Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-06 / 56. szám

üîésf farîcît a Tolna megye! képviselők csopor?]a Honvédelmi nevelés és környezetvédelem AZ ORSZÁGGYŰLÉS tava. szí ülésszakát megelőző tanács­kozását tegnap délelőtt a fel­készülés jegyében tartotta meg a képviselők Tolna megyei csoportja. A munkamegbeszé­lés házigazdája dr. Kálmán Gyula, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese volt. Részt vett az ülésen Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei szervezetének titkára, Varjas János, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára és a me. gyei tanács két érdekelt szak- igazgatási szervének vezetője, illetve helyettese is. Az ülés résztvevőit Daradics Ferenc, a képviselőcsoport el­nöke köszöntötte, röviden tá­jékoztatva a csoport tagjait a megyei képviselőcsoportok ve­zetőinek nemrég Budapesten megtartott tanácskozásáról. A közéig országgyűlés két napi. ren-’ nek — a honvédelmi és a környezetvédelmi törvényter. vezetnek — megfelelően dr. Kálmán Gyula adott tájékozta­tást a képviselőcsoport tagjai­nak, a megye középiskoláiban folyó honvédelmi nevelés hely­zetéről, s ennek további fel. adatairól. Képviselőink nagy érdeklő­déssel hallgatták a beszámolót, hiszen a honvédelmi nevelés munkájához alapot adó politi­kai bizottsági határozat meg­születése óta jelentősen javult megyénkben is a honvédelmi nevelés helyzete, bővültek az eredményes nevelési feladatok ellátására biztosítható szemé, lyi, tárgyi feltételek. Mindez persze nem ad jogot az önelé. gültségre. A tájékoztató vitájában a képviselőcsoport valahány tag. ja szót kért, hogy személyes észrevételeivel is gazdagítsa a honvédelmi nevelés helyzeté, nek feltárására vállalkozó tá­jékoztatást, továbbá, hogy vá­laszt kapjon kérdéseire. A hosszas eszmecsere során kép­viselőinknek megegyező volt az a véleménye, hogy a honvédel­mi nevelést, mint az életre való nevelés számunkra különösen fontos és jelentős részét korán. már kisiskolás korban el kell kezdeni. Az országgyűlés elé kerülő törvénytervezet ismeretében képviselőink a továbbiakban azt fogalmazták meg — a napi. rend zárszavában a csoport ve­zetője. Daradics Ferenc is azt hangsúlyozta —, hogy 1960 óta nagy társadalmi változások ki­munkálói és élvezői lettünk. Az új honvédelmi törvénytervezet ezekhez a nagy horderejű vál­tozásokhoz igazítja most joga­inkat és kötelességeinket. (Ugyanez a megállapítás vo­natkozik a környezetvédelmi törvényre is!) A TANÁCSKOZÁST meg­szakító rövid szünet után a megyei tanács elnökhelyettese környezetvédelmünk helyzeté­ről tájékoztatta a képviselőket, bepillantást kínálva a megye vízállományának helyzetébe, a levegőtisztaságnak, a táj- és környezetvédelem munkájának eredményeibe és megoldásra váró gondjaiba. Mint elmon­dotta, az elmúlt évek során számos intézkedés történt víz­állományunk tisztaságának vé­delme érdekében. Rossz kör. nyezeti státuszunknál fogva — a megye a Sió. Nádor és Ka. pos vízgyűjtőjén helyezkedik el — nem dicsekedhetünk en­nek ellenére nagy eredmények, kel. A vízszennyezés problé. mája, sajnos mindaddig fennáll — mondotta —, amíg nem ren. delkezünk megfelelő tisztító- kapacitással. Jóllehet képviselőink előtt is. meretes a megye tanácsainak V. ötéves terve, dr. Kálmán Gyula beszélt a környezetvéde­lemmel kapcsolatos beruházá­sokról, a szekszárdi szennyvíz- tisztító telep bővítéséről, a csa. tornázási programról, a levegő tisztaságának védelmét szolgá­ló intézkedések adott, s felte­hetően bővülő lehetőségeiről, majd a táj- és környezetvéde. lem érdekében eddig megtett és ezután sorra kerülő intéz, kedésekről. E napirend felett kialakult eszmecserében is sokan kértek szót. Csapó Józsefné a lakosság pénzbe nem kerülő környezet­védelmi tennivalóiról beszélt. Csajbók Kálmán a környezet. védelmi mintaközségek kialakí­tásának a Hazafias Népfront által kezdeményezett vállalko­zásáról szóit. Orlovácz György kérdésére hangzott el válasz­ként. hogy a vizek szennyezé­séért kirótt tetemes pénzbírsá­gokért nem a gazdasági veze­tők szemlélete kárhoztatható, Dániel Mária a Paksi Konzerv­gyár helyzetéről beszélt, Bolvá- ri Józsefné pedig arról, hogy a zajártalmak megszüntetésére milyen tekintélyes összegeket fordítottak és fordíthatnak a vállalatok. Fülöp László kép­viselő ismét szóvá tette a szekszárd—bâtai csatorna szennyezettségének problémá­ját és olyanként, mint amiért nem a velünk határos megyé­ket, Somogvot, Fejér és Veszp­rém megyét kell elmarasztal, nunk. Szászj Gábor hívta fel a figyelmet egy rendkívül vesze­delmes találékonyságra, el. mondva, hogy a vezetékes víz­ellátás terjedésével növekvő szennyvízelvezetési gondokat sok helyen a szennyvíznek az elvezetését a használaton kívül helyezett ásott kútba való be. kötéssel oldják meg, amj ellen nagyon erélyesen kell fellépni. Daradics Ferenc azt fejtegette, hogv rí vörr>'”,eret-<5del“m fel­adatainak sikeresebb ellátja érdekében változtatnunk kell a közfelfogáson is, de következe, tesebben kell élnünk a rendel­kezésre álló adminisztratív esz­közökkel is. KÉPVISELŐINK egyébként az országgyűlés ülésszakára való készülődésük során szá. mos nemkívánatos jelenségre, megoldandó problémára hívták fel a vendéglátó megyei tanács elnökhelyettesének a figyelmét, kérve, hogy tolmácsolja ezeket az illetékeseknek. Képviselőcsoportunk szenve­délyes hangulatú ülése arra en. ged következtetni, hogy az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka sem lesz híjával a szenvedé. lyességnek. ami magától érte­tődő; mint már említettük, a parlament két jelentős törvény megalkotása előtt áll. A képviselők Tolna megyei csoportjának tanácskozása a déli órákban ért véget. Létszámstop „Csak létszámstop-ügyben ne kérdezzen” — fogadott így egyik nagy gépipari vállala­tunk vezérigazgatója. Aligha kell hozzátennem — indulatos és mérges volt. Ám ezzel együtt nem vette el a kedve­met, pontosabban kíváncsisá­gomat, hogy éppen erről a do­logról beszélgessünk. És nem is kellett rá kérnem, — el­kezdte magától is: „Most kell megcsinálnunk a minisztéri­umnak azt az adatgyűjte­ményt, amit az elmúlt év vé­gén rendelt el, ez önmagában is leköti az összes fellelhető elemzőket. De nemcsak ez van napirenden nálunk, hanem a vállalati mérlegkészítés, és az idei, valamint a középlejáratú tervkészítés is! ’Hogyan lehet ezt mind egyszerre, ugyan­abban az időben lebonyolíta­ni?... M Meglehet, nem egészen pon­tos az idézet, a lényeg azon­ban igen: egy felelős gazdasá­gi szakember csaknem meg­oldhatatlannak tartja a válla­latok nyakába zúdult tenger­nyi „papírfeladatot”, s a dol­got az adminisztrációs létszám­zárlat is súlyosbítja. Jogos-e, vagy sem ez a vélekedés. — meglehetősen nehéz eldönteni kívülről. Az bizonyos: a vál­lalatoknál sem megy könnyen az indulás; az V. ötéves terv­ben - okszerűen megnőtt fel­adatok — így a tervezésnek, az alapos elemzés feladatai­nak — elvégzése. Mindennek azonban van egy másik — a panaszáradat­nál is — figyelemre méltóbb oldala. Nevezetesen : szükség­szerű-e az adminisztrációs fel­adatok végnélküli növekedése? Bizonyos fokig természetesen igen, mivel mennyiségileg is több ez a tevékenység, más­részt egyáltalán nem törvény- szerű az, hogy az adminisztrá­ciós munka mennyiségi növe­kedése bonyodalmat okozzon. Ez éppen úgy áll az ágazati irányításra, mint a tanácsi, vagy más igazgatási tevé­kenységre, a gazdasági életre. Régóta emlegetik például a statisztikai jelentések egysége- síthetőségét, ami által esetleg kevesebb változatban és keve­sebb helyre lehetne küldeni a helyi felmérés adatait Azokat, —papírslop amelyeket ugyanazon időszak^ ról, ugyanolyan kérdések meg­válaszolásáról készítenek.. J Ez, persze csupán egyetlen le­hetőség, akad ennél több is! — s erre éppen a Pénzügymi­nisztérium egyszerűsítési kez­deményezése hívja fel a fi­gyelmet. A-z elmúlt napokban kis köz­lemény adta tudtul, hogy a PM néhány vonatkozásban egyszerűsítette az adminisztrá­ciós követelményeket az adó­zásban, az adók befizetésében. Abból indult ki, hogy e kötele­zettség mintegy 7 ezer gazda­sági egységet érint, — s az adóbefizetési rendszer egysze­rűsítése jogos Igény az admi­nisztráció csökkentése idején.1 Vagyis hogy a megtakarítás, a csökkentés akkor lehet iga­zán hatásos, ha nemcsak az adminisztrátorokat „stoppol­ják”, hanem — a papírmunkát is. A PM-egyszerűsítés lénye­ge: minél kevesebb adatot kér­ni a vállalatoktól és intézmé­nyektől, másrészt az adatkéré­sek és befizetések ne túl sűrűn legyenek. A PM szándékai szerint ez az egyszerűsítés csupán kez­det, — vizsgálják a további le­hetőségeket. A mértéktartás indokolt, hiszen kár lenne túl­becsülni a kezdeményezést. Éppen ilyen nagy hiba azon­ban, ha nem vesszük észre, hogy az adózási adminisztrá­ció csökkentése mégiscsak for­dulópont, s talán annak a fo-’ lyamatnak a végét jelentig amelyben a papírmunka növe­kedése ilyen-olyan okokból papíráradattá dagadt, magá­val hozva az adminisztráció túlzott növekedését. Mi több: olyan szakasz kezdete is le­het, amelyben a PM kezde­ményezése nem marad fehér holló; követésre találhat. A többi gazdasági szervet, mi­nisztériumot és illetékest ha­sonló korszerűsítésre ösztönzi. Nem kétséges — ez lenne az igazi frontáttörés, ez lehetne a végleges megfékezése a papír- áradatnak. Legyen a létszám­stop párja a papirstop, a felesleges adminisztráció ki­iktatása. MATKÔ ISTVÁN ülést tartott a megyei környezetvédelmi munkaközösség Hi SZMT nőbizottságának 1976. évi munkaterve Tegnap ülést tartott a Haza­fias Népfront Tolna megyei környezetvédelmi munkakö­zössége. A testület tagjait dr. Szelényi Béla, a munkaközös­ség elnöke tájékoztatta az el­múlt év eredményeiről. Ezek között említette meg, igen hasznos, hogy egyre több köz­ségünkben kezdték és kezdik meg munkájukat a környezet- védelmi munkaközösségek. Hozzátette, sem a természetet védő központi rendelkezések, sem a munkaközösségek nem láthatják el feladataikat meg­felelő tömegbázis nélkül. A bennünket körülvevő környe­zet védelme mindnyájunk feladata. A testület elnöke em­lítést tett olyan jelenségekről, amelyek szinte menetrendsze­rűen visszatérnek, s ártanak környezetünknek. Sajnos be­vált, de nagyon rossz gyakor­lat például, hogy az építők egy-egy nagyobb munka után nem szállítják el a kivitelezés ideje alatt összegyűlt különbö­ző hulladékokat, hanem elége­tik azokat, hatalmas füstfelhő­vel árasztva el a környéket. A megyeszékhelyen is gyakori je­lenség, hogy kisebb üzemek a szennyvízelvezető helyett a csapadékvíz-elvezető csator­nákba engedik a szennyezett vizet, ami sok esetben jelentő­sen károsítja a környezetet. Jó lenne, ha a jövőben a helyi ta­nácsok nagyobb gonddal kezel­nék a fakivágási engedélyeket, s azt csak a legindokoltabb esetekben adnák meg. A testület taglai a beszámoló után megvitatták az elkövet­kezendő időszak legfőbb tenni­valóit, javaslatokat, észrevéte­leket tettek a jobb környezet- védelmi munkára. Hárcius 10-től Március 10—április 10 között rendezik meg az országos fásí­tási hónapot. Ebben az idő­szakban az erdőgazdaságok, ál­lami gazdaságok és a tsz-ek több ezer hektáron *-elepitenek erdőt, de igen jelentős az a fá­sítás is, amit a különböző tár­sadalmi szervek, intézmények, iskolák végeznek. Az idén 7000 hektárra kerül új erdő. Ebből ezer hektárnyi erdősítést, fásí­tást a zöldövezetekbe, illetve » Fásítási hónap városok, lakótelepülések belső parkjaiba terveznek. Az erdőtelepítéshez, fásítás­hoz szükséges fa- és cserje­csemeték, suhángok, sorfák az erdészeti csemetekertekben megfelelő mennyiségben álinak a vásárlók rendelkezésére. Az állami szervek, közületek Igé­nyeit az állami erdőrendező­ségek elégítik ki. A magánosok legalább 500 helyen vásárol­hattuk csemetét az országba». Az erdészetek és a csemeteker­tek nagyszabású facsemete- vásárt rendeznek, ahol kedvez­ményes áron lehet beszerezni az erdei fa- és csercsemetéket. (A kedvezmény 20—2b száza­lékos mértékű ebben az idő­szakban.) A közületiknek in­gyen adják a csemetéket, hogy az iskolák, óvodák, intézmé­nyek és üzemek köré minéi nagyobb területre kerüljön zöldsáv. (MTI) Elkészült a szakszervezetek megyei tanácsa nőbizottságá­nak 1976. I. félévi munkater­ve. A feladatok meghatározá­sánál figyelembe vették a SZOT nőbizottsága, az SZMT és elnöksége, valamint az SZMT szervezési és káderosz­tálya munkatervét, — hallot­tuk Talabos' Gábométól, az SZMT nőfelelősétől, aki azt is elmondta, hogy az első félév során megyeszerte ismertetik az üzemekben, vállalatoknál az MSZMP XI. és a szakszer­vezetek XXIII. kongresszusá­nak határozatait, és segítik az azokból adódó feladatok vég­rehajtását. Az alapszervezetek­ben megbeszélik az ötödik öt­éves terv és a megye 1978. év­ben megvalósításra váró célki­tűzéseit. A kollektív szerződé­sek megkötésénél biztosítják a nődolgozók érdekvédelmét és érdekképviseletét, segítik a nő- és családpolitika eredmé­nyes megvalósulását. Az SZMT nőbizottsága ja­vaslatot készít az SZMT ká­derutánpótlási és káderképzési tervéhez, ezenkívül, még eb­ben • hónapban rendszere« munkakapcsolatot építenek ki a városi és járási pártbizottsá­gok nőfelelőseivel. Az SZMT nőbizottsága rész­anyagot készít „A megye mun­kásságának helyzetéről, társa­dalmi szerepéről, élet- és mun­kakörülményeiről”. A zömmel nőket foglalkoztató üzemeket keresik fel. Megvizsgálják a szakszervezeti munka helyze­tét és javaslatot készítenek az irányítás színvonalának eme­lésére. Tovább folytatják az 1975. őszén megszervezett nőfelelősi levelező tanfolyam szervezését és rendezését Az SZMT nő­bizottságának tagjait akik még nem vettek részt nőfelelő­si tanfolyamon a beiskolázási ütemterv alapján javasolják a tisztségviselői oktatásban való részvételre. 1976. március &

Next

/
Oldalképek
Tartalom