Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-12 / 61. szám
Paksi Állami Gazdaság ß jó szervezés, helytállás sikere Nyereséges a szarvasmarha-ágazat — Évi 3600 liternél több tej r Ä Paksi Állami Gazdaságban feljegyzik azok nevét, akik •becsületes helytállással különösen értékes szolgálatot tettek a közösségnek. Közéjük tartozik a gazdaság gerjeni kerületének 30 fős, Április 4. tehenészeti szocialista brigádja, Do- ■' foos János kerületigazgató, dr. / Fehér Tibor állatorvos, Kon- náth Ferenc telepvezető, továbbá az állami gazdaság termelési igazgatóhelyettese: Major László, Pelsőczi Árpád főállattenyésztő, dr. Koncz Tibor főállatorvos. Közös érdemük, hogy a korábban úgyszólván vergődő gerleni tehenészet ma már nem „siralom völgye”, hanem biztatóan fejlődő telep. ,f  Gerieni Állami Gazdaság; 5- amint annak idején megírtuk — 1974. ianuár elsejével lett a Paksi Állami Gazdaság e<*vik kerülete. Az ott tartott félezres tehénállomány valamennyi egyede brucella-fertő- zött volt. A be*eg állatok egész- ; ségesre cseré’ése még 1974. e'e- ’ jén megkezdődött, s az idén feleződik be. Az. hogy a hat- hétéves teheneket vágóba küldték. egyenként körülbelül nyolcezer forintjába került a gazdaságnak, hiszen az ilyen korú állatok gazdaságosan nem hizlalhatók fel, sőt csak selejt* ként értékesíthetők. A mellőz-’ hetetlen kibontakozásra összesen mintegy hét és fél millió forintot — ebből ötmilliót tavaly — kellett áldoznia az állami gazdaságnak. Az ágazat ennek ellenére Is 700 ezer forintot hozott az elmúlt évben. Az állomány lecserélése átgondolt intézkedést, majd roppant lelkiismeretességgel végrehajtott cselekvést követelt Gerjenben is, Tolna-szigeten is elkülönítő istállókat alakítottak ki. A legteljesebb izolációban gondozták, takarmá- nyozták a kiselejtezésre ítélt és az új állományt. Az Április 4. szocialista brigád valamennyi tagja tudta, hogy mennyi múlik munkája kifogástalanságán. Talán nem túlzás feltételezni, ha csak egyszer egyetlen ember a brucellás istállóból csizmaváltás nélkül megy ét a negatív állomány istállójába, minden igyekezet egy csapásra kárba vész. A brigád a munkájával kapcsolatos előírások maradéktalan megtartásán túl azt is vállalta, hogy a tervhez képest X975-ben tízezer literrel több telet termel. A vállalt tízezerből valóságos 71 ezer lett — az utolsó cseppig első osztályú minőségben. Az új állományt Gyapá- pusztáról szállították Gerjenbe. ! Az elmúlt esztendőben tehenenként 3337 liter volt a gazdasági. 3912 a Gyana-nusz- tai. 3120 liter a biritói és 2868 a verjen) átlag. Erre az esztendő-e 3600 literes gazdasági átlagot terveztek. Az ágazati nyereség hatmillió forint fölött várható. A Paksi Állami Gazdaságban a negyedik ötéves terv idején a tervezettnél kedvezőbben alakult a tehénlétszám. És mire számíthatunk as Idén, mire 1980-ig? Gerjenben folytatódik a már toegatív állomány termelésre szelektálása; az egész gazdaságban pedig — Holstein-fríz- zel — a tejtípusú átkereszte- zés. A szakosított telepek tejtermelése az ötödik ötéves tervben esztendőnként hétnyolc százalékkal növekszik. A forintban kifejezhető eredmény — természetesen — a gazdasági szabályozók alakulásának is függvénye lesz. A fejlődés egyik garanciája a mér említett átkeresztezés. A másik: a takarmány minőségének javítása. Ahhoz, hogy a takarmányt optimális időben takaríthassák be, a gazdaság még az idén Hesston—1000 típusú gépet vásárol már meglévő, ilyen mlntáiú, bevált géné mellé. Serény, hozzáértő dolgozó ezzel a génnel naponta — nvúitott műszakban —- 40—50 vagon terményt takarít be. *’■ A Paksi Aliaml Gazdaságban ínár az ötödik ötéves terv elején munkálkodnak a — hatodik ötéves tervért. Ebben a tervidőszakban teremtik meg anvagi aiaoiát annak, hogy a reá következő ciklusban áttérhessenek a központi feiőházas rendszerre. Ha figveiembe vesszük, hogy megyénkben a Paksi Állami Gazdaság a legnagyobb tehéntartó, nem csekély horderejű vállalkozás ez. Nem csekély; de szüks?eszerfl. A bevezetni kívánt rendszer a Jelenleginél nammbb terme’é- kenvségű. ezenkívül a dolgozók további szakosftSsára, s ezen belül még igazságosabb bérezésére is lehetőséget nyújt.- B. Z. Szuperelit a szántóföldről... Ä termés egyik legfontosabb feltétele a jó vetőmag. Ezt a mezőgazdaságban dolgozók va. lamennyien jól tudják. Azt vi. szont már talán kevesebben is. merik, hogy a vetőmagvak mi. nőségére, megfelelőségére szin. tén szigorú előírások, szabvá. nyok vigyáznak. A jó vetőmag termelése nagyon gondos mun. kát igényel: azonkívül, hogy i már a szaporításra szánt vető. » magnak is kiváló minőségűnek kell lennie, a jó eredmény . függ a talaj-előkészítéstől, a l növényállomány gondozásától, a betakarítástól, a kezeléstől, a I raktározástól. ? A Magyar Szabványügyi Hl. Vatal a napokban tette közzé azt a több részből álló szab. ványsorozatot, amely a vetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésével foglalkozik. A szabványsorozat első része á kérdéssel kapcsolatos fogai, mák pontos meghatározását tartalmazza. Mint az élet más területén, itt is szükség van arra, hogy az egyes fogalmak, elnevezések alatt azonos tártál, mat értsenek, egységesen értei, mezzék azokat. . Nemesített vetőmagnak például csak az Országos Mező- gazdasági Fajtaminősítő Tanács által minősített vagy engedélyezett növényfajta szántóföl. dön ellenőrzött és a vonatkozó szabvány szerint alkalmasnak minősített növényállományból származó, meghatározott szaporítási fokozatú vetőmag ne. vezhető. A nemesített vetőmag a szabvány előírásai szerint le. hét szuperelit (rövidített elnevezése SE), elit (E). továbbá I—II. és III. fokozatú. Szuperelit például az a vetőmag, amelyet a nemesítő, illetve a fajtafenntartással megbízott, a tenyészkerti törzsek keveréké, bői kiválasztással, vagy egyéb nemesítési módszerrel állított elő. Még néhány érdekesebb meg. határozás a szabványból, i,Utántermesztett vetőmag”: &z utolsó szaporítási fokozatú, fémzárolt, nemesített vetőmag elvetéséből származó növény, állomány magtermése, amely nem nemesített, hanem fajtaigazolt kereskedelmi vetőmag. , Mi a „Szigetelő távolság”? Az a legkisebb távolság, ame. lyet a biológiai vagy mechanikai keveredés megakadályozására a szaporító terület növény- állománya és más növényállo. mányok között hagyni kell. Egyébként a szigetelő távolság igen fontos feltétele annak, hogy megfelelő minőségű sza. porítóanyag jöhessen létre. Ezt az egyes fajtákra vonatkozó szabványok külön is konkrétan előírják. ’il 1976. március 12, ■ n 1 ✓ ----- ... . —» Érdemes tehát az iîj szab', ványt alaposan tanulmányozni, mivel az abban előírt követel, mények ismerete nemcsak a szaporítóanyag termesztésével foglalkozó, hanem az azokat felhasználó gazdaságok szak. embereinek ís segítséget nyújt. Üjdnuiguk íz IFU-nál Gyorsabb javítás A XIV. számú AFIT szék. szárdi üzemegységében hamarosan szervezeti változtatást léptetnek életbe. A javítási álapterület jobb kihasználása, valamint a javítások átfutási idejének csökkentése érdeké, ben úgynevezett munkanap, brigádot alakítanak. Egyelőre nyolc szerelő dolgozik majd ilyen rendszerben, amelynek lé. nyege az, hogy a javítás alatt álló gépkocsit a műszakváltáskor a brigád második négy tagja veszi át, s folytatják a munkát. A brigád vezető munkaidejét úgy állapítják meg, hogy az a kollektíva délelőttös és délutános tagjaival is töltsön együtt néhány órát. Ez az egyelőre még csak kísérletként bevezetésre kerülő módosítás várhatóan kedvező lesz a gépkocsi-tulajdonosoknak és az AFIT-nak egyaránt. A javítások elhúzódásának gyakori oka még az alkatrész- hiány. Ezen is javítanak a jövőben a Vállalat szekszárdi üzemében. A garanciálisán lecserélt, alig kopott alkatrészeket kijavítják, felújítják. s ha a gépkocsi tulajdonosa beleegyezik, ezt szerelik be a járműbe. Természetesen ezekre a7 alkatrészekre is adnak garan_ ciét. Ennek hasznossága sem csupán abban mutatkozik, hogy hamarabb készülnek el a javí. tással, hanem megoldanak így egy komoly gondot okozó problémát. Az ilyen, garanciálisán lecserélt, tehát alig használt alkatrészek jelentős raktárterületet foglalnak el, s ezek felújítás után történő hasznosításával a gyakorlatilag holt ér. tékeket újra felhasználhatják, 1. --«»V?- ■ „.. ■ ■ __ G azdasági jegyzet fi tájékozatlanság drága dolog r Az elmúlt ötéves tervben nagyarányú gépi fejlesztést, rekonstrukciót hajtottak végre a Textiltisztító és Ruházati Vállalatnál. Mindez indokolt és szükséges volt, hisz az elavult berendezésekkel nem lehetett már biztosítani a lakosság fokozott igényének kielégítését. A rendelkezésre álló pénzből a vállalat igyekezett minél több gépet beszerezni. Ennek érdekében „áttervezték” a beszerzést A nyugati importgépeket a lehetőségek szerint a jóval olcsóbb hazai vagy szocialista gyártmányú gépekkel igyekeztek helyettesíteni. Egyszóval: takarékoskodtak. Nem arról volt szó, hogy a minőséget bóvlival helyettesítsék. Hisz például a kétmillió-kétszázezer forintos dán kalander helyett behozott cseh gép — ami egymillió forinttal kevesebbe kerül — csaknem a dupláját „tudja” annak, amit a nyugati csodagép. Akad még példa bőven. Egy dán mosó-csavaró gép 1 millió 600 ezer forint. És bármily hihetetlen is — egy alig 300 ezer forintos automata gép teljesítménye ugyanannyi, mint az előbb említett méregdrága gépé. r À megtakarítás eredménye — a terven felül bővített gépparkon kívül — a tavaly átadott paksi Patyolat-szalon, A körültekintés bugyellárisából telt rá, r Mindenképpen joggal merül fél a kérdés, ha ilyen nyilvánvaló előnyei vannak a nyugati importigények okos, józan csökkentésének, miért nem élnek Vele mindenütt? Miért vásárolnak a vállalatok olyan gépeket Nyugatról kemény valutáért, amikor jóval olcsóbban is megúszhatnék a vásárlást, szocialista piacról 7 Sok múlik a rossz tájékoztatáson, a hiányos propagandán, amely sajnos nemcsak a hazad gyártókra, de a legtöbb szocialista ország kínálatára is jellemző. ! Addig, amíg nyugati cégek kilószámra küldik vállalatainknak színes ajánló-magyarázó prospektusaikat, a hazai gépgyártók termékeiről gyakran csak véletlenül szerez tudomást egy-egy vásárolni szándékozó vállalat — hasznos volna, ha az olyan példák* mint * Patyolaté, általános gyakorlattá válnának. •; Ç À takarékœsàg érdekében — kár takarékoskodni B hazai és szocialista gépeket ajánló propagandaanyaggal, gépbemutatókkal. ”r j- gyvgy ~ 71 Visontán, a Mátraaljai Szénbányák külszíni bányaüzemében, három hónappal a határidő előtt munkába állították az ország legnagyobb teljesítményű földkotró gépét, az NDK-ban gyártott marótárcsás, 15 emeletes, 50 méter magas gépóriást tizembe helyezésével befejeződött a csaknem 10 évig tartó legnagyobb szénbányászati beruházás. A gépek ebben az évben több mint 40 millió köbméter meddőföldet takarítanak le a szcnmczörőU 1 *ä$SjftÄÄ«ici'fc., Óriás földkotró
