Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-05 / 55. szám
 Waldmeister nyomában Erdőtelepítés Pörbölyön '• — RITKA AZ AZ ERDÉSZ, aki egy olyan erdőben irányítja a fakitermelést, melyet maga telepített — mondja Barabás Ferenc, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság pörbölyi erdészetének vezetője, miközben valószínűleg nem gondol arra, hogy éppen ő maga az, aki nem ma kezdte ezt a szép szakmát és így a ritka kivételek közé tartozik. Kivételes azonban a mód is, ahogyan beszélgetni kezdünk. Az újságíró nem hadititkok- ra kíváncsi, hanem arra, hogy egy nagy erdészetben (a pörbölyi történetesen 4300. hektáros) hogyan használják ki a jó időt és mekkora területen, kikkel, milyen módszerekkel telepítenek fákat. Ebben az ügyben először az igazgatót keressük, akinek az irodája Baján van. Az igazgató távol, ez idá'í; rendben is van, végtére az igazgatóknak nem az a dolguk, hogy bejelentetlen újságírók látogatását várják. Másnap Pörbölyön Barabás Ferenc az irodájában dolgozik és szívesen informálna bennünket, ha egy február 26- án kelt főigazgatósági utasítás nem tiltaná meg, hogy a sajtót bármiről tájékoztassa. Ilyenkor az újságíró általában dühös, ebben az esetben nem. Ketten vesszük tudomásul, hogy a parancs az parancs, tetejébe még friss is, így ilyen gyorsan könnyelműség lenne megszegni. (Ez utóbbi persze csak az újságíró magánvéleménye.) Telefon következik Bajára. Az erdőgazdaság igazgatója nem kevésbé kedves, de nem ő a főigazgató.. Hol a főigazgató ? Pesten ? Szerencsénk van, éppen Szekszárdon tartózkodik, ott, ahonnan jöttünk. Újabb telefon, ezúttal Bajáról S^ekszárdra, majd Pörbölyre. Közben az újságíró megjárja Szálkát és immár másodszor. gyönyörködik1 a valóban szép pörbölyi tájban, mire a szóbeli engedély (feltehetőleg az erdőgazdaság igazgatójának első szavára) telefonon megérkezik. Mindezek előrebocsátása után a következőkről tájékoztathatjuk olvasóinkat: A pörbölyi erdészetben az úgynevezett első kivitel, vagyis a tarra vágás utáni erdőtelepítési terv 52 hektárt ír elő. Pótolni 79 hektáron kell. Elvileg mindig ugyanakkora területet kellene újratelepíteni, mint amekkoráról kivágják a fát, de itt speciális szempontok is közrejátszanak, azonkívül az, hogy a télen kitermelt nyá- rosok jó része sarjról is felújul. Az 52 hektár egy részének telepítése teljes talajműveléssel, kerítés mögött történik és ebben nem kevés része van az NDK-ból származó Waldmeister mintájú, körtárcsás elő'iántóval felszerelt, tehát tuskók kforgatására is alkalmas ekének. Ide egyéves, rákerülnek, négyméteres sortávolságra. Ez a telepítési mód drága, de a legsikeresebb. A másik módszer a 6x6, vagy 6x4-es sorfás telepítés, 3—4 méteres, előnevelt, hároméves csemetékkel. Ezeknek a fúrógép fúr műszakonként 3—400 ültetőgödröt, karózás következik és nádpallós egyedi védelem. A pörbölyi erdészetnek 76 szerződéses fizikai dolgozója van. Ottjártunk idején mintegy kéttucatnyi an dolgoztak a telepítésen, nagyjából felük 30 év alatti ko-osztályhoz tartozott. a nyárfélék mellett feketediót, tölgyet és platánt telepítenek. Egy jól dolgozó asszony keresete felül van a havi 2200 forinton. MAS TITOKRÓL — legalábbis Pörböiyről — nem tudunk számot adni. ORDAS IVAN Ketten beszéltünk Telefonfülkéről, szennyvízről, autóbuszról — Régen láttalak, szervusz, itthon vagy? — Itthon, ritkán, de most itthon vagyok. — Kerestelek már, sokszor, beszélni akarok veled. — Most van időm. — Tudod, nem azért mondom, mert az édesanyám beteges, de. kérlek szépen, itt ez a városrész visszafejlődik. — Ezt nem hiszem, ti is most építettetek emeletes házat, aztán új utcák épültek, itt a játszótér a hatodik utcában, ame. lyik párját ritkítja! A tábla is tudatja a díszes oszlopon, hogy munkások építették társadalmi munkában. — No igen, de a telefon. — Telefon? És aztán itt van a szélen az a betonút, nagy. városokban sincsen különb, nemhogy elválasztja, inkább ősz- szeköti Ódombóvárt Űjdombóvárral. — Ez igaz. De tudod, itt tíz éve mégiscsak visszafejlődünk. Itt van például ez a telefon. Tíz évvel ezelőtt volt tgy •nyilvános fülke a harmadik utcánál, meg itt a hatodiknál is. Most nincs. Tehát ez azt jelenti, hogy visszafejlődtünk. Ez tény. — Ez valóban tény. De ha jól emlékszem, tavaly nyáron azt írtuk az újságban, hogy a városban öt új nyilvános telefon, állomást helyeznek üzembe. — írtátok?! De hol a fülke, egyet mutass nekem! Tudod, igen sok ember lakik errefelé, sok a beteges, s ha valami baj van, hova szaladjunk telefonozni? ! — Hát, ezt a témát akkor szóvá kell tenni, mondjuk tanácstagi gyűlésen. — Tanácstagi gyűlésen? Tudod, felszólaltam én ottan a szennyvíz miatt. Itt van a szomszédomban a vízitársulatnak az üzeme. És akinek legjobban kellene a tisztaságra vigyázni, a vízműnek, szennyvizét kiengedi az utcára. Olyan büdös a környék emiatt, hogy el sem tudom mondani. Azt mondja erre a panaszra Mikína Feri, a tanácstagunk, hogy nem kell a szemetet az utcára önteni. Egyre csak ezt hajtogatja, holott mi nem öntjük oda a szemetet, már régen nem, de ez a pízmű a szennyvizet mindig ide engedi, aztán azt hiszik, hogy mi vagyunk a tetteseké — A szennyezőket lehet bírságolni is, magánost is, vállalatot is. — Tudom. Én is voltam már bajban, ki nincsen; az ember valamit nem jól csinál, akkor felelősségre vonják. Emberek vagyunk. A vízműveknél is emberek dolgoznak. De úgy látszik, az ő lakásuknál is az a szokás, ha már a vállalatnál így cselekszenek, hogy a várost szennyezik. Büntetlenül. — Te szívesen megbüntetnéd a vízműveseket? — igen. Ha, nem értenek a szóból. — Éppen ezért kell az emberekkel beszélni. Mindig és tartalmasán. A napi feladatokról. a köz ügyéről. Nézd. Dombó. vár akkorát változott öt év alatt, mint előtte százötven éven át. És mit hoz a jövő?! Ismered a városod tervét, fejlesztését? — Nagyjából. Részleteiben nem. Volt már rá példa, hogy egyszer azt mondták tanácstagi gyűlésen, hogy most így lesz, aztán másként lett. Közbejött valami, az ember megérti. De itt van például ez az autóbusz. Ugye te sem vitatod, hogy város, pláne ekkora nagy kiterjedésű város, nem lehet meg helyi autóbuszok'nélkül. No, ezek a buszok úgy mennek, ahogy akarnak. Nincs menetrend? De, van, minden bizonnyal van, hiszen rendnek kell a Volánnál is lenni. De a népek soha nem tudják mikor melyik busz jön, és hova megy. Sokszor még a buszvezető is az utasokkal vitatkozik, hogy annak a kocsinak hova kell érkezni és mikorra. Szóval, hiába város, ha nincs telefon, nincs jó helyi buszjárat. — Tényleg, baj, nagy baj, ha így áll a dolog. — így. Tényleg így, ez a helyzet. Gyere, kérdezzük meg ezt a buszvezetőt, amelyik itt áll a sarkon. Nézd, itt van a telefonfülke helye is, amelyik tíz éve állt itt. _Majd, majd felállítják ide is azt az új fülkét, aztán megn yugodtok, rendbe teszik a buszok közlekedését is. _Az biztos. No de nekünk kell mondani a panaszt, a lakosoknak. hát nincsenek nekünk szószólóink?! Illetékes helye, ken például a tanácsnál? '_Te is állampolgár vagy, van jogod szólni, kritizálni, ja. p asolni, hiszen dolgozó vagy, ha jól tudom, sofőr a kátéeszben. _Igen, ott. Te, ezt megírnád, amit itt beszéltünk? _Meg, mert közérdek. Még a nevedet ,is odaírom. _ jó írd: Szajkó László, újdombóvári lakos. PÁLKOVÁCS JENŐ Kisüzem '76 H a a magyar mezőgazdaság egy hektárra, egy állatra stb. vetített hozamait vizsgáljuk, akkor az országok rangsorában jó közepes helyet foglalunk el. Ha azonban a mezőgazdaság ösz- szes hozamát az ország egész lakosságához viszonyítjuk, akkor helyezésünk igen előkelő. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a mi mezőgazdaságunk két lábon áll. Vannak eredményesen gazdálkodó, jól műi ködő nagyüzemeK. És vannak tapasztalt, szorgalmas embereink, akik ooabaza * ilyen vagy olyan mértékben mező- gazdasági termeléssel is foglalkoznak. Mégpedig korszerű színvonalon. Az ólban önetető és önitató, a kertben fóliaágy, a gyümölcsösben a legmodernebb metszés, sőt, esetleg levéltrágyázás. Ez a két rész együtt adja erőnket. A most induló ötödik ötéves terv rendkívül nagy feladatok elé állítja az országot, így a mezőgazdaságot is. A lakosság zavartalan ellátása, az export árualapok biztosítása akkora terménytömeget igényel, hogy nemcsak a nagyüzemeknek, de még a kisüzemeknek is növelniük kell termelésüket. Ez az igény már eleve és vitathatatlanul eldönti a közelmúltban nemegyszer és különböző indulatoktól fűtött vitát, hogy szükségünk van-e a kisüzemi termelésre vagy nincs. Szükségünk van rá és támogatnunk kell. Mégpedig a kisüzemet most már tágan és egészében értelmezve. Tehát nem csupán a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságát, de minden magyar állampolgár mezőgazdasági tevékenységét. Ez a kifejezés korántsem nagyképű, mert körülbelül minden második magyar felnőtt állampolgárról szó van. Úgy mint téesztagról, falusi kert- tulajdonosról, sőt, hobbiból kertészkedő telekgazdáról. Mindegyikőjük szorgalmára, hozzáértésére szükség van ahhoz, hogy ötödik ötéves tervünk mezőgazdasági előirányzatait teljesíthessük. Félreérthetetlen ma már a politikai, vagy ha úgy tetszik, a hatósági magatartás is. Az állam nyomatékosan buzdítja a termelőszövetkezeteket, sőt az állami gazdaságokat is, hogy működési területükön — az egész faluban vagy a falvakban — támogassák, sőt integrálják a kisüzemi termelési. Megjelent már az a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a nagyüzemek — a központi árualap javára — bárkitől átvehessenek szerződéses alapon hizlalt sertést és a hizlaláshoz segítséget nyújtsanak. Tisztázódott az úgynevezett „elvonás”, magyarán a kistermelők adóztatása is. Nem vállalkozói formában, tehát saját munkájával bármely magyar állampolgár folytathat mezőgazdasági jellegű tevékenységet. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága évi 85 ezer forint árbevételig adómentes. Ha segítő családtagok vannak, akkor ez a határ még följebb emelkedik. Sőt,' ha a téesztagnak csak sertéshizlalásból van árbevétele, akkor adómentesen meghizlalhat évenként 90—100 darab sertést. Nem mezőgazda- sági főfoglalkozásúaknál ez a határ persze nem ily magas, de évi 30 disznót az is meghizlalhat és eladhat, aki nem mezőgazdaságban dolgozik, sőt még földecskéje sincs. A vállalkozó jellegű tevékenységek — mint például a virágkertészet — persze más megítélés alá esnek. De aki az előbb idézett kereteken belül marad, arra külön adót nem vethetnek ki. Olyan eset is előfordult már, hogy tavaly túlbuz- galomból, mértéken felül kivetett adót visszafizettek. A helyzet tehát tisztázódott, sőt, további kedvezmények is várhatók. Most mái- a cselekvésen van a sor. A nagyüzemek népgazdasági feladata, hogy segítsék a kicsiket. Vegyenek le annyi terhet a mezőgazdálkodó kisemberek válláról, amennyit csak tudnak. Segítsék őket kocával és palántával, takarmánnyal és legelővel, mindazzal, amire módjuk van, vagy aminek a lehetőségeit meg tudják teremteni. Mert hiába ad például az állam ezer forintokat annak a kisembernek, aki megtartja tehenét, vagy egy tehén helyett kettőt állít be, ha közben a nagyüzem elveszi a legelőt, vagy nem gondoskodik arról, hogy a tehéntartók télen is tömegtakarmányokhoz jussanak. H a a faluban kihasználják a kisüzem adta lehetőségeket, akkor a nagyüzem koncentrálhat arra a néhány fő célra, amelyet igen korszerűen, kevés emberrel, gépekkel, magas színvonalon tud szolgálni. Ha azonban a „csip-csup” tételek előállítása is a nagyüzemre hárul, akkor ereje szétforgácso- lódik, és a legjobban korszerűsíthető területeken sem tud nagy eredményeket felmutatni. FÜLDEÁKI BÉLA Szépülő vendéglátóhelyek Két és fél millió a karbantartásra Az elmúlt hetekben jő né» hány vendéglátóhelyen végezték és végzik el a tavaszi nagy- takarítást, karbantartást. A lehetőségekhez mérten, ahol a legnagyobb az igény rá, korszerűsítik is a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrászdáit, vendéglőit, éttermeit. Besenyő Sándor megbízott gazgatóhelyettestől tudtuk meg, hogy a vállalat hálózatának karbantartására éves átlagban közel 2 és fél millió forint áll rendelkezésre, s az összeg felhasználásánál az a legdöntőbb szempont, hogy miként lehet a legjobban megteremteni a korszerű vendéglátás tárgyi feltételeit. Milyen nagyobb munkákat végeznek el még a tavaszi, nyári főszezon előtt? Ami a szekszárdi szórakozóhelyeket illeti, a Garay presszó és a Kis- pipa étterem kerthelyiségében kicserélik a kiöregedett napernyőket, elvégzik a nagytakarítást, hogy május 1-én megnyithassák kapuikat a kert- uelyiségek is. Ugyancsak most takarítják, s nyitásra készítik elő a téli időszakban zárva tartott Szarvas csárdát is. A Rákötór utcában lévő Mini cukrászdát presszóvá alakítják át, közéi 100 ezer forintért, megnagyobbítják az eladóteret, kicserélik a bútorzatot s új gépeket állítanak munkába. A vállalat működési területe az egesz megye, s üzleteik vannak a közigazgatásilag Baranya megyenez tartozó Mázán is. Itt a művelődési házban üzemelő presszóhoz kert- aeiyiseget alakítanak ki. Vái- aijan a 43-as számú italboltot közel fenniiiió forintért presz- szuvá alakítják át. A korszerűsített venaegiatóhely április első napjaiban nyit Bony nádon kiseuo átalakításokat végeznek a nedves és a Lukács presszóban, s a régi fagylalt- leverő gepeket modern berendezésekkel cserénk fel. Pak- ouii, a nagyközség központjában lévő cukrászdából presz- szót csinálnak, ami várhatóan a harmadik negyedévben fogadhatja a vendegeket Duna- loidváron a napokban, fejezték oe a Piroska presszó rendbehozatalát. Közel 150 ezer forintért mozaikpadlót kapott a helyiség. Mindezeken túl a vendéglátóipari vállalat a közelmúltban io darab hűtőládát is vásárolt, amelyeket a paksi, du- naföldvári és szekszárdi szórakozóhelyeken állítanak özembe, s a főszezonra készülődve a hűtőpultokon kívül 100 ezer forintot költenek kü- ’önböző gépi berendezések vásárlására. 1416. március 5.
