Tolna Megyei Népújság, 1976. április (26. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám

V * A fiatalok kongresszusává készülődve Ismeretes, hogy a KISZ Központi Bizottsága 1976. má­jusára összehívta a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség IX. kongresszusát, amely­nek feladata lesz a VIII. kong­resszus óta végzett munka ér­tékelése és azoknak a teendők­nek a megfogalmazása, ame­lyek a párt XI. kongresszusá­nak határozataiból, valamint az V. ötéves terv célkitűzései­ből a fiatalokra, különöskép­pen. a KISZ-esekre hárulnak. A kongresszus politikai és Szervezeti előkészítésében fon­tos szerepet játszottak a KISZ- alapszervezetek értékelő és vezetőségválasztó taggyűlései. A közel 24 000 alapszervezet­ben több mint 700 ezer ifjú­kommunista adott számot az 1975—76-os mozgalmi évben végzett munkájáról, mondott véleményt a szervezet egészé­nek és vezetőségének tevé­kenységéről. , Politikai siker : A taggyűlések tapasztalatai kedvezőek. Azt igazolják, hogy tovább erősödött az ifjúsági szövetség tagjai körében a po­litizáló készség, a közügyek iránti érdeklődés és az a cse- I lelevő aktivitás, amellyel a párt politikájának megva'ósí- ; fásában, az egyéni vállalások és a kollektívától kapott meg- _ bízatások teljesítésében részt vettek. Tovább szilárdult a KISZ belső rendje, szervezeti fegyelme. Az alapszervezetele I, tevékenysége nyomán, meg- vt.lósfelt a KISZ Központi Bi­zottságának 1975—76. évi ak­cióprogramja. Ez a politikai siker, amely Ismételten igazolta a KISZ Központi Bizottság 1974. ápri­lisi határozatának helyességét, jórészt annak is köszönhető, hogy a pártalapszervezetek és azok vezetőségei minden eddi­ginél nagyobb figyelmet és ee- gítőkészséget tanúsítottak a KISZ dolgai iránt, a pártirá­nyítás színvonalának és haté­konyságának növekedése az egész mozgalmi év során érzé­kelhető volt, de különösen fel­erősödött a taggyűlések elő­készítésének és lebonyolításá­nak időszakában. A pártalap­szervezetek vezetőségének döntő többsége minősítette a KISZ-szervezet és a KISZ-ve- zetőség munkáját, segítséget nyújtott az egyéni értékelések kialakításában, gondoskodott arról, hogy az illetékes állami, gazdasági szervek, társadalmi és tömegszervezetek első szá­mú vezetői vegyenek részt a taggyűléseken. A pártmegbízatás rangján A KISZ párttrányításának kialakult és egyre javuló gya­korlata biztosítékul szolgál a jövőt illetően is. Mégsem fe­lesleges ezúttal is felhívni a figyelmet atra, hogy a tag­gyűlések befejezése egvbeh az 1976—77. évi mozgalmi év kezdetét jelenti az ifjúsági szervezetekben, amelyekben, első és nagyon lényeges lépés az éves akcióprogram kidol­gozása. A pártszervezeteknek ahhoz kell segítséget nyújtani, hogy a programok reális, de erőfeszítést igénylő feladato­kat tartalmazzanak. Felelje­nek meg a Központi Bizottság akcióprogramjának, ugyanak­kor foglalják magukba azokat a teendőket, amelyek a mun­kahelyi, lakóterületi, intéz­ményi célkitűzések megvaló­sításához nyújtanak közvetlen segítséget. Jusson értelmes, cselekvést igénylő megbízatás minden egyes KISZ -tagnak, figyelembe véve az egyéni képességekét Gondoskodni kell arról is, hogy a fiatal párttagok megbízatásai és egyé­ni vállalásai példamutató munkára serkentsék őket és egyben a pártmegbízatás rang­ját is viseljék. A feladatvállalások és meg­bízatások tartalma akkor lesz igazán jó, ha azok a munká­ban, tanulásban való becsüle­tes helytállása, az aktív, cse­lekvő tettekben megnyilvá­nuló politikai elkötelezettsé­get, a közmegbecsülést ki­váltó egyéni magatartást, az egyéni műveltség emelkedé­sét, a pozitív személyiségje­gyek mind teljesebb kibonta­koztatását igénylik a KISZ tagjai tóL Tanács és segítség kell Az éves akcióprogramot ter­mészetesen valóra kell válta­ni. A pártalapszervezeteknek ne legyen mindegy, hogy a KISZesek folyamatosan és Időarányosan teljesítik-e ön­ként vállalt kötelezettségei­ket. Ehhez az szükséges, hogy egyrészt folyamatosan ellen­őrizzék ezt, másrészt segítsék megteremteni a munkavégzés feltételeit, igényeljék ezt az állami, gazdasági vezetőktől is. Fontos ez azért is, mert a most megválasztott KISZ-tit- károk és vezetőségi tagok je­lentős hányada új, akiket jó szándék és tenni akarás jelle­mez, de még rutintalanok, bá­tortalanok. Szükségük van a pártszervezet tanácsaira, ope­ratív segítségére, esetenként határozott védelmére is. A párt- és a KISZ-szervezetek közötti összhang azt igényli, hogy a KISZ vezetői mindig tudják, melyek a pártszerve­zet előtt álló legfontosabb feladatok, mihez kell kapcso­lódniuk, mit kell segíteniük. Többek között ezért is szük­séges, hogy a KISZ-alapszer­vezet titkárai rendszeresen részt vegyenek a pártszervezet taggyűlésein és vezetőségi ülé­sein. A pártszervezet vezeti!, idősebb kommunisták, állami, gazdasági, tömegszervezeti ve­zetők évközben is gyakrabban üljenek le a fiatalok közé, menjenek el KlSZ-rendezvé- nyekre, mert így még élőbbé, igazabbá válik a jövő évi érté­kelő taggyűlésen elhangzó vé­leményük. A KISZ májusi kongresszu­sa minden bizonnyal sok új és nagyszerű feladatot ad a KISZ tagjainak, amelyek mindegyi­ke közös társadalmi céljainkat szolgálja. Ennek tudatában kell segítenünk ezek valóra váltását PETROSZKI ISTVÁN, &2 MSZMP KB munkatársa Protenvita, Hungarokíímaí Construma li Az elmúlt héten ismét látó. gatpkat fogadott Kőbányán a vásárváros. Keddtől szómba, tig rendezték meg a három szakkiállítást, melyen a kör­nyezetvédelemben, a fűtő-, hűtő- és klímatechnikai be. rendezések, valamint az épí­tőgépek fejlesztése terén el­ért legújabb eredményeket mutatták be. Legnagyobb érdeklődést — érthető módon — a környezet­védelmi kiállítás váltotta ki. Ennek aktualitását fokozta az országgyűlés legutóbbi ülés. szakán jóváhagyott környezet­védelmi törvény is. A légkör s a víz napról napra növekvő szennyeződé­se régóta a kutatók egyik leg­fontosabb feladatává tette az emberi környezet védelmét biztosító technikai berendezé. sek megalkotását. Erről a munkáról adott számot az „A” pavilon egyik részén be­mutatott tablók, ipari terme, kék sora is. A hazai vállalatok mellett itt volt a világ élvo­nalában lévő több külföldi cég is, például az angol ICI, mely a folyékony szennyező­anyagok kezelésével és szűré, sével kapcsolatos műszereket, berendezéseket mutatott be, vagy a dán Brüel and Kjaer a zajártalom csökkentésére használható műszereivel. A hazai kiállítók között ta­láltuk az MMG Automatika Műveket. A Tolna megyei­nek is mondható cég a kutató.- intézetében kifejlesztett szennyvízelemző berendezé­seit állította ki. Bizony, ezek közül elkelne néhány me­gyénkben iS a Nádor ég Sió, < csatorna vizének ellenőrzésé­hez. Ez egyébként könnyűnek egyáltalán nem mondható fel. adat. Bizonyítja ezt, hogy a kevés kiállító cég között ott találtuk a veszprémi Nehéz­vegyipari Kutató Intézet és a Péti Nitrogénműveket is. ' A Hungaroklíma kiállttá-' sán a fűtő-, hűtő. és klíma­technikai berendezéseket mu­tatták be a hazai és külföldi cégek, gyárak, szövetkezetek és kutatóintézetek. Az olaj. égőktől a hűtőszekrényekig látható volt a lakások, üze­mek hőmérsékletének szabá. lyozására alkalmas ezernyi különféle berendezés. A harmadik, a Construma; vagyis a nemzetközi építőgép­kiállítás résztvevői ott mu­tatták be termékeiket, ahol az elmúlt ősszel a gépkocsikat láthatták a nézők. Most a Trabantok, Mercedesek he­lyén valóságos daruerdő állt. Az aránylag kis területen öt. vennégy hazai és külföldi cég kínálta gépeit. Daruerdő az *A” pavilon előtt. _ Fotó: Szepesi A „kiemelt” ember T egnap reggel az utca­seprők kesztyűben dol­goztak, a szekrényekből újból előkerültek a felöltők, ránkjött a hideghullám. Egy hete bezzeg, már nyár volt, s amikor szép az idő, műszak után a munkások a Lepke előtt a járdaszélen beszélgetve Isszák meg a sörüket, ott vált­ják meg a világot, ott mond­ják el egymásnak a nap ese­ményeit, elsősorban azt, ami velük történt. A közeledés sza­bályai szigorúan demokratiku­sak; bárki beleszólhat, bele­folyhat a diskurzusba, bemu­tatkozni felesleges, sőt szük­ségtelen, mivel ha személye­sen nem is, de látásból min­denki ismer mindenkit Látásból én is jól ismerem a negyven körüli szerelőt, aki öcsényből jár Szekszárdira, s este a megyeszékhelyről utazik haza. Jó tartású, keménykötésű ember, egy korsó sör az esti normája, ennél többet nem fo­gyaszt. Ezúttal a keresetről, a megélhetésről elmélkedett, s társainak nem kevés rátarti- E ággal a következőket mond­ta: „Én kiemelt ember vagyok, munkámat értékelik, jól kere­sek, szép fizetést kapok." Láttam rajta: önbecsülés hatja át, tudatában van sze­mélye és munkája jelentőségé­nek, érzi, hogy rangos ember, s rátartiságát jórészt éppen a forint fedezet biztosítja, az, hogy munkahelyén kiemelt fi­zetést kap. A pénz nem min­den. Az erkölcsi megbecsülés olykor felér egy nyereség­részesedéssel. S ez így igaz. De ha mellőzzük az önáltatást, •nyomban belátjuk és elismer­jük: a jó közérzethez azonos mennyiségben szükségeltetik mind az anyagi, mind az er­kölcsi elismerés. Az egyik nem helyettesíti, nem pótolja a másikat, a kettő végső soron együtt fejezi ki a munkát a hozzáértést. Az azonban mégiscsak na­gyon lényeges, hogy mennyi a fizetés. Ezen keresztül méri az egyik ember saját magát a má­sik, azonos beosztásban dolgo­zó emberhez. Általában jel­lemző ránk, a forinton mérjük le, milyen helyre vagyunk be­sorolva, azt kapjuk-e, amit nyújtunk, vagy sem. Ismerő­söm a minap meglepő közlés­sel fogadott: „Mínuszrekord. Elértem, hogy a családban az én fizetésem a legalacsonyabb. Nővérem gúnyolódik velem és én el vagyok keseredve, sem­mit érőnek érzem a munká­- ► t I * I [ ■ I I , A fiatalembert kisebbren­dűségi érzések gyötrik, restelli magát, kesereg és panaszkodik. Történet,, el­gondolkodtató és tanulságos, öt évvel ezelőtt még nem azt a teljesítményt nyújtotta,amit az utóbbi időben produkál. Kibontakozott, valósággal meg­táltosodott, mégis, a vele azo­nos beosztású munkatársánál jóval kevesebb fizetést kap. Fizetésrendezésekkor róla mindig megfeledkeznek, első­sorban azért, mert még min­dig a régi, elavult értékelés szerint bírálják a munkáját Egyszer besorolták valamilyen kategóriába, azóta ott is ma­radt. Röviden szólva; fejlődé­sét nem követi a megfelelő anyagi elismerés. Joggal tarthatunk attól, hogy mellőzöttnek érezve magát, el­bizonytalanodik és lendülete, igyekezete megtörik. Igaz ugyan, hogy a pénz nem min­den, de ilyen helyzetben már nem a forintról van szó, sok­kal inkább egy rosszul be- idegződött vezetői mechaniz­musról. Nemcsak a normákat szükséges időnként „karban­tartani”, hanem az embereket la. Az egyik munkahely élére új vezető került. Meglepődve tapasztalta, hogy a munkatár­sak mindegyike be van ska­tulyázva. Hamarosan észre­vehette, hogy a dolgozók több­sége nem abba a skatulyába való, amelyikbe belehelyezték. Hihetetlen erőfeszítésébe ke­rült a valós, az adott időpont­ban érvényes értékelést fel­ismerni és elfogadtatni az egyes emberekről a kollektí­vával. Nagy nehezen sikerült, és felszabadultabb, őszintébb a légkör, javult a dolgozók közérzete. Ide tartozik még, hogy a helytálló értékelést a fizetésrendezéssel is alátá­masztotta. A változás, a fejlődés az emberre, annak munkájára is érvényes. Bizonyos érdemek elévülnek, más esetben pozi­tív előjelű változások figyel­hetők meg azoknál, akik ko­rábban inkább elmarasztalás­ban részesültek, mint dicséret­ben. S ezen a területen na­gyobb jelentősége van a nap­rakész állapotnak, mint a könyvelésben, hiszen itt min­dig az egyes ember megítélé­séről van szó. A tehetetlenség, a nemtörődömség, következet­lenség visszahat és megbénít. Más esetben létrehoz egy bi­zonyos közéleti dörzsöltséget. Nem én találtam ki, maga az élet produkálta B. István szatírába illő taktikáját. Két hete találkoztunk, s elújságol­ta: éppen a felmondás gondo­lata foglalkoztatja. Az utóbbi tíz esztendőben háromszor vált meg a munkahelyétől és néhány hónap múlva ugyan­oda tért vissza. Mi ebben a taktika? Elmondom. Minden alkalommal két-háromszáz fo­rinttal magasabb fizetéssel vették vissza. Nem egyedi eset. Fiatal szakemberek körében erősen tartja magát az a felfogás:az első tíz évben minél többször változtassanak munkahelyet, mert így érik el az önbecsülé­süket kielégítő anyagi elisme- ^ rést. Sokak szerint tapaszta­latszerzés szempontjából az optimális munkahely-változta­tás hasznos. Az azonban fel­tétlenül káros, hogy anyagi el­ismerés hiánya miatt ide-oda vándoroljon a jobbra érdemes szakember. A Lepke előtt a negyven körüli szakmunkást hallgatva, közéleti kér­dések szele csapott meg. ö szerencsés embernek tartja magát, mert nincs beskatu­lyázva, keresete, fizetése lé­pést tart tudásával, szakkép­zettségével és teljesítményével. SZEK.UUTY PÉTER ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom