Tolna Megyei Népújság, 1976. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
'Közművelődés Fmberí sorsok Tallózunk a statisztikában Megjelent a Kulturális Minisztérium 1974-es statisztikai tájékoztatója a közművelődésről. A vaskos adatgyűjteményt érdemes átlapozni, mert kulturális életünk minden területéről összefoglaló és összehasonlító adatokat tartalmaz. Más kérdés az, hogy milyen mértékben szabad és kell következtetéseket levonni a tájékoztatóban közreadott — ha mégoly alaposan is összegyűjtött — számokból? A „statisztikai szemlélet- mód” mindenhatósága sokszor vezeti alkalmazóit zsákutcába. Az adatok abszolút megbízhatóságában azért is kételkednünk kell, mert az adatszolgáltatók legnagyobb jóindulatuk mellett is lehetnek pontatlanok. Előfordul a közművelődésben is: főleg, amikor nézőszámot, látogatói számot közölnek. Egy példa: a színházi előadásra minden jegy elkelt — mégis csak fél ház van. A statisztika ezt nem tudja érzékeltetni: az eladott jegyek fényéből telt házra következtet. Vagy egy másik tipikus eset: a felsorolásban szereoel egy adott terület kulturális intézményeinek száma. Itt utolsó he'vre kerülhet az a megye, amelyiknek számban kevés, de minőségében kiemelkedő az ellátottsága, az előkelő helyen állhat a másik, amelyiknek ugyan korszerűtlenek intézményei, de számuk nagy... Ezeknek az ellentmondásoknak a megemlítése után nézzük. milyen helyen szerenel megyénk a lakosság kulturális ellátottságának értékrendjé. ben? Tanácsi, szakszervezeti és eevéb szervek fenntartásával városokban működő művelődési központok, házak, klubkönyvtárak, termek, körök, klubok száma — tízezer lakosra — megyénkben 0,9, azaz országos viszonylatban a nyolcadik helyen állunk, utánunk következik a kilencedik helyen Csongrád, Fejér és Somogy, a tizediken pedig BácsKiskun. (Az egyforma adatokkal rendelkező megyék „holtversenyben” szerepelnek, ezért itt nem a tizenkilencedik, hanem a tizedik hely az utolsó.) Ugyanez a viszonyítás községek esetében: megyénk átlaga 5,0, és ezzel a hetedik helyen állunk. Valamennyi megye átlaga a Tolna megyeinél 0,7 százalékkal rosszabb A tanácsi és szakszervezeti könyvtárak tekintetében, városok viszonylatában megyénk a második helyen áll, 10,9-es számadattal. Községi viszonylatban rosszabb a helyzet: itt 8,5-ös adattal a tizedikek vagyunk. Hasonló a helyzet a tízezer lakosra jutó mozik számát illetően: városi viszonylatban első helyen állunk 2,7-es számmal. községi viszonylatban pe: dig 5,8-del a kilencedik helyen. Megvizsgáltuk azt is, hogy milyen számok jelzik olvasási lehetőségeinket, kedvünket? A könyvtári állomány tekintetében városáink a harmadik helyén állnak az országos összehasonlításban, 4100 kötettel, kiadvánnyal. Községeink 2956 állományegységgel a hetedikek. Fordított a helyzet a beiratkozott olvasók számát tekintve. Városainkban ezer lakos, közül 222 a könyvtári tag, ezzel a tizennegyedik helyen állunk, községeinkben 208, és ez a hetedik helyet jelenti. A kölcsönzött kötetek száma városainkban alacsony: ezer lakosra 4241 jut — a tizenhatodikak vagyunk — közs^noinkbeo az átlagnál jobb: 5708, ezzçl az ötödik helyen szerepelünk. Érdekes végigtekintenünk azt is, hogy hol a helyünk a rádió- és televízió-előfizetők, mozielőadások és mozilátogatók számát nézve? A rádió-előfizetők Tolna megye városaiban vannak országos tekintetben a legtöbben: ezer közül 283-an Községi vi- szonylatban a negyedik helyen vagyunk, 238-cal. A televízióelőfizetők számát tekintve városi viszonylatban a harmadik helyen állunk — ezer fő közül 247 az előfizető —, községi öszszehasonlításban pedig a nyolcadikon. 207 előfizetői számmal. A mozielőadások számát illetően sem panaszkodhatnak városaink: Szabolcs-Szatmárral holtversenyben a második helyen állunk hatvanhét előadásszámmal. Községeinkben 93 előadás volt 1974-ben, ez a kilencedik helyet jelenti. A mozielőadások látogatóit tekintve városi viszonylatban a harmadik helyen állunk — ezer lakosra 10 444 mozilátogató jut, községi viszonylatban pedig a negyediken, 7025-teL 1974-ben megyénk városai színházi előadások tekintetében a hatodik helyen álltak, községeink pedig a másodikon. A színházi látogatók száma városainkban magas — ezer főre 790 jut — ezzel az ötödik helyen álltunk. Községi viszonylatban második helyen á’lunk, 216 fővel. Az Országos Filharmónia hangversenyeit látogató zenebarátok számáról is készült felmérés: e szerint megvénk városai a másod;k. községei a hatodik helyen állnak. A könnyűzenei hangversenyek közöns^cö^ek számát tekintve városaink a kU°u'*e- dik, községeink a hatodik helyen szerepelnek. Legkedvezőtlenebb színben a múzeumok, kiá'h'tésok látogatási számát illetően tüntet fel a statisztika. A múzeumlátogatók városainkban a nyolcadik, községeinkben a tizenkilencedik helyen szerepelnek számukat tekintve. A kiállítások látogatói száma városaink és községeink viszonylatában egyaránt az országban a tizenhatodik. Az adatok ért“lemszerű ma. gyarázatával az e területen ismerős ember maga is próbálkozhat; a következtetések levonása a szakemberek, illetékesek Számára szükségszerű is. Az érdeklődők is haszonnal forgathatják a Kulturális Minisztérium vastag kötetét-P Az ifjúság nevelése közügy Az „Egy üzem — egy iskola” néhány éve kibontakozott mozgalom jelentős sikereket hozott eddig is az iskoláknak, gyermekintézményeknek, mind anyagilag, mind pedig a nevelést segítő munkában. Ugyanúgy az üzemekben, a dolgozók közösségi emberré formálásában is kimutatha. tóak ennek a mozgalomnak ösztönző hatásai. Az úttörőszövetség munkájának továbbfejlesztésére az MSZMP KB Titkársága 1974. áprilisában hozott határozatot. A határozat hosszú távra programot adott a szövetség tevékenységének továbbfejlesztéséhez. Ez a munka azonban nem a gyermekszervezet magánügye. Közüggyé, valamennyiünk ügyévé kell válnia. A szekszárdi városi párt- bizottság a városban működő valamennyi pártszervezet tif> kárának elköldte azt a munkatervét, amelyben a városi általános iskolák támogatásának feladatait határozta meg. A már kialakult kapcsolatokon túlmenően a város üzeméi, gyárai és egyéb intézményei sokat segíthetnek az űttörőszövetség munkájában. A különböző úttörő-őrsök és az üzemi brigádok együttműködésére számtalan példát tudnánk felsorolni, de ezek csak a kezdetet jelenthetik. További kapcsolatok kialakítása a cél. Az iskolákat pat- rónáié munkahelyek és középiskolák pártalapszervezetei konkrét feladatokat kell hogy kijelöljenek a KlSZ-szerve- zetek és a vállalat gazdasági vezetése számára. Az 1976-os év az úttörő- szövetség életében jelentős állomás. A szövetség fennállásának harmincéves évfordulóját ünnepli. Szekszárdi vonatkozásban is ez határozza meg a feladatokat. Terv, hogy a harmincadik születésnapra átadják a sötétvögyi napközistábort. A tervek, az építőanyagok megvannak. Építő kezekre van szükség. A vállalkozást támogatni anyagilag és társadalmi munkával, a város valamennyi üzemének — ha közvetve is, de — érdeke. Ugyanígy be kell fejezni Fadd-Dombori- ban a napközistábor teljes kiépítését. Az 1976-os évre tervezik Fonyód Pélatelepen egy nyolcvan-száz úttörőt fogadni tudó váltótábor építésének megkezdését. Mostanában készítik el az üzemek, szövetkezetek következő évi terveiket, költségvetésüket. Mindenki számára hasznos lenne, ha tervezéskor nem feledkeznének meg a városi pártbizottság körleveléről és az úttörőszövetség munkáját segítő céltudatos programok is helyet. kapnának a tervekben. E kettős kapcsolatok kialakításánál az úttörőkre is megnövekedett. feladatok hárulnak. A maguk eszközeivel segíthetik az üzemek dolgozóit, de a város valamennyi lakóját is. A munka megkezdődött. Naponta készülnek az együttműködési szerződések. A Volán 11-es számú Vállalata a IV. számú általános isko- Iával, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára a II. iskolával, a Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskola szintén a II. sz. iskolával kötött szerződést. Ezek azonban csak a kezdetét jelentik egy, a jövőben kiszélesedő kapcsold láncnak. — Tamási Á IV. ötéves terv éveiben (Folytatás a 3. oldalról) Sikeres évek Szigetvári Ernő 1971 óta a szekszárdi huszonhármas választókerület tanácstagja. Ugyanabban az évben végrehajtó bizottsági tagnak is megválasztották. Holnap lesz harminc éve, hogy munkaviszonyban áll. Társadalmi munkát mindig végzett. A népfront várospolitikai bizottságának is tagja. Körzete már kétszer me>ri-iv>< a a városi tanács oklevelét az elvégzett társadalmi munkáért. — Sokat kaptam az elmúlt öt évtől. Hetvenkettőben neveztek ki igazgatóhelyettesnek. Kicsit fájó szívvel szakadtam el a lakásépítési munkától. Na- evon produktív, szép terület. Hatvan hé. romban lettem osztályvezető. ezt azért mondom, mert mi ringattuk a társasház- éoítés bölcsőjét a megyében. Sok községbe szinte haza megyek. Sikerült jó kapcsolatokat kialakítanunk a tanácsokkal. Ebben segítségemre volt, hogy tíz évet dolgoztam a közigazgatásban. A legutóbbi évek bebizonyították; érdemes becsületesen dolgozni. Kezd beérni az eddigi munkánk gyümölcse. A társadalmi munkát éppoly hivatásszerűen végzem, mint azt, amiért fizetnek. Érzem, hogy megbecsülnek az emberek, még akkor is, ha sokan kicsit túlzásnak tartják a sok nyüzsgést. Persze van ebben féltés is. Az utóbbi időben rendetlenkedik a szívem. Második éve tanít a lányom. Öröm és siker, hogy kész ember lett belőle. Nem hagyhatom ki azt sem, hogy az elért eredményekben benne van a feleségem megértése és támogatása is. — ii. — Vannak még terveim Fülöp Andrásné Székszárd központjában, az 50-es számú élelmiszerboltban dolgozik. Boltvezető-helyettes. Nyáron lesz huszonöt éve. hogy belépett első munkahét ve ajtaján. A To^na megyei Népboltnál 1969 óta dolgozik. — Először az édességbolt veze+őie voHam — mondia -i~ később a vállalat köznon-Mában dolgoztam, áruforvalmista, maid ellenőr voltam. Nem szerettem az irodai munkát. Ott nincs közvetlen kapcsolat a vevő’cvei. itt a boltban naponta látom, hogy elégedetten, v»m' osztódva távoznak a vásárlóik. Figvje el, nekünk is rossz azt mondani valamire, hogy nincs. — Az elmúlt öt év jelentős váHor-ticelVat hozott az életemben. Elváltam. Utána albérleti szobában mindent elölről kellett ko-j-t-o-iom. Ma már ott tattok. ho^v sa iát kétszobás szövetkezeti lakásom van. A mmkám mellett mindig tanultam is. Négyféle képesítéssel rendelkezem, de a bolti munkát r«m szeretném abba- haevnï addig, amíg erővel bírom. Szeretek itt dolgozni és mindig űgv igvékeztem ellátni a munkámat, hogv utána nyugodtan aludhassak. Tagia va- gvok a bott Kilián szórtah'sta brigádiának. A vállalásunkat és az éves tervünket december 11-én befejeztük. Vannak még terveim, elképzeléseim. de úgy érzem ezzel az öt évvel a magán életemben is egy nehéz, de jelentős korszak zárult le. _ Tj. „Yadlibaszilveszter“ a tolnai Dunánál Mintha szilveszterre sereglenének, rendkívül megélénkült a vadlibák „húzása” a tolnai Duna mentén. Az év. végi napokban különösen Székszárd, Tolna, Bogyiszló és Gemenc környékén még éjszaka Is messze hangzik az átrepülő vadlúdcsapatok éles gigázása. A szekszárdi erdészet vezetőjének megfigyelése szerint, az áttelelő vadkacsákon kívül több ezernyi yadliba talált menedéket az északi hideg elöl, már csaknem két hónapja, az erdőktől védett ártéri részeken. Nappal az alacsonyabb vízállású folyam parti homokgöröndjein és az embertől kevésbé háborgatott, csöndes, holt folyóágakon tartózkodik a vad- madársereg, éjszaka pedig a kukoricatarlóra és a zöldellő búzavetésekre vonul szemelgetni és legelni. Noha éjjel is jól látnak, a mostani párás, ködszitálásos időjárás megzavarta tájékozódásukat A talajközeli enyhébb hőmérséklet folytán sem a szokásos lőtávolon kívüli magasságban, hanem jóval alacsonyabban repülnek táplálékszerzésre, ezért annyira feltűnő gyakori helyváltoztatásuk. Előfordul az is, hogy a nagy ködben eltévedt vadlibák nekiütköznek a magas villanyvezetékeknek. , Ez az ésszerű magyarázata az élénk vadlúdmozgások- nak, amikből azonban nem lehet messzemenő időjóslásba bocsátkozni. C-s-ö
