Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-29 / 51. szám
Százezer köbméter fa sga tieHlár nmi, 439 hektár »taia mSwItBM Szövetkezeti földtulajdon — Földcsere — Parlag területek „A termelőszövetkezeti mozgalom eredményei lehetővé teszik, ugyanakkor a szövetkezeti gazdálkodás biztonságához fűződő alapvető politikai, gazdasági érdekek megkívánják a nagyüzemi földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését” — mondja a nagyüzemi földtulajdon egységének megteremtéséről szóló törvény. 1968 óta — miután a törvény életbe lépett — jelentősen megnövekedett a termelőszövetkezetek közös tulajdona. Tolna megye termelőszövetkezetei 220 907 hektáron gazdálkodnak, amiből jelenleg 22 ezer hektár az államé. A termelőszövetkezetek közös tulajdonában van az összterület 40 százaléka. 50 százaléka pedig termelőszövetkezeti tagoké. A FÖLDTÖRVÉNY lehetőséget adott arra, hogy a szövetkezetek az állami földeket megvásárolják, a közelmúltban öt megyénk beli szövetkezét vett állami földet. A közös földterület növelésének másik formája: az elhalt téesztagok tulajdonában lévő területeket — ha azt nem téesztag örökli, s nem lép be a szövetkezetbe —- a téeszek megváltják. A tulajdonszerzés harmadik forrása: a pusztán élő dolgozók, idős téesztagok földjét a szövetkezet megveszi és a nagyüzemi táblákhoz csatolja. A közös gazdaságok minden hónapban kötelesek bejelenteni a föld- tulajdonban létrejött változáV an persze némi túlzás a címben, mert a műhelyek, gyártócsarnokok túlnyomó részét aligha nyilváníthatnák múzeumnak. Némelyiket mégis, a a s legtöbbnek egy-egy gépét, berendezését úgyszintén a műszaki emlékek közé állíthatnánk. A teljesen élavult — az úgynevezett nullára letrt — gépek, berendelések aránya a teljes állományon belül például a gépiparban tizenkilenc, a bányászatban huszonegy Százalék. Holott ezeken a területeken is, másutt is tetemes összegeket költöttek fejlesztésre. Csak éppen a „jó öreg” eszközök maradtak az újak mellett, bár termelékenységük alacsony, lekötik a munkaerőt, elfoglalják a termelőterületet, karbantartásuk, javításuk rendkívül Időigényes és költséges. Ezzel már azt is kimondtuk, miért hem örvendezünk a műhelymúzeii- fnok-múzeumműhelyek népes tábora láttán. Óhatatlanul megfogalmazódik az olvasóban a kérdés: mi öz oka a hagyományok ilyesfajta, korántsem kívánatos őrzésének? Részben a restség, s a rövidlátás. Az, bogy az elöregedett berendezés eszközterhel névlegesek, látszatra „ingyen” működik. Valójában drága az üzemeltetése, csak ez eltűnik a különböző költségek fátyla mögött. A megtakarított forintok ellenében bankó- köteg úszik el, de ahhoz, hogy ez nyilvánvaló legyen, alaposabbá kellene tenni a vállalati költségelemzést és -gazdálkodást. Nem mellékes tényező sokat. Sok helyütt ennek nem tesznek eleget; előfordul, hogy a módosulásokat fél évig, egy évig sem jelentik be. A következmény: a már megvásárolt föld után Is fizetik a földjáradékot, s ez anyagilag hátrányosan érinti a szövetkezeteket. AZ ELMÚLT években az iparszerű növénytermesztés szükségessé tette, hogy a mezőgazdasági üzemek a beékelődött területekét egymás között kicseréljék. Az elkövetkezendő években a földrendező bizottságok kiegészítő föld- rendezéseket hajtanak végre: nagyobb parcellákban tömörítik a szétszórt területeket, a közbeeső földek helyett más te- rületen jelölnek kt hasonló minőségű parcellákat. A közelmúltban táblacserék történtek a böleskel és dunaföldvári, a bölcskei és madoesai téeszek között, a közeljövőben pedig földet cserél a Dalmandi Állami Gazdaság és a dombóvári téesz. A táblacseréket gyorsabb Ütemben lehetne végrehajtani. ha a gazdaságok nem csinálnának belőle presztízs- kérdést. Különösen a* állami gazdaságok azzal érvelnek. Hogy jobb kultúrában tartják a területeket, mint a termelő- szövetkezetek. A nagyüzemi földcsere irányelveit ebben az évben központilag szabályozzák. Az utóbbi években Igen sok, korábban egvéni kezelésben lévő föld került a szövetkezetekhez, melyeket hem csatoltak a nagyüzemi táblákhoz, de az sem, hogy a* ■ új technika legtöbbször változtatások sorát követeli meg — az előkészítésben, ä továbbfeldolgozásban, az anyag minőségében, a műveleti technológiákban, stb. — többletenergiákat vezetőktől, beosztottaktól. \ Némelyik vállalat úgy igyekezett kifogni az Idő múlásán, hogy á törzsgyárban utat nyitott az újnak, de a régit átmentette a telephelyek valamelyikére, ipartelepítés címszóval Védve e műveletet. Vajon csoda, hogy az ilyen módon kialakított termelőhelyeken akâdoz.lk a munka ritmusa az örökös Javítgatások következtében, gyatra a minőség, szegény a termelékenység, s ugyanakkor a költségek magasak? fel iba lenne á mai hely zeng tért kizárólag a válla"■ latokat kárhoztatni. Bé- lesegített ebbe a szabályozó rendszer tökéletlensége, s néhány részletének ellentmondásossága éppúgy —, az új technika ■ felértékelése például, mint az az általános felfogás, mely iparfejlesztés címén mindenféle törekvést jóváhagyott, függetlenül e törekvések tényleges társadalmi hasznosságától. Tény az is, hbgy a múzeumba illő eszközök kiselejtezése csak egy lépés. A következő az, mi kerülhet a helyébe, s ha a szükséges gép, berendezés megszerezhető, rendelkezésre állnak-e a képzett kezelők? Csupán érzékeltetésül: az építőiparban a legkorszerűbb gépek, berendezéseit nem is művelik, parlagon hagyják. A legutóbbi határ- szemlén a megyében 052 hektár művelés alatt nem álló szántót és 430 hektár szőlőt találtak. Ennek az okát többféleképpen magyarázzák: a terület lejtős, erodált hegyoldalon van, gyenge a talaj, vagy gyakori a belvíz. Figyelemre méltó tény viszont az is, hogy a parlag területek többsége az üzemi központtól távolesik. Ma, mikor a háztáji gazdaságok szerepe egyre nagyobb, a használhatatlannak minősített földeken a ' háztáji bizottságok Irányításával érté. kés takarmánynövényeket lehetne termelni. A termőföld: a legfontosabb termelési eszköz, a mégis úgy tűnik, hogy az üzemek egy része ezt a tényt nem a súlyának mesfe- lelően kezeli. Kényelemből, nemtörődömségből túlságosan is könnyen lemondanak hasznosítható földekről. Előbb- utóbb a jelenleginél szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, méghozzá olvanokra. tnelveket az adottságokat jól ismerő ha- társzemle-bizottság foganatosítana a gazdaságokkal szemben. AZ ELH ANYAGÓLT területeken csak gaz és gvom terem: itt telenázertek meg a gombabete"«éapil( a kártevők. Innen fertőződik a ku'túrterü- let. Ha nem is művelik meg ezeket a területeket, ugárolni kellene akkor is, ha már úgy vélik, hogy hasznos gazdasági növények termesztésére végképp nem alkalmas. kihasználtsága a lehetséges óraszám 22—25 Százalékát éri el. Azaz nem zúdítható be az új technika egyetlen termelőhelyre, iparágba sem. Csak akkor, ha a befogadás minden feltétele létrejött. AZ ötödik ötéves tervben a gépipar fejlesztésére ötvenmilliárd forintot használhatnak fel, s ez csak egyetlen adalék ahhoz, mekkora összegek szolgálják a haladást, s vele a műheiyfalak között rekedt múzeumok, múzeumi darabok fölszámolását. A pénz fontos, de nem minden. Legalább ennyire lényeges, hogy — a központilag kialakított fejlesztési irányokhoz Igazodva — a vállalatok tiszta képet alkossanak költségeikről, benne azokról, melyeket a múzeumok őrzése okán adnak kl. E kép minden bizonnyal meggyőzné ez ódzkodókat, mivel megmutatná: nemcsak a társadalomnak, hanem a gyárnak, vállalatnak Is sokba kerül az emlékek ilyenforma ápolgatáSá. ■ mostani, tervkészítő ÍJ időszakban különösen fontos, hogv részletekbe menő térkép készüljön arról, mi az, ami megtartható. S mi kerüljön — mert sok ilyen La akad! — a műszaki emlékek gyűjtőhelyére, s ml az ócskavas-telepekre. Fóhtos ez, mert az ésszerű takarékosság most lényeges vezérlő elve a gazdálkodásnak. Ezért a korábbinál is érvényesebb a népi bölcsesség: aki szeget kímél, az patkót veszít. MÉSZÁROS OTTÓ A Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság erdőiben körülbelül százezer köbméternyi mennyiségű fát termelnek ki ebben a gazdasági évben. Palotai Józseftől, a fafeldolgozási ágazat vezetőjétől megtudtuk azt is, hógy a fakitermelés télen aem szünetel. Lényegében már csaknem teljesen gépesítették. Korszerű STIL-f űr ész- gépekkel fűrészelik át a fatörzseket, majd nagyrészt már csuklós traktorokkal közelítik meg a „Vágásterét”, Azokkal vOhtatják el a kivágott fát. A szállítógépeket, a Tatra és a ZIL tehergépkocsik többségét felszerelték svéd daruval, a rönkök emelését is mintegy hetvenöt százalékban gépesítették, — Milyen fafajtákat termelnek ki? — Elsősorban csert, valamint akácot és tölgyet. A fa- feldolgozást, a parkettagyártást tekintve, esztétikailag a tölgy áll az első helyen. A csert és az akácot'ezelőtt nem keresték à vevők, gazdaságunk azonban — a vélemények és tapasztalatok szerint — megkedvel tette ezt â két fáfajtát is. — Mire használják a kitermelt fát? Autós vizsgaidőszak. À definíció illik ezekre a késő téli, koræ tavaszi hetekre. A járműveket, amelyekkel majd a tél beálltáig sok száz — sok ezer kilométert akarnak futni, most viszik vizsgára ♦v’oj- donosaik. Vannak szép számmal olyanok is, akiknek most kell menni, mert lejárt, vagy napokon belül lejár a kocsi forgalmi engedélyébe bepecsételt engedély. De sokan kivárták a tavaszt, s némi késedelmi díjat fizetve most Viszik vizsgára Járművüket. Többen vannak azonban azok, akiknek csak hónapok múlva kellene bemutatni a kocsit a vizsgabiztosok előtt. Csúcsforgalom van tehát minden hétfőn és pénteken délután Tolnán, a OEM szervizében, ahol kivételesen nem szerelik ilyenkor az autót, csak ellenőrzik. Szerszám legfeljebb akkor kerül elő, ha a kocsiról leveszik a rendszámot. Ilyen azonban ritkán fordul elő. Az udvarra egymás titán gurulnak, inkább robbannak be a gépkocsik, hogy aztán rövid fékezésekkel bizonyítsák, a fékek jók. — Tudjuk, ez nem tökéletes így — mondja Nagy Tibor, a vizsgabizottság vezetője. — Kaposváron épül már az új bázis, ahol műszerek mutatják, milyen hatásosan működik C2 az életbevágóan fontos szerkezet. Most, itt még à* a próba, blokkoí-e a láb-, illetve a kézifékkel â kerék. Mikor ezen a próbán túljutottak a járművek, rágurulnak az aknára. Itt minden oldalról gondosan megnézik, nincs netán valami hiba. Czegiédi Sándor és Bóna József egy perc alatt Végignéz mindent. Lámpákat, kormányt, kerékcsapágyakat. Azt, hogy rendesen biztositották-e — Saját ipari üzemeink ellátása mintegy húszezer köbméternyit tesz ki, A következő a tűzifa, amiből húszezer tonnányit adunk el a budapesti, a pécsi és a kecskeméti TÜZÉP-nek. Papírfát is számiunk. A fafeldolgozás erdőgazdaságunk árbevételének körülbelül egyharmadát adja mintegy huszonhatmillió forint értékben. Ebből tizenötmillió forint értékű a parkettagyártás — hangsúlyozta a fiatal szakember. — Mióta gyártanak parkettát? — 1974-ben kezdődött a próbaüzemelés Csib rákon. Nagydorogon és Tolnanémedi- ben kisüzemben készül. A csíbráki üzem tizenháromezer köbméternyi gömbfaanyagot dolgoz fel. Rakodólap-elemeket is készít, várhatóan paletta- elemet is exportál a LION1M- PEX közvetítésével Olaszországba és az NSZK-ba. Körülbelül tíz fafajból készült parketta á dél-dunántúli és à Budapest környéki TÜZÊP- vállalatok megrendelésére. i BALLABÁS LÁSZLÓ a legfontosabb csavarokat. Da észrevesznek más hibát is. t A Trabantot a szerelő hozta. Vizsga előtt átnézte, Javította, s csak tt vizsgabiztos vette észre, repedt a bölcső, ami tartja a motort, a futóművet. A Villányt ÁG. Volgájában az elosztónál ferdén csavarták be a fékcsövet. Egy csepp fékolaj már jelezte, valami nincs rendbeh. S előfordulhat, a megrongált csavar szétjön, a fékek hatástalanok maradnak, s a kocsi megállíthatatlanul rohan. — Sajnos, legtöbb bajt a felületes javítás okozza. A szerelők kapkodnak, vagy felelőtlenek — mondja Nagy Tibor. Egy traktor pöfög az akna fölé. Festése kifogástalan. De az sem rejti el a kontár munka nyomait. A fékcső hegesztett. És sorra derülnek ki à többi hibák. Előkerül a csavarhúzó, A traktor rendszám nélkül megy vissza a műhelybe. A pótkocsikkal még sok a hiba. Gazdáik még úgy tekintik, mint a lovas kocsi egy változatát. Ha megvan a négy kerék, mehet. Egy délután Tolnán négyről vették le a rendszámot. Sötétedik. A gépkoesisor a kapu előtt lassan rövidül. Legtöbb IfoCst gazdája kifelé legszívesebben keringőt járna járgányával. De vannak, akik kevésbé örülnek. Nékik két hónapon belül újra kell jönni, mert valami, nem létfontosságú része ä járműnek, nincs rendben. Mire keli vigyázni vizsga előtt? Ilyen -receptet összeáll!- tani nem lehet. A vizsgabiztosok mindent észrevesznek. Rendbe kell hozni teljesen a kocsit, s Fontos ez, mert g műszaki vizsga három évre szól. S három évig kell g járműveknek állni a Sarat. , — szí — j Műhely vagy múzeum? Vizsgáznak az autók
