Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

f * magazin * magazin * magazin * Mérleg a télről — előzetes a tavaszról H u m o r A z Országos Meteorológiai Szolgálat távprognoszti- • kai csoportjánál Czövek Istvánná és Faragó Tibor tudo­mányos munkatársak tájékoz­tatást adtak arról, hogy a mó­lóban levő tél mennyiben iga­zolta a távelőrejelzéseket. Elmondották, hogy a hő- mérsékleti előrejelzést az első téli hónapra, decemberre még csak a budapesti adatok figye­lembevételével készítették el. Eszerint a hónap folyamán a sokévi átlagnál valamivel ma­gasabb hőmérsékletet vártak. Ez az előrejelzés a főváros vo­natkozásában be is vált, s lé­nyegében megfelelt a Siófok körüli térség hőmérsékleti át­lagának is, az ország többi ré­szén azonban valamivel ala­csonyabban alakult a hőfok. Csapadék szempontjából átla­gost vártak, de ennél kissé ke­vesebb esett. A januári távprognózis el­készítésénél már figyelembe vették a budapesti mellett a magyaróvári, a keszthelyi, a pécsi, a kalocsai, a kecskemé­ti, a szegedi és â debreceni észlelőhelyek jelzéseit is. An­nak ellenére, hogy a januári időjárás elég nagy szélsősége­ket produkált, országosan be­vált az előrejelzés, amely a sokévi átlagnál melegebb idő­járást ígért. Lényegében be­vált a várható csapadékmeny- nyiségre vonatkozó becslés is. A februári időjárás a hónap egészére igazolta az átlagnál valamivel melegebbre szóló távprognózist: a hónap egy he­te ugyan „kutyaütő” hideget produkált, de ezt.a havi átlag­érték szempontjából kiegyenlí­tette a hónapvégi melegebb idő. ­Ami a tavaszt illeti, a táv­prognosztikai csoport hőmér­séklet szempontjából optimis­ta, csapadék tekintetében azonban nem. Áprilisban az előzetes prog­nózis szerint a sokévi átlagnak megfelelő hőmérsékleti értékek várhatók, s folytatódik a csa­padékszűke is. Arra a kérdésre, hogy mi okozza az áprilisi szeszélyesebb 1000 lottóhűzás „léseiéiről ' Alig kezdődtek meg 195? márciusában a lottóhúzások, a szeszélyes Fortuna már a 17. héten produkált egy rekordot: kijöttek az ezer húzás legki­sebb számai: 1, 12, 13, 15, 26! Az „ellenrekordot” az 1966. évi 35. hét adta. A nyerőszámok ekkor hatvan fölött indultak: 61, 65, 66, 83, 86. Ennek a csúcsnak sem nőtt szakálla: ugyancsak 1966-ban, az 56. hé­ten a 65, 67, 70, 71, 89-es szám­sor jött ki. Két másik érdekes számsor: 1963-ban a húzások ezzel az öt számmal kezdődtek; 7, 17, 57, 70, 73. 1976. 7. hetén, a 999. húzáson viszont ez a meglepő kombináció jött ki: .7, 44, 55, 66, 88. Ekkorra azon­ban már hozzáedződtek a lot­tózók a különleges sorozatok­hoz, így 341-en találták él a meglepően szabályos számsor négy tagját, ez volt a legtöbb 4-es egy héten. Persze ez azt jelenti, hogy „csak” 18 206 fo­rintot kapott egy-egy nyertes. Ez bizony éltörpül 1960 16. he­téhez képest, amikor a 4-es <388 307 forintot ért Ennél a rekordösszegű 4-esnél jóval ke­vesebbet fizetett minden idők legkisebb ötöse: 616 782 forin­tot. A legkisebb nyereményt pedig 1957 31. hetén fizették, amikor a kettesek 8,50 forintot kaptak. (Azért oszlott meg a nyereményosztály olyan ren­geteg kettes között, mert ezen a héten együtt jött ki a hetes és a tizen hármas és sokan vannak, akik ezt a két számot rendszeresen megjátsszak. Minden idők „legdrágább” ötösét 1975 22. hetén találták, erre a szelvényre 2 786 526 fo­rintot fizettek ki. Eddig össze­sen 140 öt találatra akadt, a négyesek száma megközelíti az 55 ezret, s több mint 220 ezer tárgynyeremény talált gazdára. Az ezredik húzás előtt ösz- szesítették 989 húzás fő ada­tait: játékba érkezett 5 mil­liárd 704 millió 431 ezer 67 szelvény. Ezek közül több mint 133 millió nyert. Kifizettek — a tárgynyereményeken kívül — 7 milliárd 259 millió 290 ezer 459 forintot ® szerencsés lottózóknak. Március! mozaik Xz év harmadik, a tavasz első hónapja a 31 napos már­cius. A meteorológusok a hó első napjától számítják a ' „legszebb” évszakot, a csillagászok szerint viszont a kikelet első napja március 21-e, a tavaszi napéjegyen- Tőáég ideje. Ezen a napon a napkeltétől napnyugtáig eltelő idő pontosan tizenkét óra, vagyis a nappal és az éjszaka éppen megegyezik. Márciusban egyébként a nappal részesedése a 24 órából 11 óra 2 percről 12 óra ( • 46 percre nő.' A tavasz a meteorológusok szerint május Végéig tart; a csillagászati tavasz viszont június 22-ig, a nyári napforduló napjáig. A tavasz kezdetével összefüggd jellegzetes népszokás Í nálunk a kiszehajtás, amely legtovább a palóc fal­vakban élt. A kiszejárók női alakot formáló szalma- / bábut hordoztak körül, majd elégették, vagy vízbe. / hajították. Ez a művelet a szomszéd népeknél az év­szakváltással függött össze: a bábu náluk a pusztu­lást, a telet jelképezte. Nálunk elsősorban a böjt vé_ gét, a bojtos ételektől való búcsúzást, a jó. zsíros sonka időszakát jelezte: Haj. ki kisze, hajt \1 Jöjj be, sódar, jöjjl •— Ä népi regula így vélekedik márciusról: ha a hónap száraz, április nedves, május hűvös; bő bor, búza lé­szen. Március 18., 19., 21.: Sándor, József, Benedek (Zsákkal hozza a meleget). Névnapok szempontjából egy érdekesség: a hónap utolsó két napján egymás mellett van 30-án Zalán és 31-én Árpád napja. Az egykori Uj és Ö Kalendárium így Jellemezte márciust: Böjt van: héj böjtöl sok gavalér“ erszénnyé. Mivel a’ Fársángon ici- ürült szekrénnyé; Nem maradt egyebe, tsak az üres ’sebje, L ____ Lám mégis tzifrán jár, noha kong a’ feje. i dőjárást, a szakemberek első­sorban a szárazföld és az óceán közti hőváltásra hivat­koznak. Ugyanis télen a szá­razföld jobban lehűl mint a tenger, s ez a különbség a ta­vasz kezdetétől júniusig visz- szájára fordul: a szárazföld melegszik fel erősebben, a ten­ger viszonylag hűvösebb lesz. Ezt a jelenséget élénk légcsere kíséri, s ennek az atmoszféri­kus birkózásnak átlagban a legmozgalmasabb időszaka áp­rilisra esik. Hozzájárul a válto­zékony április kialakulásához a többi közt az is, hogy a télen a sarkvidéken felgyűlt nagyon hideg légtömeg viszont észak­ról tör be időnként hozzánk. I mi május időjárását Il­leti, a távelőrejelzés szerint a szokottnál va­lamivel szintén melegebb lesz, a csapadék pedig végre eléri a sokévi átlagot, tehát számít- hatünk az aranyat érő májusi esőkre, Csorna Béla Á Tính Tue völgy kincsei Nehéz lenne megmondani, hogy Vietnam. Tinh Tue völ­gyében mikor fordította ki az ásó az első ércrögöt, öregek mondják, hogy már a francia gyarmatosítók előtt ezüstöt, aranyat és ólmot olvasztottak itt. A franciákat a századelőn az ólom hajtotta ide. A helyi lakoáságot kegyetlenül kizsák­mányolták, de a bányatulaj­donosok minden befektetett frankért kettőt, sőt többet vág­tak zsebre A részvénytársaság külön pénzjegyeket bocsátott ki, amelyek nem voltak for­galomban ' az országban, csak a bányatelepek kantinjaiban lehetett értük vásárolni. Ennek kettős célja volt: a nyerészke­dés, másrészt a lakosság óda- kötése a munkahelyhez. A vietnami háború megszű­nése óta a völgyben — a Szov­jetunió segítségével — korsze­rű ólombányák létesültek. Hoan Dinh bányaigazgató sze­rint a bányavállalat a tavalyi tervet termékvolumenben 113 százalékra, az arany-, a volf- ram- és a titántermelés tekin­tetében pedig 130—150 száza­lékra teljesítette. A munkatermelékenység — a munkaverseny következtében — szakadatlanul növekszik. FIGYELMEZTETÉS Egy kisautó tulajdonosa panaszkodik az autószerelőnek: — Valahányszor túllépem a százkilométeres sebességet^ valami elkezd kopogni a motorban. Mi lehet az? — Az őrangyala... MÓDSZER — Mama, miért porolsz a papával ok nélkül? — Mert ki keli porolni a szőnyeget és sokkal jobban csi­nálja' ha dühös..„ SÖNTÉS Este tizenegy órakor a plébános lakásán csöng a telefon, — Halló, itt Seniora Gosi. Kérem, küldjenek a lakásomra hat üveg sört. Honduras utca 3. — Már bocsánatot kérek, de. .3 — Ez az Arany liba söntés? — Seniora, én pap vagyok... — Mit keres tisztelendő atyám ilyenkor egy «öntésben? VISZONYÍTÁS «— Volt már a Balatonnál? =r Igen. — És a Fekete-tengernél? — Ott is. 4. — Melyik szebb? — Nem tudom, mindenhova a feleségemmel utazom 1? EMLÉKTÁBLA ' Az egyik dél-franciaországi városka régi fogadójában emléktábla látható: „Itt töltött egy éjszakát Napoleon Josephine-net, Miért ne tehetné ezt meg ön is?” Egy szép napon az emléktábla alá a következőket fir« kantották: „Josephine nem akart,” ISKOLÁBAN A tanító mégkérdi az egyik gyerektől: — Mit jelent az, hogy higiénia? — Amikor többször mosdunk, mint ahányszor kellene,^ VADÁSZATON A kocavadász megcélozza a nyulat és kijelenti: — Nyuszikám, készítsd a végrendeletedet... — majd 1$ de nem tálát A hajtó megjegyzi: — Látja, már szalad a közjegyzőhöz! Újoncok Az egyik újonc a másiknak: ’"v* — Bajtárs, adj kölcsön egy cigarettát «— Sajnálom, de nincs nálam. — No jól van. akkor rágyújtok A magaméból, ■ de remáy lem, hogy később megadod Sl ÉRTHETŐ... — Ha kézen állok, minden vér a fejembe megy. De ha lábon állok, ez nem történik meg. — Érthető: a lábad nem üres. ÉTTEREMBEN — Uram, a mi konyhánk a legkorszerűbb az egész vá­rosban. Mindent villannyal készítünk — dicsekszik a pincér a vendégnek. — Nagyon örülök. Kérem, vigye vissza a húst a kony­hába. hogy adjanak nekj még égy elektrosokkot ELSZÁNTSÁG ~ Ha nem veszlek feleségül, tényleg öngyilkos leszel? — Igen. Mindig ezt szoktam csinálni. Hej, pásztorélet! , A Kiskunsági Nemzeti Park kunszentmiklósi tájegy­sege új létesítménnyel gyarapodott. A nemzeti park baráti köre, társadalmi munkával, egy romos épület helyreállítá­sával létrehozta a kiskunsági szikes puszta élővilágát és I múltját bemutató allando kiállítást. Képünkön a pásztorélet tárgyi emlékeit bemutató tablók és eredeti tárgyak láthatók. j Háromezer éves csatorna Üzbegisztán déli részén ősi,; háromezer éves csatornát tár­tak fel, melynek méretei rnég korunk emberét is lenyűgözik. A mesterséges folyó hossza el- é 1 a 8 kilométert, szélessége pedig 16 méter. A csatorna mentén végighaladva a régé­szek egy egykori oázisra buk­kantak. A települések és erő­dítmények maradványai alap­ján a tudósok arra a feltétele­zésre jutottak, hogy a terület­nek több felvirágzási korszaka is volt, A környéken 'feltárt legré­gebbi építmények az időszámí­tásunk előtti XI. századból származnak, a „legfiatalabb” pedig — egy égetett téglából épített gát — négyszáz évvel ezelőtt épült. A leletek között munkaeszközök, ékszerek, kő­ből, csontból, agyagból és ne­mesfémekből készült kultikus tárgyak vannak. / i

Next

/
Oldalképek
Tartalom