Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-04 / 81. szám
Hétköznapi hivatások Szövőnők A manufaktúrák takácsainak munkája alig hasonlított a mai szövőkéhez. A munka jellege, a foglalkoztatott nők és férfiak aránya is lényegesen megváltozott. Míg a takácsok szinte kizárólag férfiak voltak, a nagyipari termelés térhódításával elnőiesedett a szövőszakma. A „haspli”, „spulni” kifejezések ma már ismeretlenek Viszont természetessé vált, hogy a gépek végzik a munka nehezének nagy részét, hogy a szövőnőknek viszonylag magasabb a keresetük, mint a más területen dolgozóké, hogy megbecsülik a munkájukat. Az alapanyagul érkező felcsévélt fonalakon már nem érződik a gyapotföldek illata, ugyanúgy végtermékei egy másik üzemnek, mint a szövőgyárnak a kész vászon. Mégis van izgalmas abban, ahogy a szálak millió kilométereiből terítő, lepedő, vagy bármilyen más szövetáru lesz. A szövődéi munkát — bármennyire is részfeladatot lát el benne egy-egy ember — nagyon lehet szeretni. Erről győzött meg egy huszonöt éve egy helyen dolgozó, s nyugdíj előtt álló szövőnő. — Négy gépen dolgozunk egyszerre. Mindegyik gépen más szövet, más minta. Öröm nézni, amikor a színes fonalak látszólagos rendszertelenségéből, a zörgő, csattogó, minden részét külön mozgató gépen kialakul az új szövet, szebbnél szebb mintákkal. Amikor a gépmesterek egy új lyukkártyát szerelnek fel, alig várom, hogy a perforált lemez vezérelte gépen kialakuljon az első új minta. Felelősségteljes a szövő munkája. Egy gépen 400—500 szál fut egyszerre. Ha bármelyik elszakad, rögtön hiba keletkezik a szövetben. Mindenre kell figyelnünk. Nők vették át szinte mindenütt a hajdani takácsok helyét. Vezető- és munkásállományban egyaránt. dolgoznák. A megbecsülésükre is gondol, a társadalom. Valamikor a pálya elnőiesedésének magyarázata az volt, hogy a női munkaerő olcsóbb volt, mint a férfi. Ma ugyanannyit, vagy többet is kereshetnek, mint férfi munkatársaik. t TAMÁSI JÁNOS Komáromi Zoltán felvételei
