Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-25 / 98. szám
» Hatékony, fegyelmezett munkával terveink megvalósításáért ! Az első lépések Negyedév az iparvállalatoknál Gyors felszámolás: öt év, az húsz negyedév. Március végén zárták gazdaságaink, vállalataink ar első „húsznegyedet”, az ötéves tervből. Bármily rövid kis szakaszról van szó, az egészhez képest mégis rendkívül komoly jelentőséggel bír: hisz a startról, az első méterekről van szó... Az alábbi összeállításban megyénk néhány iparvállalatának rajtjáról szeretnénk rövid, gyors mérleget ddni. BONYHÄD, ZOMÄNCIPARI MÜVEK A múlt évben, csatolták a zománcgyárhoz a Budapestről letelepített lemezleszabó gyárrészt. Az erők., ilyetén való koncentrálása azonban nem egyértelműen jelentkezik kedvezően az ipari üzem életében. Rendkívül komoly átszervezésre, a munkaerő gondos, hatékony átcsoportosítására volt szükség/S mindez'áliglíá történhet Zökkenő nélküli '.Ennek tudható be,. hogy* a 2ÍIM termelése, az első negyedévben valàmiveïx a téfMézétf száz százalék alatt maradt. Száz munkás hiányzik — száknyelven szólva —. az optimális szinthez képest. Tehát a következő időszak feladatai közt változatlanul első helyen álla Zománcgyáriaknál a. még meglévő belső tartalékok feltárása, a munka jó megszervezése. a műszaki fejlesztés fokozása, hogy kiegyenlítődhessen a hiányzó munkaerő okozta termeléskiesés.- DOMBÓVÁRI KESZTYŰGYÁR Jól " sikerült ' a kezdés a kesztyűgyári kollektívának. Jócskán túlteljesítették az első, negyedévi operatív tervben' megállapított' exportszintet. S mi vei, a nyugati piac minőségi, igényéi' tovább nőttek, a gyárral kapcsolatban —..-így-még inkább dicséretre méltó az eddigi eredmény; Még akkor is; há ez egy kis- fokú lemaradást okozott a belföldi megrendelések teljesítésében. Joggal., bizakodnak a kesztyűgyárban. Ebben az évben befejeződik az üzem 1975« ben elkezdett rekonstrukciója, amely kilencmillió forintba kerül. A fejlesztés idei első lépcsőiéként .április elsejétől a varroda új üzemrésszel bővült. PAKSI KONZERVGYÁR ■ Két.r,és fél millió forinttal többet tërmêltek az első' ’ negyedévben mint az elmúlt év hasonló időszakában — mintegy 150 fővel kevésebb munkaerővel ! A két tény önmagában is meghökkentő, hisz amúgyis dicséretes a tervtúlteljesítés ilyen mértékben, főként a munkáslétszám ilyen nagyarányú csökkenése mellett. Pánikhangulat helyett tehát — s mint ezt az elért eredmények mutatják —, dolgoznak Pakson és keresik a megoldást a munkáskezek pótlására. A termelés folyamatossá tétele jelentősen enyhített a vállalat gondjain. Úgyszintén az, hogy a feldolgozandó termékek egy részét tisztítva vásárolják a termelőktől. így aztán nemcsak a tsz-eknek adnak lehetőséget a téli foglalkoztatási gondok megoldására —, de egyúttal a gyári élőmunka felhasználását is hatékonyabbá tudják tenni. A rajt — a körülményekhez képest biztató Pakson. SIMONTORNYAÏ SZÖRMEFELDOLGOZÓ ötvenhárommillió forint. Száztizenhat százalék. E két számadat bizonyítja, hogy kedvező „széllel” indultak ad. V. ötéves tervben a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál. A közelmúltban hozott meggondolt gazdasági intézkedések már most éreztetik hatásukat. Áttelepítették a szőrmekikészítő üzemet a központi telephelyre, és ez a koncentrálás önmagában 15 százalékos termelékenységet eredményezett A nyereség mutatói is jó . irányban haladnak: hisz például a tőkésexporttervet 31 százalékra teljesítették — most a kezdéskor a vállalatnál. Nincs lemaradás a munkákban Vetnek Gyulajon, Sárszentlőríneen, Deesem , Három mezőgazdasági nagyüzemnél érdeklődtünk; hogyan állnak a .tavaszi munkákkal, nem okozott-e lemaradást . a hosszúra nyúlt tél?. A SÄRSZENTLÖRINCI PETŐFI TSZ főkönyvelője derűlátóan nyilatkozott, s elmondta,, a szakadatlan munka, a nyújtott műszakok, - a vasárnapi munkanapok eredményeként behozták a rossz idő okozta lemaradást. A napokban fejezték be mintegy 600 hektáron az őszi búza fej trágyázását, 15 hektáron a tavasai árpa, 5 hektáron pedig a burgonya vetését Jelenleg a kukóricaveíés a legnagyobb munkájuk. Összesen 650 hektáron kell földbe juttatni a magvakat, s ha a mostani ütemet tartani tudják, a jövő hét végére ezt is befejezik. Elmondta ,a főkönyvelő, hogy tervtárgyaló közgyűlésüket március 12-én tartották meg, s az V. ötéves’ terv időszakára a tejtermelés növelését tűzték ki legfontosabb feladatul. Szeretnék, ha á mostani, egy tehénre jutó éves 2104 literes tejhozam a tervidőszak végére meghaladná a 3 ezer litert. A sárszentlőrincihez hasonlóan kedvező híreket kaptunk A GYÜLAJI ÜJ BARÁZDA TSZ főkönyvelőjétől is. A tavaszi munkákat jó ütemben", lemaradás nélkül végzik. A napokban több növényféleség vetését • fejezték be, így 40 hektáron a cukorrépáét, 214 hektáron a napraforgóét és 100 hektáron a kenderét. Most vetik J a kukoricát/ Az összes vetésterület — 650 hektár — negyven százalékán végezték el eddig e.fontos munkát. Közel 900' hektáron befejezték az őszi vetésű gabonafélék műtrágyázását, vegyszerezését. A gyulaji téesz főkönyvelőjétől is megkérdeztük, mi az, amit a legfontosabb tennivalójuknak tartanak az V. ötéves tervben? A napokban megtartott. tervtárgyaló közgyűlés döntése alapján a legfontosabb feladat Gyula jón; növelni a szarvasmarha-állományt és a tejtermelést, s közel négymillió forintért elvégezni a sertéstelep rekonstrukcióját, __.__ _ . É rdekes helyzet állt elő a decsi Vlf SÁRKÖZI EGYETÉRTÉS TSZ-BEN. I A tavalyihoz képest az idén a hosszúra nyúlt tél miatt néhány napos késéssel kezdhették meg a tavaszi munkákat. A nyújtott műszakok, a jó munkaszervezés eredményeként, mégis néhány nappal előrébb tartanak, mint tavaly ilyenkor. A decsi közös gazdaság elnöke elmondotta, hogy a legnagyobb munkát a tavaszi vetések jelentették. Ez ideig 214 hektáron földbe került a lucerna, 30 hektáron a tavaszi árpa, 25 hektáron a vöröshagyma. Most tart a kukorica vetése. Az 1386 hektárnyi vetésterület több mint 75 százalékán végezték el e fontos tavaszi munkát. Ami pedig az V. ötéves terv legfontosabb célkitűzését illeti, megtudtuk, hogy Decsen fajtaátalakító keresztezéssel, jobb takarmányozással, új technológiák bevezetésével javítani akarják a szarvasmarha- tenyésztést, és tovább növelni a tehenek tej hozamát. = Hatékonyság itt is, ott is „FÉLIG RAKOTT talicskával többet kell fordulni” —■ mordult a lazsáló segédmunkásra a kőműves. •— „S ráadásul, lassabban. épül a ház.”- Ez a munka közbeni dörgedelem egész gazdasági életünket befolyásoló igazságra világít rá. Hisz ma már nem egyszerűen többet, hanem jobban, hasznosabban kell dolgozni, azért, hogy — a hasonlatnál maradva —. ne késve épüljön, föl a ház_ • A tanácsi ipar fontos szektor gazdasági életünkben. Feladatai zömét olyan termékek gyártása vagy szolgáltatások teszik ki, amelyek nagyüzemi módon nem gazdaságosak. Jó néhány évvel ezelőtt ez a jelző, hogy tanácsi ipar, sok esetben a korszerűtlent, az elmaradottat jelentette. Elég, ha valakinek eszébe jut, hogy például milyen volt . a Szekszárdi Nyomda földszintes kis épülete, vagy a Patyolat belvárost csúfító mosodája, petalán látta valaki a mai BHG. helyén a vasipari szövetkezet félévszázados gépmatuzsálemeit —• bizony egyet kell . hogy értsen a lekicsinylő hangsúllyal. Az elmúlt, évek, de főleg a IV, ötéves terv időszaka azonban alapvető változásokat hozott a tanácsi ipar helyzetében. Hisz nemcsak «Vele szemben támasztott igények nőttek meg, hanem szerencsére a lehetőségek is, A 60-as évek végén a termelés fokozásának egyetlen eszközeként bővítették a létszámot — s így nőtt a termelés is, A megye iparosítása, az új körülmények ennek: a fejlődésnek azonban határt szabtak. A gazdaságosság parancsoló szükségként jelentkezett a tanácsi iparban is. így vált a hatékonyság az. előbbrejutás, a továbblépés alapvető feltételévé. Nyilvánvaló, hogy a régi körülmények között, a régi eszközökkel — képtelenség lett volna eleget tenni az új követelményeknek. A IV. ötéves tervben megyénkben valamivel több mint :70 millió tapintót fordítottak, a tanácsi ..iparban beruházásra, , fejlesztésre. Ennek az összegnek. • célszerű befektetésével máris komoly eredményeket ért el megyénkben « tanácsi ipar hat üzeme (nyomda, építőanyag-ipari vállalat, bútoripari vállalat, textiltisztító- ó^-feldolgozótc.váttelaúó rteőr-*; és szőrme- üzem.) 1975-ben együttesen félmilliárd értéket termeltek, A tervidőszak kezdetén, 1970-ben 191 milliónál tartottak... Ezek az évek tehát bizonyítottak. Csak a hatékonyság, állandó növelésével lehet az elkövetkező időszak egyre nagyobb követelményeinek eleget tenni. 1980-ig 100 millió forintot fordítanak fejlesztésre. Ennek nagyobb részét *— 70 százalékot —5a műszáki, technikai színvonal emeléséhez használják felú Ez persze — mármint a fejlesztésre fordított összeg — önmagában nem elégséges. Nem egyszerűen spórolni kell, hanem jól gazdálkodni. Anyaggal, idővel, munkaeszközzé], HATÉKONYAN KIHASZNÁLNI az üzemi demokrácia nyújtotta >—és a termelést .befolyásoló lehetőségeket, javítani a munkafegyélmet, erősíteni a vezető és a beosztott hasznos munkakapcsolatát... Mindenki — a beosztásától függetlenül — tudja és értse, hogy miért nem lehet „félig rakni azt a bizonyos -tkücs^áüyc GYŐRI VARGA GYÖRGY Harmincnégyen, Vasból Harmincnégy Vas1 megyei mezőgazdasági vezető —- tsz- elnök, főagronómus, tsz-szö- vetség képviselője — látogatta meg a hét végén a KSZE-t, és két napon keresztül szemlélődött, kérdezett, kíváncsiskodott. Egyszóval minden érdekelte őket, ami a szekszárdi termelési rendszer lényegét meghatározza. Meglátogatták a KSZE egyik Fejér megyei taggazdaságát, a lajoskomáromi Győzelem Tsz-t (amely gazdásági eredményeiért most kapta meg a Minisztertanács vörös zászlaját). Megtekintették a gépeket, a szója-, a napraforgó vetését, a kukorica talaj-előkészítését. Tolna megyébe^ a középhídvégi gazdaságba — Alsópélre — látogattak hasonló céllal, ott is a most időszerű munkákban használt gépeket tanulmányozták, szemlélték hagy érdeklődéssel, . Szekszárdon a konszignációs alkatrészraktárt tekintették meg. A KSZE-központban már a „hogyan, miként’’ kérdéseket feszegették; a rendszer lényegét, a műszaki ellátást,, az agronómiái szolgáltatásokat, a vetőmagellátást, az alkalmazott fajtákat — ezekről'vetítettképekkel illusztrált előadást ■ is hallottak. Kitértek minden részletkérdésre, így arra is, hol, hogyan, miként képezik ki a rendszerben alkalmazott gépek kezelőit, szerelőit. 1 , Elmondották: gazdaságuk még rendszeren kívül termel, eredményesen, ám ez az eredmény elmarad amögött, amit a különböző termelési rendszerekben lévő gazdaságok produkálnak. Elmondották azt is, hogy a Lajoskomáromban, az Alsópélen, a Szekszárdon látottak, hallottak nagy hatással voltak rájuk és kérték: a kapcsolattartás céljából hívják meg őket a taggazdaságokkal együtt a KSZE szakmai bemutatóira, fajta- és gépbemutatóra egyformán. Több gazdasági vezető nyilatkozott úgy, hogy a jövő évtől csatlakozni - akarnák a KSZE-hez. B. L
