Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

ISehiv §3/ ;i-cs E­■'Ul ^ > ÂG PROLE t RJAI, EGYESÜLJETEK! tolna MEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MSZMP'TOLNAI MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK. LAPJ A KEDO 1976. febr. 10. XXVI. évi. 34. szóm. ARA: 0.90 FI Az évzárás hetei D unakömlőd, Bonyhád, Sióagárd, Bátaszék, mindennap zárszám­adás. A termelőszövetkezetek­ben ezek a hetek az osztás hetei, hiszik és gondolják a tájékozatlanok. Az évzáró? valójában immár hosszú idő óta az előző esztendő alapos előremutató értékelése, köl­csönös elszámolás a tagok és a tsz között. Leltározással kezdődik és a közgyűléssel, illetve a különböző bizottsá­gok beszámolójával, jelenté­sével végződik. Megvan a ■forgatókönyve. Decemberben, januárban tartják a brigád-, a műhely-, az ágazati érte­kezleteket, ahol a tagok és a vezetők az adott munkaterü­let eredményeit és hiányos­ságait vitatják meg egymás­sal. Maga a zőrszőmadó köz­gyűlés qyakorlatilaq pont a mondat, végén, mégis a fal­vak életében jeles közéleti esemény. Nem a harmadik napirendi pont, a bankett te­szi emlékezetessé, hanem az alapos áttekintés. Az, hogy mennyire reális a vezetőség beszámolója, az, hoqy a aaz- dák milyen mélységben képe­sek társtulajdonosként foglal­kozni szövetkezetük helyzeté­vel. Pozitív változásnak te­kinthető, hoqy Tolna megye tsz-einek többségében a ta­gok megtanulták: minden év­közben, munka közben dől el, ebből következik, akkor igazi az aktivitás, ha megvan az év minden napján az egyes erpberben a készség, a jó műkhöz, a „beleszóláshoz”. V alamikor ez idő tájt az újságok első oldalán jóformán semmi más­ról nem olvashattunk, mint a zárszámadásokról. A mennyi­ségi hírverés megszűnt, s en­nek elsősorban az a magya­rázata, hogy a közös gazda­ságok egyenletesen fejlőd­nek, a tagok megtalálják a számításukat. De van még valami. Ural­kodóvá vált az a felfogás, hogy a zárszámadás a tsz-ek életében csuoán egyetlen naqy horderejű esemény, s valójában azok a döntések, elhatározások, tettek, munka- sikerek érdemelnek a szokott­nál nagyobb figyelmet, ame­lyek évközben zajlanak és döntő módon befolyásolják a jövedelmek, a beruházások, az alapképzések milyenségét. A tanulságok szempontjá­ból viszont a zárszámadó köz­gyűlés jelentősége elvitatha­tatlan. Most különösképpen, hiszen a IV. ötéves tervet be­fejeztük, s kezdjük az V. öt­éves tervet. Rengeteg jó, és rossz tapasztalat jön össze mindon évben. *■ _ T úlzás nélkül mondhat­juk, ilyenkor a tagok és a vezetők legfon­tosabb feladata, kiszűrni a rossz, a hibás, a kóros mód­szereket, erősíteni, tökéletesí­teni a jó, a hasznos, a gaz­daságos eljárásokat. Van mit elhagyni, kiiktatni, de van mit megtartani, s jobbítani. A beszámolók, a jelentések eh­hez szolgálhatnak alapul, de az idei cselekvési programok összeállításához is. Si. P, Véget ért az FKP kongresszusa A társadalom megváltoztatására van szükség Vasárnap véget ért az FKP XXII. kongresszusa. A kül­döttek megválasztották a 121 tagú új Központi Bizottságot, majd az ülést felfüggesztették, s közben az újonnan meg­választott Központi Bizottság tanácskozott. Az ülés után Gaston Plissionnier bejelentette, hogy a Központi Bizottság ismét Georges Marchais-t választotta meg a párt főtitká­rává. Ezután Georges Marchais mondott záróbeszédet Mindenekelőtt megköszönte a külföldi testvérpártok és felszabadító mozgalmak kép­viselőinek kongresszusi rész­vételét. Kijelentette: itt-tar­tózkodásuk alatt meggyőződ­hettek arról, hogy a francia kommunistákat az internacio­nalizmus forró érzelmei fűtik. Biztosítjuk pártjaikat és mozgalmaikat — mondotta Marchais a külföldi küldött­ségek felé fordulva —, hogy e szolidaritásunkat semmi sem fogja megcáfolni. Pártunk mindig határozottan Vállalni fogja nemzetközi kötelezettsé­géit”. Marchais ezután hangsú­lyozta: Az egész közvélemény azért kísérte olyan nagy fi. gyelemmel a kongresszus munkáját, mert a tanácskozás középpontjában az egész francia társadalmat foglalkoz­tató nagy kérdések álltak. A tőkés rendszer egyre inkább a bomlás jeleit mutatja, s a nagyburzsoázia már csak a nélkülözés és az igazságtalan­ság perspektíváit tárhatja a nép elé. A kommunisták nem hisznek a nyomor végzetsze­rűségében, hanem azt mond­ják a népnek: megvan a le. hetőség arra. hogy emberhez méltó életet éljen. Ehhez azonban a társadalom meg­változtatására van szükség, köztulajdonba kell venni a gazdaság döntő elemeit, s a politikai hatalmat a dolgozó népnek — amelynek lüktető szíve a munkásosztály — kell a kézbe vennie. A francia kommunisták e kongresszuson az ország sajá­tosságainak megfelelő, de­mokratikus utat javasolnak, a szocializmus felé a francia népnek, olyan utat, amely megfelel a francia realitások­nak — mondotla a főtitkár. A továbbiakban rámutatott: a francia kommunisták — ha­gyományaikhoz híven — most. is az első sorokban küzdenek a nemzeti függetlenség és szuverenitás védelméért, a leghatározottabban szembe­helyezkednek azzal, hogy egy új, atlantista jellegű „Német —római Szent Birodalomba” olvasszák be Franciaországot. Most az a feladat vár rájuk, hogy megnyerjék a dolgozók millióit. Ezt elsősorban azzal érhetik el. ha élére állnak mindennapi küzdelmeiknek, a nyomor és az igazságtalan­ság elleni harcuknak. Ki kell bontakoztatni a széles körű népi tömörülést, s meg kell erősíteni a balodali pártok egységét, amely ennek a tö­mörülésnek a tengelye. és „igazi harci szövetséggé kell változtam. Ezzel készítjük elő annak feltételeit, hogy holnap — amikor majd részt veszünk az ország ügyeinek irányítá­sában — azért munkálkodhas. sunk, hogy továbbfejleszthes­sük'a demokráciát, amíg az ki nem teljesedik a szocia­lizmusban” — fejezte be be­szédét Marchais. * Mintegy kétszázezren vettek részt vasárnap délután azon az ünnepségen, amelyet a Le Bourget repülőtér melletti ki. állítási csarnokban rendeztek az FKP XXII. kongresszusa tiszteletére. Elutazott a Zöld-foki Köztársaság miniszterelnöke Hétfőn, a fellobogózott Fe­rihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással búcsúztatták a Zöld-foki Köztársaság minisz­terelnöke által vezetett kül­döttséget, amely hivatalos lá­togatáson tartózkodott Ma­gyarországon, Pedro Pires mi­niszterelnök, Eduardo Santos, a 2. katonai körzet parancsnoka, Leonildo Monteiro. az ener­giaügyek és a természeti for­rások országos igazgatója és dr. Manuel Duarte, a köztár­saság főügyészének búcsúzta­tásán megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ke­serű Jánosné könnyűipari mi­niszter, Nemeslaki Tivadar ko­hó- és gépipari miniszter, és Marjai József külügyi állam­titkár; valamint politikai és állami életünk számos ismert vezetője. Ott volt a búcsúzta­táson dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete is. • Pedro Pires, a Zöld-fokl- szigetek Köztársaság minisz­terelnöke hétfőn több napos hivatalos látogatásra Lengyel- országba érkezett. Mai számunkból: MEGÚJULVA NÖVEKEDNI (3. old.) TIMARTANULÓK SIMONTORNYAN p. old.) JOGTANÁCSOS A TERMELŐ­SZÖVETKEZETBEN P. old.) AZ ORENBURG— NYUGATI HATÁR GÁZVEZETÉK (4. old.) EMBEREK, ORSZÁGOK, TÖRTÉNETEK (4. old.) SPORTKORI KÖZGYŰLÉSEK (5. old.) ELŐKÉSZÜLETI LABDARÚGÓ­MÉRKŐZÉSEK (6. old.) Havasi Ferenc és ér. Szekér Gyula Moszkvába utazott Havasi Ferenc, a Miniszteri tanács elnökhelyettese Vlagyi­mir Novikovnak, a Szovjetunió1 Minisztertanácsa elnökhelyet­tesének meghívására hétfőn Moszkvába utazott Dr. Szekér Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az orenburgi gázvezeték építésé­ben együttműködő KGST-or- szágok kormányközi bizottsá­gának ülésére hétfőn Moszkvá­ba utazott Waldheim a közel-keleti helyzetről Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár, aki háromnapos hivatalos látogatáson Ausztráliában tar­tózkodik, Canberrái sajtóérte­kezletén kifejezte azt a véle­ményét, hogy a közel-keleti helyzet a mai világ egyik leg­súlyosabb válsággóca. Ha nem sikerül a tárgyalási folyama­tot beindítani, e válság csak tovább mérgesedik. „ *7 Waldheim utalt rá, hogy má­jusban ismét lejár a Golan- fennsíkon állomásozó ENSZ békefenntartó erők megbízatá­sa. V* •:r Ä főtitkár szerint az olyan helyi konfliktusok, mint az an­golai, a timori, a ciprusi és a közel-keleti, azért jelentenek komoly veszélyt, mert maguk­ban hordják a nagyhatalmak konfrontációjának kockázatát. Csúcsforaalom a dombori kikötőben A Tolna megyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat nyolcszáz vagon kukoricát exportál a Szovjetunióba. Vontatók és teher­gépkocsik sora várja, hogy átadhassa az uszá­lyoknak takarmányrai-ományukat» _j Régensburgban kerül ismét partra a Dombo- riban uszályba rakott lucernapellet, melyet a TÁSZI szállít az NSZK-ba. Ezen a szerven keresztül értékesít a Tamási, a Hőgyészi és a Szekszárdi Állami Gazdaság hatszáz tonna lu- MutUnkfc __ Fotó; Komáromi

Next

/
Oldalképek
Tartalom