Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-05 / 30. szám

H televízió műsorából A tv-nézők között sokan vannak, akik sokra tartják a jó dokumentumfilmeket. A te­levízió közeljövőben bemuta­tandó műsorában számos ér­dekes dokumentumfilm is sze­repel. Ezek közül szólunk ez­úttal néhányról. Bizonyára kevesen tudják, hogy 1975-ben a világ végéneik kellett volna következnie. A „Jehova tanúi” szekta tagjai legalábbjs 1975 végére jósolták .Isten bosszúálló napjának” eljövetelét. A „Világvége után...” (Bibliás emberek) cí­mű film, Szálkái Sándor és Márvány! György dokumen­tumfilmje az adventisták, ős­keresztények, jehovisták, me­todisták, nazarénusok, egyszó­val a magyarországi kis egy­házak különös és alig ismert világába kalauzolja el a né­zőt. Az alkotók ellátogattak kis falvakba és nagy városokba, beszéltek éppen „megmerítke- zett” új tagokkal és a kis egyházak papjaival, papnőivel. Önvallomásaikból reális, érde­kes, meggondolkodtató kép bontakozik ki a „nagy” vallá­sokkal szembefordult csoportok nézeteiről, életéről, a mai ma* Pécsett történeti múzeumot állítanak fel, amelyet — a terv szerint — 1977-ben nyit­nák meg. Szervezésében két intézmény vesz részt: a Janus Pannonius Múzeum helytörté­neti osztálya, amely a tárgyi anyagot és a Baranya megyei Levéltár, amely az írásos anya­got gyűjti, illetve dolgozza fel. A hagyományos várostör­téneti műemlékeken kívül be­mutatják a forradalmi mun­kásmozgalom dokumentumait is. gyár társadalommal való kap­csolataikról. A Tard ma című dokumen­tumfilm Szabó Zoltán, a „Tar- di helyzet” című könyve alap­ján készült. Felkutatták azo­kat a tardiakat, akik adatokat szolgáltattak a mű szerzőjé­nek, így többek között a Rózsa­testvéreket, akik akkor a tardi népiskola tanítói voltak, véle­ményüket most a mai tardi általános iskola hallgatóival szembesítik. Szerepelnek a filmben cselédek, summások leszármazottjai is, akik már a felszabadulás után tanultak és különböző helyeken vezető be­osztásban dolgoznak. Fontos témával foglalkozik az Utonlevők című film. Az ipari munkásság 48 százaléka falun él, életmódja a faluhoz, megélhetési lehetősége a gyár­hoz köti őket. Kétlakiak. Bár anyagilag jobban élnek, mint osztályos társaik, a városi munkásság, ám nem tudnak részt venni a falu közügyei­ben, vagy legalábbis nem olyan intenzitással, mint akik ott dolgoznak, ahol élnek. Keve­sebb idejük van a szórakozás­ra, pihenésre is. A helytörténeti és munkás- mozgalmi múzeumot a város egyik patinás épületében he­lyezik el : a Felsőmalom utcai tímárházban. A csaknem kétszáz eszten­dős, ipari műemléknek számító tímárházat eredeti szépségében állítják helyre. Eltávolítják a' későbbi toldaléképületeket és kibontják a földszint árkád­sorát. A kiállítás hangsúlya Pécs — új és legújabbkori törté­netén lesz. Fiatal művészeit lemezen Az új komolyzenei lemezek között néhány ifjú zenész fel­vételével találkozhatunk. Jan- dó Jenő és Onczay Csaba ze­nekari kíséretes, Szenthelyi Miklós és Schiff András szo­náta lemeze kerül most a nagyközönség elé. A fiatal — huszonhárom éves — Jandó Jenő az úi zon­goristanemzedék képviselője, ő és Onczay először szerepel­nek lemezen. Onczay Csaba gordonkaművész 1973-ban tűnt fel, mint a budapesti Casals- verseny díjnyertese. Szenthe­lyi Miklós és Schiff András Brahms két hegedű-zongora szonátáját, a G-dúr 78-as és \a D-moll 108-as opusz számút adják elő a lemezen. Királyidillek A Kulturális Kaleidoszkóp e heti ajánlata színházi kirándu­lást tervező brigádoknak, KtSZ-eseknek: Ezúttal ismét a Madách Színház egyik előadására hív­juk fel figyelmüket. Bródy Sándor három történelmi ihle­tésű egyfelvonásosát Kerényi Imre rendezte. Az előadás hét órakor kezdődik és tízkor ér véget. Az első darab címe: Mátyás király házasit. Mátyást Sztan- kay István, alakítja, főszerepet játszik Sunyovszky Szilvia, Cs. Németh Lajos és Papp Já­nos. A történet Hunyadi Má­tyás ifjúkori szerelmi kaland­járól szól. A királyt a gyer­mekkor utáni vágy visszaviszi szülővárosába, Kolozsvárra, ahol Petronka, a kis varrólány is vágvakozva gondol az ural­kodóvá lett játszópajtásra. Lajos király válik a követke­ző egyfelvonásos címe. A ki­rályt Juhász Jácint alakítja, feleségét Sunyovszky Szilvia. Miért kell válniuk? Mert a királyné egv~e csak leányokat szül... A fejedelem a címe a harmadik darabnak. Besse­nyei Ferenc alakítja. Felesé­gét Szalay Edit. Bethlen Gá­bornak tudomására jut, hogy felesége, Brandenburgi Kata­lin megcsalja. A fejedelem parancsot ad az ifjú megölé­sére. Történeti múzeum Pécsen Munltásgyerekek névadói Es hol msrcssS az értelmiség ? .Dombóváron három éve működik a társadalmi ünnep­ségeket rendező iroda. Évről évre emelkedik az ünnepalyaS névadók száma és aránya, igaz, hogy ennek érdekében az iroda is mindent megtesz. Minden dombóvári újszülött szü­leinek a címére értesítést küldenek a gyerekek háromhóna­pos kora után, amelyben tájékoztatást adnak a névadó­ünnepség megrendezésének módjáról. Hogy ez reklámfogás? Valóban az, de jó reklám. Másutt is harc folyik ellene, de Dombóváron már megszüntették a csoportos névadókat, csak abban az esetben rendeznek két-három gyereknek kö­zös névadó* tv> “^hez a szülők ragaszkodnak, vagy kölcsö­nösen névadó szülei egymás gyerekének. Az elmúlt évben 124 ünnepséget ia. lU.iak. Ha végignézzük a szülők foglalkozá­sáról szóló bejegyzést, kiderül, hogy a szülők döntő többsé­ge munkás. Ez örvendetes eredmény. Annál kevésbé az, ha a dolgok másik oldalát nézzük, nevezetesen, hogy az értel­miségi szülők úgylátszik még mellőzik ezt a társadalmi szer­tartást, legalábbis Dombóváron. Zászlók — 100 államnak Lengyelország legnagyobb gyapj úszó vetgy ára, a Krepol Byelsko Bialában van. Neve­zetessége hogy egyike Európa három zászlógyárának. Éven­te több mint 40 ezer négyzet- méter zászlószövet készül itt a világ száz országának. Mint minden hasonló üzemnek, ter­mészetesen a byelsko bialainak is megvannak a saját techno­lógiai titkai: a speciális szö­vet, a különleges festékek. Ezeknek köszönhető, hogy az itt készült zászlók sokáig meg­őrzik eredeti szépségüket. Szélben, esőben sem szakadnak el, színeik nem fakulnak. A zászlógyártás egyszerűnek tűnő folyamata valójában igen bonyolult. A színek kiválasz­tása, a lobogóra kerülő ábrák megrajzolása nagy szakértel­met és pontosságot igényel. E nehéz, összetett munka gépesí­tését eddig még senkinek sem sikerült megoldania. Gyakran előfordul, hogy a gyárnak soron kívül nagy mennyiségű zászlót kell elké­szítenie, ha például egy állam megváltoztatja zászlajának szí­nét, vagy a benne szereplő áb­rát De ha vihartól megtépá­zott hajó érkezik egy lengyel kikötőbe, szintén a Krepolból szerzi be a tengeren elvesztett zászlaját Az üzem legnagyobb meg­rendelői a hajógyárak. Minden Lengyelországban épülő hajót teljes zászlókészlettel szerel­nek fel. A byelsko bialai gyár termékeit vásárolják a Len­gyelországban működő külföl­di diplomáciai képviseletek, de zászlói ott díszelegnek a nem­zetközi kongresszusokon és sportversenyeken is. Forgalmas szezon elölt a Balaton Bár a szerződéskötések és a helyfoglalások még nem zá­rultak le — máris megálla­pítható: forgalmas lesz az idei balatoni szezon. A SIÖTOUR nyaralóházai­nak egy részét már előre kibé­relték. A déli parti kempingek legszebb helyei iránt többségé­ben külföldiek érdeklődnek.' Az északi parton a balatonfü­redi és a tihanyi kempingek iránt mutatkozik a legna­gyobb érdeklődés. A csehszlovák munkások közül sok ezren szervezett üdültetési formában, kéthetes váltással veszik igénybe a ba­latoni kempingeket. Hz orosz nyelv külföldön Évről évre nő a külföldön oroszul tanulók száma. Jelen- . leg 89 országban mintegy 20 . millió legkülönbözőbb korú ember tanulja a nyelvet. Az oroszul beszélők száma két- . évenként körülbelül egymillió­val nő. Jelenleg a világ majd­nem minden hetedik lakosa tud, illetve tanul oroszuL Az orosz nyelv külföldi nép­szerűsítésében fontos szerepe ' van a moszkvai Orosz Nyelvi Intézetnek. Az intézet két le­velezési osztálya foglalkozik a nyelv iránt érdeklődő külföl­diekkel. Elsősorban az orosz tanárok továbbképzésére for­dítanak figyelmet. Sokan van­nak azonban, akik azért ta­nulnak oroszul, hogy olvasni tudják a Szovjetunióban meg- . jelenő tudományos és szak-, könyveket. 1975-ben nyílt meg az intő-: zst egy-egy módszertani köz­pontja Magyarországon, Len­gyelországban és Csehszlová­kiában. Hamarosan más or­szágokban is működnek majd ilyen központok. Ugyancsak tavaly kezdte meg munkáját az Orosz Nyel­vi Könyvkiadó, amely az el­eműit évben mintegy kétszáz tankönyvet és oktatási segéd­anyagot jelentetett meg több mint 70 ország megrendelésé*; tót országok, történetek Egy emlékezetes mondat Az NDK-ban már elég sok a vendéglő, mégsem könnyű annak a dolga, aki bejelen­tetlenül érkezik. Ha valaki mondjuk Karl-Marx-Stadt- bői Erfurtba megy, akkor elő­re rendel magának helyet va. lamelyik vendéglőben. Így azonnal étkezhet. Ha nem fog- lal helyet, akkor bizony elő­fordul, hogy csak a negyedik, vagy az ötödik vendéglőben ülhet asztalhoz. Nem ritka látvány az sem, hogy embe­rek lesik: mikor, melyik asz­tal üresedik meg és úgy he­lyezkednek, hogy ők legyenek az elsők a megürült asztal körül. Megtudtam, hogy e zsúfolt, ság oka: az NDK-ban lénye­gesen többen étkeznek ven­déglőben, mint nálunk. Ke­vesebben bajlódnak otthon a főzéssel. Inkább nagy nyugalojnmal várják: mikor kérdi meg tő­lük a pincér, hogy mit ren. delnek? Erre is sokat kell várni. Legalább annyit, mint arra, hogy a megrendelt ételt kihozzák. Az csak bo­nyolítja a dolgot, ha a ven­dég magyar és még kenyeret is kér. Ha elérkezett az ebédidő, mindig kérdés volt számom­ra: mikor, hol. hányadik ven­déglőben étkezünk? És le­het-e dohányozni? A legtöbb vendéglőben ugyanis 12 és 14 óra között ti­los a dohányzás. Ezt szigo­rúan be is tartatják. Kezdet­ben nehéz volt megszokni a hosszú várakozást cigaretta nélkül, de később, látva, hogy mások sem pöfékelhetnek, beletörődtem sorsomba. Né­hány nap elteltével, annak ellenére, hogy erős dohányos vagyok, vendéglőben, ebéd idején eszembe sem jutott rá­gyújtani. Meg lehetne szokni az itt­honi vendéglőkben is a do­hányzási szünetet. Tiszta, do­hányfüsttől mentes levegőben jobban ízlett még az ebéd is: a csülök, a sonka, a bécsi­szelet. .. A többi ételt még a jó levegő sem tette jobbá. Étkeztem vendéglőben, vas­úti restiben, üzemi konyhán. Mindenütt sokan voltak és nem győztem csodálni a nyu­galmukat, Hogy mitől voltak ilyen nyugodtak, azt csak sejtem. Lehet, hogy tévedek, de úgy érzem, megtaláltam nyugodt, ságuk okát. Egy alkalommal azt mond­ta német kollégám: — Ma egy német csárdában étkezünk. Hasonló a magyar csárdákhoz. Kollégám magyar csárdát csak Karl-Marx-Stadtban lá­tott. Igaz, ez hasonlít a ma­gyar csárdához, de mégsem igazán magyar. Kíváncsian vártam a német csárdátl A csárda, közel a városhoz egy erdős részen állt. Német stílusban épült, nagy, emele. tes ház volt. A földszinten vendéglő, az emeleten háló­szobák. Valamikor postako­csik utasai aludtak a szobák­ban, ma autósok töltik itt az éjszakát. A csárdában durván meg­munkált asztalok, székek, pi­ros és kék kockás térítők, ha­talmas poharakban habzó sör, magnetofonról német né­pi zene és az étlapon német házi készítésű töltelék és son­ka. A hatalmas adag felvágott és sonka kitűnő volt, a zene is, a sör is. A kiszolgálás is meglepett. Alighogy megren­deltük az ételt, máris ehet­tünk. Az emberek beszélgettek, diszkréten nevetgéltek... Va­csora után alaposan szemügy­re vettem mindent: a bútoro­kat. a söntéspultot, a pincér­nőket, a képeket és a felira­tokat. Az egyik felirat külö­nösen megtetszett. Magyarul így olvashatnám: „Az élet nem olyan hosszú, hogy akár egy órát ■ is bosszankodással tölthetnénk el belőle.” Igazuk van! Német barátaink ehhez a mondáshoz tartják magukat a vendéglőben és mindenütt. Náluk és sem bosszankodtam. Itthon, sajnos már nem volt ereje ennek az emlékezetes mondatnak. SZALA1 JÁNOS \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom