Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
ff Borítéktükör” Az aktivitás mércéje Az ember sok mindenben, Sok mindenen keresztül vizsgálhatja önmagát. Számtalan dologban, jelenségben — „visz-, sza tükröződünk”, részben vagy egészben. No. ha nem is mindig képszerűen... Az elmúlt hetekben ezrek és ezrek kaptak kézhez kis „kézi tükröket”. A barna vagy éppen fehér borítékok nem hasonlítanak ugyan szépen fon- csorozott vásári tükörhöz, mégis sok mindent elárulhatnak saját magunkról. Azokról a borítékokról van szó, amelyekben a nyereségrészesedést vettük át._ • Schubert László szinte magával hozza a tolnai PATEX- gyár szövőműhelyének zajos, örökmozgó energiáját ebbe a kis szobába, ahol beszélgetünk. Látszik rajta, hogy beszélgetés közben is legszívesebben le- föl rohangálna, mint lent a műhelyben. — Volt már jobb is, volt már kevesebb is. Úgy érzem, hogy most az elosztás elve jó. Figyelembe vették az egész évi teljesítményt, az itt töltött éveket. Persze azt hiszem pénz dolgában — mindenki kedvére igazságot tenni — aligha lehet. Bár tulajdonképpen —. megáll a mondattal, hajába túr, mintha a gondolatokat gereblyézné formás rakásba, aztán így folytatja; — Tulajdonképpen azt látjuk viszont a borítékban, amit előző évben — a munkával — mi tettünk le az asztalra. Nem azt mondom, hogy minden rajtunk múlik. Mert az úgynevezett objektív körülmények... Én, mint művezető például aligha tehetek arról, hogy gyenge anyagból nem tudok első osztályú árut készíttetni az asszonyokkal. De ha ők segítenek, akkor azért jutunk valamire... Ez csak egy példa. És van még ilyen, éppen ezért, úgy érzem, a nyereség, amit ilyenkor felveszünk, sokkal inkább a kollektív munka eredménye, mint a fizetés — mondja befejezésül, s aztán szinte fut is vissza a műhelybe. Lehet, hogy már a jövő évi nyereségre gohdol? • .Végh Sarolta, bár kora és külseje erről nem árulkodik — tapasztalt szövőnő. Immár tizenhárom éve dolgozik a PATEX-ban. — Mennyi volt a borítékban? — És ez, átszámítva a három műszakra, a jó néhány kilométeres sétákra a gépek között — egyszóval a tavalyi munkájára — sok vagy kevés? — Lehelne több is, hát persze. De tudom, hogy ilyenkor nem lehet úgy fizetni mindig, ahogyan az egyén dolgozott. Csak egy közösség, jelen esetben a vállalat egész évi munkáját tudják figyelembe venni, az igazgatótól — a segédmunkásig. — Mit gondol, például maga ott a gépek mellett tudja-e befolyásolni üzemének a nyereségességét? Elkerekedik a szeme. Ezen még soha nem gondolkodott. Aztán — igaz kicsit bizonytalanul, hozzáteszi: — Nem, nem hiszem. Kolléganője, Pilisi Istvánné az előbbi kérdésre ugyanezt válaszolta: — Nem. Hisz mi mást nem tehetünk, csak dolgozunk. • Hát erről van 6zó. Erről a „csak”-ról. Mert mást nem is kell csinálni. De azt jól. Nyilvánvaló, hogy — még egyéni gyarapodásunk is — csak közös munka eredménye lehet. GYŐRI VARGA GYÖRGY Ezekben a hetekben, hónapokban minden pártszervezetben mérlegre kerül az egyes párttagok aktivitása. S a tapasztalatok összegezése módot nyújt majd arra is, hogy átfogó képet alakítsanak ki a pártszervezet egészének politikai tevékenységéről, a cselekvési készség fokáról. Nem új feladat ez, hiszen a párt- szervezetek számottevő részében eddig is értékelték időről időre a közéleti-politikai aktivitás színvonalát. Mégis nemegyszer felmerül — újra és újra — a kérdés: hogyan lehet megbízhatóan értékelni, miféle mércét alkalmazzanak, mely kritériumokból induljanak ki? A LEGFONTOSABB TÉNYEZŐK Természetesen bőven akadnak már tapasztalatok. Épp ezekből indult ki, vonta le következtetéseit a politikai szociológia, amikor kidolgozott néhány általános szempontot az aktivitás méréséhez. Aki ezeket szemügyre veszi, tapasztalhatja, hogy a tudományos' igényű elemzés Voltaképpen ugyanazokból a tér nyezőkből indul ki, mint amelyeket a pártszervezetek is figyelembe vesznek a mindennapos munka során. Az egyik legfontosabb ilyen tényező kétségkívül a pártmegbízatások, a közéleti feladatok vállalása és teljesítése. Érthető és jogos, ha a pártszer- vezetekbén az aktivitás értékelését általában azzal kezdik, hogy - -felmérik;., .a párttagok mekkora hányadának van ilyen megbízatása. A politikai cselekvésnek ez az egyik legfontosabb formája, kerete. Természetesen az aktivitás elemzésénél nem állhatunk meg ott, hogy hányán vállaltak vagy kaptak megbízást. A döntő ezek teljesítésének mértéke, a megbízatás alapján történő valóságos cselekvés. Számításba szokták venni az aktivitás mérésekor a párttagoknak a különféle pártfórumokon, politikai rendezvényeken tanúsított vitakészségét, a hozzászólások, észrevételek számát és tartalmát. Néha egyesek vitatják ennek jogosultságát, mondván: „a beszéd még nem cselekvés”. A politikai tevékenységben azonban ezt a kettőt nem lehet úgy elválasztani, mint például a termelőmunkában : itt nagyon gyakran a szó is tett. A párt- és tömegszervezeti rendezvényeken, munkahelyi vagy lakóhelyi közéleti fórumokon elhangzó véleményeket, bírálatokat vagy javaslatokat úgy kell tekintenünk, mint a döntések kialakításában vagy a végrehajtás ellenőrzésében i való közvetlen közreműködést Ilyen, értelemben ez a politikai aktivitás nagy fontosságú megnyilvánulási módja. A HATÉKONY CSELEKVÉS FELTfeTELE A politikai cselekvés egyik formája a részvétel a különféle — politikai tartalmat is hordozó — akciókban, mozgalmakban. Ennek nagyon sokféle módja lehet, a szocialista brigádok mozgalmától a társadalmi munkaakciókon át a különböző politikai gyűlésekig. A résztvevők száma és a részvétel intenzitása ugyancsak mutatója az aktivitásnak. Közvetett mutató a politikai tudás bővítésére irányuló törekvés mértéke. Közvetett, hiszen a megszerzett ismeretek önmagukban még nem hatnak a társadalmi valóságra. Ám általában feltehető, hogy aki politikai műveltségét, tájékozottságát növeli, azt nem öncélúan teszi, hanem hasznosítani kívánja. Az ismeretszerzés, a tanulás tehát felfogható a hatékony politikai cselekvés feltételeinek biztosításaként, s ilyen értelemben az aktivitás értékelésekor Is számba vehető. Az aktivitás méréséhez te-' hát rendelkezünk „megfogható" — részben számszerűen is kifejezhető — mutatókkaL Mégis, nagyon egyoldalú dolog lenne itt megállni. Ha csak ezeket a mutatókat venné számításba a pártszervezet, óhatatlanul kísértene a formalizmus veszélye. Mint ahogy, valljuk be, az ilyenféle formális felfogás nemritkán a pártmunka mindennapi gyakorlatában is érzékelhető, tapasztalható. Vannak olyan párttagok, akik mindig részt vesznek a taggyűléseken, olykor fel is szólalnak, valamilyen pártmegbízatást is vállalnak, de amikor ténylegesen ki kell állni a párt politikája mellett, amikor erőfeszítéseket kell tenni valamely elhatározás sikeréért, amikor akár kockázatot is vállalva fel kell lépni valamely negatív jelenséggel szemben, akkor valahogy nem találhatók meg, nincsenek jelen. Márpedig az aktivitásban ez a leglényegesebb: a mindennapos cselekvőkészség, az állandó készenlét — a helyhez, időhöz, konkrét megbízatáshoz nem köthet# kommunista helytállás. i A KOMMUNISTÁK TETTEI NYOMÁN A mindennapos cselekvés tehát az aktivitás legmélyebb tartalma, lényege. Egzakt számokkal nem mérhető, de minden alapszervezet, minden pártcsoport mindenkor pontosan megállapíthatja, mennyire érvényesül egyes tagjai és az egész kollektíva életében. A most folyó beszélgetések egyik fő rendeltetése éppen ennek a feltérképezése — természetesen nem önmagáért, hanem a politikai cselekvés hatékonyságának további fokozása cél- jábóL Ennek a mércéje ped'g mindenekelőtt és legfőképpen a politikai célok, a párthatározatok gyakorlati megvalósulása. A döntések teljesülésén, az elhatározások valóra válásán mérhető le legjobban az ily módon felfogott politikai aktivitás szintje. Az említett mutatók termék szetesen jól felhasználhatók a? elemzéshez. De az aktivitás tartalmi értékelésének alapja, vezérfonala mégiscsak az, hogy a kommunisták tettei nyomán mennyire valósul meg az adott helyen a párt politikája. t GYENES LÁSZLÓ [ 1976. április Ui — Kilencszáznyolcvanhá- rom. Várja „gyerekeit” a brigád A Paksi Konzervgyár faddi üzemében kilenc tagot számlál a Május 1. brigád. Még 1973- ban értesültek arról, hogy Kecskemét közelében szörnyű autószerencsétlenség történt. Több halálos áldozatot követelt, s többek után maradt család, amely támogatásra szoruL Levél a Rádiónak. Ajánlják: segítenének. S kapnak egy címet. Felkeresik özvegy Lévai Józsefnét, az egyik elhunyt építőipari munkás özvegyét. Ettől tart a kapcsolat Két félárva gyermek maradt a szerencsétlenség után: Lajoska, aki 1965-ben született, s Marika, aki két évvel később. Az eredeti felajánlás az volt, hogy a brigád egy gyereket támogat, évi ezer forinttal. Bankszámlán tartalékolják a pénzt, a támogatott gyerek majd 18 éves korában kapja azt kézhez, közben összegyűlt kamataival együtt. Első ottlétükkor kiderült, hogy nem egy, hanem két gyerek szorul támogatásra. Felemelték tehát az összeget ezer+ezer forintra. A forinttámogatásról is kell beszélni, bár kegyetlennek tűnhet, de nem csak erről van szó. Még abban az évben, amikor az apát elvesztették, Faddon járt a két gyerek. Cikket is írtunk róluk. A látogatást nem felejtik, sem ott, sem itt. Minden brigádtagnál egy napot töltöttek a kis félárvák. A látogatás azóta is ismétlődik, évről évre. Édesanyjukkal együtt a gyerekek minden évben a Május 1. brigád vendégei voltak. Közben, persze a brigádtagok ajándékokat is küldenek a gyerekeknek, ők — viszonzásul — rendszeresen beszámolnak tanulmányi eredményükről, tetteikről. A kapcsolat szoros. Az idei nyárra megint Faddra várja a Lévai-gyerekeket a konzervüzem Május 1. brigádja. —el. AZ IGÉNYEKHEZ ALKALMAZKODVA.. Régi gondot oldott meg a közelmúltban átadott ABC áruház Nagydorogon. A korszerűtlen, szűk élelmiszerbolt bővítésével jutottak hozzá a nagyközség lakói az igényeiket mar jobban kielégítő élelmiszer áruházhoz, -----,, _ F otó: G. K.
