Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-06 / 31. szám
À vállalati partvezetosêg megtárgyalta c-». •—---■ -- - ------------ . I rn—nw miiBJii——M—1------1 I---------- - ji - ü zem- és munkaszervezés a Volánnál Több mint négy évvel ezelőtt, 1971. december 1-én hozott a Központi Bizottság határozatot az üzem- és munka- szervezés továbbfejlesztéséről. A párthatározatot kormány- határozat és miniszteri határozatok követték, majd elkészültek a vállalati programok is. A határozat hosszabb távra szól, mint ahogy az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése sem máról holnapra megoldható feladat. Ezért szükséges időnkint elővenni a határozatot, a vállalati programot és elemezni, hol tartanak, mit végeztek el eddig, mit kell tenni ezután. A szekszárdi Volán Vállalat pártvezetősége évente tűzi napirendre az üzem- és munka- szervezési határozat végrehajtásának helyzetét. Ezúttal negyedízben került erre sor. A VÄLLALAT PROGRAMJÁNAK BEKÉSZÍTÉSEKOR már figyelembe vették a Volán különleges helyzetét. Természetesen itt is „belülről” kellett kiindulni és a megvalósítás mércéje: Hogyan hatnak az intézkedések a vállalati gazdálkodásra, a szállítási eszközök jobb kihasználása, a volumen növelése, az élőmunka ésszerűbb felhasználása tegye gazdaságosabbá a termelést, növelje a vállalati nyereséget. Ám a vállalat szoros kapcsolatban áll egy sor más vállalattal, intézménnyel, sőt a megye egész lakosságával. Másutt sem, de itt különösen pines helye valamiféle Öncélú gazdaságosságra” való törekvésnek, az üzem- és munkaszervezést úgy kell fejleszteni, korszerűsíteni, hogy ez ne csak a vállalati nyereségben tükröződjék, hanem kihasson, mégpedig kedvezően — a teherszállításban — a fuvaroztatók gazdálkodására, a személyszállításban pedig a fokozódó igények kulturáltabb kielégítésére. A PROGRAM HOSSZÚ TAVRA SZÓL, az első ütemben — lényegében a negyedik ötéves terv időszakára — a szervezőmunka feltételeinek megteremtését, a szervező tevékenység kibontakoztatását, olyan szervezési célkitűzések megvalósítását irányozták elő. amelyek rövid idő alatt elvégezhetők és eredményt hoznak. Az ötödik ötéves tervben valósítják meg az ' átfogó, komplex szervezést. A vállalat jelentős eredményeket ért el az elmúlt években. Évről évre 18—20 százalékkal növelte „termelését”, nyeresége is nagyobb, ennek megfelelően nő a dolgozók személyi jövedelme (1975-ben 5,2 százalékkal nőtt a bér- színvonal). Számos intézkedést hoztak, így új bérrendszert dolgoztak ki a tehergépjárművezetőknél, autóbusz-vezetőknél, -kalauzoknál, növelve a magasabb . teljesítményekre való ösztönzést, érdekeltséget. Szervezési intézkedésekkel — alkalmazotti normatívák kialakításával, helyi bértömeg- érdekeltség kidolgozásávál — csökkentették az alkalmazotti létszámot. Miközben csökkentették a forgalmi dolgozók munkaidejét (átlagosan havi 250-ről 210 órára, az idén pedig 191 óra az előirányzat), növelték a gépjárművek kapacitás-kihasználását. A karbantartásnál bevezették a hárorrt műszakot, ne kelljen „produktív időben” sokat állniok javítás miatt a járműveknek. A javításokat akkor végezzék el, amikor különben is állnának a teherautók, buszok. Űj, korszerű autóbuszokat vásárolt a vállalat, ezeket olyan járatokra osztották be, ahol jó úton, nagyobb távolságokon, kapacitásukat a lehető legnagyobb mértékben kihasználva közlekedhetnek. Az eszközkihasználásnak az élőmunka ésszerű felhasználásának ugyanis csak egyik lehetősége az, hogy csökkentik járművenként az üzemanyag-fogyasztást, javítják a produktív és a „rezsi”- kilométerek arányát. Ennél sokkal többet hoz a vállalat „konyhájára”, ha a különféle feladatokra ésszerűen osztják el a járműveket, a korszerűbbeket, gazdaságosabb üzeipűe- ket járatják azokon a vonalakon, amelyeken nagyobb a teljesítmény. Emelkedett a személyszállítás kulturáltsága az elmúlt években, szinte ugrásszerűen nőtt a helyi járatok száma és forgalma. .• ül Mindezen eredmények ellenére állapította meg a párt*»vezetőség, hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenységben. CSAK KEZDETIEK AZ EREDMÉNYEK, a szervezési terv még nem vált a vállalati terv teljesítésének hatékony eszközévé. A munkának az ötödik ötéves tervben kell teljességében kibontakoznia. Erősíteni kell a szervezési apparátust — alkalmazotti létszámstop lévén, belső erők átcsoportosításával. Megbízást kell adni külső szerveknek elemzésre, szervezési program készítésére. Joggal kifogásolta az egyik vezetőségi tag, hogy míg a munkahelyeken, munkairányító munkakörben kevés a mérnök, a vállalat igazgatási apparátusában sok. Jobban, kell támaszkodni a dolgozók véleményére, észrevételeire. A munkahelyeken téma, hogy ott all egy éve a félmillió forintért vásárolt olajregeneráló berendezés, tétlenül. Nincsenek meg a feltételei az üzembe helyezésének, holott már vegyészmérnöke is van a vállalatnak. A karbantartók jogosan emelnek Szót azért, hogy amíg az ország különböző részeiből jön- riek a vállalatok és milliós értékben visznek alkatrészeket a bontótelepről (évente több száz „lefutott” autóbuszt szednek szét a vállalat bontótelepén), a vállalati karbantartó részlegek alig veszik igénybe ézt az alltatrészforrá&t, NÖVELNI KEEE A HARMADIK HÚSZAK „SÜLYÄT” a karbantartásnál, nappalra „repülőbrigádot” kell szervezni, amelyik azonnal elvégzi a kisebb javítást — izzócsere, ablaktörlőlapát-csere stb. — ami pár perces munka, de még mindig előfordul, hogy órákat kell várni rá. Ki kell alakítani azt a szemléletet, hogy a munkaszervezés megjavításában nemcsak az illetékes — ezt a tevékenységet összefogó — új, vállalati osztálynak van feladata, hanem mindenkinek. És itt nem lehet figyelembe Venni azt, hogy esetenként kényelmetlen valakinek pótkocsit kötnie a teherautó után, sőt, arra kell törekedni, hogy minél több legyen a pótkocsis fuvar. És nemcsak az anyagi érdekeltség növelésével, hanem meggyőző szóval, ha szükséges utasítással is elő kell segíteni, hogy a karbantartók vállalják a háromműszakos munkát. Magától értetődik, hogy ha a busznak „menetrendi” járatai közt van egy-két óra állásideje, személyzete ez idő alatt vállalja a „soronkívüli” — vagy akár rendszeressé tett — rövidebb járatot. Az üzem- és munkaszervezési tevékenységnek a most kezdődött ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN kell kibontakoznia a vállalatnál. Az intézkedéseket ellenőrzik a vállalatnál működő pártszervezetek, beszámoltatják az illetékeseket, de sajátos eszközeikkel segítenek a szervezés megvalósítását szolgáló ' -szemlélet kialakításában is. Szeszfőzde és gazdaságosság Jövőnk jelzőszámai Alig voltam tíz éves, amikor egy alkalommal betoppantam a szomszédékhoz. Már az előszobában roppant gyanús szag fogadott. Megdöbbentően hasonlított ahhoz, ami a sarki talponálló ajtaján „freccsen” ki a gyanútlan járókelő arcába. A konyhában fokozódott a rejtély. Tekerőző kígyóként sziszegő, ujjnyi vastag rézcsövek, gőzben dohogó lábosok... Az egyik cső Végén lassan, megfontoltan csepegett valami. Megoldódott a titok. Hulladék szilvájából pálinkát főzött a szomszéd, „El ne járjon a szád” — kaptam pz intelmet. Bűnös dolog lehet ez — ennyi maradt meg bennem a pálinkafőzés mágiájából. Erre gondoltam, amikor beléptem a tolnai tsz pálinkafőző üzemébe. Minden ugyanolyan volt, mint a szomszédnál — akkor. Csak persze jóval nagyobb. A kívül takaros kis ház, fenn a szőlők között, a domboldalon, nem árulkodott róla, hogy egy szeszfőzde rejtőzik a falai között. De benn: Két jókora kazán ontotta a meleget — amolyan pokolbeli méretű — üstök alatt. Az egyikben hatalmas fakanállal kevergette a cseppet . sem bizalomgerjesztő külsejű „szószt" egy csizmás, kalapos férfi. Társa hasonló öltözékben, hasonló tartalmú vödröket cipelt az üstökhöz. A teremnyi helyiség sarkában modern lepárlók álltak. Az áttetsző üvegtartályba egymást taszigálva csöpögtek a kristálytiszta pálinkacsöp- pek. — Hát ez a munkahelyünk — mutat körbe Nemes Pál. — 1967 óta dolgozunk együtt — néz kollégájára, Pozsonyi Mi- hályra. — Akkor építette a téesz, hogy gazdaságosan fel tudják dolgozni a szőlészetből, gyümölcsösből visszamaradó mellékterméket. Ma már más gazdaságoknak is dolgozunk. Évente 20—25 vagon cefrét • főzünk ki. Tavaly másfél millió forint volt a haszon a pálinkán. És mindez abból, ami másként veszendőbe ment volna... No, kóstolják meg, hogy tényleg kár lett volna érte. Gyűszűnyi kupicákat tesz az asztalra. „Egészségünkre” koppannak egyszerre a poharak. Kint a hideg szél most már veszít erejéből a pálinka kellemes melegével szemben. Lehet, hogy mégsem olyan bűnös dolog a pálinkafőzés, jut eszembe a gyerekkori emlék. Főleg persze így, ha egy közösségnek jelent számottevő anyagi hasznot. Neuu-s tai es t uzsunyi i.u...áiy gondosan végzik a paunaa ^okolását Fotó: GoMvald Tények és adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből BERUHÁZÁS (milliárd Ff) 870 Ipar; a . Mezőgazdaság: 105-107 Szállítás és hírközlés: 105-107 -Közúthálózat: 43-45 Belkereskedelem: 33-34 Egyéb: 227-24 A beruházások előirányzatai.
