 70—80 százaléka fiatal, A jelentősebb tö«ieg.spar|­akciókra a KISZ tagjainak nagy részét mozgósította. A beszámoló második része a KISZ rétegmunkájával fog­lalkozott. A munkásfiatalokról szólva leszögezte, hogy életük, életfelfogásuk egyre inkább azonosul a munkásosztályéval. A vállalatok segítik a pálya­kezdőket a beilleszkedésben. Jelentősek a munkásfiatalok­ból álló KISZ-szerveaetek úttörőkapcsolatai. A falun élő fiatalok 6záma 1971 óta húsz százalékkal nőtt. A megyénk középfokú tanintézeteiben ta­nuló fiatalok KISZ-munkája az utóbbi négy évben jelentő­sen javult. A KISZ-tagok szá­ma nem, de összetétele meg­változott. Növekedett a szak­munkástanuló KlSZ-szerveze- tek száma. A tagfelvétel szin­te automatikus jellege a ta- nuló-alapszervezeteknél, a Ki- lián-próba bevezetésével, meg­szűnt. Színesebb lett az iskolai mozgalmi tevékenység is. Az alapszervezetek az iskolai if­júsági klubokkal együttmű­ködve végzik munkájukat A párt ifjúságpolitikai hatá­rozatát követően megyénk pártszervezetei fokozták irá­nyító, segítő és ellenőrző tevé­kenységüket Ez elősegítette, hogy KISZ-szervezeteink ele­get tudtak tenni a VIII. kong­resszus és a KISZ megyei kül­döttértekezlete által meghatá­rozott feladatoknak. A kölcsö­nös kapcsolat során alapszer­vezeteink felelősségteljesen él­tek a párttagajánlás lehető­ségével. Általánossá vált, hogy a pártba felvételüket kérő KISZ-fiatalok egyik ajánlója az ifjúsági szövetség. (Folytatás a 3. oldalon). A megyei bizottság beszámolója EMLÉKE TISZTA FORRÁS (4. old.) NEM A DIPLOMA TESZI AZ EMBERT (6. old.) MUSICA MUNDANA (8. old.) Érzelmi kultúra (9. old.) MAGAZIN (10—11. old.) CSALAD — OTTHON (12. old.) A szovjet űrhajózás napja Borisz Petrov akadémikus, a nagynevű szovjet tudós, nyi­latkozatot adott a TASZSZ tu­dósítójának, április 12-e, a szovjet űrhajózás napja alkal­mából, amely egyszersmind a repülés és kozmonautika vi­lágnapja is. Tizenöt évvel ez­előtt Jurij Gagarin ezen a na­pon a világon elsőként beha­tolt a világűrbe. Az egész vi­lágot csodálatba ejtette az a 108 perces orbitális út, ame­lyet az első kozmonauta tett meg a Vosztok űrhajón. Petrov akadémikus rámu­tatott, hogy a szovjet kozmi­kus kutatások elősegítik a tudomány alapproblémáinak megoldását és mind nagyobb gazdasági jelentőségre tesznek szert. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt ötéves terv Időszakában körülbelül 500 re­pülő berendezést bocsátottak fel a Szovjetunió űrrepülő­tereiről, a Föld határain túl 35 hírközlő szputnyik, csak­nem kéttucat meteorológiai berendezés működik, folytató-' dort a Hold, a Mars és a Ve­nus" kutatása. Különösen gazdag volt koz­mikus eseményekben nz el­múlt év.. Most is kering a Szaljut—I orbitális űrállomás, amely két kozmonauta-expe- dició számára nyújtott átme­neti tartózkodási és munkahe­lyet. Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov 63 napot töl­tött a Szaljut—4-en, gazdagít­va a tudományt a Földre és a világűrre vonatkozó ismere­tekkel. A Szovjetunió az el­múlt évben 109 berendezést és az „Interkozmosz”-sorozathoz tartozó két nemzetközi szput- nyikot bocsátott fel. A törté­nelemben előszór létrehozták a Venusi két mesterséges holdját, amelyek ma is kerin­genek a bolygó körüL A szovjet tudósok az SZKJ? XXV. kongresszusán hozott határozatokat megvalósítva folytatni fogják a világűr meghódítását, a kozmikus technika felhasználását a Föld tartalékainak felkutatására, a meteorológia, az oceanológia, a navigáció és a hírközlés cél­jaira — mondotta végezetül Petrov akadémikus. Alkotmánymódosítás Libanonban A libanoni parlament szom­baton délelőtt elfogadta az or­szág alkotmányának módosítá­sától szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy azonnal új államfőt válassza­nak. A 98 képviselőből 85 volt je­len a rendkívüli ülésen, ame­lyet nem a parlament harcok­ban megrongált épületében, hanem egy bejrúti villában tartottak. Frangié jelenlegi elnök hat évre szóló mandátuma szep­tember 23-áo járna le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom