Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
Befejeződött a zenetanárok országos Színház! esték zongoraversenye Kallai Sándorné kapta a Uszt-kü lön díjat Vasárnap este, a megyei művelődési központ márvány- termében, a verseny győzteseinek gálaestjével véget ért a zenetanárok Liszt Ferenc or. szagos versenye. Ez a már hagyományossá vált találkozó három napon át ismét a zene városává avatta Szekszárdot. Az ország minden részéből, Budapesttől Nyíregyházáig és Kaposvártól Szegedig adtak találkozót azok a zongoratanárok, akik azt bizonyították, hogy mindennapos pedagógiai munkájuk mellett a koncertdobogón, mint előadók is megállják a helyüket, A verseny ez alkalommal harmad ízben került megren. dezésre. Az elsőnek olyan sikere, olyan országos visszhangja támadt, hogy a rendező szervek akkor elhatározták e nemes vetélkedés rendszeressé tételét, kétévenkénti megismétlését. Köztudott, hogy e rendezvénynek kettős célkitűzése van. Egyrészt a város Liszt-hagyományainak ápolása. Liszt Ferencet, az elmúlt század legnagyobb zenei géniuszát a vidéki magyar városok közül Szekszárdhoz fűzte a legtöbb szák Gyakran pihent meg az Augusz-ház falai között, és több műve született |tt. A másik célkitűzés, hogy a zenetanárok munkájára irányítsa a figyelmet, akik a vidéki városok zengi életének napszámosai és kifejezésre juttassa. hogy a szocializmust építő kultúrpolitikánk megbecsüli és igényt tart sokoldalú munkájukra. A zeneakadémiai profesz. szórókból álló tekintélyes zsűri közel harminc versenyzőt hallgatott meg az első fordulóban. Ezek közül válogatta ki a döntőbe került kilenc legjobbat, akik a legmagasabb pontszámot érték el. A második fordulóra, vagy- is a döntőre vasárnap dá- előtt került sor. Ezután hozta meg. a zsűri a döntést. Miután a színvonal elég egységes volt, úgy tartották igazságosnak, hogy az első díiat nem adják ki. A második díjat és a vele járó 4000 forintot Kallai Sán- domé, a veszprémi zeneiskola tanára nyerte. Ugyancsak ő kapta a Liszt Ferenc Társa, ság különdíját. 1000 forintot és egy Liszt-mellszobrot, a legszebben előadott Liszt-műért. Ketten nyertek harmadik dí. jat és 3000 forintot, B. Vanyis- ka Zsuzsa, a szegedi zene. iskola és Farkas Róbert, az abonyi zeneiskola tanárai. Farkas Róbertnek ítélte ezen. kívül a zsűri a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének különdíját, egy mai magyar szerző kitűnő megszólaltatásáért. Ugyancsak ketten kap. tak negyedik díjat és 2000 forintot, Bartai Ariadne, a budapesti XII. kerületi és Kaiser Adrienne, a kaposvári zeneiskola tanárai. A Művészeti Szakszervezet másik különdíját Petneháziné, Botos Zsuzsa, a budapesti XVI. kerületi zeneiskola tanára érdé- melte ki. A zenei napokat színesebbé tette az az új kezdeményezés, hogy az előző verseny győztese ünnepi nyitóhangversenyen mutatkozik be. A megnyitó napján, pénteken este Lányi Péter Grieg a-moll zongoraversenyét adta elő a műegyetemi zenekar közreműködésével, Thész László vezényletével. Nagy örömünkre Lá. nyi Péter mostani játékával is igazolta két évvel ezelőtti győzelmének jogosságát, sőt újabb fejlődéséről is meggyőzte a szakembereket és a közönséget. Nagy biztonsága, virtuozitása és muzikalitása a mű minden szépségét érvényre juttatta. Nagy segítségére volt ebben Thész László biztos kezű irányítása, aki e szereplésével bebizonyította, hogy karmesterként is kitűnően megállja a helyét. A műegyetemi zenekarban lelkes amatőr együttest ismertünk meg és nem kis örömünkre több volt szekszárdi zeneiskolást fedeztünk fel köztük. A vasárnap esti gálaest előtt Lovas Henrik, a megyei művelődésügyi osztály vezetője, Forrai Miklós, a Liszt Ferenc Társaság főtitkára és Ormai Miklósné, a Művészeti Szakszervezet titkára osztotta lg a díjakat. Lovas Henrik záróbeszédében emelkedett szavakkal méltatta az esemény jelentőségét és többek között a következőket mondotta: „A verseny izgalmát az ünnep hangulata váltja föl. A győztesek, a legjobbak adnak hangversenyt, tisztelegve a zsűri, a közönség és Liszt Ferenc szelleme előtt.” Végezetül ifj. Bartók Béla, a Liszt Ferenc Társaság elnökségének nevében mondott köszönetét e nagyszerű rendezvényért és buzdította a résztvevőket, hogy a következő. 1978-ban megrendezendő találkozón ismét vegyenek részt. HUSEK REZSŐ A bűvös vadász Telt ház mindenütt, pedig az elmúlt hétnek csaknem minden napjára jutott jelentős művészi esemény, sőt volt nap, hogy kettő is, a színházban Camus Caligulájának tapsolt a közönség, a földszinti terem a zongoraverseny ünnepi hangversenyére telt meg. A legjelentősebb feltétlenül Weber operája volt, A bűvös vadász, amit a Pécsi Nemzeti Színház együttese mutatott be. A bűvös vadász romantika a javából, s a mai néző eny- nyi ördögi ármány láttán bizony könnyen zavarba jöhet. Pedig a német irodalomban hosszú út vezetett idáig, már Novalis egyengette útját, aztán Tieck, Wackenroder, a két Schlegel, de az elvágyódás és a messzeség bűvölete már számukra is hagyomány volt, hisz 1688-ban jelent meg Heinrich Anselm von Ziegler und Kliphausen regénye, a „Die asiatische Banise oder blutiges doch mutiges Pegi”, ami 1706-ig tíz kiadást ért meg, s Gottsched a legjobb német regénynek tartotta. Nálunk is van nyoma, Verseghi regénye, a Gróf Kaczaifalvi László, avagy a természetes ember éppúgy a titokzatosba, a reményteli boldogságba vezet, mint a Robinson, amit a nyugtalan életű Szekér Joákim már a XVIIL század végén megmagyarított. Weber operáját a kortársak is előkészítik, mindenekelőtt a romantika egyik legérdekesebb alakja E. T. A. Hoffman, akinek nevét — elég kár — elsősorban Offenbach operája tartotta fenn. Hoffman költő és muzsikus, pazar novellákat írt, s ő a szerzője annak az Undine ejrnű operának is, amit 1816-ban, a Sevillai borbély évében mutattak be. Spohr is regényes témát dolgozott fel a Faustban (nem Goethe szóvege!), ahogy A bűvös vadász is tele van démoni elemekkel. De fontosabb ennél a történet népi ihletése, amit pedig a cenzúrától való félelem többször is átdolgoztatott. Ez a népi ihletés tette ünneppé, nemzeti eseménnyé A bűvös vad át; a 1821-es bemutatóját, a német fiatalság úgy ünnepelte, mint a nemzeti opera megszületését. Pedig A bűvös vadász még a szó régi értelmében vett Singspiel, s ma már azt is nehéz megérteni, hogy ez a romantikus rémtörténet, a maga illogikus fordulatával hogyan válhatott nemzeti eseménnyé. Da nekünk nem is ez a fontos benne, hanem az a maradandó zenei forma, amit először Weber valósított meg, megteremtve a dráma és zene programatikus egységét, ami aztán Wagner művészetében teljesedik ki, éppúgy, mint az először itt fölbukkanó vezérmotívum. Wagner egyébként a „legnémetebb” zeneszerzőnek nevezte Webert, ami abban az értelemben föltétlenül igaz, hogy a következő nemzedékek egyformán merítettek művészetéből. A bűvös vadász ma is állandó műsordarabja a német operaházaknak, míg nálunk nagyon régóta nincs műsoron. A Pécsi Nemzeti Színház kettős érdeme, hogy föltámasztva ezt a remekművet példamutatóan kitűnő előadásban vitt a színre. A bűvös vadász előadásáról ugyanis csak felsőfokon lehet beszélni, nemcsak áz egyéni teljesítmények miatt, hanem elsősorban azért, mert Breitner Tamásnak sikerült megtartania az egész művet egybefogó zenei egységet. Szabadit3 Judit, Gyulay Edit, Németh József, Horváth Bálint, Marcz 3 Demeter éppúgy a pécsi opera magas művészi színvonalát bizonyította, mint az egyre nagyobb teljesítményekre képea kórus. Huszár Klára rendezése elsősorban látványosságra törekedett, amit főleg a második felvonás alvilági jelenetében sikerült elérnie. A szekszárdi előadást Hirsch Bence vezényelte, biztos kézzel. A bűvös vadász az eredeti műsortervben két előadásban, szerepelt Szekszárdon, holott három-négy előadást is elbírni. Úgy hallottuk, a pécsiek már a második előadásra sem tudnak vállalkozni, amit igazán sajnálnánk. CSÁNYILÁSZLÓ Gerencsér Miklósi Emléke tiszta forrás (300 éve született II. Rákóczi Ferenc) 8. Megpróbált alkalmazkodni, és a kísérlet túl jól sikerült Rákapott a kártyára, szenvedélyes játékos lett belőle. Sokat éjszakázott, délig aludt, ebéd után megint kártyaasztalhoz ült Zajos mulatságok között teltek napjai, mohón látogatta a színházakat. Sógora belátta, igaza lesz Kollo- nichnak, ha engedi elmerülni az ifjút az aranyélet örömeiben. Figyelmeztette Rákóczit komolyabb kötelességeire, Júliával együtt javasolták neki, hogy nősüljön meg. Valamelyik német hercegi családból válasszon feleséget, ezzel is kifejezve lojális szándékát a Habsburgok iránt A Hessen-Darmstadt-i fejedelmi családból való Magdolna hercegnő jöhetett leginkább számításba. Az ifjúnak tetszett a terv, éppoly szívesen fogadta a házasság ötletét, mint a menyasszonyjelöltet Belátta sógora aggodalmainak jogosságát, miszerint rá kevés jó várhat Bécsben, ahol végső soron az ellenséget, a Rákóczi- család egyetlen férfi sarját látják benne, akinek anyja és nevelőapja örök száműzetésben él. Kínos hatást váltott ki a császárnál a házassági terv. Magdolna hercegnő I. Lipót feleségének, Eleonóra császárnénak közeli rokona volt Nem egyezhettek bele, hogy a rebellis Rákóczi-sarj szoros atyafiságba kerüljön a legmagasabb famíliával. Kollonich előtt újabb alkalom nyílott a cselszövésre. Telebeszélte a császár fejét a terv képtelenségéről. Valójában továbbra is kézben akarta tartani a roppant Rákóczi-birtokok igazgatását L Lipót kerülte a nyílt elutasítást, ezért időnyerési szándékkal Olaszországba küldte tanulni a herceget. Ebbéli előmeneteléhez Itália a legalkalmasabb, ahol a tudományok és a művészetek oly gazdagon virágzanak. Az uralkodói óhajba burkolt parancsra csakis engedelmesség lehetett a válasz. Európa bármely országába utazhatott volna Rákóczi, a megkülönböztetett érdeklődés és felfokozott kíváncsiság elől ki nem térhetett. Fejedelmi családjának már-már meseszerű múltja, a Zrínyiek tiszteletre méltó emléke, a Rákóczi-fejedelmek történelmi hírneve, édesanyja munkácsi hősiessége, Thököly legendás pályafutása mind-mind növelte az ifjú iránti különleges érdeklődést. Egészen természetes, ha a képzeletre ható sorsok iránt egyébként is fogékony Itáliában izgatottan várták a nagy ősök ivadékát 1693 kora tavaszán indult el tanulmányújára nagy kísérettel az ifjú herceg. Mindjárt az út elején olyasmit cselekedett, amire senki nem számított Zarándokként megállt Bécsújhelyen, hosszasan időzött anyai nagyapja és nagybátyja rabos- kodása színhelyén, kegyelettel látogatta meg a két kivégzett rokon — Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc — sírhelyét Bécsújhely után a Zrínyiek és a Frangepánok ősi földjén keresztül vezetett útja Itália felé. Talán az útközbeni élményeknek, érzelmeknek és gondolatoknak tudható be, hogy egészen más ifjú érkezett meg Firenzébe, IIL Medici Cosimo toskán fejedelem udvarába, mint akire számítottak. Előzetes híreik alapján úgy tudták,-mulatságokat kedvelő, éjszakázó, kártyának hódoló pazarló nábob a fiatal Rákóczi. S most itt is azt állapították meg róla, mint eleinte Bécsben: különös valaki ez a herceg. Bár műveltsége, délceg termete, arcvonásai és pompás ruházata révén épp olyan lehetne, amilyennek híre leírta, mégis tartózkodik az élvezeteket nyújtó mulatságoktól. Igen nyájas tudott lenni az előkelő körök tagjaihoz, de rendre elhárította a fényűző mulatságokra szóló meghívásokat. Etikettokokból mindössze táncleckéket vett Annál fontosabbak voltak a vívóleckék. Főrangú létére azóta, hogy elkerült Munkács várából, nem részesült katonai nevelésben. Volt mit pótolnia. Külön könyvet írhatnánk olasz- országi tartózkodásáról, olyan változatos útvonalakat barangolt be, oly élménygazdag hónapokat élt át. Kitüntető fogadtatásban részesítette XII. Ince pápa, megismerte a félsziget valamennyi kiemelkedő nevezetességét, Velencétől Nápolyig, Livor- nótól Genováig, Bolognától Loretóig. Rómában várta I. Lipót császár levele, amelyből megtudta, hogy az uralkodó rövidesen nagykorúvá nyilvánítja, tehát Magyarországra utazhat, átvenni birtokait. A jó hír mellett értesítették a szomorú eseményről: Magdolna hercegnő, akit jegyesül kért, váratlanul meghalt. Rákóczi azonnal elindult Bécsbe. A rövidebb úton, Tirolon keresztül utazott, kalandregénybe illő viszontagságoknak téve ki magát a hóviharos hágókon. Az események elé futott, • nem pedig azért, mert Olaszországtól sietett megválni. Hiszen amióta elszakították édesanyjától, soha nem voltak olyan gondtalan boldog napjai, mint Itáliában. SZOMORÚ VISZONTLÁTÁS Túl sok jóra nem számított, amikor immár nagykorú, teljes jogú főúrként készült átvenni birtokait 18 esztendős korában. 1694 tavaszán érkezett Bécsből a zempléni, abaúji, borsodi, sárosi, ungi, beregi, szatmári tájakra, hogy közelebbről ismerkedjék meg az ősi Rákóczi-jószágok- kal. Julianna nővérével nagylelkű egyezséget kötött, fele-fele arányban osztoztak meg a vagyonon, noha törvény szerint csak az örökség egynegyede illette a leánytestvért. A nagykorú herceg magánemberként jött haza, de mint Sáros vármegye örökös főispánja rögtön közéleti helyzete is kialakult. (Folytatjuk)
