Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

ŒmJÈ-WÊM Viszketési panaszok Védekezés — Nem az a szégyen, ha megkapja i Hűi« tusi räiä ■? H azánkban rühjárvány utoljára a második vi­lágháború alatt és után volt, amelyet 1946-ban sike­rült megszüntetni, A statiszti­kai adatok szerint 1949 és 1968 között rüh egyáltalán nem, vagy csak szórványosan for­dult elő. Bizonyos feledési idő­szak után, 1969-től egyre több rühfertőzés lépett fel az or­szág különböző részein. Az utolsó két évben pedig halmo­zottan jelentkeznek viszketési panaszokkal betegek (a beteg- forgalom 10 százaléka!) a já­róbeteg-rendeléseken és kerül­nek esetleg kórházba is. A rühatkák által kiváltott Viszketegség 15—20 évenként járványszerűen jelentkezik az egész világon. A betegség jár­ványos fellépése magyarázza azt, hogy bár az emberi rüh- atka csak a bőr felületén és az élettelen szarurétegben él, mégis a parazita és annak anyagcsere-termékei és a gaz­daszervezet, vagyis a megtá­madott egyén között immun- biológiai kölcsönhatások áll­nak fenn. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt, idősebb lakosság, aki a második világháború alatt vagy után rühfertőzésen esett át, bizonyos védettséggel rendelkezik. Ezért a jelenlegi Járványért — amelyet a kör­nyező országokból is jelente­nek — sokan a világméretű turizmust, az alkalmi szál­lásokat, táborokat; egyes or­szágokban a vendégmunká­sok vándorlását, valamint a romiszkuitást (válogatás nél- üli nemi érintkezést) okol­ják. A köztudat a rühöt álta­lában az elhanyagolt, tisztát- lan emberek betegségének tartja, pedig megkaphatják olyanok is, akik naponta rend­szeresen fürdenek. Az emberi rüh kórokozója a rühatka, amely szabad szem­mel alig látható és a bőrfelü­let azon, részein élősködik és fúrja be magát a szaruréteg- be, ahol a hám a legvéko­nyabb. Ilyen területek; az uj­jak köze, csuklók belfelülete, a könyök alatti rész, az elülső hónalj redők, a fartájak, nőkön az emlőbimbók, férfiakon a nemiszervek, csecsemőkön, kis gyermekeken talpak, tenyerek és csecsemőkön az arc is, aho­va a szopás miatt kerülhet fertőzés. Felnőtteken az arcon, nem észlelhető. A betegség legjellemzőbb tünete a kínzó viszketés, amely főleg este, vagy éjszaka ágymelegben je­lentkezik (okkor bújnak ki az atkajáratból a kórokozók). A viszketés tehát főleg az éjsza­ka első óráiban gyötri a be­teget, álmatlanságot oko2 és vakaródzási kényszert vált ki. A kaparás nyomai pontszerű­éit. Jellegzetes tünet a csalá­di viszketés, amelyet a be­tegség megállapítására is fel­használhatunk. A viszketés fel­nőtt egyéneken megkíméli az arcot, a nyakat, a hajas fej­bőrt és a hátat A betegség lappangási ideje legkorábbi egy hét, de lehet öt-hat hét i6. Az először fertőzött betegeken a viszketés relatíve jelentke­zik; kb. 4—5 hét múlva, míg ha valaki újrafertőződik, a viszketés gyors jelentkezését allergiás tényezők magyaráz­zák. A rühfertőzés átvitele em­berről emberre elsősorban közvetlen, szoros testfelületi érintkezéssel éjjel történik (családi fertőzés, nemi közösü­lés). E zért látjuk közös ágyon alvókon, szállodai vagy munkásszállást igény­be vevő egyéneken, kol­légiumokban, népes csa­ládokban a betegség gya­koribb előfordulását. A fertőzés néha nappal is elő­fordulhat szoros kontaktusok esetén, amikor a bőr nyirkos, izzadt, (hancurozó gyerekek, birkózó felnőttek, esetleg kéz­fogás) de ez jóval ritkább. A fertőzést közvetítheti esetleg fehérnemű is (szállodák, al­kalmi szállások, hálókocsik, különböző táborok, hiányosan tisztított ágy- és fehérneműje). A tárgyakkal való indirekt fertőzés rendkívül ritka, mert az atkák a testet nem hagyják el és az ágyneműben is kö­rülbelül három nap alatt el­pusztulnak. A betegség elég­telen higiénés viszonyok kö­zött (mosatlan fehérnemű, testápolás hiánya, piszkos kö­röm) a kikapart részeken má­sodlagos gennyes fertőzést és ekcémát is hozhat létre. Ezek a szövődmények az eredeti be­tegség képét megváltoztatják, és így a vizsgáló orvost is megtéveszthetik. A naponta fürdő embereken rendkívül nehéz a rüh abortiv formáját felismerni. Ilyen egyéneken csak alig észrevehető egy-két viszkető göbcse látható, de az éjjeli viszketés, vagy a csalá­di, környezeti megbetegedések megerősítik a diagnózist. Vagy a feltételezett rühre adott spe­ciális gyógyszer, amely a p_a- naszokat valóban megszünte­ti. A betegség gyógyítására ha­tásos gyógyszereink vannak, amelyekkel egy-két nap alatt eredményes a gyógyítás. A felnőtteknek még munkából sem kell távol maradniok, csak a közösségben lévő gyer­mekeket kell otthon tartani a kezelés időtartamára. A személyi kezelés mellett lényeges a testi fehérnemű, ágynemű és ruhák fertőtlení­tése, mert ha ez nem történik meg, a betegek újrafertőződ­hetnek. A rendelésen jelentke­ző betegeket nyomtatott uta­sítással látjuk el, amely a ke­zelésen kívül a szükséges fer­tőtlenítésre vonatkozó taná­csot is tartalmazza. Betegeink között gyakori az újrafertő- ződés, ennek oka vagy az elégtelen fertőtlenítés, vagy pedig az álszemérem, amely elhallgattatja az esetleges fer­tőzőforrást. Pedig a betegség terjedését és az újrafertőzés lehetőségét akkor tudnánk megszüntetni, ha minden be­teg az első tünetek jelentkezé­sekor vizsgálatra jelentkezne, ha a kezelést egy családon belül egyszerre pontosan vé­geznék és nem mulasztanák el azoknak a személyeknek figyel­meztetését sem, vizsgálatra való jelentkezésre, kezelésre, akikről tudják, hogy viszke- tegségük van. N em az a szégyen, ha valaki megkapja a betegséget, sokkal in­kább szégyellni való, ha nem kezelteti magát és másokat is megfertőz. . Dr. Horváth Mária ^ főorvos T. m.-i Bőr- és Nemibeteg Gondozó Intézet Négyfordulós pályázatunk negye­dik rejtvényét közöljük. A négy pályázati rejtvényben összesen 41 olyan négyzet van, amelynek jobb alsó sarkában egy-egy szám ta­lálható. Azok között, akik a szá- mok sorrendjében összerakják az ezekbe a négyzetekbe került be­tűket, s az így kialakult francia bölcsességet címünkre (Megyei Művelődési Központ, 7101. Szek- szárd, Pf. 15.) 1976. április 5-ig le. velezőlapon beküldik, az Express szekszárdi irodájának alábbi di­jait sorsoljuk ki: I. díj: 5 nap a Magas-Tátrában. Il—III. díj: 1 hetes üdülés a Ho­tel Ifjúságban. IV—VI. díj: 3 nap a Szegedi Szabadtéri Játékokon. VII—X. díj: Részvétel I napos országjáró túrán. A nyertesek névsorát 1976. áp­rilis 11-i számunkban közöljük. A heténként megjelölt sorok megfej-, tésének beküldéséért a szokásos 5 db könyvet sorsoljuk ki, a helyes megfejtést azonban a pályázat miatt nem közöljük. VÍZSZINTES: 1. Feszítő eszköz. 3. Az Express megyei kirendeltsé. gének rendszeres üdültetési for­mája (zárt betűk: Z, I, L; folyt, a vízsz. 52. sz. alatt). 14. Iskolai tan­tárgy. 15. Egyik legnagyobb köl­tőnk (Attila). 16. A vas vegyjele. 17. Benedek ... ; író, fő műve a Magyar mese és mondavilág. 19. Figyelni. 20. Tibeti szarvasmarha. 22. Los ... ; atomenergia-kísérleti telep az USÁ-ban. 25. Paraszti ülűbútor. 26. Vonaton sok van. 28. Katonai szállítóoszlopok. 30. Vállalati takarék. 31. Sikál. 33. A francia és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő alakja (Maurice). 35. YA. 36. Nem apadó. 37. Sérülés 38. A gallium vegy­jele. 39. Termő része! 40. Kiejtett betű. 4L A fluór és az oxigén vegyjele. 42. Az egyik végtag. 43. Konyhakerti növény. 45. KD. 47. őrizem. 52. A vízsz. 3. sz. sor foly­tatása (zárt betű: T). 53. Elnöke volt Nasszer. 55. Falu a Nílus jobb partján, helyén az ókorban három templomváros állt. 57. Eb. be az irányba. 52. Magyar Nők Országos Tanácsa. 60. Sör Is hab­zik bennük. 61. Amerigo ... 63» Előregyártót! épületelem. 65. Tu­domány valamely ága. 67. Durva megszólítás. 68. Fehérnemű része. 70. Baromfi. 72. Külföldre legtöb­ben ide mentek szilveszterezni a szekszárdi Express-iroda szervesé«, ■ében. FÜGGŐLEGES : S. Teremtmény«; csinálmány. 3. A molibdén vegy­jele. 4. Férfinév. 5. Egyik me-* gyénk. 6. Átkarolt. 7. Törpe ver­senyautó. 8. Annyi mint, röv. 9„ DJ. 10. Rossz minőségű borszőlő,, fordítva. 11. Légmozgás. 12. Pin­cében a hordók alá helyezett tal­pazat. 13. Kiváló énekesnő (Sá­ri). 14. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság és az Express közös kedvez­ményes akciója a fiatalok számán ra (zárt betűk: I, N, Û). 18. He­gedű tartozéka. 21. „. ,-Kum ; sivsw. tag Közép-Ázsiábán. 23. Dolgos kis állat. 24. Szeszes ital, régie«, sen. 27. Szálaknak fonallá egye­sítése, csavarással. 29. Kellemetlera ízű. 32. Tűzálló üvegedény vegyi kísérletekhez. 34. Régen Így hív­ták a zeneiskolát. 41. Az emeletre fut.. 44. Elviselt. 46. Vietnami vá­ros. 48. Házikó. 49. Idegcsillapítón 50. Osztrák, norvég és romára aütójelzés. 51. Pénztár. 54. Tenyér­rel, ujjheggyel ütögetett dob. 56„' Kitűnő fiatal színművészünk (András). 59. Hajóépitésre kiváló­an alkalmas igen kemény fa. 6L' Növénytámaszték. 64. LLC. 66n' Kanapé egynemű betűi. 69. Sport­eszköz, fordítva. IO* Kettős betű« 7L Nyakrész! Beküldendő a vízszintes 3., 52.« 72. és a függőleges 14. sz. sorok megfejtése 1976. április 5-ig, leve­lezőlapon a Megyei Művelődési Központ, 7101. Szekszárd, Pf. 15.. címre. A levelezőlapra kérjük rá«, írni: „REJTVÉNY”. a helyes megfejtést beküldők között • dte könyvet sorsolunk kL A keresztrejtvény helyes meg­fejtéséért könyvjutalmat nyertek; Bachmann Antalné 7150. Bonyhádi Peresei kert 9.; Csizmadia Jó- zsefné 7100. Szekszárd. Kender«, gyár.; Septe Istvánná 7042. Pálfa, Petőfi u. 10.; Vajda Erika 7143. Őcsény, Óvoda. ; Vida Sándor HM. Szekszárd, Széchenyi u. 10» ▲ könyveket postán küldjük eL te . SZEREK Egészség, egészséges életmód IGEN SOKAT TETT, S tesz kormányzatunk és oktatás­ügyünk ifjúságunk egészségé­nek érdekében, de mindez nem elég ahhoz — mint azt az egy­re gyakoribb felmérések is tanúsítják —, hogy fiatalsá­gunk kellően egészséges, ed­zett legyen. Még többet kell tehát tennünk e fontos cél megvalósítása érdekében. Igen fontos és nélkülözhetetlen a szülők tudatos és hatékony közreműködése. Köztudott, hogy a jó egészség megőrzésé­hez és a hozzá szükséges kel­lő edzettség biztosításához rendszeres, kellő mértékű, sok­oldalú mozgásra, tornára, ész. 1976. március Z&. szerű, egészséges táplálkozás­ra, öltözködésre van a gyer­meknek — elősorban a serdü­lőnek — szüksége. Mindezt fő­ként a gondos szülőknek kell biztosítaniuk és ellenőrizniük. Az iskola, valamint az ifjúsá­gi szervezetek csak kiegészít­hetik, alapos felvilágosító munkájukkal elősegíthetik a szülők ez irányú munkáját, ne­velési törekvéseit, de nem pó­tolhatják. Hogy csak egy közismert példára utaljak röviden. Az iskola minden ez irányú tuda­tos és tervszerű törekvése, kezdeményezés* ellenére sem elégítheti ki az e korosztályok­nál oly nagy mértékben jelent­kező mozgásigényt. Ehhez kevés a heti, immár három testnevelési éra és a heti 1—2 órás délutáni — rész­ben mozgási lehetőséget is biztosító — foglalkozás. Sok­kal többet kell e korban mo­zogni, akár rendszeresen és jó levegőn történő játszási lehe­tőségek, sportágak gyakorlá­sának biztosításával, akár olyan házimunkák végezteté­sével, melyek alkalmasak tes­ti erejük, edzettségük növelé­sére is. Egyre kényelmesebbé immár nem egyszer túl ké­nyelmessé váló életvitelünk miatt ennek igen megnőtt a szükségszerűsége, jelentősége. Gondoskodjunk tervszerűen arról, hogy még a kedvezőtlen időjárású napokon is eleget mozogjon a friss levegőn a gyerek, természetesen megfe­lelően öltözve. Ne „pátyolgas- suk” nagyon, ne öltöztessük túli Szoktassuk idejekorán a kerti munkákra! Tudatosítsuk kellően azt is, hogy nemcsak a sport, a foci, a motorozás, a kerékpározás, stb. egészséges, Szolgálja egészségüket a rend­szeresen végzett fizikai mun­ka, valamint a séták is. IGEN IDŐSZERŰ a mérték­letes, vitamindús táplálkozási szokások meggyökereztetése mellett a szeszes italok káros és sok veszélyt magában hor­dozó voltának — lehetőleg persze kellő, jó példával pá­rosult — tudatosítása is. En- - nek egyik leghatékonyabb módja a ma már szerencsére egyre nagyobb választékban vásárolható gyümölcsszörpök, üdítő italok megkedveltetése. Kosinszky László, ny. kiváló eü. nevelő Gyünk Pulóver­divat Öltözködésünk kedvelt darab­jai a kötött holmik. Az idén különösen a sportos pulóverek hódítanak, köztük a galléros, rövid ujjú pulóver.

Next

/
Oldalképek
Tartalom