Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-22 / 45. szám

1 I R műanyagipar „vegykonyhájában” Négyezer új lelőhely A műanyagipar két és fél évtizeden át a vegyipar legdinamikusabban fejlődő ága volt. 1950-ben a világ műanyagtermelése még mindössze 1,5 millió tonnát tett ki, s a 10 mil­lió tonnás szintet 1963-ban lépte túl. A 20 millióra már csak-öt esztendeig, a 30 millió­ra három esztendeig, a 40 millióra mindössze két esztendeig kellett várni, mivel 1971—1973 között a termelés 9 millió’ tonnával nőtt. Az elmúlt két esztendőben azutáni-hirtelen lelas­sult, megtorpant ez a fejlődési ütem, legalább­is a vezető tőkés országokban (USA, Japán, NSZK, Franciaország, Olaszország, Anglia). A szocialista országokban viszont jóval dinami­kusabb volt a termelés növekedésének üte­me, mint korábban bármikor. A műanyag­előállításban évi 2,5 millió tonnával a Szovjet­unió vezet, ahol két esztendő alatt 25 száza­lékkal nőtt a termelés, 1970 óta pedig 50 szá­zalékkal. A hatalmas szénhidrogén-tartalékok további növelést tesznek lehetővé, s a Szov­jetunió 1975-ben már meg is előzte a világ- ranglista 4. és 5. helyén álló Olaszországot és Franciaországot. Jó eredményeket hozott a tervszerűség a Szovjetunió ásványkincseinek kutatásá­ban. Az utóbbi évek során 4000 új lelőhelyet fedeztek fel. • Jelenleg évente mintegy 5C0 millió tonna olajat bányász- / nak, többet, mint'- bármely . Birobidzsan fejlesztési terve Birobidzsan a szovjet Távol- Kelet egyik legnagyobb vá­rosává válik. Moszkva, Le­ningrad és Habarovszk építé­szei dolgozták ki a Zsidó Autonóm Terület gyorsan fej­lődő központjának általános fejlesztési - tervét. A tervek szerint a város hat hatalmas új kerületét a Bira folyó két partján építik meg. A folyón négy hidat építenek. Az új lakótelepek 9—16 eme­letes épületekből állanak majd. A Bira mentén park­övezetet alakítanak ki.-más országban. A Szovjetunió a szénbányászatban, a vasérc- és apatitbányászaiban is első a világon. A hatalmas nyers.- - anyagbázis lehetővé tette,, hogy a Szovjetunió az elmúlt -tíz esztendő során megdupláz­za ipari'' termelését. Park Ázsia közepén Szibéria egyik legszebb szó­rakozó- és pihenőparkja épül Kizilben, a Tuvin Autonóm Köztársaság fővárosában. A parkot — amely Ázsia föld­rajzi középpontjának közeié, ben, a Jenyiszej és mellék­folyóinak szigetein lesz —• több mint százféle fával, cser­jével ültetik be. Épül itt egy 600 személyes filmszínház, té­li táncterem, 1000 személyes parkszínház, planetárium, sta­dion és több sportpálya. A Jenyiszej felett drótkötél- pályán libeghetnek át a ki* rándulók. fi jövendő varosok pé!dája Á gleccservilág titkai Városépítés a Szovjetunióban '„Naberezsnije Cselniben a moszkvai, belorussziai, litvá­niai kísérleti építkezéseken kidolgozott legújabb építészeti megoldásokat alkálmazzuk. Reméljük, a szovjet autóipar új központja a jövendő váro­sok példája lesz” — mondotta a TASZSZ hírügynökség tu­dósítójának Borisz Rubanyen- ko professzor, aki a Káma melletti város építését irá­nyítja. Naberezsnije Cselni­ben épül Európa legnagyobb gyára: a gyár éyente 150 000 tehergépkocsit fog előállítani. A városban élesen elkülö­nül majd az ipari és lakó­negyed; a kettő között egy- kilométeres szélességű zöld­övezet fog húzódni. Érintetle­nül marad az erdeifenyő-er- dő. amelyről Iván Suskin, a nagy orosz festő oly gyönyörű képeket alkotott. Az erdő egé­szen a nyaralóövezetig húzó­dik, amelyet a Káma folyó partján létesítenek. Három esztendő alatt a vá­ros gyorsan nőtt. Ötszintes házakon kívül 9 és 12 szinte, seket is építettek. A lakóház, tervek figyelembe veszik az időjárás sajátosságait is — a tél errefelé kemény, a nyár pedig száraz, aszályos: a há­zak falait különlegesen kell szigetelni, és erkélyekre van szükség, amelyek a lakásokat megóvják a közvetlen napsü­téstől. Négymillió kctaéler oxigén Győrből \z Oxigén- és Dissousgázgyár győri gyárában az idén mint­egy négymillió köbméter oxigén előállítására vállalkoztak. A Dunántúl jelentős gyárainak igényét a fontos alapanyag­ból a győriek elégítik ki. Szinte nem múlik él hét, hónap, hogy a világ valame­lyik magashegységéről ne ér­kezne hír lavina- vagy glecs- cserkatasztrófáról. Az ellenük történő védekezés terén csak a glaciológiai kutatások elő­rehaladtával várhatók újabb eredmények, A gleccser vagy jégár nem más. mint hóból képződött, plasztikus jégtömeg, amely fo­lyóhoz hasonlóan, de lénye­gesen kisebb sebességgel mo­zog a lejtőn lefelé. Hó csak ott halmozódhat fel gleccser létrehozásához szükséges mennyiségben, ahol egy bizo­nyos idő alatt több hull, mint amennyi elpárolog vagy el­olvad. Ezért gleccser csak ma­gashegységekben, az örök hó­határ felett, s a sarki terüle­teken keletkezik. A gleccserektől bőven „át­szőtt” kirgíziai Tiensan-hegy- ségben tudományos kutató- állomás létesült, amelynek munkatársai folyamatosan fi­gyelik több jégár mozgását és a bennük lejátszódó jelensé­geket. A gleccserek mozgása folyamán egyidejűleg többféle erő érvényesül, A nehézségi erő hatására a jégár lassan mozog, helyenként csúszik is a lejtőn. Közben a felsőbb jés'-tr-rneve1- " -’ 'st fej­tenek ki a mélyebben fekvg rétegekre. Ezenkívül a lejtő kezdetén a gleccser felszínén húzóerők is fellépnek, és ezek okozzák a nagy repedéseket, amelyek néha 50—100 méter mélyek is lehetnek. kési hullám sebessége felül­múlhatja a leghevesebb hur­rikánokban uralkodó szél se­bességét is. Az elmondottak­ból kitűnik, hogy a veszély megelőzésére fordított kutatá­sok nagyon is indokoltak. Számolni kell továbbá az­zal, hogy a gleccser útjába eső kisebb emelkedéseknél a jégár kénytelen felfelé ha­ladni, mivel a torlódáskor képződő nagy nyomás erre kényszeríti. Ha a jégár alján a gleccseranyag megolvad, a roppant jégtömeg mintegy át­emelődik az akadályokon. Ha ez a jelenség meredek lejtőn következik be. az egész glecs- cser hirtelen csúszni kezd, ami sokszor katasztrófát okoz. A gleccserek hirtelen meg­csúszásánál is súlyosabb ki- hatású jelenségek a gleccser­omlások és gleccserlavinái; Előfordulhat, hogy a nehézs' gi erő hatása nagyobb, min a jégrészecskéket összetart erő. Ilyenkor a harántrepedé­sek kiszélesednek, kimélyül­nek, majd bekövetkezik a sza­kadás, és a jégár egy sok mil­lió tonnás darabja egyre fo­kozódó sebességgel/kezd lefelé csúszni, miközben mindent, ami útjába kerül, magával ra­gad. Az előtte haladó léglö­(MTI-fotó; Ma túsz Károly felvétele — KS) kcpciüs a gleccserkuta.v*- \ es uiuiiAaju, . J.,„e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom