Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-25 / 47. szám
Leiiyld Brezsiyev elfteifesztette a központi bizottság beszámolóját * (Folytatás a 3. oldalról.) Ä háború veszélyének további csökkentése a leszerelés ügyének előrevitele érdekében most azt javasoljuk, hogy kössünk az egész világot átfogó szerződést az erőszaknak a Nemzetközi kapcsolatokban való elutasításáról. A szerződés résztvevői — köztük természetesen a nukleáris hatalmak —, köteleznék magukat, hogy az egymás közötti viták megoldása során tartózkodnak a fegyverek, így a nukeláris fegyver alkalmazásától. A Szovjetunió kész más államokkal együtt .megvizsgálni a gyakorlati lépéseket e javaslat megvalósítására. Napjainkban nagy a béke megszilárdításáért indított társadalmi tömegmozgalom szerepe és felelőssége. Az elmúlt öt évet e mozgalom fejlődésének olyan határkövei jelzik, mint a békeszerető erők moszkvai világkongresszusa, az európai biztonság harcosainak brüsszeli közgyűlése. a nők berlini világkongresszusa. Az SZKP főtitkára ezután a jövő feladatait körvonalazta. 4. fi békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és fiiggetienségéért folytatott további harc programja Országunk nemzetközi helyzetét és a nemzetköz helyzetet értékelve pártunk központi bizottsága azt a következtetést vonja le, hogy a békáért, a népek szabadságáért és függetlenségéért vívandó további harc most elsősorbán a következő feladatok megoldását követeli meg:. — Szakadatlanul szilárdítani kell a testvéri szocialista államok egységét, és az új társadalom építésében kifejtett sokoldalú együttműködésüket fejlesztve növelni kell a béke szilárdításához való együttes, aktív hozzájárulásukat. — Törekedni kell a növekvő, a béke számára veszedelmes fegyverkezési hajsza megszüntetésére, rá kell térni a felhalmozott fegyverkészletek csökkentésére, a leszerelésre. Ebből a célból: a) Mindent meg kell tenni a hadászati fegyverek korlátozására és csökkentésére vonatkozó újabb szovjet—-amerikai megállapodás előkészítésének befejezése érdekében, a nukleáris kísérletek általános és teljes beszüntetéséről, a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, az újabb tömegpusztító fegyverfajták és fegyverrendszerek létrehozásának betiltásáról szóló, valamint az emberi környezet katonai, vagy más ellenséges célokból történő befolyásolását megtiltó nemzetközi szerződések megkötése érdekében. b) Üjabb erőfeszítéseket kell tenni a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások aktivizálása érdekében. E térségben az első konkrét lépésekről történő megállapodást, követően majd a legközelebbi években tovább kell tevékenykedni a katonai enyhülés ügyén. c) El kell érni. hogy számos országban a katonai kiadások jelenlegi állandó növelését e kiadások rendszeres csökkentésének gyakorlata váltsa fel. d) Mindent meg kell tenni a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívása érdekében. — A békeszerető államok erőfeszítéseit összpontosítani kell a még meglévő háborús tűzfészkek felszámolására és mindenekelőtt a közel-keleti helyzet igazságos és tartós rendezésére. Ezzel a rendezéssel összefüggésben az érintett államoknak meg kell vizsgálniuk azt a kérdést, hogyan járulhatnak hozzá a Közel-Keleten a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez. — Mindent meg kell lenni a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítéséért, azért, hogy az enyhülés az államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés konkrét formáját öltse. Aktívan folytatni kell az összeurópai tanácskozás záródokumentuma teljes megvalósításának irányvonalát, a békés egymás mellett élés fejlesztését Európában. A békés egymás mellett élés elveinek megfelelően folytatni kell az Egyesült Államokkal. Franciaországgal, az NSZK-val, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Kanadával, valamint Jaoánnal és más kapitalista államokkal való a hosszú távú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztését politikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt. — A kontinens államainak közös erőfeszítésével tovább kell munkálkodni az ázsiai biztonság megteremtésén. — Törekedni kell az egész világot átfogó olyan szerződés megkötésére, amely megtiltja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazását. — Az egyik legfontosabb nemzetközi feladatnak kell tekinteni a gyarmati elnyomás összes maradványának felszámolását, a népek függetlensége és egyenjogúsága megsértésének megszüntetését, az eleinyomás és a faji politika valamennyi fészkének felszámolását. — A nemzetközi kereskedelem területén el kell érni a diszkrimináció és minden mes. térségé* akadály megszüntetését, a jogegyenlőtlenség, a diktátum és a kizsákmányolás megnyilvánulásainak a nemzetközi gazdasági kaocsolatok- ban való felszámolását. Ezeket a javaslatokat a XXIV. pártkongresszuson meghatározott békeprogram szerves folytatásának, a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott további harc programjának tekintjük. E feladatok megoldásának szol. gálatába állítjuk országunk külpolitikáját, és e területen együtt fogunk működni a többi békeszerető állammal. 5, fiz SZKP és a nemzetközi forradalmi folyamat Ä gyökeres társadalmi változások korában élünk. Tovább erősödnek és bővülnek a szocializmus pozíciói. A nemzeti felszabadító mozgalmak győzelmei új távlatokat nyitnak meg azok előtt az országok előtt, amelyek kivívták függetlenségüket. Fokozódik a dolgozóknak a monooóliumok elnyomása, a kizsákmányoló rendszerek ellen vívott harca. Mind nagyobb méreteket ölt a forradalmi, demokratikus, imperialistaellenes mozgalom. Mindez összességében a nemzetközi forradalmi folyamat fejlődését jelenti. Az emberiség társadalmi fejlődésének fő irányát a szocializmus országainak fejlődése, erejük növekedése, nemzetközi politikájuk jótékony hatásának erősödése határozza meg. A kapitalizmus általános válsága tovább mélyült az Utóbbi években. A termelés szembetűnő csökkenése és a munkanélküliség növekedése a kapitalista országok többségében összefonódott a kapitalista világgazdaság olyan súlyos megrázkódtatásaival, mint a valutaválság, az energiaválság, a nyersanyagválság. A válságot élezte az infláció, amelyet fokozott a békeidőben soha nem látott méretű katonai kiadások állan. dó emelkedése. Erősödött az imperializmuson belüli vetélkedés, a Közös Piacon, és NATO-n belüli Viszálykodás. A nemzetközi monopóliumok növekvő gazdasági hatalma még kíméletlenebbé tette a kónkurrenciaharcot. ' 1976. február 25. A jelenlegi válság nem a szokásos. Mindenki világosan látja: szertefoszlott a burzsoá ideológusok és reformisták egyik fő mítosza, az a mítosz, amely szerint napjaink kapitalizmusa képes a válság kiküszöbölésére. A kapitalizmus ingatag volta mind nyilvánvalóbbá válik. A munkásosztály fokozza harcát a nagytőke, a társadalmi bajok fő okozója ellen. Fokozódott a burzsoá társadalom eszmei-politikai válsága. Ez a válság kikezdi a hatalom intézményeit, a burzsoá politikai pártokat, megingatja a Áz elmúlt öt év folyamán a nemzetközi reakció néhány bástyáját súlyos csapás érte. Ebben az időszakban zajlott le a chilei és a portugáliai forradalom. Peruban jelentős sikereket értek el a forradalmifelszabadító erők. Görögországban megbukott a katonai fasiszta kormány. Spanyol- országban megingott a francó- ista rezsim. A portugáliai helyzetről szólva az SZKP főtitkára leszögezte: A Szovjetunió kategorikusan ellenez a portugál belügyekbe való minden beavatkozást. A portugál népnek minden más néphez hasonlóan joga van olyan úton járni, amelyet ő maga határoz meg. Engedjék meg, hogy erről a szónoki emelvényről kifejezzem a szovjet kommunistáknak Portugália forradalmi népével, kommunistáival, demokratáival való forró szolidaritását. A chilei forradalom világosan kifejezésre juttatta az ország népének arra irányuló legalapvetőbb erkölcsi normákat. Mind nyíltabbá válik a korrupció, még az államgépezet legfelsőbb szintjein is. Folytatódik a szellemi kultúra hanyatlása, nő a bűnözés. A kommunistáktól távol áll, hogy a kapitalizmus „automatikus csődjét” jósolják — folytatta beszédét Leonyid Brezs- nyev. — A kapitalizmus még nem kls tartalékokkal rendelkezik. Az utóbbi évek eseményei azonban újult erővel bizonyítják, hogy a kapitalizmus Flyan társadalom, amelynek nincs jövője. szenvedélyes törekvését, hogy megszabaduljon a hazai burzsoázia és a külföldi monopóliumok kizsákmányolásának terhétől. A chilei reakció ösz- szeesküvése, amelyet — mint az már mindenkinek ismeretes —, a külföldi imperializmus terveit ki és fizetett meg, rajtaütésszerűen csapott le a forradalomra. Chile tragédiája nem érvényteleníti a kommunisták Az eltelt öt esztendő egyik nevezetes jelensége volt a tőkés világ kommunista pártjai befolyásának növekedése. A nemzetközi kommunista mozgalom sikereiről tanúskodik az a tény, hogy âz-1969-es tanácskozáson felvázolt anti- imperialista akcióprogram legtöbb pontja megvalósult. A kommunisták között időnként keletkezhetnek véleménykövetkeztetéseit a forradalom különböző útjainak lehetőségéről, beleértve a békés forradalmat is, ha megvannak ehhez a szükséges feltételek. Itt, a kongresszusunkon valamennyi szovjet ember nevében újból követeljük: „Szabadságot Luis Corvalánnak! Szabadságot a fasiszta junta valamennyi foglyának!” A forradalmi mozgalom tapasztalata az elmúlt években szemléltetően bizonyította : amikor a monopoltőke és politikai uszályhordozói uralmát reális veszély fenyegeti, az imperializmus mindent elkövet, minden látszatát leveti mindenféle demokráciának. Kész lábbal tiporni az államok szuverenitását, minden törvényességet, nem is beszélve a humanitásról. Rágalom, a közvélemény félrevezetése, gazdasági blokád, szabotázs, ínség és romlás előidézése, megvesztegetés és fenyegetés, terror, politikusok meggyilkoltatása, fasiszta típusú progromok — ez annak a mai ellenforradalomnak a fegyvertára, amely mindig a nemzetközi imperialista reakcióval szövetségben lép fel. Mindez azonban végső során kudarcra van kárhoztatva. A szabadság ügye, a haladás ügye legyőzhetetlen. különbségek egyes kérdések elbírálásában. Marxisták— leninisták azonban az ilyen kérdéseket az internacionalizmus álláspontjáról közelítik meg, az egész mozgalom egységének szilárdítását szem előtt tartva és a keletkezett problémákat a valódi elvtársiasság szellemében, minden egyes pért egyenjogúsága és önállósága tiszteletben tartása kiII szabadság, a haladás ügye legyőzhetetlen II nemzetközi kemmunlsta mozgalom sikerei kezdhetetlen normáinak ker-H tei között vitatják meg. Természetesen itt nincs és nem is lehet szó az elvi dolgokban való kompromisszumokról, a kommunista ideológiának ellentmondó nézetekkel és cse-j lekedetekkel való megbéküg lésről. A kommunisták küzdelmük- ben a forradalom fejlődésének) a szocializmus és a kommunizmus építésének közös törvényszerűségeiből indulnak ki.1 Ezeket a törvényszerűségeket) amelyek a marxizmus—leni«, nizmus elméletében tükröződnek és amelyeket a gyakorlat igazolt, kollektiven és részletesen kifejtve fogalmazták meg a testvérpártok nemzetközi tanácskozásain. E közös törvény- szerűségek alapos megértése, a rájuk való támaszkodás az adott ország konkrét feltételei alkotó felmérésének és számbavételének párosításával, to-' vábbra is a marxisták—leninisták elidegeníthetetlen sajá-; tossága. Szeretném külön aláhúzni a! proletár internacionalizmus fontosságát napjainkban. Ez a marxizmus—leninizmus egyik fő elve. A mi nézőpontunk szerint viszont a proletár internacionalizmus elutasítása egyet je= lentene ' azzal, hogy a kom- munista pártokat és általában a munkásmozgalmat erős és bevált fegyvertől fosztjuk meg. Jelentékeny szerepet játsza. nak a kommunisták regionális konferenciái. Az elmúlt években nem kevés ilyen konferencia volt. Külön meg kell említeni Latin-Amerika és a Karib-tenger térsége kommunistáinak havannai konferenciáját, amelyen részt vett az Egyesült Államok és Kanada kommunista pártja is. Az európai kommunista pártok szintén készülnek konferenciájukra. Sok Párt sürgeti a kommunista és munkáspártok újabb világtalálkozóját. Az SZKP elvileg támogatja ezt a gondolatot, hogy mikor és hogyan valósítjuk meg, arról természetesen általános egyetértéssel döntünk majd. Szeretném kongresszusun.; kon felvetni azt a javaslatot, hogy emeljenek Moszkvában emlékművet a nemzetközi kommunista mozgalom hőseinek, akik önfeláldozóan küzdöttek a nép boldogságáért és életüket az osztályellenség oltotta ki. Jelképezze ez pár. tunk megingathatatlan hűségét a proletár internacionalizmus nagy ügyéhez. A XXIV. kongresszus iránya elveinek megfelelően, tovább mélyítettük kapcsolatainkat a haladó nem kommunista pár. tokkal • a forradalmi-demokratikus, valamint a baloldali szocialista pártokkal. Jelentékenyen bővülnek érintkezéseink számos ország szocialista és szociáldemokrata párt. jaival. így például Finnország, Belgium, Japán. Nagy-Britan- nia, Franciaország ilyen pártjaival. Értékeljük, amit elértünk ezen a téren és tovább, ra is ebben az irányban munkálkodunk. Kétségtelen, hogy a tudományos kommunizmus és a szociáldemokraták reformizmusa között szó sem lehet ideológiai közeledésről. Az olyan szociáldemokratákkal, akik tudatában vannak a béke ügye iránti felelősségüknek, még inkább a szociáldemokrata munkásokkal^ egyesíthet és egyesít is bennünket a népek biztonsága iránti gondoskodás, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a fasizmus, a fajgyűlölet és a kolonializmus legyőzésére irányuló törekvés. Az enyhülés, a békés- egymás mellett élés az államközi kapcsolatokra vonatkozik. (Folytatás az 5. oldalon.) ,
