Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
rviiÂrr mat f mpíaí. rcyrsSwirrKf ^ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ' MSZMP TOLNA' MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASÁRNAP 1976. ápr. 18. XXVI. évf. 93. fiám ARA: 1,20 Fi Az információ becsülete Ji mai vállalati tervezőnek, sajnos, nincs időgépe, amelyre felpattanva 5—10 évet előreszaladhatna, hogy végigsétáljon szakmája világpiacán s meg. nézze mi lesz a kelendő, s mennyiért. A fantáziájára fe. lelősséggel nem bízhatja magát: vállalata középtávú ter. veinek megszerkesztésében tapasztalatára, az ismereteire és jórészt más vállalatok információira kell támasz, kodnia. Ebben a munkában a pontos információ rendkívül nagy érték: s mennél megalapozottabban, körül, tekintőbb mérlegelés után bocsátották szárnyra, annál inkább felér egy időgéppel, hiszen a szakember a jó in. formációk segítségével, a jövő sok-sok részletét tisztáz, hatja. Kérdés, van-e már az információknak akkora be. csiilcte mindazok szemében, akiktől kérik azokat, hogy bízvást építhet rájuk bárki? Az utóbbi 4—5 évben akadt néhány olyan eset, amely arra figyelmeztet, hogy a más vállalatok tervezéséhez, tájékozódásához küldött adató, kát. véleményeket, igénybejelentéseket nem fontolják meg mindenütt olyan alaposan, mint amilyen komolyan építenek azokra mások. Az egyik nagy fővárosi vegyi gyár például több tízmilliós fejlesztéssel bővítette’tér- melését a 70-es évek elején, mert egy vidéki bútoranyaggyártó vállalat arról értesítetté, hogy 1973—74-től fel. futó termeléséhez nagy mennyiségű vegyianyagra lesz szüksége. A vegyi gyár anhyira készpénznek vette ezt aZ információt, hogy — hitelből fejlesztett. A hitelt még ma is törleszti, de az ígért nagy megrendelésekből még egyet sem kapott. Indok: elhúzódott a bútoranyag, gyártó vállalat beruházása, E hhez hasonló példák adódtak másutt is a vállala. tok közötti kapcsolatokban. Ezekre most idő- szerű emlékezni, hiszen hamarosan a vállalatok többségénél véglegessé válik dz új, öt évre szóló terv. amelynek fő fejezetei: fejlesztés, beszerzés, értékesítés — ezernyi szállal kötődnek más vállalatok munkájához, elképzeléseihez. Ezek a fejezetek, de az egész terv, nem épülhet másra, mint jórészt, éppen a többi vállalat ter. veire, tisztázott lehetőségeire. így végül is. egy-egy vál. lalat nemcsak a saját terveinek alaposságáért felel, ha- nem a hozzá kapcsolódó vállalatok terveinek biztonsá. gáért, amelyekhez információkat ad. Ma információkat: holnap árut vagy megrendelési A következő években, már az idén Is, valamennyi vállalatra feszítettebb tnunka vár, az erőforrások —• pénz, munkaerő, gépek — pontosabb felmérése, jobb ki- használása nélkül nehéz lesz boldogulni. Minden forint, nak — amely fölött a vállalat rendelkezik — máris na. gyobb az értéke, hiszen azokat az eddiginél sokkalta ér. tékesebb munkával lehet csak megkeresni. Alaposan meg kell fontolnlok a vállalatoknak, mire fordítják a pénzüket, anyagi, szellémi erejüket. Ebben a helyzetben az információkat is nagyon meg kell fontolnia, anna^ is aki adja, annak is, aki kapja és fel akarja azokat hasz. nálni. Nem szabad dobálózni a tájékoztatással, gyorsan összevágva egy-egy adatot, jelentést, különösen akkor, ha azok fejlesztésről, igénynövekedésről szólnak. N em egyszer persze a valóságosnál nagyobb igényt jelző vállalat tulajdonképpen csak biztosítani szeretné magát, biztosítani az ellátását, arra az esetre, ha valóban sikerül tető alá hoznia a tervezett beruházást. Vagyis tervez beruházást, valótlant nem állít, csak esetleg ez a terv egyáltalában nincs előkészítve, részlettervekkel, engedélyekkel, nincs pénzügyileg meg. alapozva, s a kivitelezőkkel legalább szóban megtár. gyalva. Nos, az effajta fejlesztési elképzeléseket nem szabad másoknak — befejezett tényként bejelenteni. (Tulajdonképpen nem kell mindig az optimumot leírni a tervekbe beszerkeszteni. Több alternatívával kellene dolgozni az információkban is. A valószínűséget iS je. lezni. Az erőforrások e’ osztásakor az effajta korrektség nagyon megemelné a tervezőmunka hatékonyságát, pontosságát. fin* G F.RENCSÍft FERENC AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MÁJUS ELSEJEI JELSZAVAI 1. Világ proletárjai egyesüljetek I 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje) 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen, erősödjék a proletár internacionalizmus! 5. Éljen, erősödjék a szocializmust építő országok egysége! 6. Éljen az enyhülés folytatásáért, a társadalmi haladásért, az imperializmus ellen harcoló erők összefogása! 7. Éljen a haladás, a béke legyőzhetetlen ereje, a Szovjetuniói 8. Éljen és erősödjék a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! 9. Éljen a szocializmus és a béke! 10. Éljen az európai béke és biztonság! 11. A XI. kongresszus határozatainak megvalósításával előre a fejleit szocialista társadalomért! 12. Nemzeti összefogással előre az V. ötéves terv sikeres megvalósításáért! 13. Hatékony, fegyelmezett munkával terveink megvalósításáért ! 14. Dolgozzunk, tanuljunk és éljünk szocialista módónt 15. Éljen a szocializmust építő magyar nép! 16. Éljen társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárti 17. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköz- társasági számunkból: PANASZOK ÉS KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK (3. old.) GONDOLATOK EGY IMPORTGÉP MELLETT (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) INDUL A NAGYBERUHÁZÁS (5. old.) JUHASZOK (7. old.) HÁZINYÚL (9. old.) SZEMÜNK VILÁGA (12. old.) Elutazott a svájci parlamenti küldöttség Szombaton elutazott Budapestről a svájci parlament delegációja, amely a magyar országgyűlés meghívására egyhetes hivatalos látogatást tett ha- záhkban. A dr. Joseph Egli vezette héttagú küldöttséget • a Ferihegyi repülőtéren Gyarmati János, az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának elnöke, valamint az országgyűlés több tisztségviselője búcsúztatta. Ott volt dr. René Stoudmann, Svájc nagykövete is. budapesti Tavaszi munkák Felélénkült a mezőgazdasági repülők tavaszi munkája. A MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálat őcsényi bázisának körzetében: Baranya, Bács-Kiskun, Pest, Fejér, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében a szántóföldek, gyümölcsösök és szőlők fölött légi permetezésre, műtrágyaszórásra és talajfertőtlenítésre is kihasználják az arra alkalmas időt. A Szekszárdi Állami Gazdaság 1500 hektárnyi őszi kalászosát már, kétszer fejtrágyázta meg a helikopteres brigád. Másodszor fejtrágyázták helikopterrel a bátaszéki Búzakalász Tsz búzaföldjeit is. A repülőgépekkel megkezdődött a rohamosan fejlődő gabonavetések vegyszeres gyomirtása is, így például Mezőfalván. A műtrágyaszórások után, az állami gazdaságok és a tsz-ek Igénylései szefint, s az időjárás függvényében, minden géppel a vegyszeres gyomirtást folytatja a légi szolgálat, a gabonavetéseken kívül a kapások: a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, valamint a szója talajának fertőtlenítését végzi majd. Az időjárástól és a vegyszer- adagolástól függően, naponta hatszáz-nyolcszáz hektárnyi egy gép teljesítménye. S ha a gazdaságok megfelelő munka- szervezéssel, jól kihasználják a repülőgépeket, az igen kifizetődő. Már hírben is megjelent; megkezdődött a kukoricavetés. Mivel Tolna megyében a kenyérgabona után a kukorica A kölesdi Egyetértés Termelőszövetkezetben jó ütemben halad a kukorica vetése. foglalja el a legnagyobb termőterületet, nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos a vetés, a vetés idejének megválasztása. A megye termelőszövetkezeteinek nagy része valamelyik rendszer keretében — IKR, KSZE, KITE (Nádudvar) illetve a BKR partner- gazdaságaként termel, és a rendszer által meghatározott technológia, technika alapján végzi a vetést. A múlt évben elért, kiemelkedő terméseredmények egyik feltétele éppen a vetés volt; tehát az, hogy a fajtára megállapított tőszámmal vetették el a korszerű hibrid kukoricákat a gazdaságok. A termelési rendszerek a vetéshez biztosították a iegkor- szérűbb Vétőgépekét; ezekből még többet állíthattak munkába az idén. így a mezőgazdasági üzemek többségében adott a lehetőség: az optimális időben, május elejéig befejezni a legértékesebb takarmánynövénynek számító kukorica vetését.
