Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

fiatalok Tegyük a helyére... Csak együtt A közelmúltban KISZ-alapszervezet titkára újságolta, hogy állami támogatást igényelt. A pénzből berendezést, felszerelést vásárolt. Nemsokára — lelkendezett — a KISZ- helyiség igényesebb szórakozási, művelődési lehetőséget ki- nál majd. mint az ifjúsági klub. Más helyen néhány klubtagnak nem nagyon tetszett, hogy a KISZ-szervezet egy összejövetelét a klubhelyiségben tartotta. Megint másutt, a klub vezetőségválasztó taggyűlése úgy döntött, hogy a KISZ delegáljon tagot a .klubvezetésbe. Miről is van szó? Fiatalok, köztük ifjúsági vezetők félre­értették az ifjúsági klubok célját, rendeltetését. A tisztán­látás, de talán a tájékoztatás kellő hiánya is, több helyütt a KISZ-szervezet és a klub között elkülönülési törekvésekre vezetett. Nemrég járási szintű megbeszélésen szóba került a klub és a KISZ kapcsolata. KISZ- és klubvezetők — a megyei klubtanács állásfoglalása alapján, vita nélkül, percek alatt helyére tették a kérdést. Álprobléma, volt a megállapítás. A helyes kapcsolat felismerése néhány alapfogalom is­meretét igényli. A KISZ a magyar ifjúság társadalmi szer­vezete, politikai célkitűzésekkel. Az ifjúsági klubokat a kö­zösségi művelődés iránti igény hozta létre. A KISZ a szocia­lista embertípus alakítását tekinti fő feladatának — poli, tikai-világnézeti nevelés útján — és ellátja az ifjúság érdek- képviseletét. A klub művelődési közösség, a szabad idő hasznos el­töltésének, a közösségi élet és nevelés, a társasélet, az aktív művelődés fontos eszköze. A KISZ-nek, mint társadalmi szervezetnek, a klubnak, mint művelődési közösségnek szükséges kapcsolatát köz- művelődési szemléletünk magyarázza. Társadalmunk érdeke azt kívánja, hogy fokozott gondot fordítsunk az ifjúság szer. vezett bevonására a közművelődésbe. De érdeke ez az ifjú­ságnak is. Ezért fontos a közösségi művelődésben rejlő, kö­zösségformáló erő felismerése. Az ifjúság szocialista művelődéséért felelősséggel tarto­zik minden 'üzemi és termelőszövetkezeti vezető, pedagógus és népművelő, minden érdekelt társadalmi szerv és intéz, mény. A párt közművelődési határozata a KISZ felelősségé­vel kiemelten foglalkozik. Kimondja, hogy „a KISZ-nek az ifjúság különböző politikai és művelődési közösségeihez haladó értéket, szocialista életeszményt kell közvetítenie.” Itt találkozik a KISZ politikai célkitűzése, közművelő­dési feladatával. Közművelődési szemléletünk ugyanis a po­litikai tudat és világnézet alakítását a közművelődési munka fontos elemének, a politikai műveltséget a műveltség szer­ves részének tekinti. Ennek a szemléletnek az alapján szűk. séges hogy KISZ-szervezeteink irányító, befolyásoló, tudat- formáló tevékenysége eljusson az ifjúsági klubokba. Nem vitás, hogy elkülönülési törekvés, céltalan rivalizálás csak ott jelentkezik, ahol ez a szemlélet még nem érvényesült. Csak ott ábrándozik a KISZ-titkár ellen-klubról, és ott ide­gen a KISZ-szervezet a klubhelyiségben, ahol a KISZ köz­művelődés,- feladataival még nem kopogtatott az ifjúsági klub ajtaján. A közművelődési szemlélet helyes értelmezéséhez az is hozzátartozik, hogy szembenézzünk olyan nézetekkel, ame­lyek, ha nem is általánosak, de elegendők ahhoz, hogy zavart okozzanak. BÁNÁTI ZOLTÁN Váralja Éle'miszerfpari szakközépiskola Szenliőrmcen A Tolna megyei Tejipari Vállalat várja a jelentkezőket Közeleg az általános isko­lákban a továbbtanulási kérel­mek, jelentkezési lapok leadá­sának határideje. A megjelent tájékoztató felsorol minden középfokú tanintézetet. A ki­választás bővebb információ nélkül mégis nehéz. A Szentlőrinci Mezőgazda- sági Szakközépiskola a tej­ipari szakágazatról ’küldött tá­jékoztatót szerkesztőségünk­nek. A szentlőrinci szakközép- iskola van legközelebb me- gyénkhez. Bentlakásos jellegű, térítésmentes kollégiumi el­helyezést biztosít a felvettek­nek. Az itt végzett tanulók a középiskolai végzettség meg­szerzése mellett alkalmassá válnak a nagy tehenészeti te­lepek tejházainak szakszerű vezetésére, a hig'énikus tej­nyerés» a -kezelés, -szállítás megoldására. Szükség szerint a termelt tej elsődleges vagy éppen iparszerű feldolgozásá­ra, tejföl, túró, sajt, vaj elő­állítására. Az iskolába lány és fiú tanulókat egyaránt fel­vesznek. Előnyben részesítik azokat, akiknek vállalattal, termelő- szövetkezettel vagy állami gazdasággal szerződésük van. A Tolna megyei Tejipari Vállalat személyzeti vezetője Kaszás Imréné elmondta, hogy a vállalatnak szüksége van középfokú végzettségű szak­emberekre is, bármelyik üze­mük felvilágosítást ad az ér­deklődőknek. Esetleg szerző­dést kötnek a tanulókkal, ösz­töndíj-megállapodást is aláír­nak az arra érdemes jelentke- .zőkkeL Mesleíségem szépségeiről, nehézségeiről Á műköves — Hogy miért szeretem szakmámat? — Erre nagyon röviden tudok válaszolni : Mert szép — mondja Szilágyi Sán­dor, a Tolnai Építőipari Szö­vetkezet műköves brigádveze­tője. — Igen, mert szép, mint ahogy a munkások legtöbbje annak tartja mesterségét. j5e egy dologban egyik sem mér­kőzhet velünk, építőipari mun­kásokkal. Mert amit mi alko­tunk, az ott áll nemcsak tíz­húsz évig, hanem akár évszá .adókig is. Ha Szekszárdon járok, min dig eszembe jut, anvkor el megyek a nyomda, a könyvtá előtt, vagv a vasúttól befe' ménét meglátom az első pat4k oarti kockaházat: Ezeknek a 'épcsőjét, lábazatát, erkélyét én csináltam. Néha közelebb megyek és megnézem, bírja-e az időt. a telet, a fagvokat. Szégyellném magam előtt is, ha azt látnám, hogy repedezik, ná'lik. Csak a kívülállók e'őtt egv- hrma minden m 'tkőmunka 3n ráismerek arra is, amit iúsz éve csináltam. Mondjuk, ha bekötött szemmel elvinné- aek egy dunaújvárosi bérház- >a és megmutatnák -a lépcsőt, ígyből megmondanám, hogv az én munkám-e vagy sem. Itt nálunk két brigád készíti a sírköveket, kereteket, de Fiatalok autószervize Néhány nőnapja nyílt meg oimontornyán a modern, kor­szerű gépekkel felszerelt autó­szerviz. Az új szerelőcsarnok - oan dolgozók legnagyobb része fiatal. Ez még csak állapot, s íem érdem, de azért már di­cséret jár nekik, hogy munká­jukat az eltelt negyedév alatt Kifogástalanul végezték. Több száz be;eg kocsit megjavítot­tak, és munkájuk miatt rek­lamáció egyetlen alkalommal sem érkezett. Ebben biztos ré­sze volt annak is, hogy főnö­kük, a húsz évnél alig idősebb mérnök minden kijavított gép­kocsit gondosan átvizsgált. azok sem egyformák, még ha a sablon a terv ugyanaz is. Más­ként rovátkol, csiszol, szem- cséz, egyikünk és másikunk. Megmondom őszintén, nem könnyű munka a mienk. És szeretni kell a szakmát ahhoz, hogy jól tudjon dolgozni az ember. Én egyébként nem épí­tőként kezdtem, cipész voltam 1919-ig, de valahogy nem ta­láltam a helyemet. Akkor megindultak a nagy építke­zések, átképzés lettem, azóta dolgozom a szakmában. Anyagunk a cement, a folyam­A bonynádi kórház Semmel­weis ifjúsági klubja az elmúlt év júniusában tartotta alakuló ■sszejövetelét. A tényleges tar­talmi munkát, igényesebb prog- umok szervizese csak az esz- endő utolsó negyedében kez­dődött. Addig a feltételeket eremtették meg az együttlét- oez. Ugyanis a klubhelyiséget I volt eoédlő helyén alakitot- ák ki. Jelenleg a klubnak közel tegyven tagja van. Az össze- étel azonban erősen hetero­gén, ami nehezíti a rendezvé- ■yek szervezését. Emellett sa­játos problémát jelent a mun­kavics, a mészkőőrlemény, a betonvas és a víz. Mindegyik­nek fontos a minősége, és eb­be beletartozik a víz is. Mert ha az lúgos, nem lesz tartós és szép a műkő. Meg a keve­rési arány betartása, a tömö­rítés is fontos. Ebben a szakmában is van fejlődés, ma már sokkal több az előregyártás, mint a hely­iszíni műkőkészítés. És itt már géppel tudunk csiszolni. A szállításhoz kiskocsit haszná- unk, a műkőelemet nem le­het daruval megfogni, mert letörhet a 'sarka. Készítünk lépcsőkarokat, erkélyeleme­ket, ablakkönyöklőket és szál­lítjuk mindenfelé. Kár, hogy a fiatalok közül kevesen jönnek ebbe a szak­mába. Pedig nemcsak szép, hanem jó keresetet is biztosít. Nálunk a betanított munkások 2800—2900 forintot keresnek, jómagámnak megvan havonta a 3800—3900 forint. Ha nyug­díjba megyek — néhány év múlva — nem panaszkodha- tom majd a nyugdíj összegére. Voltak már tanulóink, most két év óta egy sem. Biztatnak bennünket a szakmunkáskép­zőből, hogy az idén talán ka­punk egy kisebb csoportot. Ili jó helyre kerülnek, hiszen a műkövesmunka mellett meg­tanulhatják a betűvésést is. J. J. kahely jellege, hiszen a folya­matos műszakok miatt a fia­taloknak csupán egy része tud rendszeresen részt venni a kö­zös foglalkozásokon. Ennek el­lenére már egy sor jeles ren­dezvényre került sor. Például dr. Kárpáti Miklósnak, a kór­ház fiatal sebészének irányí­tásával Brahms, Smetana és Carl Orff zenéjével ismerked­tek meg a bonyhádi egészség- ügyi fiatalok. Ezek mellett többször tartottak irodalmi es­teket is. Devecseri Zoltán Bonyhád lljásági klub a bonyhádi kórházban Ifjak és idősebbek Az asszonyok körben ülnek. Idősebbek, fia­talabbak. Várakoznak. A klubvezető délelőtt telefonált az iskolába, hogy lezárták az utat, körbe kell jönni. A gyerekek még nincsenek itt. Igaz van idejük. Még csak fél hat van. Háromnegyed hatkor megérkeznek. A fiúk feltúrt nadrágszárral, a lányok sáros csizmá­ban. Nem kapták meg az üzenetet, így gyalog vergődtek át a sártengeren. Pontosan hat órakor megkezdi műsorát a szekszárdi olvasó asszonyok klubjában a Pa- lánki Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói­ból alakult kultúrcsoport. Első a néptáncegyüttes. Ványai páros tán­cukhoz kicsi a hely, A táncosok szinte minden lépés, forgás közben arra ügyelnek, nehogy a körben ülők lábára lépjenek. Műsoruk így is nagy elismerést arat. „Nagyon szép, milyen ügyesek, jaj de szép volt” — hallatszik innen- onnan. Folyik tovább az előadás. A műsorszámokat néma csend, majd ’lelkes taps követi. Pedig vannak gyengébb jelenetek, rosszul előadott versek is, amelyeknek nem lenne helye akár egy városi szintű vetélkedőn sem. Nagy színházaknál Is ritka esemény, hogy előadás közben felcsattan a taps. Itt ez is elő­fordult. A kiemelkedően jól sikerült gyermek­jelenet közben — amelyben arról van szó, hogy a gyerekek hogyan képzelik el szüleik nevelését — kétszer is '-'csattan a taps. Har­sány nevetés, majd ta-«vihar követi a csőszök jelenetét. Egy-egy műsorszám között az iskola tanulói Jeszenyin-, Jevtusenko- és Goethe- verseket adnak elő kisebb-nagyobb sikerrel, A terem közepén állnak a Sarolta, Zsu­zsanna, Julianna és Aranka nevű klubtagok. Ök az ünnepeltek. Névnapjuk alkalmából a vendéglátók apró ajándékokkal kedveskednek nekik. A két harmonikás — akik eddig a tánco­soknak húzták a talpalávalót — újra játsza­ni kezd. A nénik előbb félsaegen táncolni kezdenek a pattogó csárdás ütemére. Az ülve maradókat a fiúk viszik táncba. A boltíves terem oszlopai között áll a bál. A lányok a harmonikásokkal együtt énekelnek. Rövid pihenő. Az ajtó elől behozzák az asztalokat. A csomagokból szendvics, süte­mény, kóla és uram bocsá’ néhány boros­üveg kerül elő. Az asszonyok szíves kínálásának nem lehet ellenállni. Figyelő szemek követik, hogy me­lyik süteményből, ki mennyit vett, melyik ízlik legjobban. Ezután az asszonyok rögtönzött viszont- műsorral kedveskednek vendégeiknek. Egyi­kük maga írta csasztuskákkal szórakoztatja a gyerekeket, hangolja még magasabbra a jó­kedvet, majd újra tánc következik. Az est újra bizonyította: az öregek és fia­talok ellentéte nagyrészt kitalált, mondva­csinált probléma. Lehet nagy korkülönbség ellenére is együtt szórakozni, közös, mindenki tetszését elnyerő programot összeállítani: i. — Tamási —

Next

/
Oldalképek
Tartalom