Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-08 / 33. szám
mum-m sn inj Apa és apaság ? H csecsei»! levepzleiéséről Apa és gyermeke. Ez lenne az apaság? Nem egészen. Még az első hetekben sem elég ennyi, amikor pedig köztudottan az újszülött elsősorban az anyára van utalva. De erre még visszatérünk. „ ; „Ha a képzőművész a női figurához gyereket is komponál (szopik, karon ül, kezekben repes) — már úgyszólván meg is jelenítette az anyaságot. Férfi, gyerekkel semmit Se fejez ki. Az anyaság kitöltött fogalom, az apaság telítetlen — írja Sipos Ferenc és így folytatja: Pedig egyre több gyerekkocsit toló férfit látni, pedig egyre több baba üt férfikaron : villamosokon, buszokon már nemcsak a gyerekes anyának, a gyerekes apának is átadjuk a helyünkét, pedig már gyakran előfordul, hogy válóper esetén a bíróság a gyerek nevelését az apánál látja biztosítottnak”. BÖLCSŐDÉBEN l •— Minden második gyermekünket az édesapja hozza — Jegyzi meg az egyik gondozónő. •— Ügyesen vetkőzteti a kicsit. — szólok oda az egyik papának. — Látná, hogy fürösztöm esténként! A feleségem már nem is neheztel, amiért a kicsi csak az én ujjamba hajlandó kapaszkodni a fürdőkádban. De hát az első időben is mindig én fürösztöt- tem. És hogy aggódni igazán csak egy anya tud a gyermekéért? Azt sem hinném! Az érv: az anya nem is tudná nyugodtan végezni a dolgát, ha beteg a gyerek. Próbáljon ezen a Címen az apja otthonmaradni! LAKÓTELEPI MÁSFÉL SZOBÁBAN Ruháskosárban frissen mosott fehérnemű, nedves pelenkák az ágy lábánál, műanyag vödörben. Tálcán cumisüvegben tea, üvegpohárban gyümölcslé. Az ötéves nagylány nyitott ajtót, s az apa meglepetésében nem tudta, hogy a gyereket tegye le, vagy szabaddá téve a karosszéket, inkább hellyel kínáljon. Elmondja: harmadik hete van otthon a gyerekekkel, tulajdonképpen szabálytalanul. .. Felesége kórházban, végre javul az állapota, és most már csak azért aggódik, meddig tudja még így itthon kihúzni? Ugyanis az anya állapota és a két kiskorú gyerek nem elég indok: az egyik gyereknek betegnek kell lennie ahhoz, hogy az apát táppénzre vehesse az orvos. Tehát csak a doktor úr jóindulatán múlt... Évente százötvenezer gyerek születik. Ugyanennyi férfinak a gondja évről évre: hogyan tovább, hogyan neveljem az első- gyereket, a másodikat, a harmadikat? BÍRÓSÁGON i Második, békítő tárgyalás szünetében: Az asszony a fa* pádon üldögél kisírt szemmel. A férj idegesen sétál fel-alá és cigarettára gyújt: — Már fél éve megállapodtunk, hogy mindkét gverek nálam marad. A feleségem visszaköltözik az anyjához, ahová úgvis sűrűn járt, iszogatni. Hiába ígérgette, hiába fogndkozott, hogy leszokik. Idáig türelmes voltam. Elküldtem elvonóra is. És sajnos közben született két kicsi is. — Sajnos? —■ Hát nem? Tudja; menynyivel egyszerűbb lenne most az egyezkedés, gyerekek nélkül? Pedig most már ötödik éve csak én törődöm a két kicsivel. Nem is tudom, mihez kezdenék bölcsőde és óvoda nélkül. Ma már a nagyobbik fiam is dugdossa a sörösüvegeket az ágy alá, az ágyneműtartóba az anyja elől! Persze, azon is elgondolkodtam már, mihez kezdenék 37 évesen, ha még ez a két srác sem lenne. APASÁG KÖNYVBŐL _— Hogyan készült az apaságra? — tettem fal a kérdést egy játszótéren. (Voltak, akik mosolyogva odébbálltak.) Többen Benjamin Spock könyvét említik: Csecssmőgondozás, gyermeknevelés. Megnézték a tárgymutatóban, mi vonatkozik rájuk (apa és fia, apa és lánya, apa iránti csodálat, apa szerepe a fegyelmezésben, apa szerepe a játékban, apa szerepe szülés után, apa távolléte), azt elolvasták. — És használt? — Hát... • 1975-ös felmérés szerint Magyarországon ma a keresőkorú nők majdnem 70 százaléka munkavállaló. A harminc év körülieknél ez az arány jóval magasabb, vagyis ma már a férfi szerepe alaposan megváltozott a családban. Nem elsősorban a pénzkereső, családfenntartó szerepének kell eleget tennie. Ahogyan a nőtől elvárják, hogy egyenértékű partner legyen a munkahelyen, a társadalomnak ugyanúgy kötelessége a férfiak egyenrangúságát is számonkérni a családban. Persze — mint mindenben, amihez két fél kell — itt is helytelen lenne csak a férfiak, a férjek felelősségét firtatni. És az apaságra nem lehet csak a gyermek megszületése után felkészülni. PÁSZTOR MAGDOLNA A csecsemő egészséges fejlődésének a levegőztetés, a szabad levegőn való tartózkodás éppúgy elengedhetetlen feltétele, mint a táplálkozás vagy a csecsemő tisztán tartása. A helyes levegőztetés természetesen azt jelenti, hogy időtartamának, módjának megválasztásakor nemcsak a csecsemő fejlettségére, korára, hanem az évszakra is tekintettel vagyunk. Nyilvánvaló, hogy a tavaszi, nyári, kora őszi hónapokban született csecsemő levegőhöz szoktatása lényegesen könnyebb feladat, mint a téli hónapokban születetteké. Szabad levegőre azonban ez utóbbiaknak éppúgy szükségük van. A RENDSZERES LEVEGŐZTETÉST — az évszaktól és a csecsemő fejlettségétől függően 3—5, de legkésőbb a csecsemő 6—8 hetes korában kezdjük meg. Lassan, fokoza- , tosan emeljük a kint tartózkodás időtartamát. A tavaszi, nyári, illetve őszi hónapokban lévegőzéshez szokott csecsemőknek nem jelent zökkenőt a tél beállta. Az évszaknak megfelelően mind me’egebben öltözve hidegebb idő esetén is 3—4 órát töltsön a szabadban. Ezt az időt csak akkor csökkentsük, ha a hőmérséklet fagypont körüli, illetve ha az alá száll. Hazánk éghajlati viszonyai között ritkán van olyan hideg, hogy az önmagában a levegőztetés ellen szólna. Más a helyzet a téli hónapokban született csecsemőkkel. Náluk sokkal óvatosabban járjunk el. A levegőhöz szoktatás ilyenkor általában nyitott ablaknál kezdődik. A jól felöltöztetett csecsemőt — először csak néhány percig — a nyitott ablakhoz tesszük. Ha ezt megszokta, az időt 15, majd 20 percre, később fél órára emeljük. Ha már jól tűri a nyitott ablakon beáramló levegőt, elkezdhetjük a szabad levegőn való levegőztetést, itt is fokozatosan emelve az időt, néhány percről 1—2, majd 2—3 órára. Télen célszerű a déüj illetve kora délelőtti órákban levegőztetni, mert a hőmérséklet általában ekkor a legkedvezőbb. Legjobb úgy megszervezni a csecsemő életmódját, hogy a leghosszabb nappali alvásidejét töltse a szabadban. Nyugtalan, síró csecsemőt nem szabad kint hagyni a hidegben, részben mert ilyenkor a száján veszi a levegőt, (tehát a sírást valamilyen módon meg kell szüntetni, akár cumival, akár egyéb módon), s így a beáramló levegő — elkerülve az orrkagylók járataiban való felmelegedés útját — közvetlenül a légutakba jut, részben azért, nehogy a levegőztetés számára kellemetlen élményt jelentsen. A télen kivitt csecsemőt természetszerűleg kellően fel kell öltöztetni, de nincs értelme levegőre vinni, ha úgy bebugyoláljuk az arcát, hogy csak a szeme látszik ki, vagy lezárt fedelű kocsiban „levegőztetünk”. Arcát tehát hagyjuk szabadon, esetleg olajozzuk be egy kissé, hogy ne csípje ki a hideg. A levegőztetésnek csak a sűrű köd, erős szél, hófúvás, sűrű eső mond ellent. Tavasztól őszig a csecsemő nemcsak alvásidejét töltheti a szabadban, hanem gyakorlatilag az egész napot, délelőttől estig. Ne tegyük azonban a csecsemőt tűző napra; A napozáshoz éppúgy hozzá kell szoktatni, mint a levegőztetéshez, s a hozzászoktatás itt is csak fokozatos lehet. Az erős napsütésnek hirtelen kitett csecsemő bőre leég. Ruházatát csak fokozatosan csökkentsük, míg végül 5—6 hónapos koron túl órákig is kint lehet meztelenül. A NAPSUGÁRZÁSNAK a fentieken kívül fontos szerepe van — többek között —1 a szervezet D-vitamin szükségletének kielégítésében is. Hatására a szervezetben lévő D-vitamin elővitaminja D-vi- taminná alakul, ez pedig az angolkór megelőzésében játszik óriási szerepet. A rendszeres levegőztetéssel, napoz- tatással a nyári hónapokra fedezhetjük is a csecsemő D-vitamin szükségletét, amelyet tehát Csak ősztől tavaszig kell az orvos rendeletének megfelelően pótolni, Dr. M. „Macskajai” Valljuk be, a bál utáni reggel nem éppen kellemes perceit — legtöbbször — a másnaposság okozza. Azonkívül, hogy nem attól ünnep az ünnep, hogy mértéktelenül iszunk, a következőket ajánlhatjuk: À bál előtt, a legelső korty alkoholt megelőzően egyen valami tartalmas ételt (vajas kenyér szalámival, vagy olajos hal). Biztos segítség: mielőtt a mulatságba megy, készítsen otthon kézhez egy kis üveg ásványvizet (ne legyen jéghideg!), amit hazatértekor azonnal megiszik. Csak tej ivóknak: készítsen forró tejet termoszba, s amikor reggel felébred, még felkelés előtt, kis kortyokban fogyassza el. Aki nem tejpárti, ugyanígy kamillateával hozhatja rendbe gyomrát £816. í sferaáfr 8, Keresztrejtvényünkben a Rákospalota! Bőr- és Műanyagfeld'olgozó Vállalat szekszárdi gyárát mutatjuk be. Három szerencsés megfejtő a gyár által felajánlott külön- düban részesül. Ezek: bőrből készült íalidísz, női divattáska, autóstáska. VÍZSZINTES: 1. Az 1969. április 4. óta üzemelő gyár egyik terméke (zárt betűk: N, I, T.j. 12. Európa-kupa. 14. Erbium vegyjele. 15. EVad. 16. Gyűrődéséből veszítő. 17. Lóváteszi, becsapja. 19. Spanyol, osztrák, román gépkocsik nemzetközi betűjelzése. 20. Hideg' évszak. 21. Pege Aladár a mestere. 22. Alomba ringat. 23. Igen kemény anyagba vés. 24. Személyes névmás. 26. Z. E. 27. Tanít, nevel. 29. E. Y. A. 31. Halkan beszél. 33. Ebben a pillanatban. 35. József AttUa Ismert verse. 37. Iráni pénzegység. 38. Szekszárd népszerű áruháza. 39. Tarolni. 41. Rostnő- vény, indiai fajtájából állítják elő a hasist. 42. Elhanyagolt kert Jelzőié. 43. Áléit. 45. Kisebb mint a hegy. 47. Háziállatok alá helyezett szalma. 48. Szomorúság, bánat. 50. N. L. ö. 51. Enyhén lejtő domboldal. 52. Hamis. 54. Kiejtett mássalhangzó. 55. Rangjelző szócska, 57 Csodás elemeket tartalmazó néni elbeszélés. 5«. Félsziget a Szovjetunióban, híres üdülőhely. 60. Tulajdonképpen olyan gáz, amelv nyomással cseppfolyósítható. 62. T. Y. ö. 63. Az örmény SZSZK fővárosa a Szovjetunióban. 65. Sportoló. 67. Ütésfajta az ökölvívásban. 68. Átnyújt. 69. Nemcsak az üzem. hanem a népgazdaság szempontjából is vagy jelentősén* van. (zárt betűk: T. L. s.) FÜGGŐLEGES : 2. Nem ránk. ft Bárénekesnő. 4. Felzaklatott, nye^v talsn. 5. Fősz: a labdarúgásban. 6. Női becenév. 7. Kettős mássalhangzó. 3. Igen rég!, megvisel.. 9. Bánkódik után*. W. HosszmérUá IISBít tud rmiEa? rövidítése. 11. Kinn a labda a vonalon túl. (Tenisz). 12. Befogja az előtte lévőt. 13. A pármai .......... ( Stendhal-regény). 14. A gyár emblémájában szereplő rövidítés (zárt betű: B.) 18. Kén és bór vegyjele. 19. Helyéről elmozdít. 27. Egy másik közismert termék. Z5. Nyári szabadságát tölti. 27. Az SZTK elődje. 28. Zárókötél valamely terület elkerítésére, so. Harcias nő. 32. Főrangú. 33. Szól. 34. Ünnepélyes csapatfelvonulás. 36. Parányi ..hatalom”. 33. Kicsinyítő képző. 39. Csendes-óceáni mosza- tok nyálkaanyaga, élelmiszer, készítésre használják. 40. N. s. 41. Testrész. 43. Női divatcikk. 44. Női becenév. 46. Ilyen termék is készül az üzemben (zárt betű: 0). 48. Úthajlat. 49. Ma esetleg műemlék, régen erődítmény. 51. Népszerű szerencsejáték. 53. Város Belgiumban (ék.h.). 56. Színművész (Attila). 58. Haladó német Színikritikus. 59. 1005 római számmal. 61. Z. p. X. 63. Jóska az USA-ban. 64. Három különböző magánhangzó. 46. Sértetlen. 67. H. T. Beküldendő a vízsz. 1., «9., a függ. i4„ 22.. 46. számú sorok megfejtése 1976. február 16-ig, a Megyei Művelődési Központ 7101 Szekszárd. Pf.: 15. címre. A leve. lezölapra kérjük ráírni: REJTVÉNY. A helye» megfejtést beküldők között a három különdíjon kívül a szokásos öt darab könyvet Is kisorsoljuk. Az 1976. Január 25-1 keresztiejt- véiiy helyes megfejtése: Porcos - Barátságvonat — <Rin"ni — Package —éX ita Brava — Hetvennégy - iC.-d venrényes részvételi díj — ("sks. Ngyszemélyes belföldi utazást (kb. 400 Ft értékben) nyert: Ber- kics Józsefné T0U Toinanémedi Egy-egy népművészeti tárgyat nyert: Tormási Mihály, 7200 Dombóvár, Tanácsköztársaság tér 9.; Tóth Matild, 7100 Szekszárd, Remete u. 8. Könyvjutalmat nyertek: Arany Bélán é, 7030 Paks.Cseresznyés 22.; Csapó Károly, 7100 Szekszárd, Ságvárl o. 3.T Kovács Júlia, 7144 Decs, Garay u. 12. : Reményi Aranka, 7153 Bonyhád, Budai N. Antal u. 26. ; Stlngll Józsefné, 7020 Duna- íöldvár, Bölcskei ú. 4. A nyereményeket postán küldjük «L SZEREK