Tolna Megyei Népújság, 1976. február (26. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-01 / 27. szám
•'V- S zeke zárd 71-... - Egyetemi Könyv fCS ^TT w 'ViLXg PkulcTÁRJAI. egyésöueteki TOLNA MEGYEI • 'AZ' MSZMP TOVNA MEGYEI fí t 7 O TTSAG AN A K L A PJ-. VASARNAP 1976. ♦ebr. 1. XXVI. évi. 87. szám. ARA: 1.20 Ft Magyarország — köztársaság H arminc évvel ezelőtt a magyar történelem egyik jelentős, mindaddig megoldatlan vitakérdése dőlt el: a köztársasági államforma. Nem véletlen, hogy a demokratikus Magyarország megteremtéséért folyó harcok oldották meg az évszázados pert — Magyarországot az 1946. évi I. törvény köztársasággá nyilvánította. A társadalomtudományokban, a már régebben ^meg- indult vita lényege a népi demokratikus fejlődés első időszaka politikai hatalmának meghatározása körül alakult ki. A politikai hatalomnak ebben az időszakában hajtottuk végre a földreformot, államosítottuk a bankokat, a bányákat, a legjelentősebb ipari üzemeket. Ebben az időszakban hoztunk létre olyan társadalmi, állami szervezeti megoldásokat, amelyeken keresztül a nép végre beleszólhatott a hatolom gyakorlásába. Erre oz időszakra jellemző volt a munkásosztály és a szegényparasztság fokozódó politikai vezető szerepe a társadalomban és a munkáspártok az államhatalomnak is jelentős, egyre meghatározóbb tényezőivé váltak. Egyre inkább a munkáspártokat és a paraszt- pártot összefogó Baloldali Blokk akarata határozta meg a fejlődést. Milyennek kell tehát minősíteni a fenti tények alapján ennek a kornak politikai hatalmát? A kérdésre való visszatérést ma már nemcsak a magyar történelem lezárult szakaszának hű értékelésére való törekvés indokolja, hanem azok a viták is, amelyek a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés átmenet lehetőségét kutatják. A népi demokratikus út a kapitalizmusból a szocializmusba vezető békés út sajátos példája. De minden korszak sajátos, a „szovjet út’’ is sajátos a népi demokratikus úthoz képest, mert egy más korszak határozta meg a cselekvés lehetőségét. D e minden sajátos útban van általános jellemvonás, tapasztalat is. A szovjet út általánosítható tapasztalata segítheti a ma forradalmi mozgalmait. Ezért is érdemes erről a ma már ‘örténelemmé szelídült múltról gondolkodni. Az 1946. évi magyar köztársasági törvényt Is ebben 0 történeti keretben érdemes szemlélni. Intézkedéseit, jelentőségét ilyen aspektusból érdemes vizsgálni. A törvény az állami berendezkedés alapvető szabályait határozta meg. E szabályok adta államszervezeti és jogi lehetőségek keretén belül folyt az az osztályharc, amely végül a munkásmozgalom, az egységes munkáspárt egyértelmű hatalomra kerülését eredményezte. A köztársasági törvényt megelőzően 1945 novemberében voltak Magyarországon az első nemzetgyűlési választások. A választások során a koalíció jobbszárnyán elhelyezkedő kisgazdapárt (amelynek vezetését 1945 végén a párton belüli jobbszárny vette át) tudatoson vállalta, hogy az illegalitásból alig előlépő és bizonyos mértékben ezért el- szigo elt munkásmozgalommal szemben összefogjon minden politikai erőt. Ez a választások során jórészt sikerült, hiszen a két munkáspárt és a kisgazdapórt körül polarizálódtak o társadalom erői. (A többi párt összesen 10 százalék szavazatot sem kapott.) A kisgazdapártot támogató nagyon Is sokszínű politikai erőket a szocializmussal szembeni tudatos, vagy nem tudatos állásfoglalás fogta össze. A jobboldal árrá törekedett, hogy a kapitalizmus vagy szocializmus kérdés feltevésre egyszerűsítse a politikai ellentmondásokat és ezzel teremtsen egy viszonylagosan stabil helyzetet a maga szó mára. A tulajdonnal rendelkező parasztságot a tulajdonuk elvesztésének veszélyét festve próbálta a szocializmus, a munkásmozgalom ellen hangolni. A szocializmus igazi célkitűzéseit nem ismerő széles kispolgári tömegeket o szabadság, a tulajdon, az egyéniség, a vallási hit eszményeinek védelmezőjeként próbálta maga mellé állítani, állítva, hogy a munkásmozgalom ennek megsemmisítésére tör. A munkásmozgalmat _ amelynek nehézségeit a megosztottság csak fokozta - oz a törekvés vezette, hogy ne absztrakt,módon, kapitalizmust vagy szocializmust hirdessen, hanem az akkori társadalorn valóban égető kérdéseire adjon valódi választ — ez volt'politikailag a feladata., Ezek a kérdések pedig a fosizmus maradványai elleni harc, nem a demokrácia általában, hanem a tömegek valódi részvételének megoldása, nem tulajdon általában, hanem a földreform mint égető társadalmi szükségszerűség, a finánctőke megsemmisítése, a bankok államosítása és ezek sorában a köztársaság megteremtése voltak. Ez a kérdésfeltevés volt képes csak o szocializmus melletti többséget létrehozni, bebizonyítani, hogy az adott társadalom Igazi nagy kérdéseit csak a munkásmozgalom képes megoldani, a polgári politikai tradíciók csak visszafelé tudnak lépni. A köztársasági törvény egyik példája annak a politikai harcnak, amely ebben a korban végbement. Jelentősége, hogy megvalósította azt a demokratikus átalakulást, amelyért a magyar nép legjobbjai évszázadokon ot K'zdöttek. E demokratikus átalakulás segítségével c tr .lom olyan politikai struktúráját teremtette meg, omn'v 1 ' - "vé tette a politikai erőviszonyok átrendeződését. égsősorona szocialista társadalom felépítéséi DR. SCHMIDT PÉTER Nem okoz gondot a «endes hóesés Most már valóban megérkezett a tél, de nem okoa fennakadást a közlekedésjen a csöndes hóesés. Mint erről tegnapi számunkban beszámoltunk. a közúti igazeotóság hómunkásai eg sz éjszaka dolgoztak az utakon. A hóakadá'vokaf eltakarították. A főutakon a sózás megtette hatását. Néhány mellékutat még letaposott hó borít, ezért síkosak. Ak’nek feltétlen mennie ke1!, ne csak a közlekedési szabálvokat tartsa be. de azon túl is fokozott figyelemmel, óvatosam vezessen. . Az autóbuszok — még a távolságiak is — jelentős késés nélkül indultak és érkeztek. Csak Alsónána és Várdomb között nem tud elmenni a busz. ezen a vonalon a járatok B* faszák felé kerülnek. A MéV-nak sem okoz gondot a hóesés. a vasutasok csak a széltől félnek, mert az behordja a havat a váltók közé. A vonatok oercnvi pontossággá’ érkeznek és indulnak tovább. Lapzártáig közúti baleset nem történt a megyében. * Az utóbbi napok. téli. hideg ldő;árása „meghlziaita” a jeget a borsodi folyókon. A Tiszán Tokai fölött a Tiszars-r- melvig tartó csaknem félszáz ki'om^eres szakaszon a jég vastagsága meghaladja már a húsz centimétert. A hideg hatására a Tokai alatti részén is parti iég képződött és megindult az erős zaj lás is. ERXOLCS, T!SZTAK"21SÉ<3. VEZETŐI MAGATARTÁS (3. old) A TA0K3NYV”S',RE — POLITIKAI MUNKA (3. old) A7 S?*» XXV. KONGRESSZUSA ELŐTT (4. old.) BEJÁRÓ, DOLGOZÓ NŐK (5. old.) EGY KISLÁNY NEM ÜZEN HÁZ ” (6. old.) AZ ÖTÉVES TFRVK MEZSGYÉJÉN P. old.) ERASMUS. VOLTAIRE ÉS ROMAIN ROLLAND (8. old.) FILMJEGYZET (9. old.) Közlemény Púja Frigyes vietnami látogatásáról Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. a Magyar Népköztársaság külügyminisztere Nguyen Duy Trinhnek. a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesének éa külügyminiszterének a meghívására 1976. Január 24. és 31. között hivatalos, baráti látogatást tett a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. A látogatásról kiadott közlemény a töpoi között megállapítja: Nguyen Duy Trinh és Púja Frlgvea külügyminiszter tárgyalást folytatott a két ország, a VDK és az MNK közötti barátság további erősítésének és együttműködésük ki- szélesítésének időszerű kérdéseiről, továbbá a két felet kölcsönösen érdeklő nemzetközi kérdésekről. Púja Frigyes külügyminiszter őszinte köszönetét mondott a testvéri fogadtatásért, amelyben a vietnami nép és a VDK kormánya részesítette, hozzájárulva a Vietnamban tett baráti látogatása sikeréhez. Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaságban teendő hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszterét, aki a távhívást köszönettel elfogadta. 1976. január 31-én Púja Frigyes és kísérete elutazott Hanoiból. Ilkotó Hiúság pályázat 1976 Tegnap átadták a díjakat TEGNAP DÉLELŐTT, a megyei művelődési központ kiállítótermében — ahol, mint már hírül adtuk, a pályamunkák megtekinthetők — átadták as Alkotó Ifjúság pályázat dijait A pályázatot a KIS2 megyei bizottsága, az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya közösen hirdette meg. a termelőszövetkezetek, tsz-vállalko- zások és a tanácsi és élelmi- szeripari üzemek fiataljai számára. . Három kategóriában történt az értékelés, műszaki alkotások, szakdolgozatok és a szabad idő hasznos eltöltésével kapcsolatos pályamunkák csoportjában. Az első kategóriában első díjat nyertek a györkönyi Szabadság Termelőszövetkezet gépműhelyének fiataljai, akik egy sportpályával együtt megépítendő gyermekjátszótér makettjét készítették el. IV társadalmi munkájukkal a valódi park megépítésében Is részt kívánnak venni. A második díjat Bódis Zoltán és Maár Zoltán gépész- mérnökök kapták újításukért. Olyan permetlékeverő berendezést konstruáltak, amely az eddigieknél lényegesen gyorsabban és jobban elkeverve juttatja a permetlevet kiszóró jármű tartályába. Az új berendezés prototípusa szerepel a kiállításon. A szerkezet beruházást alig igényel, mert minden gazdaságban megtalálható alkatrészekből állították össze. Még permetező helikopterek töltésére is alkalmas. Harmadik díjat ebben a kategóriában nem adtak ki. A legjobb szakdolgozatot Buda József és Buda József- né, a kapospula! Ezüstkalász Termelőszövetkezet mezőgazdászai írták, a legelőgazdálkodásról. Második díjat Móri István, a szakályí Kapos-völ- gye Termelőszövetkezet mezőgazdásza kapta, az íparsze- rű kukoriratermesztésről írott dolgozatával. A pályamű a helyi termelőszövetkezetben ké-végzett vizsgálat alapján szült. A harmadik díjat Vajer József. a zombai Egyesült Tér- me1 Tszövetkezet mérnöke kapta. A nyersrost szerepe a ké. rődző állatok takarmányozásában című szakdolgozatára. A harmadik kategóriában a fiatalok hímzéssel, fes’-nény. nyel, fotókkal, fafaragással és más művészeti alkotásokkal pályáztak. Az első díjat Szabó Fi°mőp. né mezőségi hímzésű faliképé kapta, a másodikat H tzi László faplasztikáiának ítélte oda a zsűri. Harmadik b^tye- zést ért el Sürü János linómetszetével. A PÁLYAMŰNK 4K hatvan százalékát a paksi járás fiataljai készítették, ők kantok a legtöbb díiat is. A gorjeni Rí. kórzi Termel "szövetkezet dicsekedhet azzal, hogv tizennyolc pályaművet küldtek el az ott dolgozó fiatalok a megyei versenyre. A díjakat Szakái Lásrió, a járási pártbizottság titkára és Frank László, a MLE3Z titkára adta át.
