Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-14 / 11. szám

A pedagógus-szakszervezet az oktatáspolitikai határozat végrehajtásáért Nemrégiben zajlott le a pe- flagógus-szakszervezet X. kong. resszusa, amely — elsősor­ban az oktatáspolitikai párt- határozat alapján — meghatá­rozta a következő öt év felada­tait. Ezt megelőzően a megyei pártbizottság a megyére vonat, kozó határozatokat hozott, majd a pedagógus-szakszerve­zet megyei bizottsága, alapos felmérés után, kijelölte a konkrét Tolna megyei teendő­ket. A vizsgálódás alapján most csak a pedagógusok munka- körülményeinek alakulására té­rünk ki. Két tényező körül le­het csoportosítani a helyzet alakulását és a belőle fakadó tennivalókat: a) a tárgyi fel­tételek; b) az intézmények belső élete. * 1 tárgyi feltételek Ami a tárgyi feltételeket il­leti, a pedagógus-szakszerve­zet megyei bizottsága sötét ké­pet festett a vizsgálódás ki­indulásakor. Az igényekből in­dult ki, a lehetőségek viszont erősen befolyásolták a fejlesz­tést. Ennek ellenére, s főleg a vonatkozó párt- és kormány- határozatok eredményeképpen, jelentős erőfeszítéseket tettek a tanácsszervek az iskolaháló- eat fejlesztése érdekében. t>e 3 tanácsokon túl sokat Segítettek megyénk üzemei is. Ä^ .Egy nap az óvodáért, isko­láért nlozgalom szép eredmé- ÉÍR.veket hozott, mindenekelőtt Isiekszárdon, Dombóvárott, Ta- jnsástban, Pakson, Botiyhádon öe^-Gyöakorú %^i'-caB£Íestul'etek többsége Sí* Repüléseken működik (2000 Ü3&03 aüafíj.A körzetesítés so- mán kialakított központi isko- ‘MSc. dolgosának nagy hányada :**' szomszédos községekből jár "äftnonkahely éré. Ennek hátrá­nyos voltát nem szükséges bi­zonygatni. Van olyan intéz- «oény, ahöl a nevelőtestület 30 százaléka bejáró. Talán Vár- IpQáa a. legrosszabb a helyzet, ahol négy nevelő közül három nem helyben lakik. A múlt öröksége sok helyen (egykori felekezeti iskolák, ké­sőbb szükségtantermek létesí­tése), hogy a tantermek távol vannak egymástól. Lényegesen jobb a helyzet ott, ahol új is­kola épült, vagy a régit új tan. termekkel bővítették. Elsősor­ban a körzeti iskoláknál ta­pasztalható, s ez megában hord­ja a továbblépés feltételeit is. Valamennyi nehézség figye­lembevételével is megállapít­ható, hogy „ tantermi ellátott­ság, s ezzel az oktatás feltéte­lei javultak. Az előbbiek bizonyítására néhány számadatot érdemes felsorakoztatni: az óvodákban az óvodás korú gyerekek 89 százalékát sikerült elhelyezni, jelentősen nőtt az általános iskolai diákotthoni férőhelyek száma — három év alatt közel háromszázzal — a napközis­termek száma pedig tizenegy­gyei. Komoly összegeket for­dítottak sportlétesítmények korszerűsítésére, új sportudva­rok létrehozására. A munka- védelmi és egészségügyi előírá­sokat a legtöbb intézményben a lehetőségek maximális ki­használásával biztosítják (mun. karuha, védőruha, megfelelő fűtés, világítás, stbj. Összegezve: nem lehetünk megelégedve a jelenlegi hely­zettel, de az — főleg az utolsó évek eredményeivel — alap a továbbfejlődésre. Hz intézmények belső élete Ami az intézmények belső életét illeti, az elmúlt években előtérbe került az iskolai élet demokratizmusának fejleszté­se. Az intézményvezetők nagy többsége egyre komolyabban veszi a testületek és az iskolai tömegszervezetek véleményét. Ugyanakkor azonban az is tény, hogy a testületek — be­leértve a szakszervezetet is — és a tagok még mindig nem ismerik eléggé jogaikat, és vé­leményüket se fejtik ki min­den esetben nyíltan. A túlterhelés még ma is gond a nevelők körében. Objektív és szubjektív okok egyaránt köz­rejátszanak. Sok az üres állás, sok a kisgyermekes anya, kiket helyettesíteni keli A középfokú intézmények se mentesek ez alól. A bonyhádi szakközép- iskolában a közgazdászok heti nyolc-tíz túlórát teljesítenek, a szekszárdi gimnáziumban, de Dunaföldvárott sem jobb a helyzet. Anyagilag — és itt már a szubjektív okok is be­játszhatnak — ez egyes peda­gógusoknak kedvező, de a ta­nítás, nevelés szempontjából káros. A munka megszervezé­se, a feladatok arányos elosz­tása terén sok még • javítani­való. Néhány iskolában elég nagy a fluktuáció és nem min­dig az anyagiak, hanem a bel­ső feltételek kedvezőtlen ala­kulása miatt. Nem érdektelen idézni egy felmérés során, a feltett kérdésekre kapott vála­szokból: „A vezetés ne legyen részrehajló”; „Védje a dolgo­zóit”; „Ossza el arányosan a munkát”. A pedagógusoknál is jelent­kezik az a helytelen gyakorlat, amellyel az élet sok területén találkozhatunk. Nem ritka az olyan nevelő, akinek öt-hat társadalmi funkciója is van. Ezen változtatni lehet, sőt kell is, még akkor is, ha az illető ragaszkodik a halmozáshoz. A pedagógus-szakszervezet megyei bizottsága alábbi hatá­rozataival kíván hozzásegíteni a gondok enyhítéséhez, a to­vábbfejlődés biztosításához:  kötelező óraszám mérséklését el kell érni a tanítóknál és napközis nevelőknél is. Na­gyobb részt kell vállalni az is­kolák tervező és szervező te­vékenységében, erősíteni kell az iskolai élet demokratizmu­sát. Csökkenteni kell a nevelők társadalmi feladatokkal való terheléséi. L. Gy. Helyünk a világban Munkaprogram of esztendőre x A magyar népgazdaságot erős kötelékek fűzik a világ- gazdasághbz: nemzeti jövedel­münknek csaknem a fele a kül­kereskedelem közreműködésé­vel jön létre. így a világpiac objektív mérce, szerepe döntő az érték, a társadalmilag szük­séges munkaráfordítások mé­résében, gazdálkodásunk ha­tásfokának minősítésében. Az energia- [ é-s nyers* ____________J I anyagarak emelkedése ugrásszerűen ment végbe 1973 őszén, 1974 elején a a tőkés világpiacon. A termé­szeti kincseknek ez a felérté- kelése évről évre fokozatosan ' valósul meg a KGST-országok elszámolásában 1975 januárjá­tól Hazánk a dráguló nyers­anyagokért, energiahordozókért növekvő mennyiségű vagy _ ér­tékesebb késztermékkel kény­telen fizetni. Ez az ún. csere- arányromlás objektíve rontja a magyar gazdaság hatásfo­kát, az árveszteségek felemész. tik a nemzeti jövedelem nö­vekményének nagyobb hánya­dát Miután szerény lehetősé­geinkkel a világpiaci változá­sokat befolyásolni nem tudjuk, •ényszerülünk rugalmasan iga­zodni követelményeikhez. A veszteségeket hatékonyabb, jobb munkával, a belső tarta­lékok mozgósításával, a kor­szerű és jól értékesíthető ter­mékek arányának növelésével ellensúlyozhatjuk. Nagy tartalékunk a nemzet­közi munkamegosztásban, min­denekelőtt a szocialista integ­rációban rejlő lehetőségek hasznosítása. Az ötödik ötéves terv messzemenően épít is a KGST-országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésére, ösz- szesen mintegy 250 kooperációs és szakosítási megállapodás, egyezmény szolgálja az 1976— 1980-as tervidőszak megalapo­zását Tavaly már egyebek közt 9000 autóbuszt exportáltunk a KGST-országokba. Jelentősen növekszik a közúti járműal­katrészek kooperációja is. Ha­zánk hátsó hidakat, szervokor­mányokat, sebességváltó-alkat­részeket gyárt autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz más rész­egységekért cserébe. A Zsigu­li-kooperációban. gyártott al­katrészek eitenértékeként 1980-ig csaäcnem Í50 e*er sze­mélygépkocsit kapunk. A magyar—szovjet | timföld—alumínium egyez­ményt a közelmúltban hnwah­foítottuk meg 1985-fg. Á petrol­kémiai együttműködés kereté­ben 10 esztendőn át évente 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba olyan műanya­gokért cserébe, amelyeket idá­ig Nyugatról, évi 10—14 millió dollárért importáltunk. (A pet­rolkémiai együttműködésben ma már Lengyelország, Cseh. Szlovákia és Románia is részt vesz.) Megállapodtunk a szov­jet kőolaj- és földgázvezetékek műszer- és hírközlő rendszeré­nek további közös fejlesztésé­ben és gyártásában. Szükségle­teinkhez és anyagi lehetősége­inkhez mértén részt veszünk a közös KGST-beruházásokban, hogy ezzel is növelhessük elő­nyös kőolaj-, földgáz-. vHla- mosenergia-, cellulóz-, foszfát- Importunkat. A szocialista I aemzet­I közi munkamegosztás lehetővé te­szi nemzetközileg is optimális méretű üzemek, gazdaságos nagy szériák létrehozását. így autóbuszból például összesen több mint 60, hátsó hűiből pe­dig 335 ezer darab készülhet hazánkban az 1976—1UB0 kö­zötti években. E neimeÄBöetteg hazánkra szakosított termékek­ből for szerű, gazdaságos gyárt- hatóságuk, kiváló minőségük révén egyre növekvő darab, számban exportálhatunk a fej­lett nyugati országokba és az olajtermelő arab államikba, a Venezuelába, Tapasztalatcsere Néha a világ végére is elme­gyünk. hogy ilyen vagy olyan jó tapasztalatra leljünk. Eb­ben az országban tanulmányoz, zuk ezt. a másikban azt... Pedig példa akad bőven az országban is, a megyénkben is, a szomszédos megyékben is. Csak figyelni kell. Itt van például a budapesti házfelügyelők esete. Budapest egyik kerületében megkezdték a házfelügyelők átképzését. A házfelügyelőkből házmesterek lesznek. Mert a kettő nem ugyanaz. A házmesternek érte­nie kell a házban előforduló ki. sebb hibák megszüntetéséhez: vízcsapjavításhoz, villanyszere­léshez. .. Hogy tudják ezeket, tanfolyamot szerveztek ré­szükre. így lesznek fokozato­san Budapesten a házfelügye­lők házmesterek. Szekszárdon sajnos általában még mindig csak házfelügyelői a házfelügyelők. Vagy itt van egy másik pél­da. A szomszéd megyénkben, pontosabban Kaposváron, na­gyon jó kezdeményezés indult a tanácstól. Kaposváron is, csakúgy mint Szekszárdon a vasútállomás környékén na­gyon sok dolguk akadt a rend­őrségi URH-kocsiknak Leré- szegedni Kaposváron éppen úgy nem volt nehéz a vasútállomás környékén, mint ahogy nem nehéz Szekszárdon. Ott is kö­rülvették az állomást a biszt­rók, a vendéglők, a borozók, az élelmiszerboltok. És mindenütt ital. A kaposvári vasútállomás bisztrójában immár két hete reggel öt és hat óra között nem szolgálnak ki szeszes italt Sokan helyeselték az Utasellá- » tó intézkedését, - a kaposvári Városi Tanács viszont kevesell­te a korlátozást, s határozatban mondta ki: január 31-től nem. csak reggel, hanem egész nap tilos a szeszes ital árusítása a várótermi bisztróban, továbbá a vasútállomáshoz közel eső autóbusz-pályaudvaron. Sőt ennél is tovább mennek. A közeli éttermekben, biszt­rókban, italboltokban sem sza. Gazdaságilag és műszakilag egyaránt érdekelt hazánk a nem szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainak fejlesz­tésében. Energia- és nyers­anyagszükségletünk egy ré­szét, korszerű termelőberende­zéseket, alkatrészeket szerez­zünk be a nyugati féltekéről. Dollár elszámolású behozata­lunk 1980-ig 35—40 százalék, kai növekszik. Mivel nem vál­lalhatjuk a beszerzések radiká­lis csökkentését, ezért kivite­lünket még nagyobb arány­ban, legalább 60—65 százalék­kal keM növelnünk öt év alatt, hogy javuljon hazánk külke­reskedelmi helyzete. Ez utóbbi, I ' a tőkés ex. I I port ilyen dinamikus fokozása, az ötéves időszak legnehezebb feladata. Azért is, mert termékeinknek csak egy része felel meg a tő­kés piaci követelményeknek, s azért is. mert a tőkés export a nyugati verseny és konjunk­turális viszonyok bizonytalan függvénye. Ideje lenne e kivi­teli területen is kevesebb, de nagyobb szabású súlypontokat képezni és hosszabb távú egyez, ményekkel megalapozni, biz­tonságosabbá tenni a gyorsabb, lendületesebb fejlődést. Kedvező tőkés piaci feltéte­lek; esetén is a vállalati önte­vékenységnek, kezdeményező, és alkalmazkodókészségnek rendkívül nagy a szerepe. A központi döntések, a közgazda­ság! szabályozás a KGST­bad szeszes italt árusítani nyi­tástól reggel nyolc óráig. A Magyar Hírlapban megjelent tudósításban az is olvasható, hogy várhatóan még az első félévben a városi tanács korlá­tozza az alkoholárusítást az üzemek környékén, a gyárak­hoz vezető fontosabb utak mel­lett, s több italbolt és utcái pa­vilon bezárását is tervezi. • Félreértések elkerülése vé­gett nyomatékosan hozzáte­szem: — a kaposvári Városi Tanács tette és teszi ezeket az intézkedéseket. Mohács-szigetre is érdemes volna ellátogatni. Annak idején a szövetkezetek megalakulása­kor Mohács-szigeten is sok szerfás istállót építettek. Per­sze nem egy helyen, hanem szanaszét a határban. A Mo­hács-szigeti Dunavölgye Ter­melőszövetkezet ma már sza­kosított telepen tartja a szarvasmarhákat. A régi istál­lók tehát feleslegessé váltak, illetve némelyiket hasznosít­ják. Ezekből látják el a háztá­ji gazdaságokat előnevelt csir­kékkel. kacsákkal. A szövetke. zet most azt tervezi, hogy a tagok jobb foglalkoztatása, jö­vedelmük növelése, a több ser­téshús érdekében sertéshizlaló szakcsoportot hoz létre. Há­rom istállójukhoz út vezet, víz van. Mindegyikben egyenként 200—300 sertést lehetne hizlal­ni. A szövetkezet az állatfor- gajmival közösen biztosítaná a süldőt (sajátot is be lehet vin­ni) — és az istállókban egy- egy tag akár húsz sertést is hizlalhatna. A tsz biztosítja az egységes takarmányt, az állat-; egészségügyi feltételeket, előle-j get ad... A szakcsoport mun. káját a háztáji agronómus is segíti. A hízókat természetesen, a termelőszövetkezeten kereszt tűi 'éHőkésíffk/'á' tagok. Eddig évi háromezer hízói értékesítették a Mohács-szigeti háztáji gazdaságokból. Ha a szakcsoport megalakul, évente mintegy 4500 sertést értékesít­hetnek a háztájiból. Jó kezdeményezés Tolna megyében ‘ nincsenek ilyen szerfás, kihasználatlan istállók? SZALA1JÁNOS megállapodások, a termelés, az értékesítés szervezetériek fő irányait határozzák meg. Dé a jövedelmező tőkés export di­namikus növekedéséhez rugal­mas helyi fejlesztés, aktív üz­leti politika szükséges. Az erő­feszítések kívánatos mértékét, a feladatok nagyságát, bonyo­lultságát jelzi, hogy az élelmi, szer-gazdaságnak kétszeresére, a könnyű- és vegyiparnak több mint kétszeresére, a gépipar­nak csaknem háromszorosára kell növelnie tőkés kivitelét öt esztendő alatt. Sem a vállala­tok, sem a népgazdaság szá­mára nem lehet közömbös, hogy a megdrágult energiahor­dozókért. nyersanyagokért és berendezésekért lényegesen több áruval kell-e fizetnünk, avagy kevesebb, de előnyöseb­ben értékesíthető, jobb minősé, gű, korszerű terméket adunk cserébe. A szokatlanul] , nasr ____________________I feladatok r endkívül éles tőkés konkur- ren<aa-harc közepette kerülnek végrehajtásra. Azok a vállala­tok, szövetkezetek, amelyek ilyen feltételek között is bizo. nyítani képesek életrevalósá­gukat, méltán számíthatnak a társadalom elismerésére, szo­cialista államunk támogatásá­ra. KOVÁCS JÓZSEF (Következik: Fejlődésünk { megalapozása)

Next

/
Oldalképek
Tartalom