Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-19 / 67. szám
Kiaknazaîlan tehetőség BUBoa» és oBcfatés îskolamozi, iskolamozi. Nagyon komolyan emlegetik közművelődési fórumokon a moziüzemi vállalat „iskolai vállalkozását”. Nem arról van szó, amit ez a fogalom akár tíz éve jelentett: hogy a tanulóifjúság elvonul a moziba, s rendes évi jutalomként kollektíván megtekint egy színes, szélesvásznú filmet. Elvont fogalmak konkrétan Á moziüzemi vállalatoktól elvárják, hogy kivegyék részüket a közművelődési tevékenységből. A Tolna megyeit nem kellett biztatni, sőt: egy sor országos kezdeményezés innét Indult el. Az elsők között voltak, akik felkínálták az iskoláknak a lehetőséget, hogy beiktathassák az oktatásba a rövid- és játékfilmek sorát. ■ Az ajánlat világos és a kívülállót is fellelkesíti. Az általános és középiskolákban a különböző tantárgyakban némelyik órát helyettesítse film. Miért ne, ha alkalmas filmek vannak és ha ezeket a moziüzemi vállalat szinte képletes összegért odaszállítja, levetíti és visszaszállítja...? Az iskolás gyerekek szülei is tudói, hogy az ismeretek elavulása mennyire valós folyamat. Némelyik természettudományi ágban az ismeretek fele tízévenként korszerűtlenné válik. Az új ismeretek újfajta megközelítési módot kívánnak. Ilyen a filmes szemléltetés, amelynek hatékonyságát az is MI VAN A TUDATBAN? — teszi fel néha magának a kérdést egy-egy meghökkentő, újszerű — vagy makacsul kitartó — magatartás vagy vélemény kapcsán az ember. Hol úgy tűnik: mennyire elmaradt, mennyire konzervatív ez a tudat. Aztán pont fordítva: honnan, hogyan kerülnek ezek a soha nem látott, soha nem tapasztalt tartalmak — ötletek, vélekedések, gondolatok — a tudatba? Nem új a benyomás a tudat kettősségéről: hol a múlthoz kötődik, hol pedig elrugaszkodik, nemhogy a múlttól, hanem jelenünktől is. Hol „elmarad”, hol „előrerohan”. Vagy nem akar változni, vagy úgy változik, hogy abban biztos eligazodások alig lelhetők fel. Mi minden van a társadalom tudatában? Definíció helyett kezdjük el felsorolni. Szokások és norma- rendszerek. (Vonatkozhatnak ezek az erkölcsre, az ízlésre, a divatra, a fogyasztásra, az életmódra.) Vannak benne hirtelen támadt hiedelmek és igencsak stabil beidegződések, közhangulatok és előítéletek. (Vonatkozhatnak ezek politikai helyzetre, embercsoportra, intézmények, országok, népek, nemzetiségek megítélésére.) Már itt látható: a társadalmi tudat olyan gyűjtőmedence, amelyben az ismeretek, a vélekedések nem a valóság fényképszerű másolatai. A normákba, a beidegződésekbe, az előítéletekbe belejátszik a hagyomány, belejátszanak érzelmeink, belefolynak, a társadalq4 1 1976, március biztosítja, hogy kísérletek tanulsága szerint a tanulók nagyobb része vizuális típus, azaz jobban megjegyzi azt, amit nemcsak hall, hanem lát is. Sokszoros a segítség, amikor elvont fogalmakról van szó: ezek ugyanis fiimi megjelenésükkel tulajdonképpen konkréttá válva sokkal könnyebben megérthetők. (Mindezt egyszer már felfedeztük, amikor az iskolatelevízió hatékonyságáról kellett meggyőzni saját magunkat...) De lehet folytatni a jó filmek dicséretét: a történelmi eseményeket szubjektív közelségbe hozzák, gyors, koncentrált információt közvetítenek, reprodukálják a valóságot, dokumentatív erejük van, komplex módon tárják fel az ábrázolt valóságot. Az ismeret lóg a levegőben A kezdeti „fellángolást” jelzi, hogy 1973-ban, amikor az iskolamozi-hálózat beindult megyénkben, volt olyan iskola, amelyik minden hétre kért vetítést. Ennek a fele sem valósult meg, ezek közül az iskolák közül több már a következő esztendőben csaknem teljesen visszavonult... Miért? A filmek önmagukban nem fogják megváltani az oktatást, sőt, van köztük olyan is — nem kevés —, amelyik egyszerűen unalmas, ha csupaszon kerül bemutatásra. Csupaszon, azaz anélkül, hogy megfelelnünk vezetésére hivatott intézmények és tömeghírközlő szervek. Valamennyien már értelmezett formában bocsátják rendelkezésünkre életünk szőkébb és tágabb társadalmi képét, amelyet saját magunk újabb értelmezések tárgyává teszünk. A lényeg mindenkép- . pen az, hogy a társadalmi tudat — amely a társadalmi lét valamilyen kifejeződése — soha nem úgy „egy az egyhez” „képezi” le a valóságot, mint a fényképezőgép. Miért? Mert a társadalmi tudat meg van terhelve, időnként túl van zsúfolva a múltból, a történelemből, más társadalmi helyzetekből átörökölt vagy átvett tartalmakkal. Olyannyira, hogy ezek — mint előítéletek, mint jelképek, szimbólumok, mint tekintélytisztelet, mint erkölcsi beidegződések — esetenként el is takarhatják a társadalmi jelenséget. Ami arra mutat, hogy a társadalom tudatának bizonyos mértékben önálló élete, belső, sajátos törvényeknek engedelmeskedő folyamatossága van. Más szóval a társadalmi tudat megőrző jellegű : őrzi az egyszer már megtörténtet, s azt esetenként „nem oda illő” módon tükröz- teti. AZ EBBŐL ADÓDÓ visszás helyzetek, a tudat és a lét időnként szemet szúró meg nem felelése azonban bizonyos pozitívumot is hordoz: a társadalmi tudat megőrző jellege teszi lehetővé, hogy tudatosítsuk az időt, hogy kifejezzük és aktualizáljuk azt, ami a múltban történt, ahol nem lehet-, tünk jelen, amit nem élhettünk át saját élményünkként. A történelmi korszakok, a történelmi időbeliség jelentkezik ezért a társadalmi tudatban, amikor az „nem felejt”, nem hajlandó „megtörténtként” letudni eseményeket, amikor talően előkészítve beépülhetne az oktatási folyamatba. A beépülésnek nem az előkészítés az egyetlen eleme, hozzá tartozik a feldolgozás, a filmet követő megbeszélés, sőt alkalmanként a vita is. Ha ezekre nem kerül sor, a film adta ismeret „lóg a levegőben”, a gyerekek a vetítést unják, nem figyelnek oda, és a pedagógus úgy tapasztalja, hogy semmi értelme a mozinak. Igaz, ezek a tanárok arra már nem gondolnak, hogy mindez elsősorban rajtuk múlik. Passzivitásuk bizonyos területeken meglepő. A mozisok kérték őket, hogy küldjék el észrevételeiket, jelezzék, hogy melyik filmsorozatot lehet jól használni, melyiket találják alkalmat! an nak. Egyetlen visszajelzés sem érkezett. Persze vannak iskolák, ahol nagyszerűen megy a mozizás — például Decsen, Dombóváron, Bonyhádon, Regölyben, DunaföldVáron — itt nem szórakoztatásnak vagy egyszerű illusztrációnak tekintik a filmeket, hanem betervezett, beépített része az oktatómunkának. Miből válogatnak? A moziüzemi vállalatnál — ahol képzett népművelő az iskolamozi gazdája — azt tartják ideálisnak, hogy havonta egy filmprogramot vállaljanak nulságosnak vél é6 aktualizál mások által átélt tapasztalatokat, amikor „makacs”, „konzervatív”, nehezen változó. MEGMOZDlTÁSÁHOZ ezért az emberi életfeltételek radikális megváltoztatása kívántatik meg. És ne felejtsük: a társadalom tudata nemcsak a múlt szócsöve. Éppígy tartalmazhat és tartalmaz is valóságként számon tartott híradásokat, tényként elfogadott előrejelzéseket a társadalom jövőjéről. A társadalmi tudat jövőt előrejelző jellege megint- csak lehet nagy pozitívumok és visszásságok forrása. Pozitívum, hogy a társadalom tudata képes „leképezni” a jövőbeli még meg nem történtet, hogy a tudományos valóságmegismerés segítségével hipotéziseket alkosson, hogy következtessen a várhatóra, hogy közeibe hozza és kikalkulálja a lehetőségeket. De ez a sajátossága vissza is üthet: a társadalmi tudat — miközben kifejezi a jövőbeli még meg nem történtet, a várhatót, az esedékest — ezt időnként behelyettesíti az adott valóságba. Az egyelőre csak ésszel elgondolható jövő megjelenik, mintha már lenne. Jövő és jelen ebben az esetben azonos valósággá válnak; a még sohasemvolt világot elkezdik aktuálisként, jelenvalóként számon tartani; vagyis a jövő felől tódulnak be a tudatba olyan tartalmak, amelyek eltakarják vagy eltorzítják a tudat elé álló jelenségeket. És ez még nem minden. A valóság „tiszta” tükrözése azért 6em valósulhat meg egyköny- nyen, mert az, ami tükrözi, a tudat, maga is aktív. Az egyszerű tükör önerejéből soha nem képes a valóságot más és más arányokba mutatni. Az az iskolák. Ez sem jelent a mozinak nyereséget, ahogy mondják: „nem az iskolamozin akar a vállalat keresni”. Véleményük szerint legjobb a vegyes program, amiben van játékfilm és rövidfilm is. A jó példaként emlegetett Decsen így válogatnak, de például Bá- taszéken csak játékfilmeket, Bölcskén csak rövidfilmeket kért az iskola. A moziüzemi vállalatnak van sajátkészítésű ajánlójegyzéke a filmekről, de létezik már központi kiadvány is. Ezekben a könyvecskékben osztályonként és tantárgyanként szerepelnek az ajánlott filmek. Nézzünk egy példát. Az ötödik osztályos élővilágórákhoz hat rövidfilmet kínál a „nagy” katalógus, köztük például a ház körül élő állatokról, a szőlőművelésről, bortermesztésről, a keresztespókról vagy a méhecskéről. A filmeket a moziüzemi vállalat sokféle forrásból szerzi be: a fővárosi filmraktárból, a MOKÉP ismeretterjesztési filmraktárából, a pécsi és szekszárdi népművelési filmtárból, az egészségügyi központtól. A vála- ék ehhez mérten — bőséges. És a hatás? Az ilyen is, olyan Is. De évente 490 alkalommal oktató szándékkal peregnek a filmkockák a megyében, több mint hatvanezer látogató előtt. Mindkettő elég magas szám ahhoz, hogy már csak ezért is érdemes legyen odafigyelni az iskolai mozizásra. emberi tudat viszont aktív, képes — önerejéből — kinyílni és bezárulni, a valóságot különbözőképpen tükrözni. Ezen a ponton azonban áttérünk a tudat köznapinak nevezhető világába. A köznapi tudat az egyes emberek konkrét élethelyzeteinek és társas kapcsolatainak tudata. A társadalmi tudat erre a szintre az emberi viszonylatrendszerek közvetítésével, felerősítve vagy meggyengítve jut el. Éppen ezek a közvetítőrendszerek — család, munkahely, baráti társaság, egyéb kapcsolatok — teszik lehetővé, hogy az emberek köznapi tudata megintcsak bizonyos fokú önállóságot, ön- törvényűséget, sőt „védettséget” tudjon magának teremteni a széles értelemben vett társadalmi tudattartalmak hatásaival szemben. A KÖZNAPI TUDAT a társadalom alapegységeinek (család, munkahely, stb.) beiktatásával tudatosítja a társadalmi összefüggéseket, az ember csak ezek szövevényébe ágyazódva találkozhat „a” társadalommal és „a” társadalmi tudattal. És így termeli újjá azt — miközben a tudomány, a tudományos ismeretterjesztés, a köznapi életbe betörő objektív összefüggések jóvoltából valóban vissza is tükrözi. Hiszen csak e visszatükrözés révén lehet zökkenőmentesen — vagy legalábbis kevés zökkenővel — működtetni magát a társadalmat, lehet kitűzni történelmi irányokat és megközelíteni történelmi célokat. PAPP ZSOLT I Ííipuemé Helyzetkép is történelmi áttekintés Bár az elmúlt héten tovább emelkedett az influenzás és az influenzaszerű megbetegedések száma — kereken 83 ezer beteg fordult orvoshoz —, változatlanul nem valószínű országos méretű járvány kialakulása — erről tájékoztat, ták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztérium illetékesei. Továbbra is elsősorban az ország középső területein gyakoribbak a megbetegedések, a Dunántúl délnyugati és az ország keleti megyéi kevésbé érintettek. A megbetegedések száma lénye, gesen kisebb mértékben emelkedik a szokottnál, ezt az is jelzi, hogy a tavaly télen le. zajlott influenzajárvány első öt hetében több mint háromszor annyian fordultak orvos, hoz, mint a legutóbbi öt hét alatt. Helyi járványgócokat az ország számos részében észleltek. jelentős terjedés nélkül. A betegeknek csak kis részénél alakult ki az influenzára jellemző magasra szökő láz, 6s különböző végtagfájdalmak, * Un influenza di freddo ^ — magyarul a hideg behívása, hatása — 1743-ban a krónika által feljegyzett első világjár. vány idején nyerte elnevezését a betegség, amely később, például 1889—90-ben, majd 1918—19-ben, a hírhedt spa- nvolnátha képében okozott járványt. Hasonló lefolyású járványra azóta nem volt példa, ám az influenza évről évre újra felbukkan. Mi az oka. hogv látszatra „komolyabb” fertőző kórokat a tudománynak sikerült törölnie a .iár- ványlistáról, s az influenzával eddig nem sikerült megbir. kőzni? A kérdésről dr. Dömök István, az Országos Közegész, ségügv; Intézet főosztályvezetője tájékoztatta Gergely Róbertét, az MTI munkatársát — Egyszerűen fogalmazva úgy mondanám, hogy az influenzavírus felépítése, antigén, szerkezete nagyon gyorsan változik. A londoni és az atlantai nemzetközi influenzaközpont, s a velük szorosan együtt dől. gozó nemzeti központok és izoláló laboratóriumok I960 óta folyamatosan regisztrálják az új törzseket. Nem minden új influenza, vírus kénes terjedni: a mostani, a Viktória 3/75. amelyet Hongkongban „értek tetten” például rokonságban áll az előző évi járványt okozó Port Chalmers vírussal. így nagyon sok ember — átesvén a fertőzésen — már védett, immunis, de éppen az emberek fokozódó védettsége készteti a vírust arra, hogy évről évre változtassa tulajdonságait —- ezt éljük át most is. — A vírus változásának másik, átlagosan 12—14 évenként előforduló és robbanásszerű járványos okai esetében az a legvalószínűbb, hogy bizonyos, az állatvilágból származó influenzavírusok keverednek a humán influenzavírussal. Ennek az a következménye, hogy az emberi vírus átveszi az állati kórokozó antigénszerkezetét, ugyanakkor megőrzi az emberek közötti szóródásának képességét. 1933-ban sikerült először izolálni, kimutatni az influenza vírusát, s az utólagos vizsgálatok valószínűvé tették, hogy a sertés-influenzavírushoz közelálló vírus okozta a már említett pusztító spanyolnáthajárványt. VIRÁG F. Ê. Társadalmi tudat — köznapi tudat
