Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-12 / 36. szám
I» fiatalok fiatalok licitálok Felkészülés a KlSZ-kongresszusra Javaslatok a KISZ IB levelének feldolgozásához H, Stlfii második alapszervezeti. _KISZ- IIL lUvl taggyűlések egyik kötelező napirendi pontja a KISZ Központi Bizottság kongresszusi levelének feldolgozása. Minden KISZ-tagnak kötelessége a levél tanulmányozása és végiggondolása. Kilenc témakörben, a népgazdaság összes ágában fölméri a levél a KISZ-munka minden területét. Röviden még azt is 6zámba veszi, melyek azok a kérdések, amiknek megválaszolásával az alapszervezetek hozzájárulhatnak a kongresszus munkájához. A megyei KISZ-bizottság intézkedési tervet és ajánlatlistát készített a feldolgozás elősegítésére. Nem az a cél, hogy a levelet csak elolvassák a KISZ-tagok, és a taggyűlés formális megtartásával „elintézzék” annak megtárgyalását, hanem az, hogy alkotó vita bontakozzék ki a levél kapcsán az alapszervezetekben. Ffinfne hogy minden alapszervezet a le- FUll'Uwj vélnek azt a részét tárgyalja részletesebben, amelyik konkrétan kapcsolódik az alapszervezet életéhez. Nyilván mások a problémái egy középiskolai KISZ-szervezetnek és mások- a termelő- szövetkezetekben működőknek. Semmi értelme, hogy egy falusi alapszervezet a fiatal művészek helyzetéről beszélgessen. Annál fontosabb viszont, hogy mindenütt beszélgessenek a termelőmunkában való fokozott és hatékony részvételről. Ez a középiskolák alapszervezeteire is vonatkozik, mivel iskolásnak lenni átmeneti állapot és az építőtáborokon keresztül még ez idő alatt is kapcsolatban vannak a termeléssel. A tanulás, önképzés kérdéseiről is mindenütt beszélni kell; a hazafiság és internacionalizmus sem maradhat ki a taggyűlések vitájából. A tömegsport és a testedzés is fontos kérdés, mindenütt fejleszthető és fejlesztendő területe a KISZ-munkának. Az értelmiséget érintő problémák is sok ágazatban felmerülnek, hiszen mind az üzemi, mind a falusi alapszervezetekben együtt dolgoznak az értelmiségi fiatalok a fizikai munkásokkal. À vidéki orvos- és pedagógushiányról viszont már csak ott célszerű beszélgetni, ahol ezeknek a gondoknak megoldásában segíteni tud a KISZ-szervezet. A szocialista embertípus és életmód kialakítása — elsősorban saját életében — minden kommunista fiatal kötelessége, ez a téma is ajánlott a vitában. A teljesség igénye nélkül kiragadott példákkal szerettük volna érzékeltetni, hogy a kimerítő vita nem azt jelenti, hogy a kilenc témakör minden pontját kötelező sorravenni. Ilon» I^IcT^mII alapszervezetek eseté- nűHf IGlÄf OIIIU berL ez mindenképpen megoldhatatlan lenne. A megyei KlSZ-bizott- ság javasolja, hogy ezek az alapszervezetek előzetesen szervezzék meg és osszák el egymás között a feladatokat. Megoldás lehet, ha kisebb csoportok alakulnak és ezek vezetői számolnak be a csoport véleményéről. Elképzelhető az is, hogy egy-egy KISZ-tag készül fel a vitára egy-egy témakör alanosabb elemzésével. Lehet bevezetőt, rövid előadást tartani. Annak végén az előadó jelölje meg azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolása az alapszervezet feladata. Sokféle megoldás elképzelhető tehát, a legfontosabb, hogy sehol ne intézzék el a vitát a kongresszusi levél vagy annak egy részének felolvasásával. A vezetőség ne bízza a levélelolvasást csak a KISZ-tagok öntudatára, bár ez a döntő. A megyében közel hatszáz KISZ-oktatási kör működik. A taggyűlésre való felkészüléseknek ezek a legfontosabb fórumai. Szóba jöhetnek még az iskolarádiók, híradók, akár a faliújságok is. A levél alapos feldolgozásának csak egyik célja a Javaslattétel a felsőbb KISZ-szervek felé, a levélben foglaltak megerősítése, vagy az esetleges ellenvélemény kinyilvánítása. Legalább annyira fontos, hogy a helyben elhangzott javaslatok mindjárt bekerüljenek a második napirendi pontként tárgyalt ez évi akcióprogramba. IHÁROSI IBOLYA Iskolafarsang Jelmezversennyel, tom-plá. al egybekötött farsangi „bál” volt szombaton Szekszárdim,1 a II. sz. általános iskolában. Százhúsz alsó tagozatos kisgyermek vonult fel jelmezben, akik közül tízen, ötletes öltözékükért díjat is kaptak. iirtkó Jenő felvétele Forradaímiság, hazafiság Ma este már a negyedik részét sugározza a televízió Osztrovszkij Az acélt meged- zik című regényéből készült hatrészes filmsorozatnak. A nagy szovjet író klasszikussá vált regénye nyomán készült film vetítésével együtt az ifjúsági közösségek, a KlSZ-alapszervezetek és különböző klubok tagjai vitákat, beszélgetéseket rendezhetnének a hazafiság, az internacionalizmus és az igazi forra- dalmiság kérdéseiről, Valamennyi témakörhöz számtalan példát, helyes értelmezést meríthetnek a filmből. Ha javaslatunk nyomán megyénk ifjúsági klubjai és KISZ-alapszervezetei elemeznék, megvitatnák a film gondolatait, az igazi íorradalmi- ság kérdéseit — ez az ifjúsági közösségek politikus programján túl az első lépcsőfok lenne a tavasszal megrendezendő forradalmi ifjúsági napokra való méltó felkészülés útján. TJ. Pályaválasztás Szándék és lehelőség TÖBB ÉVES MEGFIGYELÉS alapján elmondhatjuk, hogy bár a 8. osztályos általános iskolai tanulók száma évről évre csökkent — 1969-ben megyénkben 4699 volt a számuk, 1975-ben már csak 3274 — mindinkább növekszik a továbbtanulni kívánók aránya. 1969-ben továbbtanulásra jelentkezett a 8. osztályosok 83,4 százaléka, 1975-ben már a tanulók 93,8 százaléka. Ugyancsak növekedett a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek és a továbbtanuló leányoknak a száma. A továbbtanulásra jelentkezett tanulókból 1969- ben 80,9 százalék volt fizikai dolgozók gyermeke, 1975-ben pedig 92,8 százalék. A továbbtanuló leányok oránya 77,2 százalékról 90,4 százalékra emelkedett MEGYÉNKBEN az általános iskola 7. osztályában 3003-an tanulnak, ebből a fjük száma 1562, a leányoké 1441. A Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet felmérést végzett a megye összes 7. osztályos tanulójának továbbtanulási szándékáról. A felmérés szerint továbbtanulni kívánnak 2534-en (1330 fiú és 1204 leány), még nem döntött 318 tanuló (169 fiú és 149 lány), nem kíván továbbtanulni 151 diák (63 fiú és 88 leány). A továbbtanulni szándékozók százalékos aránya 84,8 százalék (a fiúké 85,2 százalék, a leányoké 83,6). Természetesen ezek az adatok a jelentkezésekig még változnak, hiszen azoknak a tanulóknak is dönteniük kell, akik a felmérés során még nem tudták, hogy tóvábbtarfúInak-e vagy sem. A megyei száíkmuinkásképzőkben és szakiskolákban 1227-en (772 fiú és 455 lány), a szakközépiskolákban 485-en (164 fiú és 321 leány), a gimnáziumokban 461-er» (163 fiú éS 298 leány) szeretne továbbtanulni Más megye szakmunkásképzőiben és középiskoláiban 361-en szándékoznak továbbtanulni (231 fiú és 130 leány). Különösen a paksi és tamási járás területéről jelentkeznének á fiatálok Tolna megyén kívüli iskolákba nagyobb számban (94 és 95 fő). _ összehasonlítva a fiatalok szándékát a felvételi lehetőségekké!, azt tapasztalhatjuk, hogy egyes helyekre több a jelentkezési lehetőség, mbs' helyekre viszont kevesebb tanulót vesznek fel, mint ahányon jelentkeznének ezekbe ez iskolákba. A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ iskolákban a szándékhoz mérten további jelentkezési lehetőség van a fiúk részére a következő szakmák tanulására: géplakatos, vas- és fém- szerkezetlakatos, hegesztő, központifűiés- és csőhálózatszerelő, víz- és gázvezeték-szerelő, szerszámkészítő, villanyszerelő, ács-állványozó, esztergályos, cipész, cipőgyártó, kőműves, élelmiszer-eladó, ve g ye sbol ti e la d ó, kertész, szarvasmarha-tenyésztő és húsfeldolgozó. Viszont közel háromszoros a jelentkezési szándék áz autószerelő, szobafestő és mázoló, valamint a felszolgáló szakma tanulására. A leányok nagy számban jelentkeznének angol női szabó, női fodrász, felszolgáló és ruházati eladó szakma tanulására. Ezzel szemben további lehetőség van cipőfelsőrész-készítő, francia női szabó, esztergályos, mechanikai műszerész, szövő, bőrdíszműves, kesztyűs és szűcs szakmákat választani. Kívánatos, hogy a szakmunkásképző intézetekbe még több tanuló jelentkezzen, különösen leánytanuló. Szándék szerint nagy létszámú az érdeklődő o Garay gimnázium óvónői szaka, valamint a Rózsa Ferenc Finommechanikai Műszeripari és Gépészeti Szakközépiskola finommechanikai és műszeripari szaka kánt. A GIMNÁZIUMOK iránt az érdeklődés o felvételi le- ■ hetőségnél alacsonyabb. Jó lenne, ha a fizikai dolgozó szülők jó képességű fiúgyermekei a jelenleginél nagyobb arányban választanák ezt az iskolatípust, mert ennek elvégzése után felsőfokú tanulmányokat folytathatnak. A felvételi lehetőségekről a tanulók időben tájékozódhatnak, sőt figyelemmel kísérhetik az is, hogy hol lesz túljelentkezés, így a lehetőségeket és körülményeket mérlegelve dönthetnek véglegesen arról, hogy melyik iskolába, illetve milyen szakma tanulására kérjék felvételüket, NÁDOR ÁGNES, a Tolna megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet főelőadója Tolnai siker a Játékmester kerestetik” középdöntőjén A KISZ Kb, a7. Állami Ifjúsági Bizottsájg, a Népművelési intézet é; a Magyar Rádió közösen hirdette meg a „Játékmester kerestetik” rádióvetélkedőt. A televízió .Riporter kerestetik” vetélkedőjén nem képviselte senki szőkébb hazánkat. Tolna megyét, a rádi mellett ülve azonban két megyénkbeli ven nyző küzdelmét kísérhettük figyelemmel. Az országos középdöntőkbe kilenc versenyző jutott be. A bennünket érintő középdöntőt, ahol Görgényi Zoltán, a KISZ Tamási járási Bizottságának munkatársa is versenyzett, az elmúlt hét végén Pécsett, a Doktor Sándor művelődési központban rendezték meg. A középdöntőn a versenyzőknek a zsűri jelenlétében félórás műsort kellett levezetniük. A játékokról rádiófelvétel is készeit. A három versenyző közül Nógrádi Gábor közéleti játékot, Király Zoltán zenei vetélkedőt, Görgényi Zoltán pedig farsangi szokásokat, játékokat felelevenítő klubdélutánt rendezett. Közülük Görgényi Zoltán jutott tovább az országos döntőbe, amelyet február 27—29» ig rendeznek meg Székesfehérváron az „Országos módszer- vásár” ideje alatt. A középdöntőről készült rádiófelvételt február 18-án, 17 —18 óra között sugározzák a Petőfi adón és a Pécsi Rádió műsorába^ ___ . _