Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-19 / 67. szám

Sí országgyűlés elfogadta az ű| honvédelmi törvényt (Folytatás az 1. oldalról.) Halának figyelembevételével előrelátóan, hosszú távra ren. dezzei a honvédelem minden fontos kérdését. — A honvédelem az egész társadalom ügye. Ennek meg­felelően a törvényjavaslat komplex módon szabályozza a honvédelmet, mint rendszert; az állami, gazdasági és társa­dalmi szervezetek, továbbá az állampolgárok honvédelmi fel­adatait. kötelezettségeit; vala­mint az ezekkel kapcsolatos jogosultságokat. A törvény előkészítése so­rán fokozott figyelmet fordí­tottunk az eddig nem rende­zett kérdések szabályozására. — Uj vonása a javaslatnak — mondotta1 —, hogy szabá. lyozza a honvédelem irányítá­si rendszerét; a legfelsőbb ál­lamhatalmi szervtől a főváro­si, illetve megyei szervekig meghatározza a honvédelem­mel kapcsolatos irányítási fel­adatokat. Az alkotmány ren­delkezéseivel összhangban rög­zíti az országgyűlésnek és az Elnöki Tanácsnak az ország védelmével összefüggő jogkö. rét. Külön említést érdemel az a rendelkezés, amely a rendkívüli hatáskörrel felru­házott honvédelmi tanács lét. rehozásáról és feladatairól szól. Az alkotmány szerint az Elnöki Tanács rendkívüli vi­szonyok esetén honvédelmi ta­nácsot hozhat létre. Jogállásá. nak és feladatai meghatározá­sának törvényi szabályozása — a felkészülés érdekében — azonban már most indokolt. — A Minisztertanácsnak kiemelkedő szerepe van az or­szág védelemre való felkészí. lésében; különösen az anyagi­gazdasági erőforrások biztosí­tásában, valamint az állami és gazdasági szervek felkészítésé­nek összehangolásában, az or­szág mozgósításának elrende. lésében. Nagy jelentőségű, hogy mindezt most törvényi szinten szabályozhatjuk. — A tanácsok és tanácsi szervek vonatkozásában a ja­vaslat egyrészt azt a tevé­kenységi kört rögzíti, amelyet jelenleg is ellátnak, másrészt lehetőséget ad hatáskörük to­vábbi, indokolt bővítésére. A törvénytervezet szabályoz­za a gazdálkodó tevékenységet folytató szervek és személyek ezzel kapcsolatos kötelezettsé­geit — békeidőszakra és rend­kívüli helyzetre egyaránt. Várható, hogy a törvény- javaslatnak az állampolgárok közvetlen kötelezettségeire és jogaira vonatkozó rendelkezé. sei kerülnek majd a közvéle­mény érdeklődésének közép­pontjába. Több új rendelke­zést tartalmaz a javaslat eb­ben a vonatkozásban is. — A javaslat régi igényt elé­gít ki azzal, hogy törvényi szinten teremt jogalapot a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített fiatalok hon­védelmi oktatásba való bevo- nására. Ennek jelentősége mind az érintett fiatalok, mind a társadalom érdekében nyil. vánvaló. Az állampolgárokat érintő változások közül hang­súlyozottan a katonai szolgá­lattal kapcsolatos szabályokról kívánok szólni. Az érvényes törvény a sorkatonai szolgálat maximális időtartamát 36 hó­napban rögzíti, a tényleges gya­korlat szerint azonban az 24 hó­nap. A fegyveres erők reális szükséglete nem indokolja a 36 hónapos katonai szolgálati idő fenntartását. A 24 hónapos szolgálat a fegyveres erők igé­nyeit. a kiképzési és harcké­szültségi követelményeket ki­elégíti, nem kívánunk rajta változtatni. A javaslat ezt tör. vényesíti. A végrehajtási ren­delet a felsőfokú oktatási in­tézmények hallgatóinak sor- katonai szolgálatát — az em­lített maximumon belül — 18 hónapban tervezi megállapí. .tani, A törvényjavaslat ezen­Czincge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter expozéját mondja. kívül lehetőséget ad a honvé­delmi miniszternek — egyéb okból is — 24 hónapnál rövi. debb szolgálati idő megálla­pítására. Erre különösen in­dokolt egyedi esetekben, jó­részt szociális okokból kerül­het sor. — Változást hoz a javaslat a tartalékos katonai szolgálat­tal kapcsolatban is. Egyrészt lehetővé vált a hadkötelezettség egész tarta­ma alatt teljesíthető tartalé­kos katonai szolgálat együttes időtartamának 25 százalékos csökkentése; másrészt a tarta. lékosok igénybevételének rendszerét az élet követelmé­nyeihez igazítva rugalmasab­bá és differenciáltabbá kel­lett tenni. A javaslat szerint az eddigi háromévenkénti be­hívás helyett csak ötévenként vehetők igénybe a tartalékosok hosszabb időtartamú tovább­képzés céljára, ugyanakkor né­hány napos gyakorlatra, el. lenőrzésre gyakrabban is be­hívhatok. Ez a rendszer — amellett, hogy elsősorban a fegyveres erők érdekeihez iga. zodik — az érintett hadköte­lesek, illetve a népgazdaság számára is előnyös. A férfiak hadkötelezettségé­nek felső korhatára jelenleg — a tiszteket leszámítva — a betöltött 50. év. Ezt a javaslat 55 évre emeli, amit — az át­lagos életkor közismert növe­kedése mellett — elsősorban az tesz indokolttá, hogy a had. seregben szélesedett a mo­dern fegyvereket kiszolgáló személyzet köre, ahol nem annyira a fizikai igénybevétel, mint inkább a szakmai tapasz­talat dominál. Röviden szól­nom kell a nőket érintő had­kötelezettségről. Ez változatla­nul kivételes jellegű, csak a meghatározott szakképzettsé­gűeket — például az egészség, ügy és híradás területén dol­gozókat — terheli, 45 éves ko. ruk betöltéséig. Üj a javaslat, ban, hogy ehhez béke idején a nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és be­jelentési kötelezettség fűződik. — Ismeretes, hogy azok a hadkötelesek, akik sorkatonai szolgálatot nem, vagy nem a jogszabály által meghatározott időtartamban teljesítenek, ez idő szerint 36, illetőleg 24 hó­napon keresztül honvédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni. A javaslat e kötelezettséget — amelyet eddig alacsonyabb szintű jogszabály írt elő — törvényi szintre ajánlja emel­ni ; a fizetési kötelezettség idő. tartama pedig — a sorkatonai szolgálat törvényben javasolt időtartamával összhangban — a végrehajtási rendeletben 24. illetve 16 hónapban kerül megállapításra. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést. hogy a Miniszterta. nács nevében beterjesztett honvédelmi törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el — mondotta befejezésül a hon­védelmi miniszter. Czinege Lajos előterjesztése után megkezdődött a napirend feletti vita. Pap János (Veszprém me­gye, 1. vk.) az országgyűlés honvédelmi bizottságának el­nöke, a törvényjavaslat bizott­sági előadója, beszámolójában többek között elmondta: az új honvédelmi törvényjavaslatot az országgyűlés honvédelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága együtte­sen tárgyalta meg. A bizott­sági ülés elénk — és egyet­értést tükröző — vitája bizo­nyította, hogy az immár 15 éve érvényben lévő törvényt újjal kell fölváltani, olyannal, amely másfél évtized jelentős társadalmi és gazdasági válto­zásait figyelembe véve, kor­szerűen szolgálja hazánk vé­delmének ügyét. — A vita alapján néhány módosítást ja­vasoltunk a törvénytervezet szövegében — mondotta Pap János, — A bizottságok a mó­dosító javaslatokkal a törvény egyes fejezeteit igyekeztek pontosabbá és egyértelműbbé tenni, s az alkotmányban fog­lalt elvek érvényesülését erősí­teni. Pap János végül meggyőző­dését fejezte ki, hogy a honvé­delemről szóló törvényjavaslat jól szolgálja pártunk politiká­jának valóra váltását; az meg­felel az Alkotmányban rögzí­tett alapelveknek. A beterjesz­tett törvényjavaslatot — a bi­zottságok által előterjesztett módosítások figyelembevéte­lével — elfogadásra ajánlotta. Boros Béla, (Budapest, 6. vk.) a KISZ Budapesti Bizott­ságának első titkára, örömmel állapította meg, hogy a honvé­delemről szóló törvényjavaslat tárgyalását megelőző, alapos előkészítő munka során a KISZ Központi Bizottsága is kifej­tette álláspontját, és javasla­tainak lényege tükröződik a törvénytervezet szövegében. Az ifjúsági szövetség tennivalóiról szólva kiemelte: a magyar if­júság politikai tömegszerveze­te úgy járul hozzá legeredmé­nyesebben a fiatalok honvé­delmi neveléséhez, felkészíté­séhez, hogy teljesíti alapvető feladatát, tagságát kommunis­ta szellemben neveli. Jeszenszki Gábor (Szabolcs- Szatmár m. 1. vk.), a nyíregy­házi építő- és szerelő vállalat géplakatosa szőkébb hazája, Szabolcs-Szatmár megye hon­védelmi és társadalmi szerve­zeteinek szocialista hazafiság- ra nevelésben elért eredmé­nyeiről beszélt Mórocz Lajos, (Fejér megye 6. vk.) vezérőrnagy, elöljáró­ban hangsúlyozta, hogy egy esetleges agresszió elhárítása, a szocialista haza védelme ér­dekében a háborút nemcsak a fegyveres erők viselik, hanem az egész társadalom, az egész nép. A törvényjavaslat — az­zal, hogy átfogóan szabályozza a honvédelem egész rendsze­rét és irányítási rendjét — még jobb feltételeket teremt az állam, az egész társadalom honvédelmi erőfeszítéseinek kibontakozásához, egyre gyü­mölcsözőbb érvényesüléséhez — mondotta. A képviselő a továbbiakban arról szólt, hogy a kor színvo­nalán álló néphadseregünk magas szintű harckészültséggel — a Varsói Szerződés többi tagállamának hadseregével együttműködésben — kész a rá háruló feladatok megoldá­sára, ugyanakkor tevékenyen részt vállal a szocialista építő­munkából, s nem utolsósorban az ifjúság szocialista szellemű neveléséből. Felszólalásában bemutatta a néphadsereget,' mint az ifjúság nagy nevelő- iskoláiát. Befejezésül a társadalomnak s a családoknak az ifjúsági testnevelés és tömegsport szé­lesítése iránti felelősségét ele-; mezte. Ezután ebédszünet követke- „ zetL j kell a szükséges ismereteket elsajátítaniuk a tanulóknak. Ez egyben bizonyos veszélye­ket is rejt magában. Mivel az egyes ismeretanyagok időben egymástól elég távol kerül­nek oktatásra, egyrészt azok összegezése, szintetizálása több ^ alkalommal is nehézséget & okoz. Másrészt a tanulóknak f tekintélyes hányada, éppen az ismeretanyag ilyen jellegű ? szétaprózottsága miatt, nem érzi át kellően ezek fontosság gát, jelentőségét. A honvédelmi napok ren­dezése komoly erőpróba elé állítja az iskolák többségét) Évente és osztályonként e cél­ra két tanítás nélküli munka­nap fordítható. Ekkor kall ai lövészeti gyakorlatot is lebo­nyolítani. Emiatt, ha az egész iskolának együtt rendezzük s napokat, időben nagyon el«; húzódik. Ha csoportokra bont­juk az iskola osztályait a ta«< nitás szenvedi kárát, hisz ai csoportokkal néhány pedagó­gusnak ajánlatos részt venni a gyakorlaton. Az elmondott gondok, prob-J lémák, úgy érzem, nehezítik ezen ismeretek eredménye-, sebb oktatását. Sokat beszél­gettünk már arról, hogy talán érdemes lenne megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a honvédelmi ismeretek tan­anyagát, amelyre a tervezet szerint középiskolákban éven­te 20 órát fordíthatunk, nem lehetne-e csoportosítani^ mondjuk minden második hó­napban egy-egy napot erre a célra fordítani, vagy a tanév, végén egyvégtében három­négy napot. így a tananyag nem aprózódna szét, az isko«. Iának kevesebb gondot jelen-; tene ezek megszervezése.1 Azért is mertük e javaslatot felvetni, mert az általános is-; kólákban már van arra lehe-’ tőség, ha a kötelező tanítási napok számát teljesítették, a június 1-e utáni időt mozgal­mi tevékenységre lehet fel­használni. A törvénytervezet külön intézkedik a nők had«; kötelezettségéről, ügy gondo» lom, hogy az iskolai honvé­delmi oktatás szabályozásában ezt figyelembe kellene venni,' hisz az iskolai tanulóknak mintegy 50 százaléka leány­tanuló. Joggal vetődött fel te­hát a kérdés, hogy a jövőben’ nekik részt kell-e venni s) honvédelmi oktatáson? Kérem ezért az illetékes! miniszter elvtársakat, hogy a törvény végrehajtási utasítá­sában térjenek ki erre a prob­lémára is. A művelődésügyi osztályok, az MHSZ szerveze-, tek az elmúlt években mesz- szemenően segítették az isko­lák honvédelmi oktatását. Ez a segítségadás nemcsak abban nyilvánult meg, hogy a leg­szükségesebb felszereléseket, anyagokat biztosították az ok­tatáshoz, hanem abban is, hogy szükség esetén előadók, gyakorlatvezetők küldésével segítették az oktatás haté-; konyságát A törvénytervezetet a ma­gam és a Tolna megyei kép­viselőtársaim nevében is elfo­gadom, és képviselőtársaim­nak is elfogadásra ajánlom. A szünet után Pullai Árpád (Veszprém, 11. vk.) az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra emelkedett szólásra. J Szászl Gábor felszólalása Szászi Gábor gimnáziumi igazgató, Tolna megyei képviselő beszél. Szászi Gábor, Tolna megye tamási 6. sz. választókerüle­tének országgyűlési képviselő­je, a Tamási Gőgös Ignác Gimnázium igazgatója többek között a következőket mon­dotta: Tisztelt országgyűlés! Nem egészen öt esztendeje, 1971. szeptemberében szavaz­ta meg az országgyűlés az if­júsági törvényt, amelynek egyik pontja kimondja: „A Magyar Népköztársaság ifjúságpoliti­kájának célja... annak elősegí­tése, hogy az ifjúság részt ve­gyen a szocializmus teljes' fel­építésében és védelmében...” (1. paragrafus (2.) — A most előttünk lévő honvédelmi tör­vénytervezet, összhangban az előbb idézett ifjúsági törvény­nyel, „régi társadalmi igényt elégít ki... az ifjúság honvé­delmi oktatásának törvényi szabályozásával” — mondja a tervezet indokolása. Hosszú ideig a honvédelmi nevelés, a haza védelmére történő előkészítés kizárólago­san a honvédségre korlátozó­dott, talán nem is indokolatla­nul. Úgy vélem, napjainkban már nem képezi, nem képezheti vita tárgyát, hogy az ifjúság honvédelmi nevelése, előkészí­tése a haza megvédésére szük­séges, annak ellenére, hogy a múltból sokunk számára kel­lemetlen emléket idéz fel a honvédelmi előképzés. A nap­jainkra megváltozott nemzet­közi helyzet, a szocializmus építésében elért eredménye­ink egyértelműen eldöntik a kérdést, egyértelműen bizo­nyítják és szükségessé teszik ifjúságunk ilyen irányú kép­zését is. A törvénytervezet megjelenése előtt már tettünk is bizonyos lépéseket e fel­adat megvalósítása érdekében. 1968-ban jelent meg a mű­velődésügyi miniszter rendele­té, amely az általános és kö­zépfokú oktatási intézmények­ben bevezette a honvédelmi oktatást kötelező jelleggel. Mint minden tanulásnál, a honvédelmi ismeretek tanulá­sánál is egyik fontos tényező az érzelmi ráhangolás, az új ismeretek jobb elsajátításáért. Ezt az érzelmi momentumot szolgálja jelenleg, hogy nem külön tantárgyként, hanem a többi tantárgyba beépítve Pullai Árpád: fl fegyveres erek és a fegyveres testületek tagjai becsülettel teljesítik hivatásukat Tisztelt országgyűlést — Amikor a honvédelem­ről szóló törvényt a fejlődés igényeinek megfelelően újra­alkotjuk, célját változatlanul abban jelöljük meg, hogy sza­vatolja hazánk biztonságát népünk békéjét. — A fejlett szocialista tár­sadalom építésének elemi nemzetközi feltétele, a magyar (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom