Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

I Rejtett tartalékok a növényvédelmi előrejelzésben Még kevesen tudják, hogy a Világ egyik legkorszerűbb köz. pontosított növényvédelmi elő­rejelző szolgálatát indították be hazánkban. Előre jelzik ezentúl a szőlő- és gyümölcs-, az almás­kertek alattomos támadóit. Számítógépek alkalmazásával negyvennyolc órán belül a me. zőgazdasági üzemek, asztálán fekszenek a legveszedelmesebb növényi kártevők várható ro­hamát feltüntető térképek. így jelezték tavaly például a réti­moly közelgő invázióját. Ez a növénypusztító rovar hazánktól ezer kilométerekre szaporodik, csak tíz-húsz évenként jut el hozzánk tömegesen. Ezúttal is a földrészeken át tomboló cik­lonok sodorták ide. Egy-egy lu- 'cernatáblában négyszáz-ötszáz hernyóból nyüzsgő gócokat ész­leltek a szakemberek. Ahol nem vették észre idejében, a falánk féreghad letarolta a ter­mést. Hasonlóan felhívták a fi­gyelmet a répa cerkospóra, va. lamint a burgonyavész és a sző­lő botritisz kártevésének ve­szélyére. Sajnos, sok gazdaság­ban nem vették komolyan az intő jelzéseket, akkor gondoltak már a védekezésre, amikor an­nak hatásfoka elmaradt a várt. tói. Mindezekről dr. Nagy Ele­mér, a Tolna megyei Növény­védő Állomás igazgatója tájé­koztatott bennünket, a tavaszi felkészülésről szólva. — Az V. ötéves terv fontos célja a termelés hatékonyságá­nak növelése, eszköz- és anyag­takarékos gazdálkodás folyta­tása. Ennek megvalósítása a növényvédelemben az előrejel­zésre alapozott okszerű védeke­zés alkalmazásával érhető el. Szakterületünkön ez még rej­tett tartalék — hangsúlyozta, s így folytatta: — A mezőgazda- Gágban országszerte terjednek a zárt termelési rendszerek. E magasabb terfnelési szintből adódóan is nagyon fontos a nö­vényvédelem megszilárdítása, a megfelelő szakirányításon és eszközökön kívül az előrejelzés továbbfejlesztésével, tekintettel arra, hogy az agrokémai fel­adatokat is hatáskörünkbe utalták. A központosított előrejelzés tájékoztatást nyűit idejében a gazdaságokon kívül fellépő kártevőkről, amelyek elterjedé­sére számíthatnak. Ezen infor­mációk a megyei előrejelzési hálózat és az üzemi felvétele­zők adataira, továbbá a Mete, orológiai Intézet előrejelzéseire és más szervek közléseire épül. nek. A megyei tájegységi előre­jelzés, az illető területen, fertő­zési körzeten belül jelentkező és várható károsítási hatásokra hívja fel a figyelmet. Ezek azonban még nem elegendők az üzemi védekezés teljes meg­alapozására. Ezeket ki kell égé. szíteni konkrét üzemi, sőt táb. lánkénti adatfelvételezéseken alapuló üzemi előrejelzésekkel is. A szükséges adatokat, észle­léseket bevezetik majd a tábla- törzskönyvekbe. így a földek törzskönyvezésének is jelentős szeren jut a védekezési dönté­sek hasznos megalapozásában — hangoztatta. Mert nem mindegy, hogy mi­re, mikor, milyen és mennyi vegyszert, s miként alkalmaz, nak, tekintettel a nagy költsé­gekre és környezetünk védel­mére is. Sok millió forintot nyerhetünk az előrejelzés to­vábbfejlesztésével. Az agroké­miai feladatokkal kombinálva pedig nemcsak például a cső. csárló és a gabonalégy ellen védekezhetünk, hanem „több legyet is üthetnénk egy csapás, ra.” BALLABÁS LÁSZLÓ Fapapucs Régen is voltak facipók, klumpának nevezték. Falun vi­selték és mielőtt valahova be­léptek, az ajtó előtt kiléptek be. lőle. A változások korát éljük. A régi klumpákat divatos. úgy­nevezett fapapucsok váltották fel. Ezeket bérlakásokban vise, lik. Fapapucs van a szülők, a gyerekek lábán, „kopog” a mennyezet a fejünk fölött. Fa­papucs-zajtól hangos a lépcső, ház is. Pedig vannak könnyű, mű­anyag cipők, papucsok, amik nem okoznak zajt. Talán in­kább ezeket kellene a lakások, ban meghonosítani. Nyáron kint a szabadban, vagy a stran­don kétségkívül kellemes vise, let a fapapucs, de a nyugalom és a csendes pihenés zavarta­lansága érdekében a bérházak, ban megtiltanám e lábbeli vi­selését. Minden bérlakásban vannak lakóbizottságok, nem lehetne ez ügyben tenni vala. mit? Hiszen ha kilépünk az utcá­ra, számtalan zajártalomnak vagyunk kitéve. A lakásunkban pihenésre, csendre vágyunk. Nyugalmat keresve térünk ha. za napi munkánkból és sajnos nem mindig sikerül ezt a nyu­galmat megtalálni. D. M. Szekszárd Útépítés kezdődött Dombóváron Elkezdődött a 611. számú út Dombóvár belterületén húzódó szakaszának átépítése. A kivi­telező, a Kaposvári Közúti Építő Vállalat már átvette a munkaterületet. Az indítópont kitűzését a tervező végzi el, s ezzel ténylegesen elkezdődik az útszakasz átépítése. Az al­építményhez szükséges anyago­kat már rendszeresen szállít­ják a helyszínre. Első ütemként — mintegy két kilométer hosszban — a Sza. badság út, Hunyadi tér, Teleki utcai szakasz megépítésére ke­rül sor, melynek befejezése az év végére várható. A második ütemben készül el a vasúti felüljáró és -1977- ben új, korszerű négysávos út­tal gazdagodik Domoóvár. Az építés ideje alatt nagyobb mér. vű forgalomelterelésre lesz szükség, melynek legjobb meg. oldását keresik a szakemberek. A Dombóváron áthaladó gép­kocsivezetőket arra kérik, hogy fokozott figyelemmel vezesse­nek. és a forgalmat szabályozó utasításokat tartsák be. MAGYARSZÉKI ENDRE Új gépek tolnán üi nagy teljesítményű keresztorsózó gépek érkeztek a Pamuttextilművek tolnai gyáfába. A két, egyenként száz orsófejcs gépet az elavult, régi berendezések helyére állítják. Az elsőn a napokban kezdték meg a termelést, a másikat a napokban állítják üzembe. Magyar építők Huszton Az orenburgi gázvezeték egyik nyomásfokozó állomá­sa a szovjetunióbeli Huszton épül. A kompresszor- állomás személyzete, valamint az építőbázis részére a városban 141 lakást, valamint vendéglátó kombinátot épít két magyar vállalat. A munkát szeptember else­jén kezdték a magyar építők és a nagy hideg ellené­re, jó ütemben haladnak a munkálatokkal; az SZKP XXV. kongresszusa tiszteletére vállalták, hogy az első 30 lakást április 4-re, az étterem és a konyha építé­sét pedig május 1-re befejezik. Képünkön: házgyári elemek érkeznek Debrecenből. (MTI — Fotó — Balogh P. László — KS) Mindent a betegért! Divatos téma lett áz üzemegészségügy. Divatos voltát indokolja a sok vele járó tennivaló. Fontosságára jel­lemző, hogy az országgyűlés szociális és egészségügyi, valamint ipari bizottsága tűzte együttes ülésének napi­rendjére. A nem mindennapi ülés két „felvonásban”, két üzemben — az Egyesült Izzóban és a Csepel Vas- és Fémművekben — folyt, a két üzem gazdasági vezetői, nek, üzemorvosainak részvételével. Az egész napos prog. ram során szóba került szinte minden, ami az üzemj munkások egészségvédelmével összefügg. A balesettől a munkakörülményekig, a környezetvédelemtől a foglal­kozási ártalom megszüntetéséig, tulajdonképpen minden mondanivaló a betegségmegelőzés tökéletesítését szol­gálta. A szocialista egészségügy alapelvét képező megelőző­gyógyító munkában ugyanis a megelőzésnek kell dől. goznia az üzemorvos munkájában. És — ahogyan szóvá tették — ez ma még sokszor nem érvényesül. Nem hagy. ják érvényesülni az egyéb bokros, napi teendők: a fiuk. tuációból adódó, megnövekedett számú alkalmassági ô vizsgálatok, a vényírási igények telepítése, illetve — jó esetben — ezek leszerelése, továbbá a táppénzes állo­mányba helyezés jogának alkalmazása. Lehet, hogy ez utóbbi meglepőnek hat. Hiszen nap. jainkban éppen az a cél. hogy az üzemorvos rendelkez­zék a keresőképesség elbírálásának jogával. Hiszen ő a legilletékesebb erre, mert ő ismeri a munkahelyeket, s ezek függvényében a keresőképesség kritériumát. Igen ám, de ahhoz, hogy ezt valóban jól csinálja, az orvos számára is jobb munkakörülmények szükségesek. Túlterheltség helyett, idő ahhoz, hogy minden kötele, zettségét teljesíthesse. Hogy utánanézhessen a például vidéken lakó beteg állapotának ís. Általában tapasztalat ugyanis, hogy az úgynevezett szezonális betegségek ala­posan „fellendítik” a táppénzes állományt. És ezek a szezonális betegségek — ahogyan nevük is mutatja — a disznóölés, a kukoricatörés és más egyéb otthoni tévé. kenységek szezonjára esnek. Ilyenkor általában meglódul a betegek létszáma, el­szaporodnak a képzelt és a képzett betegek, hogy ilyen módon legalizálják távollétüket az üzemben. így azután a fizetett szabadság megmarad nehezebb időkre. A táppénzcsalók sok tízmillió forinttal károsítják meg a társadalmat, amely a többi között az üzemorvosi szol­gálat erősítésével lép ellenakcióba. Alapelvünk ugyanis — ezt fogalmazták meg a tanács­kozáson —. hogy mindent a betegnek: gyógyulásáért semmi sem nagy ár. De semmit a szimulánsnak, aki valamennyiünk terhére, kárára él. L. M. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom