Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-02 / 79. szám

Àz árképzés? irányelvek megsértése miatt

Gazdasági bírságot fizet a SIMOVILL

jó ellátás,

nagyobb termelői kedv

;,A Szekszárdi Megyei Bíróság, a Tolna megyei Tanács V. B. Szekszárd indítványozónak, a SIMOVILL Ipari Sző. vetkezet eljárás alá vont ellen 1 135 000 forint jogosulatlan vagyoni előny figyelembevételével, gazdasági bírság kiszabása iránti perében megállapítja, hogy a G. 40.233/ 1975/37. számú ítélete jogerős és végrehajtható.”

«:• ©

Az ítélet tehát jogerős. a SIMOVILL Ipari Szövetkezetnek fizetnie kell. Dr. Szilágyi Mihály, a megyei tanács ipari osztályának előadója az ügyről a következőket mondja:

— A szövetkezetnél árvizsgálatot tartottak, tisztességtelen haszonhoz jutást tártak fel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága indítványt tett a megyei bíróságnak gazda, sági bírság kiszabására. A végrehajtó bizottság 1975. július 7-én határozott így. Az első tárgyalás szeptember 18-án volt, a második november 25- én, a harmadik december 4. én, a negyedik pedig ez év február 24-én. A bíróság ítélete most jogerőre emelkedett.

Mit kell ezekhez még hozzáfűzni? Okulásképpen, tanulságul másoknak, mit volna ajánlatos mondani? Úgy hisz- szük, legegyszerűbb az ítélet indokolásából részleteket kö. Sölni.

e ® »

f LA Szekszárdi Megyei Bíróság kötelesei a SIMOVILL Ipari Szövetkezetei (Simon- tornya), hogy 867 850,— Ft ftazaz nyolcszázhatvanhétezernyolcszázötven forint) gazdasági bírságot az ítélet kézbesítésétől számított 30 napon belül a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága 232— 90101—8175. számú adópótlék- és bírságbevételi számlájára fizessen meg.*’

® üi 9

„A Szekszárdi Megyei Bíróság a becsatolt iratok, a Kohó- és Gépipari Minisztérium állásfoglalása alapján, a megtartott tárgyalások és lefolytatott szakértői bizonyítás eredményéhez képest tényként állapította meg, hogy a megbírságolt a szabad árformába tartozó 42—37. ipari termékszámú villamos kapcsolóbe-’ rendezés árkialakításánál és a számlázásnál az árképzési irányelveket megsértve, a felszámítható, illetőleg a méltányos hasznot meghaladóan 262 563,— Ft, többletbér elszámolásból eredően pedig 265 200,— Ft jogosulatlan vagyoni előnyhöz jutott. Ezen túlmenően megsértette az ár. képzési irányelveket azáltal is, hogy a gépipari termékek köré. ben a szövetkezeti általános költséget — előzetes árhatósági hozzájárulás nélkül — differenciáltan osztotta fel és így a szóban lévő terméket megalapozatlanul 172 500,— Ft többlet szövetkezeti általános költséggel terhelte.”

© S ®

;,A szövetkezetnek ez a tevékenysége hatósági rendelkezésekbe ütközik, és a szocialista gazdálkodás elveit azért „ is sérti különösen, mivel a gépipari tevékenység körében

a villamos kapcsolóberendezések árát jelentősen és indokolatlanul megemelte, mely magatartásával a beruházások árának növekedésében közrehatott.

A perbeli villamos kapcsolóberendezéseknek az átlagosnál magasabb mértékű általános költséggel történő terhelését sem a helyszínre szállítással járó fuvardíjtöbblet, sem az ipari tanulók alkalmazásával járó költségek nem indokoljak, mivel mind az idegen fuvarozókkal végeztetett, mind a saját fuvareszközzel végzett szállítás költségeit az üzemi általános költségekben, míg az ipari tanulók költségeit az általános költségekben a szövetkezet elszámolja, és így végső fokon e költségei a termék, illetőleg a szolgáltatás árában megtérülnek. Egyébként is az üzem általános költségét az indítvány nem érinti. A közel 403 000,— Ft értékű állóeszközbeszerzés sem tekinthető a termelési feltételekben vagy az alkalmazott technológiában bekövetkezett olyan lényeges változásnak, mely az általános költségkulcsnak évközi változtatását igényelte.”

© © ®

A Szekszárdi Megyei Bíróság ítélete jogerős. Az ítélet végrehajtható, a szövetkezet befizeti a bírságot — de az ügy ezzel úgy folytatódik, hogy a jövőben gondosabban munkálkodnak az árképzésnél, figyelembe veszik majd Si- montornyán és tglán másutt is, az árképzéssel kapcsolatos irányelveket, utasításokat..- Pj R

eméljük, végérvényesen beköszöntött a tavasz. Éppen a késve érkezett jó idő kapcsán kerestük fel a Szekszárd—Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ-t, hogy megtudjuk, az idén tavasszal mivel segítik a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését.

A szezont most a napos, baromfi jelenti. Az idén a szövetkezet a paksi és nagydorogi keltetöüzemből 170 ezer kiscsirkét, 30 ezer naposkacsát és 3 ezer naposlibát vásárolt további értékesítésre. A napos, baromfik száma közel 7 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. s remélik, hogy ezzel a mennyiséggel ki tudják elégíteni az évről évre növekvő igényeket. Március végéig a naposbaromfi felét helyezték ki a háztáji és kisegítő gazdaságokba. Ami a munka gyümölcsét, a felvásárlást illeti, remélik, ott is javulást tapasztalnak majd. Igaz ugyan, hogy a naposbaromfi elsősorban az önellátást szolgálja, de a tojásfelvásárlás sikere éppen a most kihelyezett naposcsibéken múlik. A tojásról még annyit, hogy tavaly jóval több mint 1 milliót vásároltak fel az ÁFÉSZ-nél. Ez a szám az idén valószínűleg eléri a másfél milliót.

A szövetkezet jelentős segítséget nyújt a zöldség- és gyű. mölcstermesztéshez is. Az idén tavaszra két mezőgazdasági nagyüzemtől vásároltak palántát, amelyet beszerzési áron adnak a kistermelőknek. A 80 ezer palánta megnő és termést hoz. Már most gondoskodni kell a folyamatos felvásárlás megszervezéséről. A szövetkezet — a márciusban életbe lépett, a háztáji és ki. segítő gazdaságok segítésével foglalkozó kormányhatározat értelmében — minden község, ben kijelöl egy-egy üzletet

ahol a zöldségféléket felvásárolják. Különösen jelentős lesz az a mennyiség, amelyet a feldolgozóiparnak szállítanak. Uborkából például 40 vagonnal szerződtek le a Paksi Kon. zervgyárral.

Évek óta hagyomány, hogy a Szekszárd—Sárköz és Vidé, ke ÁFÉSZ támogatja a kistermelőket a primőrök termelésében. A termeléshez szüksé- ges eszközöket kedvezményesen biztosítják, s az idén tavasszal 2 ezer négyzetméter felületen termelnek korai zöldségeket. A fejlődés ezen a téren nagy, hiszen a fólia, sátras terület 500 négyzetméterrel haladja meg a tavalyit.

Az igazgatóság döntése alapján a korábbinál nagyobb szakmai segítséget adnak a termelőknek. így például Szedresen uborkatermesztési mintakertet létesítenek, a növényvédelemmel kapcsolatban, pedig szakmai előadásokat szerveznek a Tolna megyei Növényvédő Állomással közösén. A növényvédelemhez tartozik, hogy a szedresi növény, védelmi szakcsoport tagjai 2 motoros permetezőgépet vásárolhatnak a szövetkezettől. 50 százalékos árkedvezménnyel.

Ami a gyümölcstermesztést illeti, a szórvány gyümölcsösök felújítására közel 1000 darab kajszibarack-, meggy-, szilva, és cseresznyefát adtak kedvezményesen a termelőknek.

A termeltetéssel kapcsolatos feladata a szövetkezetnek a tápellátás le- bonyolítása is. Az ellátás a különféle tápokból jobb a tavalyinál. s az idén első ízben a Tolna megyei Gabonafel.- vásárló és Feldolgozó Vállalat maradéktalanul ki tudta elégíteni a szemestakarmány-szük- ségletet is.

r~ vj =»

Dróton lógó emberek

ELŐ KELL VENNI a térképet: Pusztaföldvárról ezed- dig még nem hallottam, kisközség Békés megyében. Onnan származik Gyula Nándor. Minden pénteken este ér há- ea és csak a víkendet tölti a családja körében. Hétfőn. Eyőnk térségében áll munkába. Villamos távvezetéket széféi.

Ugyan most ő a földről dolgozik, de Pacsika Tibor fent lóg a dróton a furcsa kerékpáros szerelőkocsiban, a kerékpár legalább húsz méter magasban nyikorog, kötél tartja a kézzelfogható kapcsolatot közte, a föld és a drót között Ez a kötél is: csigaszerkezettel működik, s arra szolgál, hogy a szerelőnek juttassák vele az esetleg leejtett kulcsot vagy alkatrészt Ámbár az a helyzet, hogy amikor a. szerelő felmegy kocsizni a drótra, akkor teletömi tarisznyáját gondosan megválogatott szerelési anyagokkal. Mos az a dolog, hogy rögzítőt kössenek- csavarozzanak a két-három ujjnyi vastag, egymástól másfél arasz távolságra levő áramvivő vezeték közé. Azt a célt szolgálja ez a merevítő, hogy a szél ne csapdossa ösz- sze a két drótot Ezt a munkát nem lehet földről, autódaru kosarából elvégezni. Amikor tehát kitalálták a magas vezetéket, — ez majd négyszázezer voltot szállít — ki kellett találni hozzá a szerelőkocsit is.

A DRÓT KIFESZITÉSE tulajdonképpen nem nagymun- hiszen vas hozzá gyakorlat — régebbről ugyan és nem ilyen vastag huzallal. A lényeg most az, hogy a dobról le kell engedni a vezetéket, és ezt gépekkel-emberekkel — még pontosabban : emberek- kel-gépekkel felhúzni az oszlopra. No, persze ez nem is oszlop, tulipánnak hívják; amelyik tizenöt méter magasban szétnyílik, á gyönki hegyen áll és a terven — a rajzon — a 64-es számot viseli. A hatvanhármas és a hatvannégyes feszítőközben dolgozik a brigád. A levegőben, pontosabban a dróton, a szerelőkocsiban utazik Pacsika Tibor, Tamari Pál és Vá- radi István, a most liftvezetéknek használt elektromos vezeték átíveli a völgyet, ebből következik, hogy amikor a „mélyben”, azaz a drótbelógás alján vannak, akkor is negyvenméteres szél lengeti az embereket. Persze, nem fütyülnek, nem is dalolnak. Nincs rá ott fent idő, nem is lehet. Amíg az ember fönt van, mindig tenni kell valamit. Vagy a kezeivel szerel, vagy a lábaival hajtja magát, mint egy artista, a drótkötélen előre. Azaz hátrafelé. Mert ennek a szerelési stádiumnak az a sajátja, hogy amint a két drótot merevítő karikát felerősítik, előre a kocsi többet nem tud haladni,' mert ez a merevítőkarika lezárja a „sínt”. így hátrafelé kell hajtani a kereket, és így haladnak felfelé, „hegymenetbe”.

Kivételesen most nem jut idő a pihenésre, mert a szél gyengén fúj, nem esik az eső,

kéznél minden szerelési anyag és szerszám. Dolgozni pedig akkor kell, amikor lehet. így a három ember nem is száll le az oszlopról — mindegyik oszlop ötszáz mázsa és a terepviszonyoktól függően változó magasságú — ott fent pihennek, töltik fel újabb anyagokkal a terepjáró kocsiból a szerelőtarisznyájukat.« És elindulnak a hatvankettes oszlop fele, „völgymenetben”, mért a kocsit alig kell lábbal hajtani, szép surrogva gurul csigakerekein a kétujjnyi vastag alumínium dróton.

GYULA NÁNDORNAK van

még ideje beszélgetni, amíg ott fönt a többiek tesznek- vesznek, hiszen még beszélni sem lehet, mert a hangot elviszi a szél. Hogyan élnek itt a Sárbogárd—Kaposvár közötti vezetéképítők, távol lakásuktól, családjuktól? „Jól”. Gyula Nándor válasza rövid és tömör, az ember a hangsúlyból azonban érzi, hogy valóban jól. Dombóvárott kaptak szállást, magánházaknál. Amerre dolgoznak, mindig a legközelebbi vendéglőben meleg ételt kapnak, szintúgy este vacsorát Dombóvárott. A reggeli, meg ha távol a lakott teleptől dolgoznak, az ebéd is, tarisznyapörkölt.:. Ital? Még víz is alig. Szesznek a közelébe sem mennek. Csak otthon, amikor négyszáz kilométer autóbuszutazás után megérkeznek, térnek be a helyi italboltba, és beöntenek egy korsó „hazai” sört. Különben a hét vége számukra

valóban csak víkend, a családnak adják magukat, a gyerekkel foglalkoznak még sötét este, akkor is, ha a legjobb krimi megy a tévében.

HÉT KÖZBEN a magasban, fent a szerelőkocsiban, az oszlopok szerelésekor kiviszi belőlük a szél, a munka, a hazai emlékeket, ízeket. Feltölteni kell ezért, minden hét végén, hogy legyen erő a‘következő hétre is hajtani negyven méter magasban a szerelőkocsit.

PÄLKOVÄCS JENŐ Fotó: Gk