Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-03 / 28. szám
Változások Simontornyáii Az üresen álló gyermekorvosi rendelő és szolgálati lakás. „Az elmúlt öt évben több Változás, fejlődés történt Simontornyán, mint a megelőző évtizedekben együttesen” — mondotta a nagyközségi közös tanács vh-titkára, Schmidt Ferenc. Röpke számolás után kidé* rül, hogy mintegy hatvan- millió forint értékben végeztek fejlesztési munkákat, új beruházásokat a községben. Azelőtt egy-egy ötéves tervidőszakban ez a szám még a tízmilliót sem ért el. Felépült e-z elmúlt öt év alatt kétszáz új lakás. Ebből célcsoportos beruházásként 18 lakás készült, harminchatot az OTP épített, megalakult egy lakás- szövetkezet is. A szövetkezet épített 26 lakást ez év első negyedévében adják át. Két tanácsi szolgálati lakást és három pedagógus szolgálati lakást is építettek célcsoportos beruházásként. Az új gyermekorvosi rendelő is elkészült, de jelenleg üresen áll, éppúgy, mint a hozzá kapcsolódó szolgálati lakás. A tanácson elmondták, hogy másfél éve hirdetik az állást, személyesen is jártak a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemen, de eddig nem kaptak még gyermekszakorvosi. A község belterületi útjainak felújítása — néhol szilárd útburkolattal való ellátása — több mint ötmillió forintba került. Talán ezért és az egyéb nagyberuházások miatt ebben az öt évben nem állt elegendő fejlesztési alap rendelkezésre a járdaépítéshez. Mintegy két kilométernyi járdát építettek. A település szennyvízvezetékének fő gerince is elkészült. A háromillió forintos gerincvezeték összeköti a község központját az új lakóteleppel. A lakások még nincsenek rákötve, ennek megoldása már a lakosság feladata lesz. A negyedik ötéves terv időszakában készült el a si- montornyai vár felújítása. A költségeket nem a tanács, hanem az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőség és a megyei tanács vállalta, de a község életét mégis jelentős mértékben befolyásolta a helyreállított műemlék átadása. A községi könyvtár végre rangjához méltó otthont kapott a várban, s ott kapott helyet a TIT-szervezet és a helytörténeti múzeum is. A kereskedelem fejlesztéseként. ha kismértékben is, de növekedett a bolthálózat. Az elmúlt öt évben új bútorbolt épült. A tanáccsal szemben pedig az ABC-bolt eladótere mintegy 100 négyzetméterrel bővült. Az OTP új székházat, az emeletén- pedig 10 lakást épített. Az község lakói, üzemei társadalmi munkával is igyekeznek elősegíteni a fejlődést, lakóhelyük szépülését. A DÉ- DÁSZ dolgozói társadalmi munkában végezték el az új- lakótelep villanyhálózatának bekötését, a közvilágítás elkészítését. Az öregek napközi otthona is elkészült, a bútorok egy részét, a berendezési tárgyakat a község szocialista brigádjai ajándékozták az otthonnak. Lakossági összefogásból készült öl az ifjúsági park is. A tanácson a felsoroltak ellenére sem elégedettek, örülnek az elmúlt év eredményeinek, de csak első lépcsőfoknak tekintik a nagyközség elmúlt ötévi fejlődését. ■> Tamási János AJsetuházás indítása : t?76._ (1.) Konverteres acélmű Dunaújvárosban AZ ELMÚLT egy-két évben feszültségek keletkeztek a hazai acélpiacon. Igaz, a vélemények megoszlottak: egyesek szerint a belső kereslet volt túlságosan nagy, mások szerint a hazai kohászat a belföldi és exportacél-igényeknek meny- ínyiségben nem tudott eleget tenni. Tény: több acélra' lett volna szükség. A IV. ötéves terv időszakában a vaskohászat kb. 15 milliárd forintnyi beruházással bővítette állóalapját, ez az ösz- szeg az ötödik ötéves tervidőszakban 22 milliárdra nő. A fejlesztések fontos fejezete a Dunai Vasmű konverteres acélműve. _ Az Állami Tervbizottság már 1974-ben és 1975-ben foglalkozott a fejlesztéssel és azzal egyetértett. Az acélmű tervezésére és az alapvető gépek szállítására a Szovjetunió vállalkozott, ma már aláírt szerződések alapozzák meg a beruházás megvalósítását. A beruházás részleteiről véglegesen az év első felében dönt az Állami Tervbizottság. A beruházás — az előzetes kalkulációk szerint — több mint 6 milliárdba kerül. Érdemes a dunaújvárosi fejlesztést beilleszteni az országos vaskohászati „képbe” Jelenleg az ország acéltermelése kb. 3,6—3,7 millió tonna évenként. A távlati célok szerint az acéltermelés 1980-ra évi 4,7— 4,8 millió tonnára nő, 1990-re pedig 5,1—5,2 millió tonnára. Ebből a Dunai Vasmű tervezett' termelése 1980-bari évi 1,8 millió tonna, 1990-ben pedig tiáyi.Aá ffiAUi toRJSia. Tehát a Dunai. Vasmű az ország acél- termelésének majdnem 40 százalékát adja öt.év múlva. A Dunai Vasmű acéltermelése jelenleg évente 1,1 millió tonna Siemens-Martin acél. A minőségi követelmények fokozódása következtében ez a termelési mennyiség hosszabb távon nem biztosítható, a meglévő acélműben 1980-ra már csak 700 ezer tonna acél termelhető. A kiesés pótlását, illetve a termelés bővítését szolgálja az új, konverter technológiával dolgozó acélmű, amelynek kapacitása évi 1,1 millió tonna! A vasmű a tervek szerint az előirányzott kapacitását 1980- ra éri el. Ez a már folyamatban lévő ózdi, ugyancsak oxigénnel intenzifikált acélmű termelésével és további még véglegesen el nem döntött fejlesztésekkel adja meg a tervezett acélmennyiséget a tervidőszak végére. JELENLEG kb. 200 ezer tonna acélhiámy van — a henger- dei kapacitáshoz képest — az országban. Éppen ezért igen fontos, hogy a beruházás a tervezett határidőre elkészüljön. Dunaújvárosban immár rutinos szakgárda irányítja & beruházás lebonyolítását. Náluk már bevált gyakorlat a beruházások szervezéséhez másutt idegenkedve használt hálós programterv alkalmazása. Minden ilyen nagy létesít-» menynél rendkívül sok gonddal jár a részt vevő vállalatok munkájának összehangolása. Ä dunaújvárosi fejlesztés egyedi nagyberuházás, tehát a kivitelezőket központilag jelölik kit Ez azonban az ütemes építéshez, szereléshez nem elég. Menetközben állandóan egyeztetni kell a terveket, a termelési programokat. Minél több a résztvevő, annál nehezebb. Szerencsére a Dunai Vasmű bővítésének esetében-a rutinos 26-os Állami Építőipari Vállalat végzi az építési munkálatokat. Ez a vállalat már több nagyberuházáson bizonyított és bizonyít. Például — csak a legutóbbi években — ők dolgoztak, a Dunaújvárosi Hullámvertikum építésén, a Duna- menti Hőerőműnél, az ő feladatuk... a paksi atomerőmű munkálatainak is nem csekély hányada. Ehhez kell illeszteni a vasműben végzendőket! Mindez nem könnyű. A MÁSIK fontos résztvevő a Kohászati Gyárépítő Vállalat. Ök specialisták ebben a témában, bár új a technológia és ilyen berendezéseket nem szereltek.. még. Jellemzésül: á szovjet műszaki leírás és tervdokumentáció 12 vaskos kötetből áll. Ezt kell most, már a kezdet kezdetén alaposan áttanulmányozni, hogy később senkit se érjen meglepetés. B. M. Nem az Á címben szereplő gondolatot kölcsönöztem Majzik Tamás főagronómustól. Akkor került ez szóba, amikor múlt évi termelési eredményeiket vették számba: öt év alatt a fejési átlag majdnem félezer literrel emelkedett. A közös gazdaságban igen szorgalmas állattenyésztők dolgoznak, jó irányítással. Az állatokat csak olyan emberre szabad bízni, aki szereti a tehenet, aki örömét leli abban, ha a jószág szépen gyarapodik, ha jól tejel, s órákat tud beszélni a legkedvesebbről, a legszebb borjúról. A termelőszövetkezetekben az állattenyésztőké a legnehezebb fizikai munka. Most, zárszámadások Idején gyakran szóba kerül az ágazati eredmény: hogyan lehetett volna jobban, miként lehetett volna könnyebben dolgozni. Öröm olvadni a vezetőségi beszámolókat: az elmúíi öt év alatt jelentősen fejlődött a megye állattenyésztési ágazata, sokat tették azért., hogy a dolgozók munkája könnyebbé váljon. SORRA ÉVÜLTEK az elmúlt ötéves tervben a komplex szarvasmurhateiepek. Legalább két tucatot lehet azok közé szállítani, amelyek épület, felszeépület adja reltség tekintetében korszerűek. Vannak száz férőhelyes hizlalók, száz férőhelyes tejelők, s vannak nevelőistállók is. Valamennyi tulajdonság vizsgálatakor azt állapíthatjuk meg, hogy készíttetői arra törekedtek, hogy a legjobbat alkossák. Ezért aztán mondhatjuk azt is, hogy ahány istálló, annyi elképzelés alapján épült fel. Egyikben ilyen a lekötési mód, másikban amolyan, itt köny- nyen eltávolíthatják a trágyát, amott a járásba folyik. A takarmányozást egy helyütt megoldották, olyannyira, hogy az etető tudja, melyik tehénnek mennyi abrak, szálas takarmány kell, másutt meg számo- latlanul-méretlenül öntik a jászolba, s jut is, marad is annak a tehénnek, amelyiknek több kellene, s bőven, amelyik szárazon áll, tejet nem ád. Nem állítjuk, hogy minden Istállóban olyan állapotok uralkodnak, hogy azonnal gyökeres Változásra van szükség. De mindenütt Van mód arra, hogy a termelési eredményt, jelesen a fejési átlagot, növeljék. Tolna megyét jó „tejes megyének” ismerik az országban. A paksi Földes-puszta, az apar- hanti termelőszövetkezet, a a tejet varsádi Dózsa tehenészete fették többek között azzá. És ahány adat, mögötte annyi próbálkozást látunk : a vezetők, a dolgozók fáradozását ismerhetjük meg, amint keresik-ku- tatják a tejtermelés gazdaságosabb útját, módját-. S ilyen kutatómunka után jutnak el igen gyakran ahhoz a tényhez, amit Majzik Tamás megfogalmazott, hogy tudniillik nem az épület adja a tejét. Lehet ezek szerint igen korszerű istállóban is gyenge fejési átlag és fordítva. Sőt! Ismerünk néhány zombai és tolnanémedi termelőszövetkezeti gazdát, aki háztáji gazdaságából egy tehén után négyezer liter körüli-fejési átlagot ér el. A megyei átlag a háromezer litert alig éri el. Eljutottunk tehát oda, hogy meg kell vizsgálni, vajon jó-e az istállók állatállománya, alkalmas-e a cél megvalósítására. Az állatok „korszerűsítése” éppen annyira fontos, mint az épületeké. Tehát keresztezésekkel, új fajták beállításával érdemes keresni a legjobban tejelő, a legjobb hústermelő fajtát a tenyésztésbe állítani. Néhány gazdaságban biztató sikereket értek el az állatállomány egységesítése érdekében — Majoson, Szakcsori, Kocsolán •*—, ezeken a helyeken a tejtermelés már nem ráfizetéses. Má-\ sutt pedig olyan vegyes állománnyal találkozunk, hogy azon csodálkozunk: merik-e a tagok tudtával ezt az állományt' termelésben tartani?! Hiszen kész ráfizetés öt-hat literes tehenekkel foglalkozni. Nem is beszélve arról, hogy jó néhány korszerűnek mondott és épített istálló feléből- harmadából ,ván betelepítve. Azaz a százas istállóban csak. hatván-hétven" tehén 'váh, és természetes az ilyen helyen, ’ hogy a bor.júnevelő is üres — és következésképpen a szövetkezet páncélszekrénye is üre,s. TAVALY több alkalommal is foglalkoztak megyei politikai és gazdasági szervek a szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtásával. A megállapí-* tások rendre összegezték a tennivalókat' Ts. Többek között olyan megállapításokat is tettek, -mint amelyeket fentebb vázoltunk. Viszont a cikkünk elején említett megállapítás alapján vizsgálva a kérdést! újabb adalékokat gyűjthetünk ahhoz, hogy a korszerű épületekben milyen korszerűen folyik a termelés! És talán arra is választ kapunk, hogy miért kell napjainkban egy szarvas- marháállás létesítésére nyolcvanezer forinton felül költeni, holott öt évvel ezelőtt még a harmincezer íonnt korún oszt szegne! tartotiuns... t> ha e legutoobi megauapítás aiapján vizsgálj ük a tej tgrmems annoi- lasac, arra is onaiauanui gon- aoiuunii Ken: hány tenenei geil kiszolgálni egy oiyan iscailó- nait, ameiywen. . a léroae.., wk 80—iüu ezer íorinioKoa Kerui- tekY! na a mostani tej termelési Költségedet nezzun — ot forint korúi aiakui egy liter tej termeiesi .kousege —, megana- piuiatjuK, nogy jo nenany év keli, amíg az agazát vtsszáad- ja a ráfordított Koicsegenet... Esi v íiotiu L j ussuriK ei az em- bernez: mmaen oiyah gazda» ság Dan, anoi a fej esi ánag a háromezer liter fölött van, oiyan emberi vonatkozásokat ligyeinetünk meg, ameiyek alapjai- a sikernek. Földes- pusztán, Gerjenben, Kocsolán es másutt a szakszerű irányítás, a szakszerű végrehajtás is forrása a szarvasmarha-programié végrehajtásának. Olt is, ahol palotában, ott is, ahöL'ré- gi épületbc-n tartják az -állatokat. Múlik az épületen is, hogy ménriyi tejét ad égy tehén; végeredményben azonban nem az épület adja a tejet. Sok függ a gondozástól, az egészségügyi, takarmányozási körülményektől — sok függ az embertől. Ezért kell becsülni az állattenyésztési ágazatok dolgozóit. PÁLKÖVÁCS JENŐ
