Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-04 / 54. szám

Befejeződött a népgazdasági terv vitája * san építi a kommunizmushoz vezető utat, és a párt irányí­tásával a kommunizmus felé II kongresszus határozata Az SZKP XXV, kongresszusa szerdán Pjotr Maserovnak, a Belorusz KP KB első titkárá. nak a szövegező bizottság ne­vében előterjesztett javaslata alapján egyhangúíag határoza­tot fogadott el. „Az 1976—80-as szovjet nép­gazdaságfejlesztés fő irányairól szóló KB-tervezetre vonatkozó­an.” A határozat szövege a követ­kező: A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa — meghallgatva és megvitatva Alekszej Kosziginnak. a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö. kének az 1976—80-as szovjet népgazdaságfejlesztés fő irá­nyairól szóló beszámolóját — elhatározta: Jóváhagyja az 1976—80-as szovjet népgazdaságfejlesztés fő irányait, amelyek az orszá. gos vita során teljes helyeslés. re találtak. A Szovjetunió Minisztertaná­csának a fő irányokhoz igazod­va, gondoskodnia kell az 1976—80-as szovjet népgazda, ságfejlesztés állami ötéves ter­vének kidolgozásáról, lebontva azt az ötéves terv egyes éveire Kádár János látogatása a Szovjet Tndományos Akadémia székházában halad a soknemzetiségű szov«' jet nép, az alkotó, az új életet építő nép. és a Szovjetunió minisztériu- maira, főhatóságaira és a szö­vetségi köztársaságokra. A tizedik Ötéves terv kidől.’ gozása során figyelembe kell venni az SZKP XXV. kongresz. szusán, a szövetségi köztársasá. gok kommunista pártjainak kongresszusain, a határterületi, a területi, a városi és a kerületi pártkonferenciákon, a párt- alapszervezetekben és a dolgo­zók gyűlésein felvetett, a sajtó, ban, valamint a munkások, kolhozparasztok, mérnökök, technikusok, tudósok és művé­szek leveleiben felvetett javas­latokat. A Szovjetunió Minisztertaná­csának az 1976—80-as szovjet népgazdaságfejlesztés állami ötéves tervjavaslatát 1976 szep­temberében a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elé kell ter­jesztenie. Az SZKP XXV. kongresszusa a szocialista gazdaság fejlesz­tése új ötéves tervének kidől* gozását és végrehajtását vala­mennyi pártszervezet, f - nácsf szerv, szakszervezet, Komszo- mol- és gazdasági szervezet legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának tekinti”. F (Folytatás az í. oldalról) SZKP XXV. kongresszusának azt a felhívását, hogy adják vissza az imperializmus és a reakció által bebörtönzöttek szabadságát. Utalt arra, hogy a reakció üldözöttjeként maga is sok évet töltött börtönben, de mindig is számíthatott a világ népeinek, mindenekelőtt pedig a Szovjetuniónak a szolidari­tására. — Azzal a meggyőződéssel térünk vissza hazánkba — je­lentette ki a Venezuelai KP fő­titkára —, hogy az SZKP XXV. kongresszusa mérföldkőként vonul be a történelembe. A kongresszus határozatai nem­csak a szovjet emberek, hanem a nemzetközi osztályharc élvo­nalában álló valamennyi kom. munista számára gyakorlati ér­tékű útmutatásnak bizonyul, nak. Jorge del Prado, a Perui Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára Peru kommunistáinak, a szabadság, nemzeti függetlenség és a tár. sadalmi haladás útját követő egész népének nevében üdvö­zölte az SZKP XXV. kongresz. szusát. Peruban a forradalmi folya­mat jelentős sikerekkel jár. A Perui Kommunista Párt aktív részt vállal abban a harcban, amely e folyamat elmélyítésé­ért és azért folyik, hogy feltá­ruljon a szocialista távlat az ország előtt. Latin-Amerika népei mind világosabban látják, hogy kik az igazi barátaik és kik szolgál­ják az imperializmust. Jorge del Prado végezetül ki. jelentette: a Perui Kommunis­ta Párt megerősíti hűségét a marxizmus—leninizmus elvei, hez, a proletár internacionaliz. mushoz. szem előtt tartja a vl. lágforradalmi mozgalom érde­keit és állást foglal a kommu- nista és munkáspártok új nem* zetközi értekezletének a legrö. videbb jdőn belül való megren­dezése mellett., ,m, „ ,f A szerda déli ülésen Mihail Prokofjev közoktatásügyi mi. niszter ötmillió szovjet pedagó­gus nevében biztosította támo. gatásáról a kongresszus mun­káját. Elmondta, hogy a Szov­jetunió elismerten első helyen áll világviszonylatban az ifjú­sági közoktatás területén, Fel- adatként jelölte meg egyebek között, hogy a pedagógusok jobban kössék össze az oktatást a kommunista neveléssel, „Le­nin példáján neveljék a fiata­lokat a párt, a nép fáradhatat­lan szolgálatára”. Nyikolaj Taraszöv könnyű­ipari miniszter beszédében el­mondta. hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban a Szovjetunió­ban 500 könnyűipari üzeni épült, vagy került teljes fel. újításra. A szovjet könnyűipar termelése 1980-ig 26—28 száza­lékkal emelkedik. Előtérbe ke­rülnek a választék gazdagításá­nak és a minőség további javí. tásának kérdései, elsősorban a textiliparban, a konfekció, és cipőiparban. Mint mondotta — szigorúbbá kell tenni a minő­ségellenőrzést. Érvényesíteni kell a technológiai fegyelmet. A miniszter külön hangsúlyoz­ta a munkatermélékenység emelésének fontosságát, külö­nös tekintettel a munkaerő- hiányra. A kongresszus szerdai ülé­sein néhány szovjet autonóm köztársaság területi szintű pártbizottságának vezetői is szót kaptak. Modogojev, az SZKP burját területi bizottsá. gának első titkára elmondta, hogy Burjátia ma már repülő­gépeket. villanymotorokat, automatikai eszközöket is gyárt. Modogojev külön szólt a Bajkál-tó védelméről. A fes­tői szépségű üdülővidéken újabb védett területeket létesí­tettek. a Bajkálba ömlő folyó, kon 70 víztisztító művet he­lyeztek el. Umahanov. a dagesztáni te­rületi pártbizottság első titkára .■ïiÉÊriïâôiSfiiwS»'* a Káspi-tenger idegenforgalmi hasznosításáról beszélt. Az észak-kaukázusi autonóm köz­társaság gazdasági sikereiről beszámolva kiemelte a nemze­tiségi kérdés helyes megoldá. sát és ennek kedvező kihatását Dagesztán gyors fejlődésére Jelena Spakova, a kujbisevi Rosszija csokoládégyár igazga­tója felszólalásában a kujbise­vi terület gazdasági eredmé­nyeiről beszélt. Mihail Trunov, a belgorodi területi pártbizottság első tit­kára a belgorodi vasérc­medence ipari fejlesztéséről számolt be. Emlékeztetett ar­ra, hogy a Szovjetunióban fel­tárt érckészleteknek csaknem a fele ezen a területen van. A szerda esti ülésen először Pavel Fegyirko, a kraszno- jarszki határterületi pártbi­zottság első titkára szólalt fel. Nagyra értékelte az SZKP, a szovjet kormány gondoskodá­sát Szibéria fejlesztéséről, kü­lönös tekintettel a kraszno- jarszki határterület termelő­erőinek komplex fejlesztésére. Anatolij Kosztouszov szer­számgépgyártási és szerszám­Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke a kongresszus szerda dél­utáni ülésén összefoglalta a harmadik napirendi pontról folytatott vitát. A következőket mondotta: A kongresszus ma összegezi azt a valóban össznépi vitát, amely immár több mint két és fél hónapja folyik az 1976— 80-as szovjet népgazdaság-fej­lesztés főbb irányainak terve­zetéről. A határozatok, amelye­ket a kongresszus ezzel â kérdéssel kapcsolatban elfo­gad, óriási jelentőségűek lesz­nek társadalmunk élete szem­pontjából: meghatározzák a társadalmi és gazdasági politi­ka konkrét tartalmát,, azt az egész tevékéhÿsége't, amelyet a párt és a nép az új ötéves terv­időszakban a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának létrehozásáért végez. A kongresszuson felszólaló elvtársak valamennyien egy­öntetűen támogatták és igen nagyra értékelték a fő irányok tervezetét, amelyet a központi bizottság terjesztett a kong­resszus elé. A küldöttek meg­kapták a tervezetet azokkal a módosításokkal, amelyeket a kongresszusi bizottság fogadott el. Ez az okmány sűrítve tar­talmazza annak a nagy munká­nak eredményeit, amelyet a párt központi bizottsága vég­zett a tervezet országos vitájá­nak kezdetétől fogva. Már a kongresszus előtt megalakult a politikai bizottság szakbizott­sága, amely megvizsgálta a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kong­resszusain, a pártkonferenciá­kon felvetett, a sajtóban nyil­vánosságra hozott és az állam­polgárok leveleiben a központi bizottság tervezetére vonatko­zóan tett javaslatokat. A XXV. pártkongresszus küldöttei által kifejtett javaslatokkal együtt a központi bizottság tervezetében szükségesnek látszó valameny- nyi módosítás a kongresszus bizottsága elé került, amely megvizsgálta azokat, és jóvá­hagyásra Önök elé terjeszti. Számos javaslatot és kiegé­szítést. amely nem került be a küldöttek között szétosztott ok­mányba, az illetékes köznonti és helyi szervek vizsgálják, és a lehetőségekhez képest figye­lembe veszik a gyakorlati munkában. Leonvid Brezisnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszá­molója. valamint a kongresz- szus által jóváhagyandó fő . irányok alánján a legközeleb­bi hónapokban be kell felezni az ötéves terv kidolgozását, t azt az SZKP Központi Bi­ipari miniszter méltatta a marxizmus—leninizmus dia­lektikus alkalmazását az SZKP bel- és külpolitikájában, a párt és az állam feladatai­nak kitűzésében. Az elnöklő Grigorij Roma­nov, utalva árra, hogy a har­madik napirendi ponthoz 61 delegátus jelentkezett hozzá­szólásra és 19 felszólalás hang­zott el, közölte, hogy javaslat érkezett a vita lezárására. A kongresszus a javaslatot elfo­gadta. Ezután a napirendi pont előadója, Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök mondta el rövid vitaösszefoglalóját. Pjotr Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttag­ja olvasta fel a szövegező bi­zottság által kidolgozott hatá­rozati javaslatot. A javaslatot a kongresszus egyhangúlag jó­váhagyta. Grigorij Romanov, ezután le­zárta a kongresszus harmadik napirendi pontját és közölte, hogy csütörtökön délelőtt a Kreml Szverdlov-termében összeül a küldöttségek képvi­selőinek tanácsa, délután pe­dig a kongresszus zárt ülést tart. zottságának plénuma, vala­mint a legfelsőbb tanács ülés­szaka elé kell terjeszteni. Te­kintetbe véve a gazdasági te­vékenység méreteit, amelyek­kel az új ötéves terv idősza­kába lépünk, valamint e te­vékenység sajátosságait, ame­lyek a hatékonyság és a mi­nőség maximális fokozásának feladatából származnak, nagy és nehéz munkát kell végez­ni, s a tervjavaslatot ponto­san a meghatározott időre el kell készíteni. Ez az egyik fontos feltétele annak, hogy gondoskodjunk a népgazdaság összes láncszemeinek pontos. és J harmonikus tevékenységé­ről. Az ötéves terv nagyszabású1 feladatainak végrehajtásával összefüggő munka megszerve­zése során mindent meg kell tennünk, hogy e feladatok a X. ötéves tervben állandó for­rásai legyenek országunk va­lamennyi dolgozója alkotó ak­tivitásának. A szovjet nép politikai egy­sége a munkásosztály, a kol­hozparasztság és az értelmi­ség. érdekeinek és céljainak azonossága biztosíték arra, hogy minden termelői kollek­tíva egész erejét latba veti a tizedik ötéves terv feladatai­nak sikeres végrehajtása ér­dekében, hogy a párt által ne­velt gazdasági, műszaki és közigazgatási Vezetők az új feladatok magaslatán lesznek, hogy a szovjet tudósok újabb lehétőségeket teremtenek a további gyors előrehaladáshoz a gazdasági, a tudományos, a műszaki és a társadalmi fej­lődés útján. Az ötéves terv si­kerét sok mindenben eldönti az ésszerű munkaszervezés, a fe­lelős magatartás a gazdasági tevékenység minden egyes te­rületén, az állami és a mun­kafegyelem szigorú megtartá­sa, a szocialista verseny, • a munkához való kommunista viszonyért indított mozgalom lendülete. A kongresszus határozatai és azok a hatalmas feladatok, amelyeket a tizedik ötéves tervben tűzünk ki magunk elé, feltétlenül nagy energiát és lelkesedést szülnek. Bizonyo­sait lehetünk abban tehát, hogy elérjük a párt által a kongresszuson kitűzött célokat. A marxista—leninista tanítás­sal felvértezett és rendkívül nagy politikái és szervezői ta­pasztalattal rendelkező kom­munista pártunk magabizto­' Az SZKP XXV. kongresszu­sán részt vevő magyar párt­küldöttség, élén Kádár János­sal szerda este ellátogatott a Szovjet Tudományos, Akadé­mia elnökségének moszkvai székházába. Részt vett a lá­togatáson Leonyid Szmirnov, az SZKP KB tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. A vendégeket Anatolij Alekszandrov, a Szovjet Tu­dományos Akadémia elnöke és a testület számos más vezető személyisége fogadta. A Szívé­lyes üdvözlés után közvetlen hangulatú eszmecsere követ­kezett. Anatolij Alekszandrov egyebek közt elmondta, hogy a Szovjet Tudományos Akadé­mia rendkívül széles tudomá­nyos hálózatot irányít: 250 in­tézetben 160 ezren dolgoznak, közöttük 40 ezer tudományos munkatárs. Szólt arról is, hogy a két ország akadémiája kö­zött hagyományosan jók a kapcsolatok, és mind szoro­sabb együttműködés bontako­zik ki a szakterületeken, az intézetek és személy szerint a tudósok között is. Keldis akadémikus többek közt kiemelte, hogy — a többi szocialista országok tudósaival együtt — a magyar tudomány képviselői is tevékenyen részt vesznek az Interkozmosz-prog- ramban. Szovjet és magyar in­tézetek közösen munkálkodnak például a felbocsátott szputnyi- kok optikai megfigyelésében és a világűrből sugárzott Infor­mációik értékelésében, feldol­gozásában. Jurij Ovcsinyikov alelnök a képiiai és a biológiai tudomá­nyok terén mind elevenebbé váló együttműködést méltatta. Megemlítette, hogy a két or­szág tudósainak rendszeresen megjelenő kémiai szakkiad­ványa ma már a nemzetközi tudományos élet ismert, ran­gos folyóirata. Kotyelnyikov alelnök a fizika és a matema­tika szakterületei. Szidorov ál­éinők a geológia és a geofizika, Fedoszeíev akadémikus pedig a társadalomtudományok szov­jet és magyar művelői közötti mélyülő munkakapcsolatokról adott számot. Fedoszejev meg­jegyezte, hogy a közös munka eredményeként látott napvilá­got a közelmúltban a Szovjet­unióban orosz nyelven a há­romkötetes „Magyarország tör­ténete”. Ambarcumjan akadémikus, az örmény Tudományos Aka­démia elnöke a csillagászatban, a biokémiában kibontakozott kapcsolatokat méltatta, s elis­meréssel beszélt a magyar ob­szervatóriumok értékes megfi­gyeléseiről. Marcsuk akadémi­kus, a Szibériai Tudományos Akadémia elnöke a tudomá­nyos kapcsolatok sokrétűségét azzal is érzékeltette, hogy az elmúlt öt évben 450 magyar tu­dós járt szibériai tudományos intézményekben. Megjegyezte: „Mindinkább érezzük, hogy a gazdasági integráció maga után vonja a tudományos in­tegrációt, s ez rendkívül örven­detes”. Kádár János megköszönte a részletes és átfogó tájékozta­tást, majd hangoztatta: — Az önök és szélesebb ér. telemben a szovjet tudósok munkája óriási szerepet játszik' a szocialista világrendszer or­szágaiban végbemenő dinami. kus fejlődésben, nem utolsó sorban abban, hogy békében élhetünk és építhetünk. Szív­ből gratulálok önöknek és önökön keresztül valamennyi szovjet tudósnak nagyszerű eredményeikhez. A Központi Bizottság első tit. kára meleg szavakkal mondott köszönetét azért a segítségért, amelyet a Szovjet Tudományos Akadémia nyújt magyar tudó­sok képzéséhez és továbbkép. zéséhez, valamint azért a biza­lomért, amely a tudományos megállapodásokban, együttmű. ködésben megnyilvánul. — Párt. és állami kapcsola­tainkat az jellemzi, hogy a ma. gvar és a szovjet kommunisták közös nézeteket vallanak a szo­cialista építőmunka, a nemzet­közi politika kérdéseiben. Párt. jaink viszonya kitűnő. Kívá. nom, hogy — mint a múltban — a jövőben js az együttműkö­désnek ugyanez a szelleme has. Sq át a magyar és a szovjet tu. dományos együttműködést — mondta befejezésül Kádár Já- nos. Koszigin vlta-Ssszefoglaló beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom